Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra című konferenciát rendeztek a Debreceni Egyetem agrárcampusán. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja szerint nehéz úgy környezettudatosnak lenni, ha a világ más részein ezt nem teszik meg. Ezáltal a versenyképesség gazdálkodási szempontjai csorbát szenvedhetnek. A cél az, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága kezelhető legyen. Kapronczai István, a Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője szerint a társadalmi, gazdasági és környezeti hatékonyság egyensúlya Brüsszelben megbillent, mivel meghirdettek egy agrárgazdaság szempontjából húsba vágó zöldstratégiát úgy, hogy nem készítettek hatástanulmányokat.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a megállapodásban van néhány célérték, amely nagyon nehezen teljesíthető. A megfelelésnek többletköltsége van, így abban reménykednek, hogy a támogatási program lehetőséget ad ezek fedezésére. Papp Gergely szakmai főigazgató-helyettes szerint az agrárkamara a mezőgazdaságban nem akar kibocsátáscsökkentést, mert nem gondolják, hogy a fenntarthatóságra ez lenne a valós megoldás. (Hajdú-Bihari Napló)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Az LMP megszüntetné a bioüzemanyagok termelését, importálását és a kötelező bekeverését az üzemanyagokba. Schmuck Erzsébet társelnök szerint a termőföldön élelmet kell termelni, nem pedig üzemanyagot. (M1)
A dugódíj mielőbbi bevezetésére és a pesti alsó rakpart teljes autómentesítésére lenne szükség ahhoz, hogy Budapest autóforgalmát csökkenteni lehessen– nyilatkozta Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője. Az LMP használatarányos díjat javasol, amelynek értelmében ott és akkor kellene többet fizetni, amikor és ahol nagyobb a dugó és a légszennyezettség és a befolyt összeget a közösségi közlekedésre kellene fordítani. A politikus sérelmezte, hogy a főpolgármester szerint a dugódíj nem időszerű, holott mint emlékeztetett, annak bevezetése Karácsony Gergely választási programjában is szerepelt. (MN 14)
A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége szerint irracionális a belvárosi Duna alsó rakparti közutak teljes vagy részleges gépjármű-mentesítésére vonatkozó felvetés, mert közlekedési káoszt teremt, lassítja a forgalmat a fővárosnak a rakparttal párhuzamos útjain, és emiatt ott növekedni fog a gépjárművek okozta káros anyag kibocsátás. (portfolio.hu)
A budaörsi önkormányzat több mint két évtizede igyekszik elköltöztetni a Szabadság út 392. szám alatt található Igaly-féle lőteret, vagy legalábbis szabályozni, hogy mikor használható. Újabb keresetet nyújtottak be a Budapest Környéki Törvényszékre a másodfokú hatósághoz a Pest Megyei Rendőrfőkapitány döntésével szemben, mert a rendőrség újra engedélyezte a lőtér üzemeltetését. Korábban Székely László ombudsman és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is arra a következtetésre jutott, hogy az illetékes hatóság törvénytelenül adta ki a lőtér üzemeltetési engedélyét. (Budaörsi Napló)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Kis Anna meteorológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy hogyan lehet fenntarthatóbb módon kielégíteni a meglévő, vagy esetlegesen növekvő társadalmi igényeket, hanem arról is, hogy hogyan lehet megváltoztatni ezeket az igényeket. Az emberek általában könnyű célokat választanak maguknak (újrahasznosítás, öko-vezetés) és tartózkodnak a nagyobb hatású lehetőségektől (kevesebb repülőgépes utazás, autómentes élet). Az egyéni közlekedés megváltoztatásában van a legnagyobb mérséklési lehetőség. Autómentes közlekedéssel, gyaloglással vagy biciklizéssel, illetve elektromos közlekedési eszközök használatával évente 2 tonna szén-dioxid egyenértékben kifejezett üvegházház kibocsátás takarítható meg személyenként globálisan. (Nv 14)
