Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata. 

ÖKOPOLITIKA

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával – a Nemzeti alaptanterv előírásaival, illetve az uniós és hazai törekvésekkel összhangban – a köznevelés és a szakképzés számára elkészült, illetve további fejlesztés alatt áll egy alapozó, illetve egy érettségire előkészítő általános és szakmai fenntarhatósági programcsomag. Augusztus végétől képzéseket indítanak a pedagógusok számára a fenntarthatósági tantárgy oktatásának elsajátításához. A program célja a fenntartható fejlődés és az egyéni felelősség összefüggéseinek megértetése a diákokkal. (greenfo.hu)

Miskolc polgármestere és városvezetése úgy döntött, a kormányrendelet adta lehetőséggel nem fog élni, és a város területén, a város tulajdonában lévő erdőségekben továbbra is a legszigorúbb természetvédelmi szabályok szerint fog eljárni. Varga Andrea, Miskolc alpolgármestere indítvánnyal fordult Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához, illetve Bándi Gyulához, a jövő nemzedékek szószólójához, kérvényezve, hogy vizsgálják felül, a kormány „tűzifarendelete” összhangban van-e az Alaptörvénnyel, illetve nem ütközik-e nemzetközi szerződésekkel. Emellett nyílt levelet is küldött Novák Katalin jelenlegi és Áder János volt köztársasági elnöknek. 

Varga szerint az erdők, fás területek „szabad prédává minősítése” azon túl, hogy visszafordítja az ország erdősítésének növekedését, sok helyen okozhat a jövőben vízkárokat. Ha nincs, ami megfogja a hirtelen esőzések következtében lezúduló vizeket, különösen a völgyekben található településeken, akkor jobb esetben lakóházainkat, közösségi tereinket rombolja le a víz, rosszabb esetben mindez emberek életébe is kerülhet. Miskolc városa évtizedek óta küzd az egészséges, tiszta levegőért. A téli, fűtési időszakban a város sajátosságai miatt, eddig is gyakorta kellett elrendelniük szmogriadót. Aggódnak amiatt, hogy az eddigi erőfeszítéseik hiábavalóvá válnak. (greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A nagy ingatlanfejlesztésekkel sok esetben nem képes lépést tartani az infrastruktúra. Óbuda esetében az új lakóparkok nemcsak közlekedési és ellátási problémát okoznak, hanem parkolásit is – hívta fel a figyelmet Kiss László polgármester. Ezért azt javasolja a kormányzatnak, hogy változtasson az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásán, és ezáltal tegye lehetővé, hogy a kerület az új építésű lakóingatlanok építtetőjének a jelenlegi egy helyett akár négy parkolóhely kötelező megépítését is előírhassa. Tapasztalataik alapján az új ingatlanok átlagos autóterhelése meghaladja a lakásonkénti egy autót, ezért az előírás változtatása pusztán a tényleges helyzetnek való megfelelés lenne. Kiss szerint a III. kerület megtelt, nem akarnak elégtelen parkolóhelyekkel rendelkező lakóparkokat, további közlekedési és parkolási káoszt.

Vitézy Dávid kifejezetten jövőbe mutató változtatásként, a sűrűn lakott, jó közösségi közlekedéssel rendelkező belvárosi területek védelmeként említette az OTÉK tavalyi módosítását – amely az egyes lakásokhoz kötelezően megépítendő parkolók számának minimuma helyett már a maximumát írta elő. Korábban ugyanis az önkormányzatok irreálisan magas parkolószámokat írtak elő, ami beépült a lakóingatlanok árába, és akkor is ki kellett fizetnie a vásárlónak, ha nem vette igénybe, miközben az így kialakított mélygarázsok kihasználatlanul álltak.

