Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
A tervek szerint 2035 után nem lehet forgalomba helyezni az EU-ban benzines vagy dízelautót. A tervezet jelenlegi formájában kizárja a szintetikus üzemanyagok használatát is, vagyis kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsikat árusíthatnak 2035-től. A légszennyezéstől azonban ezután sem szabadulhatunk, a féltonnás akkumulátorokat cipelő villanyautók gumiabroncsai jobban kopnak, a gumipor pedig még szennyezőbb, mint a motorok kipufogógáza. Az Emissions Analytics, amely a személy- és haszongépjárművek valós kibocsátásának és üzemanyag-hatékonyságának tudományos mérésére specializálódott, arra jutott, hogy a levegőbe jutó gumipor mennyisége négyszázszor magasabb egységnyi idő alatt, mint a kipufogóból származó károsanyag-kibocsátás. A nagyméretű, nagy tömegű gépkocsik elterjedése eredményezi ezt. (MN 24)
Az Airbus és a CFM International egy A380-as repülőgépet alakított át hidrogénes tesztrepülőgéppé. A Pratt & Whitney új technológiákat tesztel a hidrogén turbinahajtóművekben történő közvetlen égetésének hatékonyabbá tételére, a H2FLY és a Deutsche Aircraft pedig egy Dornier 328-as repülőgépet kíván üzemanyagcellás meghajtással felszerelni. Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe vezérigazgatója szerint nem nagyon van más alternatíva. Akkumulátorokkal ugyanis nem lehet repülni nagyobb távolságokon és nagyobb repülőgépekkel.
Ha a hidrogént üzemanyagcellákban használják elektromos energia előállítására, egyáltalán nem keletkezik szennyező anyag. A Covid-világjárvány kezdetéig a légi közlekedési ágazat volt a leggyorsabban növekvő szén-dioxid-kibocsátó az unióban, kibocsátásaikhoz képest mégis a legtöbb ingyenes CO2-kvótát kapták az EU ETS-rendszer keretében. Az EU éppen most döntött a személygépkocsik belső égésű motorjainak kitiltásáról 2035-re. Ezek után nehéz lesz érvelni a kerozin korlátozások nélküli égetése mellett. (MN 21)
Lenullázódhat a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességét javító minden korábbi intézkedés hatása, ha az állam rövid időn belül nem tesz valamit az elszabadult vontatási energiaárak valamilyen ellentételezése érdekében – jelentette ki Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke. A jogszabálynak lehetővé kellene tennie, hogy a vasútvállalatok ne csak a pályaüzemeltetőtől, hanem a piacról is vásárolhassanak áramot. Jelen működési feltételek mellett kérdésessé válhat a V0-s pálya életképessége is.
A megszaladt áramárak miatt mára gyakorivá vált, hogy a fuvaroztatók, de maguk a vasútvállalatok is elkerülik a magyar síneket. Az Ukrajnából Németországba küldött gabonát például olcsóbb Szlovákián át továbbítani, ahol támogatást kap a vasúti áram. Egy Lengyelország és az Adria közötti fuvart most olcsóbb megtenni Ausztrián, mint Magyarországon át. A Lengyelországból Szerbiába irányuló rendszeres kokszforgalom pedig úgy kerüli ki a magyar vasúti pályát, hogy az árut Pozsonyban, illetve Gönyűn inkább dunai hajókra rakodják át. (VG 24)
Hatodik alkalommal adta ki Környezeti helyzetkép című kiadványát a KSH. 2000 és 2019 között a PM10 nemzetgazdasági kibocsátása 41 ezerről 28 ezer tonnára, a PM2,5 kibocsátása 18 ezerről hétezer tonnára csökkent. 2019-ben a háztartások a teljes PM10-emisszió 54 százalékáért voltak felelősek, a PM2,5-kibocsátásnak pedig 81 százalékát idézték elő. (VG 23)
Öt ország környezetvédő szervezete levélben fordult az Európai Bizottsághoz, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy a levegő szennyezettsége éppen azokon a helyeken lehet jóval magasabb, mint amit a hivatalos mérőállomások mutatnak, ahol a legsérülékenyebb csoportokba tartozókat is érintheti. A nitrogén-dioxid mérése a legfontosabb csomópontokon kellene, hogy történjen. Ugyanakkor a civil szervezetek által kontrollált mérések eredménye azt mutatja, hogy találhatók olyan pontok Budapesten, ahol az NO2-szennyezettség magasabb a hivatalos mérőállomások eredményénél. (Nv 25)