Az Európába importált LNG szinte mindig több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a vezetékes gáz, ez extrém esetben akár hétszer több is lehet – áll a karlsruhei Fraunhofer Institute 2019-es tanulmányában, amelyet a német környezetvédelmi ügynökség megbízásából készítettek. A gáz cseppfolyósítása viszonylag energiaigényes folyamat. A hűtőrendszertől függően a földgáz energiájának 8–25 százaléka is elveszhet a hűtési folyamat során. Ezáltal az eljárás kevésbé hatékony, mint a vezetékes gáz közvetlen felhasználása – és nem kifejezetten klímabarát. Ugyanis a cseppfolyósításhoz szükséges áramot általában a földgáz egy részének elégetésével állítják elő, és ezért az éghajlatra káros üvegházhatású gázok szabadulnak fel. A földgáz szállítása sem túl környezetbarát folyamat. Az LNG Ausztráliából történő importja ötször annyi kibocsátást eredményezne, mint az Algériából származó LNG, pusztán a cseppfolyósított gáz hajóval történő szállítása miatt. (MN 14)
A Klíma Akcióhálózat „REPower for the people” című jelentése szerint az EU az energiapazarlás csökkentésével, a megújuló energiákra való váltással és az energiarendszer-rugalmassági lehetőségek kiépítésével 2025-re függetlenedni tud az orosz földgáztól anélkül, hogy máshonnan további gázimportra lenne szüksége. A forgatókönyv három fő intézkedése Uniós szinten 5 millió uniós épület energetikai felújítása, 5 millió tetőre szerelt napelem és 5 millió hőszivattyús fűtés 2025-ig. (24.hu)
A palaolaj termeléséhez használt hidraulikus repesztéses eljárás a Richter-skálán nagyságrendileg 1–3-as erősségű földmozgásokat idézhet elő. Ezek ugyan nem veszélyes erősségűek, de ismétlődésük vezethet problémákhoz. A repesztéses eljárás a levegő mellett a talajvizeket is jelentős mértékben szennyezi. Az eljáráshoz használt vegyszereken kívül az üledékből kioldott nehézfémek és radioaktív részecskék is belekerülhetnek a felszín alatti vizekbe. A kőzetrétegek között nagy mennyiségű metán is található, ami az eljárással szintén a felszínre kerül, de csak egy részét tudják szellőztetéses vagy égetéses módszerrel feldolgozni, a többi a légkörbe kerül. (magyarnemzet.hu)
Nem a szélenergia-termelés és nem az uniós klímapolitika emelte a piaci gáz- és áramárakat – állítják elemzésükben Kácsor Enikő, Mezősi András és Szabó László közgazdászok, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) főmunkatársai. A gázáremelkedés elsődleges és legfontosabb tényezőjeként a REKK kutatói az orosz szállítások visszafogását jelölik meg. A gáz- és áramáremelkedés okai között van a Covid utáni gazdasági felpattanás, a cseppfolyósított gáz iránti világkereslet növekedése és a holland mezők földrengésveszély miatti leállítása is.
A pillanatnyi áramárat a még szükséges, legmagasabb költségű, azaz tarifájú erőmű határozza meg. A megújulók rövid távú működtetési költsége elenyésző: ha fúj a szél vagy süt a nap, üzemeltetésük olcsón is megéri. Rövid távon az atomerőműveket is alacsony árszint jellemzi. A szén- és gázerőművek tüzelőanyag-költsége viszont jelentős. Utóbbiak csak akkor hajlandók termelni, ha bevételeik fedezik az elégetett szén vagy gáz, illetve a szén-dioxid-kibocsátásuk után fizetendő kvóta tőzsdei árát.
