Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének alelnöke gazdasági sikereink ellenére (vagy talán éppen ezért) romlik a helyzet a környezetvédelemben. Ahogyan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia előrehaladási jelentéseiből megtudhatjuk, elhanyagoljuk természeti erőforrásaink és ökoszisztéma-szolgáltatásaink fenntartását és megőrzését, fenyeget az éghajlatváltozás és a vízhiány, kimerülhetnek a termőtalajaink. Hosszú távon, átgondolt stratégiát követve előtérbe kellene helyezni a természeti erőforrások megóvását, ez növelné az ország versenyképességét is. (MH 19)
Kovács Antal Ferenc, a Neumann János Egyetem tanársegédje szerint önkényes vízió az európai klímapolitika azon célja, hogy a gazdasági növekedés függetlenné váljon az üvegházhatású gázok kibocsátásától. Elmélettel alátámasztott és empirikusan bizonyított, hogy a gazdaság növekedése egyre növekvő mértékben fogyasztja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, ami a kritikus ökoszisztémák folyamatos csökkenését, végül összeomlását eredményezi. Ez pedig a teljes társadalmi-gazdasági rendszer összeomlását okozza, amit a gazdasági teljesítmény néhány évtizeden belül várható, visszafordíthatatlan csökkenésében érzékelhetünk majd. A fenntarthatóság érdekében szükség van a fogyasztási szokásaink, az életmódunk megváltozására. Kár, hogy ezek szorgalmazása során soha nem kerül elő, hogy pontosan mit is értsünk fenntarthatóság alatt! (MN 18)
Nagy István szerint az AM joggal nevezhető a természeti erőforrások tárcájának, amelyben a természetvédelemmel önálló államtitkárság foglalkozik majd. Egyben üdvözölte, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyekért az új ciklusban már két tárca felel. A környezetvédelem a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerül, olyan intézményhez, amelyet ez a kérdés a legközvetlenebbül érint. (vg.hu) A környezetvédelemért felelős államtitkár Raisz Anikó lesz. (napi.hu)
Az MNB szerint a forgalmi adók mellett a káros tevékenységek adóztatásának kell az adórendszer másik súlypontjává válnia úgy, hogy a szennyező ne legyen képes a többletköltséget a fogyasztókra továbbhárítani tevékenysége megváltoztatása nélkül. (napi.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Tolcsvay Béla huszonkét éve él Pázmándon egy parasztházban, s amikor megérkezett, csend volt. Ma a pedig vijjognak a fűnyírógépek, dübörögnek a terepjáró autók az erdőben, ahol a madaraknak kellenének. Fél négy és fél hat között elviselhetetlen a zaj. (MH 14)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete a „State of the Global Climate in 2021” című jelentése szerint tavaly az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint emelkedése, az óceánok hőmérséklete, valamint az óceánok savasodása is új rekordokat döntött. A nyílt óceánok felszínének savassága 26 ezer éve nem látott szintre emelkedett. A hőmérséklet-emelkedés az óceánok egyre mélyebb szintjeire hatolt, olyan változást előidézve, amely száz- és ezeréves időtávon is visszafordíthatatlan. A WMO szerint szélsőséges időjárás pedig több százmilliárd dolláros kárt okozott, amikor a heves viharok és erdőtüzek söpörték el az otthonokat, a halászhajókat és a farmokat.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a jelentés jól példázza, hogy az emberiség kudarcot vallott az éghajlati zavarokkal szemben. Összeomlott a globális energiarendszer, ami egyre közelebb viszi az emberiséget egy klímakatasztrófához. A világnak véget kell vetnie a fosszilis tüzelőanyag-szennyezésnek, és fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrásokra való átállást, mielőtt „elégetnénk az egyetlen otthonunkat”. (vg.hu)
Kaderják Péter szerint azért nem nagyon termékeny arról vitatkozni, hogy van-e klímaváltozás vagy nincs, vagy ez egy tartós folyamat vagy nem, mert a világ tulajdonképpen eldöntötte, hogy van klímaprobléma. A világ országainak 85-90 százaléka csatlakozott a Párizsi Klímaegyezményhez és az azt követő megállapodásokhoz, és kötelezte el magát amellett, hogy ebbe az irányba mozdul és cselekszik. A meghatározó nagyvállalatoknak immár több ezres tábora van, akik amellett döntöttek, hogy zöldenergiát fognak használni, vagy olyan technológiákat alkalmaznak, ami a fosszilist csökkenti. (MH 19)
Heather Grabbe, a brüsszeli Open Society European Policy Institute igazgatója szerint saját gazdaságának szén-dioxid-mentesítésén túl az EU-nak csökkentenie kell globális környezeti hatását is azáltal, hogy csökkenti a világ más részein kitermelt nyersanyagok fogyasztását. Ez globális szinten csökkentené Európának az éghajlatra gyakorolt nettó hatását. Az ipari forradalom kezdete óta eltelt három évszázad alatt Európa bocsátotta ki a légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok nagy részét. Ezzel szemben a világnak az éghajlatváltozás által leginkább érintett részei járultak ehhez hozzá a legkevésbé. Európának tehát kötelessége segíteni ezeket a régiókat abban, hogy elérjék a klímasemlegességet.
