Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata. 

ÖKOPOLITIKA

Csillag Gábor, a Párbeszéd stratégiai tervezője szerint a zöldpolitika alapja az, hogy a bolygón rendelkezésünkre álló erőforrások nem végtelenek. Épp ellenkezőleg. Ezért védeni kell őket, és fenntartható módon kell gazdálkodnunk, élnünk. Ma nem ez történik. Márpedig a túlhasználat, a túltermelés, a túlfogyasztás elkerülhetetlenül szűkösséget hoz létre. A zöldpolitika nem tud más lenni, mint kapitalizmus-kritikus.

A zöldpolitika ott kezdődik, hogy kimondjuk, a jelenlegi gazdasági rendszer és az ebből fakadó ideológiák fenntarthatatlanok, távlatilag nem képesek működni egy olyan bolygón, ahol végesek az erőforrások! Szinte mindenen változtatni kell ahhoz, hogy fenntartható módon éljük: és mindehhez nem pusztán technikai innováció kell, hanem egy igazságos és fenntartható elosztási rendszer is. A jelenlegi baloldali ellenzék két legerősebb formációja – a DK és a Momentum – politikája más alapokra épít. (Nv 18)

Az MNB közzétette a pénzügyi intézményeknek szóló zöldajánlásának felülvizsgálatát, amelyben a 2021. áprilisi tervezetét több helyen is pontosította. Az ajánlás részben új elvárásokat fogalmaz meg az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatok kezeléséről, emellett konkrét határidőket szab meg ezek teljesítésére. Az ágazati jogszabályok csoportja kiegészült az EU Taxonómia-rendelettel, emellett a kapcsolódó felügyeleti szabályozó eszközök előírása is bővült.

A hitelintézeteknek azonosítaniuk kell a főbb éghajlatváltozással, környezeti kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos versenyelőnyöket, sebezhetőségi pontokat és a megvalósításhoz kapcsolódó főbb kockázatokat, és ezeket részletesen le is kell írniuk, dokumentumokkal alá kell támasztaniuk. Az MNB célja az egyértelmű iránymutatás a zöldpénzügyek kapcsán, egyre több intézkedése, elvárása, ajánlása jelenik meg e tárgyban, így a pénzügyi szektoron keresztül nagy hatást tud gyakorolni a reálgazdasági szereplők működésére. (vg.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Mindössze négy évvel a próbaüzem megkezdése után forgalomba álltak az Alstom szén-dioxid-kibocsátás nélküli, hidrogénmeghajtású vonatai Németországban. Az üzemanyagcellás meghajtású járművek az LNVG tulajdonában van, amely már 2012-ben elkezdte keresni a dízelüzemű vonatok alternatíváit, és ezzel lendületet adott a vonatok németországi fejlesztésének. A világpremier további projektpartnerei az Elbe-Weser vasúti és közlekedési vállalat és a Linde gáz- és gépipari vállalat. A Cuxhaven, Bremerhaven, Bremervörde és Buxtehude közötti útvonalon 14 hidrogénüzemű Alstom regionális vonatot üzemeltetnek majd, amelyek fokozatosan felváltják a dízelvonatokat.

Idehaza a MÁV-Start is felméri, hogy érdemes lenne-e hidrogénüzemű vonatokat vásárolni a hazai sínekre, elsősorban a dízelvontatás kiváltására. (vg.hu) Nyilvános előzetes piaci konzultációt indítottak a potenciális gyártók számára, hogy felmérjék, jelenleg mire képes a járműpiac. Az új motorvonatokat az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszeréből származó bevételek terhére a kormány Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszere keretében finanszíroznák. (index.hu)

A Dawn Project nevű, a „teljesen önvezető” járművek ellen kampányoló amerikai érdekvédő csoport videót készített arról, amint a Tesla autói az önvezető technológia alkalmazásával gyermekméretű bábukat ütnek el. A szervezet a videóval az amerikai kongresszus figyelmét szeretné felhívni a problémára, és azért kampányolnak, hogy a törvényileg tiltsák be ezeknek az autóknak a használatát. A vállalat a felvétel eltávolítását követeli, és perrel fenyegette meg a szervezetet. A Tesla önvezető autói több esetben is okoztak már baleseteket, néha még halálos kimenetelűeket is. (index.hu)

A Kantar közvélemény-kutatása szerint a németek 80 százaléka támogatta a 9 eurós havi közlekedési bérletakció meghosszabbítását, ugyanakkor Christian Lindner pénzügyminiszter szerint az intézkedés hosszabb távon pénzügyileg nem fenntartható (havonta 2,5 milliárd euróba, nagyjából ezermilliárd forintba kerül) múlik. Lindner kritizálta a lakosság „potyautas hozzáállását”. A 30 kilométernél hosszabb vonatutak száma 42 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a Németország vidéki turisztikai gócpontjaira irányuló vasúti utazások száma pedig csaknem megduplázódott.