Ezeket azonban egy idő után bérbe adták, ezzel pedig a meglévőnél is nagyobb gépjárműforgalmat generáltak, élhetetlenné téve a környéket. Erő Zoltán, Budapest főépítésze nem gondolja azt, hogy a kormányrendeletet megváltoztatnák, ám ha mégis sor kerülne rá, akkor mindenképpen differenciált megoldást javasolna, mert egy túlzottan általános előírás több kárt okozhat, mint hasznot. Irodaépületek esetében a közösségi közlekedéssel jól ellátott helyeken Erő Zoltán a parkolószám csökkentését ösztönözné. (index.hu)

Sok ezer magyar ember korai halálához járulhat hozzá az elkövetkező időszakban a szilárd anyagokkal történő tüzelés és így a levegő szennyezettségének növekedése. A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. Lakosságarányosan számítva nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint Franciaországban vagy Hollandiában. A vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával.

A kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását is, pedig a lignit lakosság értékesítését már régóta be kellett volna tiltani. A lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő. Jelentősen megnövekedhet az illegális lakossági hulladéktüzelés. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elhibázottnak tartja a háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket. Ha ezek hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is.

Célszerű lenne széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról, valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket. Elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen. (greenfo.hu)

Százötvenen vettek részt azon a tüntetésen, amit Lőrinciben a REG Regionális Energia- és Környezetgazdálkodási Kft. telephelye előtt tartottak. A szervezők nevében felszólaló Petrik Zsolt helyi vállalkozó szerint harmincöt éve hordják ide a szennyet, azóta olyan anyagok kerülnek a mára már húsz méteres heggyé nőtt veszélyeshulladék-lerakóba, amelyekről senki nem tudja, hogy milyen anyagokat rejtenek magukban. Lestyán Balázs hatvani alpolgármester szerint a környéket elárasztó bűz miatt nyáron sem lehet ablakot nyitni sem Lőrinciben, sem Hatvan egyes városrészein. A hatóság korábban több szabálytalanságot is megállapított a cég működésével kapcsolatban, az azonban még mindig működhet. (hvg.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Németországnak mind az öt gleccsere Bajorországban található, és a kutatók mindegyik esetében jelentős mértékű visszahúzódást figyeltek meg. Tíz éven belül mind az öt gleccser el fog tűnni, közülük az egyik, a Zugspitze csúcsától délre kialakult Schneeferner (az Alpok egyik legészakibb gleccsere) már most olyan rossz állapotban van, hogy még idén nyáron végleg eltűnhet. Kutatók szerint a hatvanas évek óta nem volt olyan forró a nyár az Alpokban, mint a mostani, és Christoph Mayer kutató szerint az olvadás a hegységben most körülbelül 50 százalékkal erősebb lehet, mint általában. Az intenzív olvadásról ezúttal nemcsak a kevés csapadékkal járó tél és a száraz, forró nyár tehet, hanem a tavasszal érkezett szaharai por is, amely belepte a gleccsereket. A por sötét színe miatt nem verte vissza a napsugarakat, hanem elnyelte azok hőjét, erősebben melegítve az alatta található jégréteget. (hvg.hu)

Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint a jelenlegi klimatikus anomáliák alapvető oka, hogy az Északi-sarkvidék melegszik, ezért azok a magas légkörben futó, eredetileg nagyon stabil és hatalmas légtömegeket mozgató, úgynevezett futóáramlások, amelyek évezredeken át fenntartották a stabil, kiszámítható időjárást, mostanra instabillá váltak. Erejüket és stabilitásukat ugyanis a sarkok és a trópusok közötti éles hőmérséklet- és légnyomáskülönbség adta, ebből származott a mérsékelt és kiszámítható időjárás itt a mérsékelt éghajlati övben. Ez ma már nincs így, a nyugat–keleti irányú futóáramlások egyre gyakrabban oszcillálnak, „behullámoznak” – ilyenkor a sarki levegő észak felől eléri akár a trópusi sivatagokat is, illetve a déli trópusok hősége elérheti Észak-Kanadát, Skandináviát és Szibériát is.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint még egy kisebb mértékű hőmérséklet- és csapadékváltozás is károsíthatja a sarkkör mentén végighúzódó erdőterületet, veszélyeztetve az általuk fenntartott biológiai sokféleséget és a szén-dioxid megkötésére való képességüket. (MN 16)

