Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Az egészségre nézve veszélyesen magasak az ózonértékek Északnyugat-Európában a kontinensen végigvonuló hőhullám miatt - figyelmeztet az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgáltatása. (hvg.hu) Magyarországon is országszerte kifogásolt a levegőminőség az ózon magas koncentrációja miatt. A levegőminőség alakulásában a következő napokban nem várható javulás. (index.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Európán egy háromnapos hőhullám vonul végig, ami miatt több nagyvárosban is extrém meleg lett az idő. A Franciaország nyugati részén elterülő Brest városban 39,3 Celsius-fokot mértek – a korábbi rekord 35,1 volt még 2003-ban. A brit légierő egyik bázisán nemrég megolvadtak a kifutópályák, a lutoni repülőtér működését ugyanezért kellett felfüggeszteni. Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint ma Dél-Európában tízszer nagyobb a hőhullámok valószínűsége, mint az iparosodás előtti időkben. (hvg.hu)
Kövér László szerint a zöld idióták pedig úgy gondolják, eljött a megfelelő pillanat, hogy Európát végre lekapcsolják az orosz gázról, és akkor nem a klímasemlegességre, hanem a háborúra lehet hivatkozni – miközben mindenki látja, hogy nincsenek alternatív energiaforrások. Halvány reménysugár, hogy az Európai Parlament többsége nem volt hajlandó ezt a baloldali őrületet támogatni, amikor a gázt és az atomenergiát fenntartható energiaforrásnak minősítette. (hirek.sk)
Olaf Scholz német kancellár arra figyelmeztette a világ politikai döntéshozóit, hogy az egyre növekvő energiaválság közepén se feledkezzenek meg a környezetvédelemről, és óvakodjanak újra fosszilis energiát használni. Egyre több ország kezd ugyanis visszaváltani a szénre az egekbe szökő energiaárak miatt. „Nem történhet meg velünk, hogy belecsússzunk a fosszilis energia és különösen a szén globális reneszánszába. Senki sem elégedhet meg azzal, hogy nálunk is újra növekszik a széntüzelésű energiatermelés aránya, válaszul a gázellátás szűkösségére”. (index.hu)
Gyorsan reagáltak a rezsicsökkentés limitálásának bejelentésére a hazai építőanyag gyártók, összeállítva egy javaslatcsomagot. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Hazai Építőanyag-gyártó Tagozata szerint még az idén akár 25 ezer családi ház korszerűsítésére is sor kerülhet, ehhez a hazai építőanyag gyártó és építőipari kivitelező kapacitás is rendelkezésre áll, építőanyagár robbanás nélkül. Tibor Dávid, a tagozat elnöke, a Masterplast Nyrt. elnöke szerint az energiaválságra adható legjobb válasz a fogyasztás csökkentése, amit leggyorsabban az épületállomány szigetelésével lehet elérni. Ezzel még azok a fogyasztók is 7-8 év alatt megtérülő beruházást tudnak megvalósítani, akik teljes mértékben a rezsivédett körbe tartoznak.
