Teremtésvédelem

Teremtésvédelemmel kapcsolatos hírek, információk

Környezetvédelmi hírösszefoglaló

2022. július 26. 11:31 - Pulai Zsolt

2022. július 25.

Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Huszár András, a Green Policy Center vezetője szerint a takarékosság egy elvben kevesek által vitatott érték, mégis a kormányoldali média (egy része) azt sugallja, hogy ciki takarékosnak lenni és önmérsékletet gyakorolni, vagy erre egyáltalán csak kísérletet tenni. A kérdés csak annyi: miért? Különösen akkor amikor már egyre nehezebben tagadható, hogy a permanens válságok korába léptünk, a környezeti javak túlhasználata változatos tünetekben fog megmutatkozni, amelyek közvetlenül eljutnak hozzánk magyarokhoz is: világjárványok, áruhiány, menekültek, fegyveres konfliktusok.

A „közös, de megkülönböztetett felelősség” elvéből az következik, hogy mindenkinek nem csak lehetősége, de kötelessége is hozzátenni a közös cselekvéshez, amit tud. Ez a Párizsi Megállapodás szelleme is, amelyet Magyarország is aláírt. Ehhez képest nálunk a közbeszéd még el sem indult konstruktív irányba az egyéni cselekvés lehetőségeivel és hatásaival kapcsolatban, sőt, ahogy csak lehet, a „klímaromboló nagy cégekre” akarjuk áthárítani nemcsak a felelősséget, hanem a cselekvés lehetőségét és kötelezettségét is. Csakhogy ezen cégek termelése (nagyrészt) a fogyasztói igényekhez igazodik. Vegyük számba a megtakarítási lehetőségeinket, mindenki a sajátjait, őszintén, és változtasson, amin tud.  (greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A fenntartható repülőgép-üzemanyagok ma 8–10-szer annyiba kerül, mint a kerozin – mondta el a Connecting Europe konferencián Fatima da Gloria, az Air France fenntarthatósági alelnöke. Az ilyen üzemanyagok napjainkban leggyakrabban növényi alapú vagy használtétolaj-származékokból és az állati zsiradékokból készülnek. Megfelelő szabályozás híján azonban a bioüzemanyag használata rosszabb lehet, mint a fosszilis tüzelőanyagoké. Ha az alternatív üzemanyagok előállítását nem tudják fenntarthatóan megoldani, az nemcsak erdőirtáshoz, de vízhiányhoz, a biodiverzitás csökkenéséhez és a helyi konfliktusok felerősödéséhez is vezethet. A nem hulladékból származó növények használata rendkívül káros: a pálmaolaj, repce vagy szója ültetvényei az erdőirtás egyik fő mozgatórugói, valamint a biológiai sokféleség szempontjából is katasztrófát jelent, ha tovább nő irántuk a kereslet. A konferencián semmilyen konkrét támogatást vagy részletes ütemtervet nem ismertettek. (24.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Nemes Csaba szerint az óceánok hidegebb mélyvízének tetején egy többnyire vékony (kb. 50 méter) viszonylag meleg, felszínhez közeli vízréteg található. A felszíni kevert (hullámzó) réteg viszonylag kis mélysége ellenére is a víz nagy fajhője miatt a tengerfelszíni hőmérséklet sokkal lassabban változik, mint a felette lévő levegő hőmérséklete. Ez a különbség mutatja meg az óceánok állapotának időbeli stabilitását – amelyet óceáni memóriaként emlegetnek –, amely az egyik fontos egyensúlyozója az időjárási folyamatoknak, és egyben ezért – kellő számú mérés esetén – kitűnő eszköze az időjárás hosszabb távú előrejelzésének is.

Hui Shi, a kaliforniai petalumai Farallon Intézet kutatója és szerzőtársai szerint az óceánok normálisan stabil környezete egyre változékonyabbá és ezért kiszámíthatatlanabbá válik. A felső vízréteg hőtehetetlensége, az óceán „emlékezőképessége” az évszázad hátralévő részében globálisan csökkenni fog, ezért a következő évtizedekben a korábbinál jóval nagyobb hőmérséklet-ingadozásokra kell számítani. A modelleredmények azt mutatják, hogy az erőteljesebb vízkeveredés az óceán legfelsőbb rétegeiben, elvékonyítva a felső óceáni kevert réteget, érzékenyebbé válhat a véletlenszerű hőmérsékleti ingadozásra, és ezzel veszít stabilizációs tulajdonságából. (magyarkurir.hu)