Az olcsó bérlet kritikusai azzal érvelnek, hogy az olcsó bérlet csak kis mértékben csökkentette az autóhasználatot és inkább a szabadidős utak számát növelte. A Müncheni Műszaki Egyetemen készült tanulmány ezt megerősíti: eszerint csak a müncheniek három százaléka használta kevesebbet az autóját, miközben a megkérdezettek harmada mondta, hogy többet használta a tömegközlekedést. (greenfo.hu)

A francia kormány károsanyag-kibocsátásuk miatt akár európai szinten is betiltaná a magánrepülőgépek használatát. (nepszava.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatója szerint a magyar kormányzat számára nem volt nehéz bevállalni azt, hogy legyünk klímasemlegesek 2050-re, ellentétben a lengyelekkel. Orbán Viktor felismerte, hogy a miénk olyan társadalom, amely, legalábbis szavakban, a klímaváltozás elleni harcot is ott szeretné látni a kormány üzenetei között. 2020 februárjában a szokásos miniszterelnöki évértékelőben hosszan beszélt a klímaváltozásról, pedig előtte soha nem emlegette ezt a témát, a kifejezés sem hagyta el a száját. Még intézkedéseket is javasolt, ami a kommunikáció szintjén azt sugallta: nem akarnak olyan őskövületeknek látszani, akik nem fogadják el a klímaváltozás tényét, fontosságát. Ebben amúgy kulcsszerepe lehetett Áder Jánosnak, aki nagyon sokat tett azért, hogy a Fidesz berkein belül is megértsék a klímaváltozás problémáját.

Nagy kérdés, hogy képes lesz-e a Fidesz-rendszer valódi cselekvésre jutni például a klímaadaptációban. Aggodalomra adhat okot, hogy míg a szén-dioxidkibocsátás meredek csökkentésére lenne szükség a klímacélok teljesítéséhez, addig a jelenlegi gazdasági és politikai rendszereink minimális változásokra is borzasztó érzékenyen reagálnak. Nagyon nehezen mozdítható, rugalmatlan rendszerekről beszélünk, nemigen tudunk kellően sokat lefaragni a fogyasztásunkból. Egy klímavészhelyzet meghirdetése nyomán pedig olyan gazdasági rendszerre kellene átállni, amit nehezen fogadnak el az emberek, pláne, ha közben nem is lőnek. (Magyar Narancs)

Szarka László Csaba emlékeztet, hogy az EU szén-dioxid-kibocsátása a globális kibocsátásnak csak körülbelül 10 százalékát teszi ki. Ezért ha az EU-ból a kibocsátás holnap le is menne nullára, a fejlődő világ kibocsátás-növekedése hamarosan semlegesítené azt. Naiv feltételezés, hogy a világ többi része majd követni fogja az EU példáját, hiszen a növekvő energiaszükséglet kielégítésének a fosszilis tüzelőanyagok jelentik a legkényelmesebb és legmegbízhatóbb módját. A jelenlegi energiaválság mindenkit rádöbbentett arra, hogy a költség és a megbízhatóság előbbre való, mint a „tisztaság”. A szél- és a napenergia nem felel meg e kritériumoknak. Amennyiben az EU el akarja érni a nulla kibocsátást, akkor Koonin szerint elkerülhetetlen lesz az atomenergia részesedésének növelése. És az EU terve még ebben az esetben sem valósulhat meg az évszázad vége előtt. (magyarhirlap.hu)

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. A megemelkedett PM2,5 részecskekoncentráció is rontotta az asztmás betegek tüneteit, akik gyakrabban szorultak kórházi kezelésre. (hirado.hu))