Európa második felelőssége a világ erőforrásainak túlzott fogyasztásában rejlik, ami más kontinenseken ösztönzi a bányászatot, az erdőirtást és a környezetszennyezést. Az ökológiai károk kiszervezése helyett az EU-nak sokkal hatékonyabban kell felhasználnia nyersanyagokat, és át kell állnia a körforgásos gazdaságra. Átfogó tervre van szükség, hogy Európa elkerülje a természeti erőforrások tömeges kitermelésének a gyarmati időkre emlékeztető új korszakát. Európa szén-dioxid-mentesítési törekvése megnöveli a globális keresletet azon létfontosságú nyersanyagok iránt, amelyekre a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz szükséges akkumulátorok, napelemek és egyéb technológiák épülnek. (Nv 13)
A jegybank egy hosszú távú klímastresszteszt keretében vizsgálta meg, mi történne, ha a gazdasági szereplők cselekednek a klímaváltozás mérséklése érdekében, illetve, ha nem történne érdemi reakció részükről. Meghiúsult átállás esetén a GDP szintje 2050 végére 4,25 százalékkal lenne alacsonyabb a klímaváltozás fizikai következményei miatt. Rendezett átállás esetén pedig a globális hőmérséklet visszafogottabb emelkedése következtében a fizikai hatások jelentősen mérséklődnek. Azonban a rendezett átállásnak az az alapja, hogy minden ország és nemzetközi szervezet teljesíti a vállalásokat a klímaváltozás ellen. (VG 13)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Szijjártó Péter szerint a világban jelenleg tapasztalható energiaellátási válságokkal fenyegető helyzet miatt az új paksi beruházás radikális felgyorsítására van szükség. A paksi új atomerőműveinek megépítéséhez kapcsolódó feladatok is Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartoznak majd, Süli János itt folytatja a munkáját. (vg.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt szerint az állami és vállalati beruházások növelésével nő a magyar gazdaság energiaigénye – ezért a kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, illetve kész támogatnia Paks 2 projektet, illetve naperőmű-fejlesztéseket, azonban továbbra sincs szó a szélenergia támogatásáról. (nepszava.hu)
A koronavírus-járvány okozta válság, valamint a tiszta energiaforrások történő elmozdulás miatt 2020-ban az olajkitermelők a tervezettnél egyharmadával költöttek kevesebbet a beruházásokra. A finomító szektorban szintén elmaradtak a beruházások. Ezek hiánya vezetett világszerte az üzemanyagok árának megugrásához. (MN 12)
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök REPowerEU néven egy 297 milliárd eurós csomagot jelentett be az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. Továbbra is csak 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből származik, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve a program céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg. A Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetején pedig 2029-től. (portfolio.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
A szankciós politikai olyan súlyos dilemmát jelent az európai zöldpártoknak, amellyel inkább nem is foglalkoznak. Európának sokkal szennyezőbb forrásokból kell beszereznie ezeket a létfontosságú nyersanyagokat. A kérdés a zöldpártok hitelességét is kikezdheti: miféle zöldpolitikáról beszélhetünk egyáltalán, ha ezen pártok hallgatása közben nagyhatalmi érdekek és biztonságpolitikai megfontolások mentén a szennyezőbb energiaforrások felé fordulunk? Az embargó miatt emelkedő árak nyomán azok a kitermelőhelyek is nyereségessé válhatnak, amelyek esetében eddig drágán kinyerhető olajról beszéltünk. Kanada olajtermelésének 97 százaléka származik olajhomokból, a felszíni és a talaj alatti ökoszisztéma teljes kiirtását jelenti.