Kérdés, hogy ki és miből tudja finanszírozni a munkálatokat. Bármilyen állami támogatás megtöbbszörözhetné az épületenergetikai felújítások számát. A lakossági megtakarítások egy része minden bizonnyal energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést szolgál majd. Vannak, akik eddig is megtehették volna, de az alacsony tarifák miatt nem voltak igazán érdekeltek az energetikai megtakarításokra költeni. A szakmai szervezetek szükségesnek tartanak energiahatékonyságot javító beruházásokra önálló új programot, amire jó példa lehet az olaszországi modell, ahol az épületszigetelésre elköltött összeg 110 százalékát le lehet írni öt év alatt a személyi jövedelemadóból. (vg.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Kiss Soma Ábrahám szerint működőképes atomerőműveket politikai okokból lekapcsolni, majd szén- és olajerőművekkel pótolni a kieső kapacitásokat a tomboló klímaválságban viszont dogmatikus viselkedés, a politikai bátorság totális hiánya és bűnös szűklátókörűség. Egy felelős kormányzatnak a mostanihoz hasonlóan vészterhes időkben nem lekapcsolnia kellene az atomerőműveit, hanem a biztonsági követelmények figyelembe vételével minél hosszabb ideig kitolni az üzemidejüket, de legalábbis addig, míg a hiányzó kapacitásokat nem helyettesítik megújuló energiaforrásokkal. A németországi atomerőművek lekapcsolása úgy, hogy még üzemelnek szénerőművek az országban, eddig is egy agyrém volt, háborúban, válságokban meg pláne. A német Zöldek merevsége a kérdésben azért bosszantó mégis, mert számos más kérdésben korántsem képviselik ilyen markánsan korábbi elveiket. (merce.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Németországban az utasforgalom közutakról kötöttpályára történő átterelése érdekében bevezetett kilenceurós bérlet bevezetése sikeres volt abban az értelemben, hogy sokan szálltak vonatra olyanok, akik korábban nem tették ezt. Ugyanakkor az üzemeltető Deutsche Bahnt sok esetben megoldhatatlan feladat elé állította a hatalmas érdeklődés. Az olcsó bérlet miatti roham miatt kiderült, nincs elég korszerű jármű a vonalakon. (magyarnemzet.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Schiffer András bírálta a kormánytöbbséget, amiért a parlament eltörölte a kutak engedélyeztetését és eltiltotta a hatóságot attól, hogy hivatalból vizsgálja a vízkivételt. A hatásvizsgálat és szakszerű indoklás nélküli jogszabály-módosítást a zárószavazás előtti napon csempészték bele a vármegyék megnevezéseit rendező törvényjavaslatba. Schiffer később hozzátette: elkerülte a figyelmét, hogy a zárószavazás előtti pillanatban a kormánytöbbség végül leszavazta a kutakra vonatkozó, előző nap ugyancsak a kormányoldal által betolt módosítót (tehát saját magát), ezért elnézést kért.
A posztot viszont nem csak azért nem veszi le, mert nem szokta levenni. Mivel a kormányoldalnak ez már a többedik ilyen irányú próbálkozása – alkotmánybírósági intés ellenére is – és a szándéka komoly, hogy szabad folyást engedjen a vízkészlet elherdálásának (a mezőgazdasásági vízkivétnél már meg is tették), így az ördög nem alszik... Schiffer szerint a módosítás a vízkészletek visszaélésszerű használatát fogja ösztönözni. Egy neoliberális kormány »újraiparosítási« politikája nem ismer környezeti korlátokat. Csak ha az ivóvízbázisainkat a felelőtlen kúthasználat egyik oldalról, az idecsábított akkumulátorgyárak pedig másik oldalról fogják satuba: előbb-utóbb a gazdagoknak sem lesz mit inniuk. (facebook.com)
A salátatörvényben a vízgazdálkodási törvény kutakra vonatkozó részét az Országgyűlés nem szavazta meg. Mindössze a megye megnevezés vármegyére történő módosítása tűnik fel a vízgazdálkodási törvényt érintő változások kapcsán. (hidrologia.hu) A Fidesz a törvényalkotási bizottságban még megszavazta a módosító javaslatot, a plenáris ülésen azonban külön voksolást kért a témában, és elutasította. A WWF tiltakozó sajtóközleményét a zárószavazás előtt adta ki, hátha meggondolják magukat a döntéshozók. „Szerencsére meggondolták magukat. Tehát ez egy siker a környezetvédők számára”. (hvg.hu)
A WWF szerint az egyre súlyosbodó aszályokra tekintettel különösen felelőtlen a vízgazdálkodási törvény módosítása, mivel az az apadó vízkészleteink ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, továbbá veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét. A kerti kutak kivonása a szabály alól súlyos ivóvíz-válságot, vízhiányt okozhat egész Magyarországon, veszélybe sodorva a talajvíz-gazdálkodást.
Dedák Dalmát, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a szakmai szervezetek, vízgazdálkodási szakemberek döbbenten fogadták a törvénymódosítás hírét, amely a felszín alatti vizekkel foglalkozó vízügyi szakértők álláspontjával ellentétes. A szakértő kifogásolja, hogy egy tisztán technikai módosításokat tartalmazó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt egy nappal egy ilyen fontos és ennyire speciális tárgyú érdemi módosítást csempészett bele a kormány. Azt is problémásnak tartja, hogy a módosításhoz csatolt indoklás gyakorlatilag ellentétes a vízügyi és környezetügyi ágazatok álláspontjával.