Horváth László gyöngyösi képviselő miniszteri biztosként koordinálja az MVM Mátrai Erőmű lignit villamos energia termelésének fokozását, működésének optimalizálását, közreműködik a komplex térségfejlesztési program kidolgozásában, és felméri, elemzi az erőmű működéséhez kapcsolódó térségi, munkaerőpiaci, gazdasági, társadalmi folyamatokat. Riz Gábor, az ózdi választókerület képviselője „a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért” lesz felelős. (greenfo.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok megkapták a legfontosabb, létesítési engedélyt. Így lehetővé vált, hogy az előkészítési lépések után az építkezési fázisba léphessen a projekt. (24.hu) A Szlovák Országos Atomenergia-felügyelet határozatot adott ki, amellyel engedélyezi a mohi atomerőmű harmadik blokkjának elindítását. (ujszo.com)

Jávor Benedek szerint ahogy 2018 augusztusában, úgy most is, a forró, száraz nyár eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy az atomerőmű vélhetőleg nem tudja teljesíteni a környezetvédelmi engedélyben szereplő határértékeket, és csak mérési trükkökkel tudják a 30 fok alatt tartani a vízhőmérsékleti adatokat. Franciaországban az elmúlt időszakban a hőség és az aszály eredményeképpen kiesett az atomerőművi flotta fele. (greenfo.hu)

Aszódi Attila szerint a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet sérti az alapvető biztonsági szabályokat. A nukleáris ipar szigorú szabályai értelmében mielőbb le kellene mind a hat blokkot. Aszódi határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy létrejöhetne-e még egy, a csernobilihoz hasonló katasztrófa. Szerinte ennek legfőbb oka az, hogy Zaporizzsjában teljesen más típusúak a reaktorok vannak, mint Csernobilban. (napi.hu)

A létesítmény annyira biztonságos, hogy még egy rakétatalálat sem robbantaná fel a reaktort, inkább a hűtési rendszer leállása lehet veszélyes az atomerőmű épsége szempontjából. (vg.hu) Leválasztották az ukrán nemzeti áramhálózatról a zaporizzsjai atomerőművet azt követően, hogy egy közeli hőerőműnél keletkezett tűz miatt megsérült egy távvezeték. (vg.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Palkovics László szerint Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza. A geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg befektetés.

Mindezeken felül fontos energiaforrásnak számít a hidrogén is, amelynek esetleges jövőbeni felhasználásához európai szintű kooperációra van szükség. A szélenergia kormányzati szintű említése váratlan. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében hazánkban ugyanis lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani. Hogy ebben lesz-e változás, az egyelőre nem ismert. (vg.hu)

Kaderják Péter nagyon pozitívnak tartja Palkovics bejelentését. Hazánk közepes, de jelentős és kihasználható szélenergia potenciállal rendelkezik, tehát ha Magyarország energiafüggetlenedésének a lehetőségeiről beszélünk, akkor ennek a potenciálnak a kiaknázása nagyon fontos. Akár 1500 megawattnyi szélkapacitás rendszerbe állítása is reális lehet. Ha ügyel arra a politika, hogy tájképileg érzékeny területeket ne szennyezze a megújuló energia termelés, akkor a hazai energiatermelésnek fontos további komponense lehet a szélenergia hasznosítása. A nap és a szél együtt sokkal kiegyenlítettebb megújuló energiatermelést ad. Tipikus az, hogy a szél akkor fúj, amikor a nap nem süt, tehát éjszakánként, téli időszakokban is termel a szélenergia, amikor a napenergia nem áll rendelkezésre. (Info Rádió)

Bart István szerint olyan mértékben nő a napenergia-kapacitás, hogy immár a hálózat jelenti a szűk keresztmetszetet. A szélnél is lehetnek ilyen hálózati problémák. A napenergia jórészt importáramot vált ki, így helyben nem járul hozzá a dekarbonizációhoz, nem fogunk emiatt kevesebb szén-dioxidot kibocsátani – persze, a globális kibocsátás csökken. Saját klímacéljaink elérését azonban nem segíti. (Magyar Narancs)