Füstoszlop emelkedett a magasba a X. kerületben, mert tűz ütött ki a Kozma utca és a Sírkert út által határolt területen. Öt méter magas műanyaghalom ég nyolcezer négyzetméternyi területen. (hvg.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az Indiai Meteorológiai Szolgálat adatai szerint idén áprilisban Északnyugat- és Közép-Indiában a százhuszonkét évvel ezelőtt kezdett feljegyzések történetében most volt a legmagasabb az átlaghőmérséklet, amely 35,9, illetve 37,78 Celsius-fokot ért el. A klímahelyzetért felelős pakisztáni miniszter szerint évtizedek óta ez az első alkalom, hogy az országban gyakorlatilag nem volt tavasz. A mezőgazdaság szempontjából kritikus tavaszi időszakban jócskán károsodott a termés, és az energiaellátáson is egyre nagyobb a nyomás. Az India éléskamrájának számító Pandzsáb államban a termés jóval gyengébb lesz a vízhiány miatt, sőt teljesen ki is száradhatnak a növények. India hagyományosan májusban és júniusban szenvedi el a legnagyobb hőhullámokat, de ebben az évben már márciusban és áprilisban is rekordokat döntött a hőmérséklet. (MN 21)
Az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlásokban azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával. Brüsszel újfent felszólítja a kormányt, hogy tegyen fokozott erőfeszítéseket a minden háztartás számára elérhető épületszigetelési programokra. (Nv 24)
Huszár András (Green Policy Center) szerint elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Magyarország relatíve jól áll európai összehasonlításban, különösen, ha kiemeljük azokat az országokat, amelyek növelték a kibocsátásaikat 30 év alatt (pl. Ausztria is ide tartozik). Ugyanakkor a 30 év alatt elért 34%-ból 16% már 1995-re teljesült. A magyar ÜHG kibocsátási trendet tudatos klímapolitikai helyett leginkább külpolitikai és külgazdasági folyamatok irányították.
Ha nincs jelentősen befolyásoló külső tényező, akkor a kibocsátásaink legjobb esetben stagnálnak. Ez a tendencia pedig biztosan nem hozza meg a kívánt eredményeket. Közel 30 éven keresztül éves átlagban több, mint 2%-os, vagyis a COVID hatást megközelítő mértékű csökkentést kell hoznunk ahhoz, hogy a klímasemlegesség elérésére egyáltalán reális esélyünk maradjon, és ne hirtelen kataklizma-szerű csökkenésekkel érjük el azt. Ez pedig a jelenleginél tudatosabb, a kibocsátási trendek elemzéséből kiinduló, és jelentős erőforrásokat bevonó klímapolitika nélkül nem fog menni. (portfolio.hu)
Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa észszerű uniós javaslatnak ítélte a szén-dioxid-kvóta-kereskedelmi rendszer áttételes kiterjesztését az épület- és járműtulajdonosokra. Szerinte ezzel e két kör is megismeri légszennyezése költségeit. Ugyanakkor a döntéshozatalt nem segíti az ukrajnai háború. A magyar kormány, illetve a Fidesz-KDNP szerint „Brüsszel megadóztatná a lakás- és autótulajdonosokat”. (Nv 19)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Az Állami Számvevőszék szerint az Országos Atomenergia-hivatal szabályozottsága biztosította a nukleáris létesítményeket és a radioaktívhulladék-tárolókat érintő hatósági ellenőrzési feladatok szabályozott ellátását. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban elkülönített pénzeket szabályszerűen használták fel. Az ÁSZ szerint nukleáris energia szerepe kulcsfontosságú. A hazai atomenergia alkalmazása biztonságos, folyamatos energiaellátást tesz lehetővé, csökkenti az ország energiaimport-függőségét. Műszaki és gazdasági szempontok alapján az atomerőművek jelentik a hosszú távú, biztonságos és versenyképes magyar villamosenergia-ellátás alapját. (MN 20)
A japán atomenergia-hivatal rábólintott a radioaktív szennyvíz tengerbe engedéséről szóló tervezetre. A szennyvíz az elmúlt években olyan kezeléseken esett át, melyeknek köszönhetően elviekben biztonságosan a tengerbe engedhető egy tenger alatti csatornán keresztül. A parttól egy kilométerre engedik a nyílt vízbe, hogy minimalizálják a halászatra és a part menti környezetre gyakorolt negatív hatásokat. (MN 19)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Az ELTE kutatói cáfolják Palkovics László miniszterjelölti parlamenti meghallgatásán a szélerőmű-építési tilalom mellett felhozott érveit. A miniszter a Kárpát-medencében a Móri-árkot nevezte az egyetlen olyan csatornának, ahol stabilan fúj a szél. Az ELTE TTK energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint ugyanakkor a Kárpát-medence legnagyobb része kifejezetten alkalmas a korszerű szélerőművek gazdaságos üzemeltetésére. A 2020-as Globális Szélatlasz a Móri-ároknál lényegesen kedvezőbb adottságú hazai területekről is beszámol.