Jordán Ferenc szerint megdöbbentő, hogy az ország vezetői a legnagyobb néhány kihívás között nem említik a környezettel kapcsolatos témákat, miközben kiszáradó tavakat és erdőtüzeket látunk már naponta magunk körül. A nemzetközi trend manapság a természet által inspirált (nature-based) megoldások keresése, legalább részben visszatérni a bioszféra jól kipróbált praktikáihoz. A legfontosabb megoldás, amelyet a természettől elleshetünk, a változatosság fenntartása. Lehet „izomból” is kezelni a természetet, folyószabályozással, lecsapolással, műtrágyával, de már mindenki látja, hogy ebben vesztésre állunk. Az árterek, mozaikos tájak, ligeterdők, nádasok jobban tudják raktározni az átmenetileg felesleges csapadékot, kiváló pufferzónák, jobban működnek bármilyen mérnöki megoldásnál. Az ezeket kihasználó tradicionális mezőgazdasági technikákhoz kellene visszatérni. Ez nem drága, nem bonyolult és nem is tart túl sokáig. (greenfo.hu)

Simon Stiell, Grenada korábbi klímavédelmi minisztere lesz az ENSZ új klímavédelmi vezetője, aki korábban gyakran felszólította a világ legnagyobb szennyezőit, hogy határozzanak meg ambiciózusabb éghajlati célokat. Stiell célkitűzései között szerepel a sebezhető országoknak, köztük a kis szigetcsoportnak ígért finanszírozási többletek behajtása is. Ez a finanszírozás különösen kulcsfontosságú a tengerparti területtel rendelkező országok jövőbeli éghajlati hatásokra való felkészüléshez. Stiell szerint a globális szennyezés 80 százalékát termelő G20-csoportnak megvan a vagyona és a technológiájuk a cselekvéshez, már csak az akarat hiányzik. (portfolio.hu)

Litkei Máté szerint a klímacélkitűzésekkel az a legfőbb probléma, hogy a döntéshozók nem egyeztetnek előre az iparági szereplőkkel és többnyire önkényesen jelölik ki a határidőket. Nem vázolják fel azt az útvonalat sem, amelyen haladva el is lehet érni a célokat. Az érintettek sokszor technikai akadályokba ütköznek, nincsen piackész alternatív technológia, hiányzik a központi koordináció és nem kapnak útmutatót a cégek. Ugyanakkor a vállalatok sincsenek rákényszerítve az új technológiák alkalmazására, hiszen ha nem érik el ezeket a célkitűzéseket, akkor nincsen retorzió. (24 óra)

Ürge-Vorsatz Diána szerint mivel az energiahatékonyság közérdek, ezért központilag, például európai uniós szinten kellene megoldásokat találnunk. Az energiaipar nagyon sok támogatást kap, ám ha ezt az összeget az épületkorszerűsítésre fordítanánk, akkor Európa épületállományát tíz-húsz év alatt át tudnánk alakítani annyira, hogy sokkal kevesebb energiára lenne szükségünk. Egy passzív ház bizonyítottan egészségesebb is. (magyarkurir.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A Wall Street Journal szerint mégsem állítja le idén év végén a három megmaradt atomerőművét Németország, hanem tovább fogja azokat működtetni, hogy a téli gázválságból adódó kihívásokat tompítani tudja. Lehet, hogy a gázárak csökkenése már ezzel a hírrel függ össze. A német kormányszóvivő szerint a kormány még nem hozott döntést, az majd csak azután történik meg, hogy beérkeznek az energiapiaci stressz teszt eredményei. Volt olyan német közvélemény-kutatás, amely szerint az emberek 80%-a támogatná a még megmaradt három németországi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását. (portfolio.hu)