A rezsicsökkentés átalakításának bejelentése óta 660 százalékkal nőtt a lakossági megkeresések száma a hőszivattyúk iránt a Daikin budapesti márkaboltjában. A cég csaknem 300 fős partnerhálózata is hasonló mértékű bővülésről számolt be, van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés. A fogyasztók azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra. Szalai Gabriella fenntarthatósági szakértő szerint a hőszivattyú azért megoldás az épületek karbonsemlegességéhez, mert olyan megújuló energián alapuló technológia, a mely a fűtés és a melegvíz-előállítás elektrifikációja mellett egyszerre képes energiatakarékos működésre, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, miközben helyi emisszió sincs. (vg.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

A Magyar Tudományos Akadémia előtti térre civil szervezetek által meghirdetett demonstráción Jane Goodall etológus üzenetét Döbrösi Laura színészművész tolmácsolta. Goodallt nagyon megdöbbentette, hogy Magyarországon olyan jogszabályokat hoztak, amely megengedi a fák kivágását még a védett területeken is. Felhívta a figyelmet az erdők fontosságára, biológiai sokszínűségére, és arra figyelmeztetett, ha kivágják a fákat, az állatok, a növények, az ökoszisztéma pusztulásához vezet. „Arra kérlek benneteket, tegyetek meg mindent a fák védelmében, a lelkem veletek van! – üzente Jane Goodall.

F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület elnöke szerint a villámárvizek, sárlavinák, erdőtüzek már mutogatják magukat a Bükkben, a hegylábi településeken. Az egymást erősítő negatív folyamatok kizárólag az erdei ökoszisztéma magas szintű védelmével mérsékelhető. Ha ezt rövid távú érdekek miatt felszámoljuk, nincs sok esélyünk hosszú távon. Szükség van a tűzifára. Szükség van rá, ám az eddigi szabályozási keretek között is ki lehetett volna termelni a jelenlegitől még 25%-al többet. Szükség van rá, de lenne mit ellenőrizni a szociális tűzifa szétosztási gyakorlatában is.

Miért védett erdeink fáival kellene tömni a kályhákat, amikor az épületek energetikai korszerűsítésének, a passzív és alternatív energiafelhasználás lehetőségei kiaknázatlanok? Ez lenne az első számú feladat! Miért nem ez a fő prioritás? Mert VALAKIKNEK nem ez az ÉRDEKE. „Mi pedig egy magasabb rendű, a KÖZÉRDEK és a JÖVŐ GENERÁCIÓK ÉRDEKÉÉRT emelünk szót”. A rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük. A Bükki hegység 95%-át erő borítja. Ettől ez még nem tekinthető tűzifa készletnek, faárunak!

Védett, fokozottan védett, Natura 2000-es területek hálózatának összessége, mely megvédése lokális, nemzeti és nemzetközi kötelességünk jogszabályi rendelkezések alapján is. Bándi Gyula, jövő nemzedékek szószólója szerint: „a rendelkezések már rövidtávon is ellentétes hatásúak az Alaptörvényben foglalt kötelezettségek megvalósításával, valamint az egészséges környezethez való alapvető jog érvényesíthetőségével! (greenfo.hu)

Zlinszky János szerint az új rendelet lényegi hibája az, hogy – a nyilatkozatokkal ellentétben – nem célzottan a tűzifaellátásra összpontosít, hanem sok olyan engedményt vezet be, amelyeknek az elegendő tűzifához semmi köze. A módosítások indoka a kormány szerint a tűzifaellátás biztosítása, ám a rendelet nem tartalmaz semmilyen garanciális rendelkezést, hogy a korábbi szabályoktól eltérően kivágott fa csakis tűzifaként kerüljön felhasználásra.

Az erdőtörvény rendelkezései az erdei életközösségek létfeltételeinek folyamatos biztosítása érdekében legalább a védett területeken igyekeztek visszaszorítani a tarvágást, amit a mostani kormányrendelet mindenütt (újra) lehetővé tesz, védett területen is, ráadásul nem kötelező az őshonos faállomány tervszerű pótlása. A fafajcserés szerkezetváltást a mostani rendelet zárójelbe teszi, így ahol védett területen kivágják az idegenhonos özönfajokból álló, az őshonos növényeket kiszorító állományt, ott azt immár nem kell őshonos fajokból állóra cserélni. Az özönnövények térhódítása ellen egyébként nemcsak védett területen, hanem mindenütt küzdeni kellene. A rendelet lehetővé teszi, hogy az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az agrárminiszter döntése alapján is sor kerülhet.