Holoda Attila szerint mindenféle állami árszabályozás, ami azt sugallja, hogy nem kell az energiával foglalkozni, majd a kormány megvéd, az a takarékosság és az önálló cselekvés ellen hat. Márpedig tíz éve ezt halljuk. Miközben rossz az energiahatékonysági rendszere az épületeknek, az eszközöknek, amiket használunk. Már a 2011-es energiastratégiában benne van, hogy az épületeink 70 százalékánál az energia 40 százaléka veszendőbe megy, és szükséges az energiahatékonyság növelése. De nem választottuk le a távhőrendszereket, hogy egyedileg szabályozhatóak legyenek a lakások. Ahelyett, hogy erre költöttünk volna, megvettük például a földalatti gáztárolót. De minek?

A Fidesznek a 2009-es európai parlamenti választási programjában olvasható, hogy vége az olcsó energia korszakának. Takarékoskodni kell az energiával, hatékonyabban kell felhasználni. Aztán kormányra kerültek, jött a rezsicsökkentés, és elfelejtették azt, amit ők maguk írtak le. (greenfo.hu) Az Energiaklub és a MEHI szerint a rezsicsökkentés eddig ismert formája elfedte a valódi világpiaci eseményeket. A társadalom számára ezért sokkoló a megnövekedett energiaár, azonban elkerülhetetlenné vált a szembesülés: a fosszilis energiaforrások korlátozottan állnak rendelkezésre – el kell kezdenünk leválni róluk. Ez nem egyszerű folyamat sem a gazdaság, sem a társadalom számára.

Kiszámítható, hosszútávú energetikai támogatási rendszerre van szükség, amelyből megvalósulhat az energiapazarló, elavult lakóépületek energetikai felújítása. A lakosság nagy része önerőből nem képes ezekre beruházásigényes intézkedésekre: komplex finanszírozási konstrukciókra és szakmai segítségnyújtásra van szükségük. Magyarországon a legrosszabb állapotú lakóépületek többségében alacsony jövedelmű emberek élnek. Ezeknek a háztartásoknak 90-100%-os felújítási támogatások szükségesek. Eddig szinte kizárólag a magasabb jövedelműek számára volt elérhető a felújítás. Be kell építenünk a szociális elemeket, hogy elkerüljük a tömeges energiaszegénységet.

Elengedhetetlenné vált, hogy a kormány – az Európai Unió társfinanszírozásával – létrehozza a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot. Az államnak hatalmas felelőssége, hogy megfelelő mederbe terelje az energetikai felújításokat: a felújítási támogatási rendszernek világos, konkrét energetikai elvárások mentén, szakember által megtervezett, tehát mélyfelújítási tervvel rendelkező pályázatokat kell támogatnia, akár szakaszos megvalósítás formájában. (greenfo.hu)

A PowerPoor projekt keretében energiatakarékossági tanácsadó irodát nyitott az Energiaklub és Terézváros Önkormányzata. A projekt az energiaszegénység enyhítését és a lakosság energiatudatosságának fokozását célozza. Az iroda munkatársai felmérik az érdeklődő energiafelhasználási szokásait és a háztartás energiahatékonyságát, majd személyre szabott energiamegtakarítási tanácsadást nyújtanak. (greenfo.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A folyók elapadása és felmelegedése Európa-szerte több szektorban problémákat okoz a folyami teherszállítástól az ivó- és locsolóvíz-ellátáson át az energetikáig. 2018 után ismét kritikusan alacsony a vízszint a Rajnán is, ami az erőművek hűtésén túl a folyón zajló szén-, olaj- és gázszállítást, valamint a vízenergia-termelést is megnehezíti. Paksnál mindössze körülbelül 70 centiméterrel áll a Duna vízszintje a valaha mért legkisebb vízállás felett. Bár a kilátások az elmúlt napokban némileg javultak, nagy vízszintemelkedésre továbbra sem lehet számítani. További probléma, hogy a víz hőmérséklete jócskán megemelkedett, és a szombati enyhe hidegfrontot követően is meghaladta a 25 Celsius-fokot. A vízhőmérséklet emelkedése, s az atomerőmű kondenzátorainak ennek hatására romló hatásfoka a termelés csökkenését idézte elő. (index.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Az Európában tapasztalható energiabizonytanság, valamint a még elérhető állami támogatások miatt eddig is fokozott érdeklődés övezte a háztartási és vállalati napelemes beruházásokat, azonban a rezsicsökkentés módosításáról szóló kormányzati bejelentés hatására valósággal berobbant a kereslet a napelemes rendszerek iránt. Ennél a cégnél például megtízszereződött az ajánlatkérések száma csupán egy nap alatt. A fokozott érdeklődés teljesen érthető, hiszen akadnak olyan nagyméretű háztartások, ahol a piaci áron kapott gáz vagy villanyáram számla egymillió forintra is kijöhet a hó végén. Lamos Zsolt, Assix Intersolar ügyvezető a módosítás hatására a napelemes rendszerek megtérülése az eddigi 8-10 év helyett 1,5-2 évre is lecsökkenhet” – mutat rá. „Ezért azt javasoljuk, hogy aki megteheti, fektessen be a saját energia termelésébe, ezáltal hosszú távon kiszámíthatóvá téve a rezsiköltségeit. (greenf.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Nemzetközi együttműködésben vesz részt a Soproni Egyetem az inváziós rovarfajok megjelenésének korai előrejelzésében. A szaproxil, tehát a fában és kéregben fejlődő rovarfajok alapvetően hasznosak, hiszen elkezdik lebontani a már nem élő faanyagot, utat adva számos további élőlénynek. Újrahasznosítják a faanyagot, így nemcsak a tápanyag- és vízkörforgást segítik, hanem az ökológiai változatosság feltételeinek megteremtése révén szerves részei az erdők természetes immunrendszerének. Ám egyre nagyobb problémát okoznak azok az őshonos és különösen az idegenhonos fajok, melyek a frissen elpusztult fákban telepednek meg, hiszen képesek már a legyengült faegyedeket is megtámadni.