Több mint egy hete csupán két nukleáris blokk termel a paksi atomerőműben. Az egyik blokkban üzemanyagkazettákat cserélnek, a másikat javítani kell. A hazai termelési volument messze meghaladó szintre futott fel az import aránya. A paksi atomerőmű, a Mátrai Erőmű, a földgázerőművek, a víz-, a szél-, és a biomassza erőművek összesen 2200 MW-ra voltak képesek, így az idei csúcsszintű, 5000 MW-nyi országos fogyasztási igényt fedezni lehessen, az árambehozatalnak 2800 MW-ra kellett felkúsznia. (napi.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Előreláthatóan 2022 ősz végére kapják meg a kedvező bírálatban részesült pályázók a támogatói okiratot - válaszolta Palkovics László technológiai és ipari miniszter Harangozó Tamás MSZP-s kérdésére arról, hogy mikor kaphatják meg a napelemekre elnyert uniós támogatást a pályázók. Rekordmennyiségű, 43 ezer támogatási kérelmet kellett feldolgozniuk, ezért nyúlt el a pályázatok feldolgozása. (444.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Dobre Csaba, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint a fakitermelés szabályozására vonatkozó új kormányrendelet nem veszélyezteti a magyar erdőállományt. Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület szervezet főtitkára szerint semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyar erdésztársadalomnak, hogy barbár és szakszerűtlen módon nyúljanak a természeti kincseinkhez. Szeverényi Tamás erdőmérnök, erdészeti szakértő, a Forest 7 Erdőmérnöki Kft. ügyvezetője szerint a tűzifaigény az utóbbi években nagyon beszűkült, de gázáremelés egyfajta robbanást okozott a tűzifapiacon, a kereslet az egekbe szökött.

A magyar erdőkben nagyon sok a túlkoros, túltartott erdő, amit már régebben ki kellett volna termelni. Az erdészeti ágazat nyereségérdekelt, össze kell vetnie a fa értékesítésből származó bevételét a fakitermelés költségével, és – amit sokan el szoktak felejteni – az erdőfelújítás költségével. Kedvezőtlen szám esetén nem éri meg kitermelni az erdőt. Az utóbbi években pedig a kereslet visszaesése miatt kedvezőtlenek voltak a számok, ezért lett rengeteg a túltartott fa. A fokozott tűzifaigény kielégítését a fakitermelő vállalkozások elégtelen száma és kapacitása akadályozhatja meg. A fakitermelői hiány a szakértő szerint még a korábbi „békés” időkben is nagyon súlyos volt, most pedig erőteljes korlátozó tényező a többletkitermeléssel szemben.

A kormányrendelet az intézkedéseinek nagyobbik része nem a fakitermelést könnyíti, hanem az erdőfelújítást. A sarjaztatásos előnye, hogy az erdőfelújítás során kihasználják a kitermelt faállomány sértetlen gyökérrendszerét – arról hajtanak ki az új fák, így az új erdő sokkal gyorsabban alakul ki, és nem mellékesen olcsóbb is az erdőfelújítás. Ezt a módszert tölgynél és csernél nem alkalmazták a közelmúltban, mert ezek a fafajok csak úgynevezett tuskósarjról újulnak meg, aminek hátránya, hogy a korhadó tuskó korhasztó gombái megtámadhatják a fiatal fát is. Ezek a hátrányok viszont később, nagyobb szakmai odafigyeléssel, erdőművelési beavatkozásokkal nagyrészt korrigálhatók. Az augusztusi kivágással a fűtési idényig meghosszabbodik a száradási idő, és akár már ezen a télen felhasználhatóvá válik a fa, ha feldarabolva, hasítva, száraz, és szellős helyen tárolják addig. (24.hu)