Modell-szoftverek Sopron térségében például tizedével magasabb áramtermelést becsülnek. A ma már jószerével elavultnak számító hazai szélerőművek termelési átlaga még mindig meghaladja az európai szintet. Energiaközösségek is szívesen fektetnének az ágazatba – közli Munkácsy Béla adjunktus. A tárolási igényt épp a nap- és szélerőművek együttes telepítése csökkenti jelentősen. Utóbbiak ugyanis általában akkor – éjjel, illetve télen – termelnek többet, amikor a napelemek kevésbé. (Nv 25)
A szélenergia piaci kudarca fenyegeti a klímaharcot – figyelmeztet a Bloomberg. Az utóbbi időben egyre súlyosabb problémákkal küzdenek a legnagyobb szélturbinagyártók – többek között a Vestas, a General Electric (GE) és a Siemens. A legfőbb nehézségeket a magas nyersanyag- és logisztikai költségek, a tiszta energiára vonatkozó állami és uniós támogatások változása, a turbinák áraira évek óta nehezedő nyomás és az egyre nagyobb gépek építésére irányuló költséges verseny jelenti. A gyártók mára képtelenek fenntartani az olcsó szélenergiát, és árat kell emelniük. (MH 20)
A hazai végső energiafelhasználás egészét vizsgálva a megújuló energiaforrások részaránya 2004 és 2019 között összességében nőtt. Bár 2012-ben és 2013-ban is meghaladta már a 2020-ra kitűzött 14,65 százalékos célértéket, azóta kis visszaesés következett be, és 2019-ben már csupán 12,6 százalék volt a megújulók aránya. (VG 23) A lakossági piacon ma már alapértelmezés, hogy a napelemes rendszereket hőszívattyúval egészítsék ki, ez elvárása is a támogatásnak. (VG 23)
TERMÉSZETVÉDELEM
Weiperth András, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetes Vízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint az erdészetek viszonylag nagy területeket termelnek le egyben – és nem szálaló vágást végeznek –, a vágásterületek vízmegtartó képessége radikálisan lecsökken. Amikor esik, vagy a tavaszi hóolvadáskor a víz nagyon gyorsan elfolyik a területről, jó eséllyel lemossa a felső, akkor éppen nedves humuszréteget. Az erdő természetes felújulása pedig szinte teljesen ellehetetlenül. Tudván azt, hogy komoly gazdasági érdekeket sért, Weiperth már annak is örülne, ha első lépésként legalább a Natura 2000-es területeken előírnák az erdőgazdálkodók számára a szálaló vágást, amely mind a biodiverzitás, az erózió, mind a talajvízháztartás tekintetében fenntartható volna. (MN 21)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Lovas Attila a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője vízvisszatartást sürget, mivel a Tisza mai formájában az év nagyobbik részében, amikor alacsony a vízhozam, szó szerint lecsapolja az Alföldet, ami nem pótlódik vissza maradéktalanul a magas vízállás rövid periódusai idején. Az egyenleg évről évre negatív, ezt az ellenőrzőkutak adatai is alátámasztják, és a növényzetben bekövetkező változások is jelzik. Valahogy meg kell támasztani a felszín alatti víztesteket. Az egyik ilyen megoldás a visszaduzzasztás. A kiskörei vízlépcső felett létrejött Tisza-tó szintje egész évben kellően magas ahhoz, hogy környezetében a talajvíz ne szivárogjon át a folyóba, míg a duzzasztómű alatt éppen ez történik. Ennél egyszerűbb és olcsóbb műszaki megoldás a fenékküszöb, amely nem engedi, hogy egy meghatározott minimum alá csökkenjen a folyó szintje. Ilyenből Szolnoknál kettő is van.