Ezért fontos feladat az idegen, behurcolt, tömegszaporodásra képes fajok terjedésének lassítása. Azokra a potenciális helyekre kell koncentrálni, ahol ezek a fajok megjelenhetnek, mint például az importált faanyag átrakó és tároló telephelyei vagy a nagymennyiségű fa csomagolóanyagot használó raktárak. A rovarfajok monitorozása területén a Soproni Egyetem oktatói és kutatói a behurcolt/inváziós bogarak előrejelzésére különböző csapdarendszereket és csalogató anyagokat alkalmaznak. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Az ország egyre nagyobb területén válhat súlyosabbá az aszályhelyzet. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy a nagyobb tavak minőségét és szintjét folyamatosan ellenőrzik. A vízminőség mindenhol megfelelő. A Velencei-tavon komoly beavatkozásokra van szükség, jelenleg 4 centiméterre vannak a valaha mért legalacsonyabb vízállási szinttől. Itt minden hajnalban levegőztetik a tavat A Balatonon alacsony a vízállás, de 1921 és 2021 között hatvan alkalommal alacsonyabb volt a vízszint a jelenleginél. (greenfo.hu) Kiszáradt a Bódva folyó medre egy 15 kilométeres szakaszon Szlovákiában, a halak gyakorlatilag kipusztultak. (hvg.hu)

Nagy István szerint soha nem volt akkora jelentősége az öntözéses gazdálkodásnak, mint napjainkban. Az elmúlt hónapokban pusztító méretet öltő aszály egyik legkézzelfoghatóbb ellenszere, ha ott, ahol arra lehetőség adódik, a termelők öntözéssel tudják pótolni a hiányzó csapadékot. A miniszter a parlamentben egy fejlesztési akciótervet mutatott be a Duna–Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási helyzetének javítására. A cél, hogy a Homokhátság területi sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati beavatkozási módszereket alakítsanak ki, ezzel javítva a gazdálkodás feltételeit és az ökológiai állapotot is. (24.hu)

Magyarországon a talajvíz szintje 1961 és 2010 között az ország minden régiójában jelentős mértékben csökkent. A talajvízsüllyedés országos átlaga meghaladta a fél métert, ami a termesztett növények hozamaiban csökkenést okoz, és nagy mértékben hozzájárul a hazai ökoszisztémák leépüléséhez. Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék munkatársa szerint ilyen gyors ütemű talajvízcsökkenés mellett a talajvízre épülő öntözési infrastruktúra fejlesztése öngyilkos vállalkozás. A járható út a táji szintű vízvisszatartás és az öntözési infrastruktúra párhuzamos fejlesztése lenne.