Fontos tényező a hatékonyság is. Mivel az esetek többségében a szenes és gázos egységek szükségesek a biztos áramellátáshoz, végül az áramárat is ezek tarifái határozzák meg. Vagyis a hagyományos tüzelőanyagok, illetve a szén-dioxid-kvóta drágulása emeli a nagykereskedelmi áramárat. 2021-ben a termelésbe belépő, drágább és kevésbé hatékony egységek miatt a nagykereskedelmi árak erőteljesen megugrottak. (greenfo.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség kezdeményezte, hogy atomenergiát használjanak a hidrogén kereskedelmi célú előállításához, hogy mérsékelni lehessen a hidrogén ma főként fosszilis energiahordozókkal történő termelésének környezeti hatásait. Az energiaátmenethez szükséges utolsó láncszem, az energiatárolásra alkalmas zöldhidrogén lehet. Alina Constantin, a NAÜ hidrogén-projektjének egyik vezetője szerint az atomenergiában megvan az a lehetőség, hogy a hidrogéntermeléshez fenntartható módon, alacsony szén-dioxid-kibocsátással és költséghatékonyan állítsák elő az elektromosságot és a hőt. A NAÜ szerint a hidrogéngyártáshoz érdemes a megújuló energiaforrások és az atomenergia kombinációját használni a földgáz helyett, és a szervezet kutatási projektekkel is támogatja az erre történő átállást. (napi.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Münchenben a héten zajlik Európa legnagyobb energiaipari platformja egyszerre négy kiállítás keretében. Az Intersolar kiállításon a Portfolió megbizonyosodott arról, hogy a megújuló energia egyszerre képes megváltoztatni a villamosenergia-, a hő- és a közlekedési ágazat egészét. Az expón az energiaipar átállásához szükséges, és jelenleg ismert számos eszköz, szolgáltatás, megoldás gyűlt össze: lakossági napelemes technológia, fotovoltaikus erőművek, agrofotovoltaikus rendszerek, úszó PV, akkumulátoros tárolórendszerek, zöld hidrogénnel kapcsolatos megoldások, hálózatbiztonságot garantáló lehetőségek, alternatív energiával működő elektromos járművek, illetve ezek töltési infrastruktúrája és az áramhálózatba való integrálása, intelligens hálózati megoldások. (greenfo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Drámai képeket közöltek pénteken a bányavíz miatt hónapok óta szennyezés alatt álló Sajó folyóról szlovák lapok. A felvidéki Alsósajón (Nizná Slaná), az egykori vasércbánya közelében a szennyezés jelenleg még nagyobb mennyiségben ömlik a folyóba, mint februárban. Varga Tibor, a helyi horgászszövetség tagja szerint a hatóságok pontosan tudták, hogy a bánya meg fog telni vízzel, voltak előrejelzések, mégsem tett senki semmit. A helyiek szerint a folyó élővilága lényegében kihalt. A mért szennyezettség tekintetében előrelátható volt a katasztrófa, hiszen a cink jelenléte a közvetlen kifolyásnál már februárban a százszorosa volt annak a mennyiségnek, ami a pisztrángnak már halálos dózis.
Április elején a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a bányába szivárgó felszíni vizek csökkentésére irányuló munkálatokba kezdett, és a bányamentő szolgálat közvetlenül a bányában is megkezdte a munkát. Azt próbálták megoldani, hogy a víz ne szivárogjon a felsőbb szintekről a szennyezett alsóbb rétegekbe, így kerülnék el a szennyezett víz felszínre áramlását. A szlovák környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat.
Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját. Az a szennyezett bányavíz továbbra is folyni fog, akár évekig, évtizedekig. Ha sikerül is csökkenteni a víz mennyiségét, amelyet aztán szűrni tudnak, még akkor is kétséges, lehetséges-e revitalizálni a folyó vizét. A szakemberek szerint legalább 15 év, míg visszatérhet a folyami rák. (greenfo.hu)
Siklós Gabriella a Sajó magyarországi szakaszát érintő szennyezésről elmondta, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság folyamatosan méri a víz minőségét. Sajópüspökinél a hídlábakon továbbra is megfigyelhető enyhe elszíneződés, de a folyó magyarországi szakaszán továbbra is határérték alatt van a toxikus fémek mennyisége. (Kossuth Krónika)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Kohán Mátyás a Fertő tavi beruházással kapcsolatban rámutat: a Fertő-Hanság Nemzeti Park, akárcsak az összes többi, övezetekre oszlik. Vannak természeti övezetei – ilyen például a világ második legnagyobb egybefüggő nádasa, a hatezer hektáros Fertő tavi nádas. Ezeken a területeken nemhogy építkezni nem lehet, de embernek belépni sem. Aztán vannak természetkímélő hasznosítási övezetei, amelyeket minimális mértékben lehet hasznosítani, és ahova legalább a nemzeti park dolgozói, illetve kutatók beléphetnek. És vannak szolgáltató övezetei: a parkon belüli összes település, illetve a természeti értékkel nem bíró, ember által használható, beépíthető területek.