Gálhidy László szerint a túlkorosság akácosoknál elfogadható fogalom lehet, de egy természetes erdőnél nem. Egy természetes erdőt akár évszázadokon keresztül is fenn lehet tartani. Pont az a probléma, hogy ez a rendelet szélesre nyitotta a kaput arra, hogy azok az erdőállományok is kitermelhetővé válnak, amik eddig abszolút tilalom alatt voltak. (ATV)

A munkaerőhiány Magyarországon az erdőgazdálkodást is sújtja. Míg régebben 3-4 fős brigádok végezték a kitermelést, most 1-2 fős munkacsapatok vannak, amelyek napi 30-35 köbmétert tudnak teljesíteni 70-80 helyett. Az ágazatban nincs elég vállalkozó és gépi kapacitás sem, a hazai fakitermelés technológiai színvonala általánosságban elavult; amit tőlünk nyugatabbra gépsor csinál, azt itt emberek, csakhogy belőlük is egyre kevesebb van. (telex.hu)

Az „erdőirtás-liberalizáló” rendelet ellentmond a visszalépés tilalmáról szóló alkotmánybírósági határozatnak, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban jogszabályban rögzített szintje utóbb jogszerűen nem csökkenthető. Az erdőtörvény szerint természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben gyakorlatilag tilos (lenne) a tarvágás, a természetvédelmi rendeltetésű erdőkben az erdő felújítását „az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani”. A természetvédelmi törvény azt is előírja: „Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető”. Ha mindezeket egy alacsonyabb szintű jogszabállyal, rendelettel felülírják, az felborítja a joghierarchiát, ami szintén jogellenes. (nepszava.hu)

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint az elmúlt években drasztikusan lecsökkent a tűzifa iránti igény, ezért az erdők jelentős része túltartottá vált. Ráadásul ezek jellemzően nem őshonos fajtákból állnak. A megnövekedett kereslet viszont most lehetőséget teremt, hogy a meglévő, túltartott erdőállomány minél nagyobb részét új, egészségesebb szerkezetű, életerős, őshonos fajokból álló, hosszú távon hasznosítható, tarvágás nélkül is megújítható erdőkre cseréljük. Ha ez nem történik meg, nem marad Magyarországon más, csak elaggott, pusztuló erdőség. (nepszava.hu)

A kormányrendelet csak lehetőség, nem utasítás, a Pilisi Parkerdő nem fog változtatni a fenntartható erdőgazdálkodáson. Szerintük a hazai erdőkben sikerült annyi tartalékot képezni, hogy ha több fát kellene is kivágni, az magát az erdőt, mint zöld tőkét, nem fogja veszélyeztetni. (hvg.hu)

Nagy István agrárminiszter közölte, hogy az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása. A miniszteri utasítás szerint „természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben” nem végezhető tarvágás. (24.hu)

A WWF üdvözli Nagy István miniszteri utasításában szereplő intézkedéseit, az agrárminiszter meghallotta a több mint százezer tiltakozó szavát. A miniszteri utasítás azonban nem alkalmas a természetvédelmi szabályok teljes helyreállítására, azt kizárólag kormányrendeletben lehetne maradéktalanul rendezni. Ez az utasítás kizárólag a miniszter alá tartozó szervekre vonatkozik, a magánerdő-gazdálkodókra nem, akik védett természeti területen továbbra is folytathatnak tarvágást. A hazai erdőterület mindössze 60%-a van állami tulajdonban. (wwf.hu)

Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora szerint hazánk rendelkezik azzal az erdészeti és természetvédelmi tudással és tapasztalattal, valamint szakembergárdával, amely képes erdeink fenntartható kezelésére. Az erdészeti politika, az erdőgazdálkodók, a nemzeti parkok és a természetvédelmi szakemberek együttműködésben gondolkodnak, és azonos értékrend alapján őrzik az erdőt. (propeller.hu)

Az Agrárminisztérium hivatalos magyarázatai a jogszabály szövegétől elrugaszkodva azt a benyomást keltik, mintha a rendelet nem is jelentene érdemi változást az erdők hasznosításának vonatkozásában. Gálhidy László szerint „fénysebességgel terjednek” azok a magyarázatok, hogy a tűzifarendelet csak az akác kitermelésére vonatkozik, hogy a vegetációs periódus fellazítása csak pár hétnyi időkedvezményt jelent augusztusban és hogy csak akkor lesz fokozott faanyagtermelés, ha valóban szükség lesz rá. Ezekkel az indoklásokkal csak egyetlen probléma van – a jogszabály szövegszerűen nem ezeket tartalmazza.