A tilalmi időszak figyelmen kívül hagyása helyett elég lett volna a tűzifa-rendeltetésű állományokra vonatkozólag négy-hat héttel előbbre hozni az őszi kitermelési időszak kezdetét. A fakitermelés tilalmi időszakai elkerülhetővé teszik, hogy a fészkelési időben a fészkekkel együtt vágják ki a fákat, s megóvják a védett fajokat és életközösségeket tartalmazó aljnövényzetet a pusztulástól. Az új rendelet a határidők rövidítésével megnehezíti, hogy a hatóságok a tervek és az érvényben maradt szabályok betartását érdemben ellenőrizhesse.

A fakitermelés bejelentés alapján kezdhető meg, amennyiben az erdészeti, illetve természetvédelmi hatóság azt nem kifogásolja. A természetvédelmi hatóság szűkös állománya és költségvetése miatt ez a gyakorlatban eleve (és bármi) jóváhagyás(á)nak tekinthető. A „közelítőnyom-hálózat” hatósági engedély nélküli kialakítása a gyakorlatban annyit jelent, hogy az állami erdészetek által kezelt erdőkben a természetvédelmi (vagy bármely más) hatóság engedélye nélkül bárhol lehet dózerolni, a fakitermelést szolgáló utat építeni. (orszagut.com)

Gálhidy László szerint ahogy Borovics Attila is elmondta, vannak tartalékok a hazai erdőterületen. Több százezer hektár olyan erdő van, magánerdő egyébként, amit nem használunk, és ezeknek egy nagy része akácos. Tehát azokat az erdőket kellene elővenni ilyen helyzetben, amik kevésbé értékesek természeti szempontból, és a védett erdőket nem volna szabad tűzifának levágni. A természetvédelmet és az erdőgazdálkodást a magyarországi gyakorlatnál sokkal jobban is össze lehetne hangolni. A környező országokban is számos olyan példa van arra, hogy védett területeknek legalább a közepén nincs olyan intenzív fakitermelés, mint nálunk.

Ha fokozatosan átállnánk egy folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodásra, akkor az erdő még a klímaváltozás körülményei között is sokkal inkább képes lenne megújulni. Borovics Attila szerint a tarvágás már nem divat, mert utána nagyon sok erőfeszítéssel, sok pénzből lehet csak azt az erdőt újra erdővé alakítani. Amit tarvágásként sokan laikusként látnak, az egy fokozatos felújító vágásnak a legutolsó stádiuma, amikor már vannak olyan új fafajok, amik már sokkal szárazságtűrőbbek. (Info Rádió)

Garay Klára szerint könnyedén erényt lehet kovácsolni a favágásra utasító rendeletből, mindössze az érvényes jogszabályok alapján kötelező favágásokat kell elvégezni, és lesz is tűzifa. Vágjuk tarra az özönfajokat! Ha a kiszáradt fákat vágják ki (nemcsak az erdőkből, hanem a parkokból, fasorokból is), még a nedves fa égetésének káros hatásaitól is mentesülhetünk. Végre eljön az az idő, amikor teszünk is valamit a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Többé nem kell hamis országjelentésekkel áltatnunk az Európa Parlamentet és Bizottságot. 2017-ben jelentettük is, hogy az özönfajok terjedésének megállítására, visszaszorítására rendelkezésre állnak a szükséges költségvetési források. Elegendő konferenciát tartottunk már, és bizottságokat hoztunk létre, csak a fejszét nem emeltük fel. (nepszava.hu)

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei ökoszisztéma velejárói, és hozzájárulnak az élővilág sokféleségének, az erdők változatos szerkezetének kialakításához és fenntartásához, egyúttal az állandó megújulást támogatják. Európa mérsékelt övi részén a lékdinamika, azaz az idős fák kisebb-nagyobb csoportjainak pusztulása, az erős szelek okozta fakidőlés, valamint a kártevő rovarok pusztítása a jellemző.