A technológia a környezetpusztítás mellett további veszélyeket rejt. Akár harmadával több üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe, mint a hagyományos olajbányászat során. A kitermeléshez használt, majd ismét kinyert olajos, szennyezett vizet gigantikus zagytározókban tartják, amely a talajvizet és az ivóvízkészleteket is veszélyezteti. Bár elméletileg a bányavállalatoknak erdőt kellene telepíteniük, ebből alig valósult meg valami az elmúlt évtizedekben: az olajhomok-kitermelés után kietlen, sivatagos táj marad a kanadai tajgán.
Míg a kérdést a zöldek elsősorban a megújuló energiaforrások felől közelítik meg, a környezetszennyező módon kinyert, messziről ideszállított energiahordozók esetében inkább hallgatnak. Az uniós zöldpártok közül kizárólag az LMP-nek volt mondandója a témában. Ungár Péter szerint zöldszempontból nem lehet az amerikai palagáz az orosz gáz alternatívája. Inkább magyar zöldenergiával kell kiváltani, mint amerikai, kanadai vagy egyéb forrásokból. Ungár szerint talán egyedül még a görögországi zöldek vetették fel problémaként, hogy a fokozottan szennyező módon kitermelt észak-amerikai energiahordozók nem lehetnek alternatívái az orosz energiának a zöldpolitika szempontjából. (MN 12)
Európa legnagyobb beporzótárlata nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az év végéig látható kiállítás a méhek és más beporzók pusztulására és a következményekre hívja föl a figyelmet. A Tehetsz még többet! Zümmögés a múzeumban című tárlat az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Természettudományi Múzeum közös munkájával valósult meg. (VG 13)
A tölgycsipkéspoloska folyamatos terjedése és tömeges elszaporodása miatt jelentős károkat okozhat erdeinkben, lombsárgulást okoznak. Kóbor Péter, a Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa szerint ez a fotoszintézisre alkalmas lombfelület csökkenését eredményezi, és hosszabb távon az adott erdő egészségét veszélyezteti. (MN 17)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Tóth Viktor, a Tihanyi Limnológiai Intézet munkatársa szerint a Balatonra az elmúlt években túlzottan stabilizált, magas vízállás volt a jellemző, ami például a nádasoknak nem kedvezett. A mesterséges vízpótlás amellett, hogy igen nehezen megoldható nem is szükséges. A tó ökoszisztémája szinte mindenhez alkalmazkodik, gazdasági-turisztikai szempontok vezetnek el a beavatkozásokhoz. A víz minősége kiváló, sokat javult az elmúlt évtizedekben, de a szűk parti sávokban, a strandok környékén a számtalan fürdőző komoly, de csupán helyi, a tópart 50 méteres sávjában jellemző szennyezést okoz. (vg.hu)
A Siderit bánya magánkézben volt, de becsődölt, 2008-ban átkerült a szlovák Gazdasági Minisztérium tulajdonába. Azóta nem működik, megállíthatatlanul pusztul, az enyészeté lett. És február 24. óta megállíthatatlanul ömlik a szennyvíz a Sajóba. Van egy felszíni vízfolyás a bánya fölött, ami átmegy a meddőhányón, abból kimossa a különböző nehézfémeket, például az arzént és az antimont, majd a szennyezett víz feltölti a bányajáratokat, és amikor azok megtelnek, akkor kifolyik a Sajóba.