Hat zöld szervezet által indított nyílt levelet több, mint százezer magánszemély és 380 szervezet írta alá. Az WWF, az MTVSZ és a madártani egyesület arra kéri a tárcát, hogy kezdeményezze, hogy a védett természeti területek kerüljenek ki a rendelet hatálya alól. A jogszabályoknak éppen az lenne a szerepük, hogy pontos és mindenki számára egyformán érthető kereteket határozzanak meg, és ne hagyjanak nyitva olyan lehetőségeket, amelyek az egyéni döntésekre bízzák a természetvédelmi szempontok érvényesítését. (merce.hu)

Az Academia Europaea tagjává választották Molnár Zsolt etnoökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoport vezetőjét. A páneurópai szervezet 1988-ban alakult, jelenleg 4500 tagja van, köztük 72 Nobel-díjas. (greenfo.hu)

Antonio José Rossi Junqueira Vilela, aki korábban 27 millió dolláros bírságot kapott, amiért 11 ezer hektáron kiirtotta az erdőt a Cristalino II nemzeti parkban, ahol különösen sokszínű állat- és növényvilág található, beperelte a területért felelős Mato Grosso államot, és nyert. Azzal érvelt, hogy az állam 2001-ben szabálytalanul hozta létre a 118 ezer hektáros nemzeti parkot, mivel a park létrehozásakor elmaradt a társadalmi konzultáció. Az állam nem fellebbezett, így az élet jogerőssé vált, a park hamarosan megszűnik. Mato Grossót, Brazília legnagyobb szójababtermelő államát Mauro Mendes kormányzó irányítja, aki agrárpárti politikus és Jair Bolsonaro elnök szövetségese. Az elnök többször is kijelentette, hogy Brazíliának túl sok védett területe van, és megfogadta, hogy nem hoz létre többet belőlük. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Európa példátlan szárazsággal áll szemben, hiszen hivatalosan a kontinens és az Egyesült Királyság területének 63 százalékát nyilvánították szárazság sújtotta térséggé. A folyók vízszintje is állandóan csökkent, ami komolyan fenyegeti az európai ipart és kereskedelmet, valamint a turizmust. (index.hu)

Katasztrofális a helyzet a halastavaknál, az aszály miatt sekélyek a tavak, emiatt a víz is gyorsabban melegszik. A melegebb vízben pedig kevesebb az oxigén, emiatt pusztulnak a halak. Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság, amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség. (index.hu)

A klímamodellek többsége szerint az Alföldre hosszú távon elsivatagosodás vár, ha nem teszünk semmit. A száz évre visszanyúló meteorológiai adatsorokban nagy kilengéseket látunk, ám a trend jól kivehető: egyértelműen csökken a Magyarországra jutó csapadék mennyisége, de annak az időbeli eloszlása is szélsőségessé válik, az Alföld folyamatosan szárad. Lukács Balázs András, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint ez már nem is a jövő, az átalakulás szemmel látható jelei a gyepek borításának csökkenése, a honos zárt erdőtársulások kiszáradása és ligetesedése, a kaktuszok terjedése a Kiskunságban, kisebb víztestek eltűnése, a mediterráneumban őshonos fajok megjelenése és hogy egyre több vízfolyást sorolunk át időszakos kategóriába.