Aszalós Réka, az ÖK munkatársa, a cikk első szerzője szerint a természetes bolygatások változatos szerkezetű, sokféle fafajból álló és különböző korosztályú állományfoltok, különböző méretű és korhadási állapotú holtfák komplex mintázatát hagyják maguk után, ami táji szinten ellenállóbb erdei ökoszisztéma kialakulásához vezet. Az európai erdőgazdálkodás nincs összhangban ezekkel a természetes folyamatokkal. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási üzemmódok aránya a 10 százalékot sem éri el. (origo.hu)

A dunai kérészek násztánca 2012 óta a vízminőség javulása és a táplálékkínálat bővülése miatt újra megfigyelhető a Duna teljes magyarországi szakaszán. Amikor repülésük során a nőstények egy kivilágított hídhoz érnek, a híd lámpái magukhoz vonzzák őket, ilyenkor kérészek százezrei kerülnek a hídlámpák bűvkörébe, nem tudnak szabadulni és egy idő után kimerülten az aszfaltra hullnak, és elpusztulnak. Az aggasztó helyzetre magyar kutatók, az ELTE biológusi és fizikusai találtak megoldást, egyikük Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docense még 2012-ben kezdett el foglalkozni a kérészek életmódjával és a közvilágítás életükre gyakorolt hatásával.

A kérészek tömeges pusztulását meg lehet akadályozni a hidak aljára szerelt, a víz folyásirányába világító „fénysorompókkal”. A kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani, így a kivilágított hídon történő tömeges pusztulásukat megakadályozni. A világon először Tahitótfaluban 2019 áprilisában általuk felszerelt fénysorompót nemrég a Science tematikus összefoglalója is pozitív példaként idézte a rovarpusztulás megakadályozására tett erőfeszítések között. (Nv 23)

Magyar kutatók több év szisztematikus kutatómunkájával megtalálták a világ legnagyobb kékvércse-gyülekezőhelyét Afrikában. Több védett madár gyűlik ott össze, mint ahányról addig egyáltalán a bolygónkon tudni lehetett. harminc egyedre műholdas jeladót szereltek a kutatók, és kiderítették, hogy a kék vércse a leghosszabb távot átívelő vonuló a ragadozó madarak közül. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Európa az elmúlt legalább 500 év legsúlyosabb aszályával néz szembe. Az Európai Aszálymegfigyelő Intézet augusztusi jelentése szerint Európa 47 százalékán érvényes valamilyen aszályra, szárazságra figyelmeztető állapot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) augusztus elején azt közölte, hogy 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. Az augusztus végi csapadékos időjárás kevéssé enyhíti a problémákat. (napi.hu)

A talajvíz szint mára a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében 4-12 métert csökkent, ami egy nagyságrenddel több, mint a 200 mm aktuális csapadékhiány! Kármán Balázs szerint a szárazodó csapadékhiányos klíma ezt nem magyarázza, ez a víz valahova elfolyt. Nem kell különösebb kutatás, hogy vagy a Dunán, vagy a Tiszán folyt le. A XIX. században a Duna-Tisza köze még vízjárta terület volt, a második katonai felmérés térképén kékre színezik az állandó vagy időszakos vízállások. Ugyanakkor 1869 előtt mindössze egyetlen vízbevezetése volt a térségnek a Tiszába, a Dong ér, amely csak néhány kilométerről, Pusztaszer térségében fakadva vezetett le némi felszíni vizet.

Mára azonban 4662 km hosszú vízelvezető csatorna apasztja a talajvizeket. Ebből maximum 532 km az, ami képes mezőgazdasági célú öntözés kiszolgálására is, de ezeknek sem ez az elsődleges céljuk. A Homokhátság 8300 km2 területének alig 1,3%-a, 110 km² hajlamos belvízre! Ezért a teljes terület alól levezettünk több Balatonnyi talajvizet, ami fájóan hiányzik. 1,3 %-nyi területért sivataggá tesszük a 98,7%-ot?

Hazánk gazdasági és vízgazdálkodási szakemberei a 10-15 évenkénti vízbőség egyszeri, könnyen érzékelhető kártételét nem szembesítették azzal az elmaradt haszonnal, amelyet a közbülső, évtizedes (és immár mesterségesen is fokozott) száraz időszakok idéznek elő. A vízelvezetés azonnali megtiltása, megakadályozása teremt esélyt a víz megtartására, a talajvízszint normalizálására. (greenfo.hu)

Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes szerint a XIX. századi folyószabályozások, mocsárlecsapolások véghezvitele Európában egyedülálló, hatalmas természetpusztítás volt, mértékét és hatásait igazából fel sem foghatjuk még ma sem. Egy országnyi lélegző, élő, önfenntartó, önszabályozó, mindig megújuló vízivilágot tettünk tönkre azért, hogy több búzát tudjunk a tőzsdére vinni, és hogy építhessünk újabb városokat. Annak idején egész Európát mi láttuk el édesvízi hallal, és ez a hatalmas kereskedelmi forgalom a végtelen árterek és kanyargó folyók halállományán meg sem látszott. Ma pedig ott tartunk, hogy a halgazdálkodók nem a Dunából és a Tiszából, hanem a Dunába és a Tiszába hordják a pontyot.