A kutak engedélyeztetésének lazítását egyszer már elkaszálta az Alkotmánybíróság – ráadásul Áder János is visszadobott egy ilyen javaslatot az akkori országgyűlésnek. Az AB korábbi döntését - többek között a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját figyelembe véve - alapos indoklással támasztotta alá. Ennek ellenére egy későbbi törvényalkotással a mezőgazdasági vízkivételt biztosító kutak engedélyeztetését mégis eltörölték, s a WWF szerint a többszöri ombudsmani figyelemfelhívás ellenére sem rendezték a vizek védelmét biztosító garanciákat.
A módosítás elvben csak az első vízzáró rétegig teszi lehetővé az engedélyhez nem kötött kútlétesítést, és előírja, hogy csak úgynevezett kockázatmentesként meghatározott területen lehetnek ilyen kutak. A kerti kutaknál kizárólag a háztartási vízigény kielégítését fedező vizet lehet kiemelni a felszín alól. De a WWF szerint komoly problémát jelent, hogy ez eleve ellenőrizhetetlen a magán területeken lévő kerti kutaknál, de a törvény ezzel együtt kifejezetten kizárja annak a lehetőségét, hogy a hatóság ellenőrizze a kutakat és a vízhasználatot. Ezzel lényegében teljesen kontrollálatlanná válik a kútlétesítés és a vízkészletek kiaknázása. (napi.hu)
A kutak ellenőrzése pedig nem kötelező a hatóságok számára, ha mégis ellenőriznek, akkor ezentúl a hatóságnak kell bizonyítani a fúrt kút szabályoktól való eltérését. Ha a szabályozást mindenki betű szerint betartaná, akkor elvileg nem jelenthetne veszélyt az ötvenméteres mélységig, a háztartási vízkivételre vonatkozó rendelkezés, hiszen ebben a mélységben találhatók a vízbázisok határa. A törvénymódosítás csak azokon a területeken tesz engedményeket, amelyek a nem kockázatos zónába tartoznak. A hatóság ellenőrzési jogosultságainak, kötelezettségeinek a felpuhítása, sőt gyakorlatilag megszűnése, viszont teljesen elengedi ezt a vízkivételi kört. Az időzítés annak fényében, hogy sok településen korlátozni kellett a vízhasználatot, meglehetősen bizarr. A gazdasági célú vízkivételre más szabályok vonatkoznak, azokat a Földügyi Központ engedélyezi és ellenőrzi. (hvg.hu)
A fő gondnak az érvelésben azt látja a WWF, hogy Magyarországon már szinte mindenhol alkalmatlan emberi fogyasztásra a talajvíz. A magánkutakat a Nemzeti Népegészségügyi Központ súlyos közegészségügyi kockázatnak tekinti. A nitrátszennyezés, a növényvédő szerek és a fekális eredetű bakteriális szennyezések jelentős kockázatokat rejtenek magukban, így a jogszabály betűit betartva létesített kutak háztartási vízhasználatra aligha lesznek alkalmasak. A szakszerűtlenül létesített kutak jelentős veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is, mivel a kutakba kerülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönkre.
Mivel a talajvízszint süllyed, a mezőgazdasági területek is tovább száradnak, így egyre több illegális kút létesül, amiből egyre több vizet szivattyúznak ki, s ez fokozza a vízszintsüllyedést, szárazodást, ami újabb vízkivételt generál és ez így megy tovább... Ehhez jön hozzá a klímaváltozás, és most az, hogy a magánkutakból bárki ellenőrizhetetlen mennyiségű vizet fog kivenni. Mivel a mostani törvénymódosítás megtiltja, hogy a hatóságok hivatalból vizsgálják a vízkivételt, ez minden bizonnyal a vízkészletek visszaélésszerű használatát fogja ösztönözni, ami méltánytalan vízmegosztást fog eredményezni a társadalom körében, valamint a jelen és jövő generációk között.