Éves átlagban a Balatonban tárolt vízmennyiségnél több vizet terelünk a folyókba a belvizes területekről, és több balatonnyi vizet vezetünk le az árvízi hullámok idején. Súlyos aszályok esetén a téli és tavaszi időszakban vízzel feltöltődő talajok százmilliárdokban mérhető terméskiesést előznek meg. Ezért az alföldi mezőgazdaság klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának, a síkvidéki gabonatermesztés hatékonyságának növelése és a természetes gyepek, valamint erdők érdekében elkerülhetetlen feladatunk az egykori vizes élőhelyek helyreállítása. A szántóföldi művelésből kivont és természetközeli élőhellyé alakított területeken gazdálkodók nemcsak a földalapú támogatásra váljanak jogosulttá, hanem a szántóföldi művelés felhagyásával kiesett hasznukat a közösségnek nyújtott hasznokból kompenzálja a közösség. (24.hu)

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az öntözéssel kapcsolatban kiemelte: az aszályhelyzet nagy fegyelmet kíván a felhasználók részéről, hiszen ha nem működnek együtt, akkor egymástól veszik el a rendelkezésre álló vízkészletet. Ezért a vízügy a katasztrófavédelem közreműködését kérte az illegális vízkivételek felszámolása érdekében. Jelenleg a legfontosabb feladat Szolnok ivóvizének biztosítása a Tiszából úgy, hogy a Tisza-tóból biztosítani tudják a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz, valamint az ökológia és a turisztika fenntartásához szükséges vizet. (index.hu)

Az IPCC második munkacsoportjának az éghajlatváltozás hatásaival és a lehetséges alkalmazkodással foglalkozó jelentése szerint a felmelegedéshez köthető folyamatok több ponton jelentős kockázatot jelentenek a vízbiztonságra is. Minden negyedik embernek nem jut biztonságos ivóvíz, az éghajlatváltozás hatásai közvetlenül és közvetve is növelik a szennyező anyagok koncentrációját a vizekben. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre. A vizes élőhelyek megőrzésével és az egészséges édesvízi ökoszisztémák erősítésével a természetes vízszűrő és árvízszabályozó rendszerek elejét vehetik a túlzott mértékű tápanyagbemosódásnak, és talajeróziót is mérséklik. (greenfo.hu)

„Ki tette a csodálatos tengeri világot élettől és színektől megfosztott víz alatti temetőkké?” – idéz Ferenc pápa a Laudato si’-ben a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Konferencia What is Happening to our Beautiful Land? [Mi történik a mi szép földünkkel?] 1988. január 29-én született lelkipásztori leveléből. Majd így folytatja: „Ez a jelenség főként a tengert érő szennyezésnek tulajdonítható, ami az erdőirtás, a mezőgazdasági monokultúrák, az ipari károsanyag-kibocsátás és a pusztító – különösen a ciánt és dinamitot használó – halászati módszerek eredménye. Súlyosbítja mindezt az óceánok hőmérsékletének emelkedése. Ez segít megértenünk, hogy bármely beavatkozás a természetbe szabad szemmel nem látható következményekkel járhat, és hogy az erőforrás-kiaknázás bizonyos formáinak olyan pusztulás az ára, amely végül az óceánok mélyét is eléri.” (magyarkurir.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója emlékeztet, hogy a Föld lakossága évtizedeken belül 9 milliárdfölé fog emelkedni, melynek elsődleges oka a fejlődő országokban tapasztalható népességrobbanás. Látványosan fog majd duzzadni a középosztályhoz tartozók száma is, akik egyre magasabb színvonalon igyekeznek majd kiterjeszteni a fogyasztásukat. Ez pedig egyre nagyobb terhet ró majd a bolygó erőforrásaira és az ökoszisztémára is. Az új középosztályba tartozók döntő többségben Kínában és Indiában élnek (majd), esetükben pedig rohamosan növekszik a víz- és energiafelhasználás, az autóvásárlási kedv, az utazási hajlandóság, a hús és a tejtermékek fogyasztása és ezek miatt a hulladéktermelés. Mindezek miatt elengedhetetlen a fogyasztási és termelési minták megváltoztatása. A nyugati világ elindulhat a racionalizáció útján, és fenntarthatóbb alapokra helyezi a termékek és szolgáltatások megvásárlását. (index.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Környezetvédő csoportok hétfőn arra szólították fel a Teslát, hogy állítsa le az indonéziai nikkeliparban tervezett közvetlen beruházási terveit, és tiltsa meg az országban beszerzett és előállított nikkel felhasználását a Tesla autóiban, mivel a nikkelbányászat visszaszorítja az erdőket, potenciálisan szennyezi a vizet és megzavarja az őslakos közösségek életét. Az Indonézia délkeleti részén, Sulawesi régióban található Wawonii szigeten a bányászat már károsította a korallzátonyokat. (index.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.

komment
Címkék: szemle
süti beállítások módosítása