A vizes élőhelyek és az egész természet nálunk már csak néhány szilánkban, fragmentumban létezik a végeláthatatlan agrársivatagban, szinte kutatni kell egy-egy ilyen, ottfelejtett szilánk után a nagy monokultúrás szántók és a katonás rendben álló, homogén erdőgazdaságok között. Ezeken a helyeken nincs élet. Ez akkor sem fog változni, ha sikerülne megállítanunk a felmelegedést, amely az egész problémarendszernek csupán az egyik eleme. A természetvédelem mindig az utolsó az érdekek sorában az egész világon. Magyarország egy őszinte ország, nem köntörfalaznak és nem erőltetik meg magukat képmutatással, egyszerűen nyíltan alárendelik a természetvédelmet a legtermészetpusztítóbb gazdasági érdekköröknek.

A természet bármikor helyreállna, csak arra vár, hogy ezt lehetővé tegyük. Ugyanakkor nincs is más megoldás. Tetszik vagy sem, a területek jelentős részét vissza kell adnunk a természetnek ahhoz, hogy elkerüljük az ökológiai összeomlást és életben maradjunk. Nálunk ennek egyelőre még nyoma sincs. Az Európai Unióban legalább papíron eljutottak már eddig a gondolatig, és elő is írták (egyelőre szintén csak papíron), hogy minden terület húsz százalékát természetes állapotában kell helyreállítani. Nem a Földön, csak Európában, és nem mindet, csak húsz százalékot, tehát ez valószínűleg nem lesz elég. Pláne, ha beleszámítjuk a gazdasági lobbik által mindig kierőszakolt kiskapukat. De legalább a gondolat jó volt. (greenfo.hu)

Az agrártárca lépéseket tervez a vízmegőrző technikák ösztönzése érdekében. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja szerint ennek egyik módja lehet, hogy a kora tavaszi belvizes időszak csapadékát a felszínborítás mozaikossá tételével hasznosítják. Ezeket a vizeket célszerű az aszályosabb időszakra tartani, hiszen ezek beszivárognak, ezek a felszín alatti vízkészleteket gyarapítják. Ezek a mozaikos vizes élőhelyek nyáron kaszálóként, legelőként hasznosíthatók. Ha a jövőben gondolkodunk, akkor ezt az aszálystratégiát nagyon keményen végre kellene hajtani. (Kossuth Rádió Krónika)

Kerpely Klára, a WWF szakértője szerint nem az a megoldás, hogy sok víztározó készüljön, hanem az, hogy a vizes élőhelyek, rétek, lápok, szikes tavak helyreállítása megtörténjen, vagy akár a mélyebben fekvő szántókon időszakosan megállhasson a víz. Nagy mennyiségű vizet ugyanis a talajban és a növényzetben lehetne tárolni. Egy köbméter talajban akár 500 liter víz is tárolható, ha a talaj szervesanyag-tartalma kedvező. (Magyar Hang)

Gondola Zsolt Zoárd debreceni helyi képviselő (Civil Fórum) szerint a CATL tervezett akkumulátorgyára „borzasztóan sok vizet fog igényelni”, amely a város vízkészletét fogja veszélyeztetni. Debrecen alapvető ökoszisztémáját azok a Tisza felől táplált réteg- és talajvizek határozzák meg, amelyek az évtizedek óta halogatott Civaqua-program hiányában elapadóban vannak. Erre a helyzetre egy nagy vízigényű gyár telepítése nem megfelelő lépés, hiszen a mai ismereteink alapján veszélyezteti Debrecen vízkészletét, elszívva a lappangó rétegvizeket. A vízellátási problémák mellett a politikus a város Civaqua-programját is bírálta, amellyel a városvezetés a Keleti-főcsatorna vizét elvezető vezetékkel kívánja pótolni a Debrecen körül kiszáradt tavakat. (greenfo.hu)