Az ausztriai Fertő-part összes strandja ilyen területen található, a magyarországi parton pedig egy ilyen szakasz van, a két kilométer hosszú fertőrákosi vízitelep, amelynek helyén most a Fertő tavi beruházás megvalósul. A szakasz környezetvédelmi besorolása tehát épp ugyanaz, mint az összes osztrák strandé: a nemzeti park beépíthető szolgáltató övezete. Ez az egyetlen olyan hely a magyar oldalon, ahol a természeti értékek sérülése nélkül hozzáférést lehet adni a lakosságnak a tóhoz.
Egyetlen dolog fogja valamelyest növelni a tó ezen területére nehezedő környezeti nyomást: az, hogy az eddiginél több hajó fog közlekedni errefelé, de ahogy eddig, ezután sem mennek a védett területek közelébe. Az UNESCO világörökséggel kapcsolatos tanácsadó szervezete, a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsával egybehangzó véleményében nyilvánította ki, hogy a lebontott cölöpházak semmiféle világörökségi értéket nem képviselnek, ráadásul a hatályos jogszabályoknak sem felelnek meg.
A vizes élőhelyek védelmét szabályozó Ramsari Egyezmény Nemzeti Bizottsága is támogatólag fogalmazott a beruházással kapcsolatban: a terület ökoszisztémájában változás nem következett be és nem is várható, a tervezett átalakításoknak nincs természetvédelmi szempontból jelentős káros hatásuk, sőt, a csatornák kotrása elősegíti a nádasok vízellátását, a beruházás pedig olyan területre koncentrálódik, amelyen már évtizedekkel a Fertő ramsari védelem alá vétele előtt működött egy vízitelep. (mandiner.hu)
A „méhlegelőknek” nevezett városi vadvirágos réteken hihetetlen gyorsasággal állt helyre a terület egykori természetes növénytársulása, így az ilyen réteken 2-4 szer több növényfajtát találtak a szakemberek, és 2,5-szer több beporzást végző rovarra bukkantak. Míg a nyári forróságban a betonfelületek hőmérséklete a 70-80 fokot is eléri, addig a gyepfoltok nem haladják meg a 30 fokot, ám a magasabban hagyott természetes gyepek ennél 4-5 fokkal hűvösebbek. Ennek az az oka, hogy az ilyen gyepkultúráknak erős a vízvisszatartó ereje, így esős időben szivacsszerűen megszívják magukat, majd a hőségben folyamatos párologtatással tudják hűsíteni a környezetüket. A természetes gyepkultúrák helyreállításával lehet leghatékonyabban küzdeni a parlagfű ellen. (Nv 14)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
Egy évvel később adja csak ki a glifozát használatáról szóló tudományos állásfoglalását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA). Ez lényegében azt jelenti, hogy több mint egy évet csúszhat a valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtó betiltása az Európai Unióban. A glifozát használatát 2017-ben korlátozott időre engedélyezték, 2022 nyarán kellett volna kijönnie az állásfoglalásának, amely alapján az Európai Bizottság és a tagállamok még az idén dönthettek volna a növényvédőszer engedélyének megújításáról. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra hivatkozva halasztotta el az állásfoglalást, hogy sokkal több tudományos anyagot bocsájtottak a rendelkezésükre, mint ami az ilyen kiértékeléseknél megszokott. (greenfo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