Amikor becsődölt a cég, megállt a szivattyúzás, és elkezdett betelni szennyvízzel a tizennégy szintes bánya. Ez a savas kémhatású víz, oldat formájában vannak benne a fémek, de ahogy beleömlik a karsztvízből táplálkozó, lúgos kémhatású Sajóba, reakcióba lép vele, és kicsapódik, attól lesz vörös színű. Tíz éve Csucsomban történt hasonló környezeti katasztrófa, de ott a bányának kanadai tulajdonosa volt, akit megfenyített a minisztérium, és a kanadaiak kilenc nap alatt megépítették a tisztítóberendezést. Alsósajón azonban az állam a tulajdonos, ráadásul a Környezetvédelmi és a Gazdasági Minisztérium két rivális koalíciós párt irányítása alatt áll, és évek óta egymásra tologatják a felelősséget. (index.hu)
A célzott felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvízutánpótlási célú hasznosítására kerestek technológiai megoldásokat magyar szakemberek, Szőcs Teodóra, a Földtani Igazgatóság Vízföldtani Osztályának vezetője, és munkatársai, Rotárné Szalkai Ágnes és Jordánné Szűcs Andrea vezetésével zajlott nemzetközi programban. A Maros hordalékkúpján a felszín alatti gátas víztározás lehetőségét vizsgálták, amely jelentős tárolókapacitást biztosíthat az aszályosabb időszakokra, egyben hozzájárul a felszín alatti vízkészletek hosszú távú védelméhez.
A Békés megyei Csanádapáca és Medgyesbodzás vonzáskörzetében, húsz-harminc méteres mélységben találtak rá a kiváló víztartó képességű zónára. Itt eltemetett folyómedrek vannak, ahol valaha a Maros folyt és rakott le kavicsos-homokos üledéket, a medren kívüli iszapos-agyagos üledék pedig oldalirányú gátként is szolgálhat a tározásnál. Ez a terület – a régi folyómeder újrahasznosításával megfelelne nagyobb mennyiségű felszín alatti víz készletezésére. A felszíni víztárolással szemben a módszer előnyei közé sorolható, hogy nem esnek ki termőterületek a hasznosításból, párolgással is csak minimális mértékben kell számolni, és a víz minősége jobb. (Figyelő)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára. Lázár a Fertő tavi és más beruházásoknál a helyiek véleményének figyelembe vételét, azok becsatornázását ígérte a döntésekbe. Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy az ország már így is túlépített és kifejezetten zavarja, hogy növekszik a „lebetonozás” aránya, ezért nagyon megfontoltan fejlesztene. (napi.hu)
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint április 3-án a kormány óriási felhatalmazást kapott a stratégiájának folytatására, amelynek egyik kiemelt eleme a Liget-projekt teljes körű megvalósítása. A beruházások folytatása kapcsán már nincs szó ellenzéki ellenállásról, gyakorlatilag már csak Karácsony Gergely az, aki időről időre napirenden tartja a témát. Most azonban, amikor már mindenki a saját szemével győződhet meg a Liget-projekt eredményeiről, egyértelművé válik: nemhogy elpusztult, sokkal inkább bővült és gazdagodott, mondhatni a Városliget háború előtti aranykora tért vissza. Karácsony meglepődne, ha az elkövetkező két évben a kormánynak lenne ötszázmilliárd forintja az Új Nemzeti Galéria megépítésére. (magyarnemzet.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A brit Királyi Kémiai Társaság szerint most globális erőfeszítésekre van szükség, hogy a telefonok, számítógépek gyártásához szükséges ritka és értékes fémekhez hozzájussanak a gyártók. Tom Welton, az RSC elnöke szerint a technológiai fogyasztásunk szokásai semmiképp sem fenntarthatók, és azzal fenyegetnek, hogy elfogynak a szükséges nyersanyagok, valamint tovább növelik a környezeti károkat. A kormányoknak teljesen át kell alakítaniuk az újrahasznosítás infrastruktúráját, a vállalatoknak pedig be kell fektetniük a fenntartható gyártási technológiákba.
A ritkaföldfémek a szénhulladékból is kivonhatók, ráadásul a bányászati kitermelésnél jóval olcsóbban. James Tour, a Rice Egyetem kémikusa és kollégái által kidolgozott technológia lehetővé teszi a ritkaföldfémek kivonását és újrahasznosítását a hamuból és a szénporból, ami nagy mennyiségben képződik a szénerőművek salakanyagaként. Minden tonna salak csak körülbelül fél kilogramm ritkaföldfémet tartalmaz, de a több évtizedes szénégetésből egész hamuhegyek maradtak fenn, ezért az ebből kivonható mennyiség óriási. A kutatók bemutatták, hogy a technológia arra is alkalmas, hogy visszanyerjük a ritkaföldfémeket a vörös iszapból – az alumíniumgyártás alatt keletkezett melléktermékből –, valamint a háztartási elektronikai hulladékokból. (Nv 13)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