Gondola Zsolt szerint megint úgy döntöttek egy gigantikus debreceni beruházásról, hogy arról előzetesen nem tájékoztatták a helyieket. Egy ilyen akkumulátorgyár szakértők szerint legalább annyi vizet fogyaszt, mit egy népesebb lakótelep, a város ivóvízbázisa pedig jelenlegi állapotában nem bír el egy ekkora terhelést. (Nv 17) A városvezetés szerint ma a város éves vízigénye a felét sem éri el a 80-as évek vízfogyasztásának, s még ebben az extrém száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést hozni. Azt ígérték, hogy a Civaqua-program révén Debrecen vízellátását az iparfejlesztési folyamatokat is figyelembe véve hosszú távon biztosítani fogják. (Nv 17)

A Tarna vízét kiszivattyúzó, és semmifajta megbánást nem tanúsító, civileket politikai kapcsolatokkal, és veréssel fenyegető borászat ügyvédje, Gondos István, a Heves megyei közgyűlés egyik tagja, ami Bóday Pál helyi civil aktivista szerint összeférhetetlen. Egy olyan büntetőügyben, ahol többek között helyi politikusokat, civileket fenyeget egy ökológiai katasztrófát előidéző borászat, ahol a Heves Megyei Közgyűlésnek dolga lenne az ehhez hasonló esetek megakadályozására javaslatokat kidolgozni, nyilvánvalóan nem tartható, hogy az egyik képviselő védi a védhetetlent. (greenfo.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Közösségi tervezés útján készül a Római-part árvízvédelmi létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya. A munkacsoportokban folytatott munka eredményeként „A Római-part jövőképe” című dokumentumban meghatározott víziókból levezethető részletes fejlesztési javaslatok meghatározása és a konfliktusosként azonosított problématerületek feltárása, megoldások azonosítása. A közösségi tervezés eredményei alapján, illetve „A Római-part jövőképe” című dokumentum felhasználásával a Római-part komplex középtávú fejlesztési koncepciójának elkészítése. (napi.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Gondola Zsolt szerint mivel helyben és a környéken már nincs szabad munkaerő, ázsiai munkavállalókkal töltenék majd fel a létszámot, ám az a nagy kérdés, hogyan oldja meg a város csak nem tízezezer plusz ember utaztatását, lakhatását. A városháza szerint óvoda- és bölcsődeépítések, közlekedési, egyetemi és szakképzési fejlesztések zajlanak, utóbbiak éppen a jelentős mértékben megnövekedett munkaerőigényt hivatottak biztosítani. Tervezési vagy kivitelezési fázisban van számos lakótelepi fejlesztés, amelyek részben önkormányzati részben magánberuházással több ezer új lakás építését jelentik. (Nv 17) Az LMP helyi népszavazást kezdeményez a gyár létesítéséról, mivel szerintük az nemcsak a környezetre káros (vízigényes és újabb zöldfelületeket venne el), de az gazdaságra is rossz hatással lehet. Korábban a DK és az MSZP is tiltakozott a beruházás ellen, hasonló aggályok miatt. (atlatszo.hu)

Debrecen vezetése hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült az elmúlt éveben, köztük a dél-európai és a környezetvédelemre különösen figyelő skandináv országokban is.

A városvezetés szerint Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, még a mostani extrém száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést bevezetniük. Az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, valamint a város gazdasága és a lakosság vízigénye is teljes mértékben kiszolgálható. (greenfo.hu)

Schmuck Erzsébet társelnök szerint az LMP nem azt mondja, hogy egyáltalán nincs szükség akkumulátor gyártásra, de a mértékkel baj van. Nem lehet ennyire függővé tenni az országot egy gyártási tevékenységtől. ()

Több a leukémiás gyerek a palagáz-kinyerő kutak közelében A Yale Egyetem kutatói feltételezik, hogy a megnövekedett leukémiakockázat összefüggésben lehet a vízminőséggel – a rétegrepesztés ugyanis igencsak jelentős eséllyel szennyezheti is a vízkészleteket. A kitermelés során a rákkal összefüggésbe hozhat anyagokat is felhasználhatnak. (24.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.