Ahelyett, hogy a vízkivételt ösztönözzük és a vízelvezetést finanszírozzuk, most mindenekelőtt a vízmegtartó megoldásokat kellene támogatni és az illegális kutakat felszámolni. A hirtelen lezúduló csapadék beszivárogtatása a talajba, s a felszín alá ma már létkérdés. Ez a kedvezőtlen adottságú szántók füves területté alakításával, illetve talajkímélő gazdálkodással lenne elérhető. (napi.hu)
Guus Berkhout, a CLINTEL elnöke szerint (idézi Szarka László Csaba) a deltavidéki aszályokért – így a Pó-deltában tapasztalható idei szárazságért is – a hivatali inkompetencia a felelős. Az elavult vízgazdálkodási stratégiák ugyanis a víz minél gyorsabb elvezetésére irányulnak, pedig felesleges vizet a talajnak kell felvennie. (magyarhirlap.hu)
A Sajó folyó szennyezésének környékére látogatott Zuzana Caputová szlovák államfő, aki rendkívüli állapotot szeretne kihirdettetni. A Sajó most egy halott folyó. Szó szerint megöli azt a potenciált, ami ebben a gyönyörű tájban van. Öt hónapja nem történt meg, amire szükség lett volna. Ez pedig a mederből a mérgező anyagok eltávolítása. (24.hu) A szlovák kormány rendkívüli állapotot hirdetett, aminek célja, hogy megteremtse a feltételeket a vízminőségi mutatók romlásának megakadályozásához. Ján Budaj környezetvádelmi miniszter biztosítja a károk felmérésének folyamatát, a szakértői anyagok kidolgozását, valamint a folyó eredeti állapotának visszaállításához szükséges technológiai eljárások elemzését. Munkáját Igor Matovic pénzügyminiszter és Richard Sulík gazdasági miniszter segíti. (index.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Tata fideszes polgármestere szerint az önkormányzat sem pénzügyileg, sem adókedvezményekkel, sem támogató beruházásokkal nem támogatja az Öreg-tó természetvédelmi területére tervezett ötcsillagos hotel építését, amire a cég pedig egyelőre engedélyeket sem kért. A polgármester az üggyel kapcsolatban 2020 júliusában 9 alkalommal összesen közel 46 órában 153 felszólalóval zajló fórumsorozat alapján a képviselőkkel folytatott egyeztetés után hozta meg a döntését. Ennek lényege, hogy az érintett ingatlan tulajdonosának számos mélyreható vizsgálatot kell elvégeztetnie, majd tanulmányokat készíttetni, melyek alapján a képviselő-testület döntést tudni hozni arról, hogy az elképzelése megvalósítható-e.
Szalay Ildikó, a helyi népszavazást kezdeményező TETT Egyesület elnöke szerint az építkezést a jelenlegi építési szabályok alapján végre se lehetne hajtani, ám a beruházó úgy vásárolta meg a területet, mintha biztos lett volna abban, hogy ezek az akadályok el fognak hárulni. Szalay szerint a tataiak elsöprő többsége az építés ellen van, így szerinte a népszavazás eredményessége nem lehet kérdéses, az érvényessége azonban igen. A választásra jogosult lakosság felének plusz egy főnek a szavazatára lenne szükség, ami a nyári szabadságolások közepén nehezen elérhető célnak tűnik. (rtl.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A frankfurti Senckenberg Kutatóintézetnek a Kuril-Kamcsatka-árokban végzett vizsgálatai szerint a tengerek mélyén és a tengerfenéken korábban feltételezettnél nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség. (hvg.hu)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
Guus Berkhout szerint Srí Lankán a hamis fenntarthatósági válság okozott valódi élelmiszerválságot. A világelit arra vette rá őket, hogy a műtrágyák és a hagyományos növényvédelem betiltásával tegye fenntarthatóvá nemzeti mezőgazdasági rendszerét. Következményként nemcsak az ország élelmiszerexportja omlott össze, hanem már a lakosságot is képtelenek ellátni. (magyarhirlap.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.