Az integrált vízgazdálkodás fontos elemét képezik a belvízcsatornák is, amelyek a mezőgazdasági hasznuk mellett a talajvíz-utánpótlás szempontjából is számítanak. Árhullám idején feltöltik, majd amikor apadni kezd a Tisza, a vízügyi zsilipekkel megakadályozzák, hogy a csatorna vize visszatérjen a folyóba. Azonban amíg a felszíni vízfolyásokba az érintett területen összesen kétszázmillió köbmétert lehet „betárazni”, addig egyetlen aszályos évben, például 2013-ban 4,5 milliárd köbméter víz tűnt el a talajból. Komoly eredményt lehetne elérni azzal is, ha a tisztított kommunális szennyvizeket nem a folyókba vezetnénk vissza a tisztítótelepekről, hanem ahogy régen is történt, szikkasztótavakba engednénk, vagy nyárfásokban, energianövény-ültetvényeken öntöznénk szét, ahonnan szintén visszaszivároghatna a talajba. (MN 21)
Héjjas István szerint régi vízépítési szabály, hogy ha egy folyón duzzasztóművet építenek, akkor attól lefelé a folyót egészen a torkolatig be kell lépcsőzni, különben a medermélyülés nem akadályozható meg. Miután a Duna felső szakaszán, Ausztria és Németország területén 36 duzzasztómű működik, amelyek visszafogják a hordalékot, nálunk a Duna átlagos vízszintje az utóbbi évszázad során mintegy három méterrel került alacsonyabbra, miközben az éghajlat melegedése miatt a folyó vízhozama csökken. A Duna duzzasztása előbb-utóbb nem lesz elkerülhető, mert csak így akadályozható meg a vízszint további csökkenése, és csak így biztosítható, hogy aszály idején is legyen megfelelő mennyiségű víz a mederben, ha azt öntözéshez is fel szeretnénk használni. (MH 26)
Orosz Örs szerint a Sajó felső szakaszának ökológiai katasztrófája, a folyónak egy vízzel elárasztott felhagyott bányából származó, hónapok óta tartó szennyezése esetében kifejezetten rosszul jött, hogy Szlovákiában elhúzódó koalíciós válság van. A gond az, hogy a környezetvédelmi minisztérium az OL’aNO kezében van, míg a gazdasági tárca élén a liberális SAS politikusa áll. A Sajó-katasztrófa kapcsán pedig az történik, hogy a két minisztérium egymásra mutogat. Orosz felháborítónak tartja, hogy nem tájékoztatták az embereket a katasztrófáról és annak következményeiről.
A mérési eredményeket sokáig visszatartották, a sajtónak sem adták ki, végül valaki kiszivárogtatta az adatokat. Ezek szerint 24 óra alatt 4,2 tonna vas, 38 tonna szulfát, 1,7 tonna cink, fél tonna mangán és öt kilogramm arzén jut a Sajóba. A bányamentő szolgálat megpróbálta a tárlóba vezető vizeket elterelni, de nem jártak sikerrel. (magyarnemzet.hu) Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy elkezdődnek a mentési munkák a Sajónál további szennyezésének megakadályozása érdekében. A terv szerint elterelik a bányába befolyó felszíni vizet. (ujszo.com)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Weiperth András szerint korlátot kellene szabni a települések növekedésének, hiszen abban a pillanatban, hogy a természetes növényzetet kiirtva lakó- és ipari parkokat építünk, a csapadékvizet kikövezett árkokban vezetjük el, miközben hatalmas zöld felületeket fedünk le betonnal, aszfalttal vagy térkővel, ez a teljes térség talajvízháztartását felboríthatja. (MN 21)
Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal megkötött szerződésük nem szűnt meg, a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. A főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. A perindítást inkább figyelemfelhívásnak szánják. Bíznak a tárgyalásos rendezésben. A városháza elzárkózása esetén a kormánnyal, illetve a Citadella felújítását végző csapattal próbálnak megegyezni a beruházás befejezéséről. A kormányzati struktúra felállásakor mindent megtesznek, hogy megállapodás jöhessen létre mindhárom fél között. A turistabuszok helyzete eddig is tarthatatlan volt, a Citadella új múzeumi funkciója pedig mindenképp növelni fogja a Gellért-hegy látogatottságát, a siklónál hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési alternatíva nem létezik. (Nv 23)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége 2004 és 2019 között 25,5 millió tonnáról 19 millióra csökkent. A mérséklődés főleg 2004 és 2010 között volt folyamatos, majd egy stagnáló időszak után 2017 óta újra növekedésnek indult, ami főként az építőipar fellendülésével hozható összefüggésbe. Ezt bizonyítja az is, hogy 2019-ben a keletkezett hulladék 43 százaléka építési és bontási hulladék volt. 2004 óta háromszorosára nőtt az elkülönített gyűjtés részaránya. (VG 23)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