A megoldás kulcsa a víz megtartása, ezt is régóta sürgeti a tudomány, most már az Európai Unió is konkrét intézkedési terveket adott ki, csak éppen a gyakorlatban nem történik semmi Magyarországon. Balázs szerint vagy visszaadjuk a szántók egy részét a víznek, vagy az egészet át kell engednünk a sivatagnak. (24.hu) Pinke Zsolt, az ELTE kutatócsoportjának vezetője ha az agrárium nem tekinti a természetvédelemmel közös célnak a vizes élőhelyek helyreállítását, akkor a mezőgazdaság a saját nyakára teszi a kést. Magyarország hatalmas előnyben van abból a szempontból, hogy a folyóinkon óriási mennyiségű víz érkezik, és nagyon nagyok az egykor lecsapolt árterek is. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy megállítsuk vagy akár vissza is fordítsuk a talaj kiszáradását. Ha Magyarország jól lép, akkor akár még a klímaváltozás győztese is lehet. Ezzel szemben 2022-ben az európai kontinens egyik leginkább aszály sújtotta területévé vált az ország. (Békés megyei Hírlap)

A mostani aszálykatasztrófa elhárításában a vízhiányos területeknek kétségkívül szinte az egyetlen mentsvára a Tisza-tó, innen emelik át Kiskörénél a vizet, és vezetik a főcsatornákon keresztül az Alföld keleti és déli területeire. Ezzel az ötvenéves duzzasztóval példálóznak csendesen a hagyományos vízgazdálkodás támogatói. Bányai Gábor, a Duna-Tisza közi térség egyik választókörzetének fideszes képviselője és egyben az egész dél-alföldi régió fejlesztési kormánybiztosa nem tartja kizártnak, hogy Szolnoknál vagy Csongrádnál szükség lehet keresztgátak építésére a Tiszán, a kiskörei duzzasztóműhöz vagy akár a folyó alsó szakaszán a Vajdaságban megépült óbecseihez hasonlóan. Álláspontja szerint bár korábban a társadalom vízlépcső- és vízerőmű-ellenes volt, most elképzelhetetlen az egyes vízhiányos területek vízpótlása azok nélkül.

Dedák Dalma, a WWF vízügyi-környezetpolitikai szakértője nonszensznek tartja, hogy duzzasztók beiktatásával lelassítjuk a vizek folyását, és állóvízként tároljuk azt, amit egy évszázada a folyószabályozásokkal gyorsítottak fel. Szerinte ez számos újabb problémát és költséges feladatot generál: például a gátak alatti folyószakaszok az aszályos térség felszín alatti vizeit csapolnák tovább, hiszen a beavatkozás miatt hordalékhiányossá váló vízfolyás medre mélyülne, a talajvíz szintjének további süllyedését okozva. Ha pedig ezt orvosolni szeretnék, újabb és újabb gátakat kellene emelni, tehát a Duna, illetve a Tisza teljes magyarországi szakaszát tele kellene rakni vízlépcsőkkel.

Ehelyett innovatív megoldásokat kellene alkalmazni a vízfolyások lassítására, a többletvizek talajba szivárogtatására, a felszín alatti vízkészleteik gyarapítására. Egyre több olyan gazdálkodói csoport is aktivizálta magát az utóbbi hónapokban, melyek a folyók szabad folyásúvá tételétől várnák a mezőgazdaság megmentését, és készek a területeik egy részéről lemondani a víz megtartása érdekében. Ők végzetesnek látják a vízpótlás évtizedes, tárolós-főcsatornás technológiájának leporolását, ami előbb-utóbb a térség teljes kiszárításához vezet. (greenfo.hu)

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervez az Agrárminisztérium a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánják elérni. Új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztak olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló, kisléptékű vízi létesítmények.

Érdekeltté teszik a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatják is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fent. Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá teszik és jogosultakká válnak a kifizetésekre. (Jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába).

Az újonnan induló, önkéntes agro-ökológiai program választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. (pestisracok.hu)

A Fertő-tó vízszintéjének emelésére több fórumon is szóba került, hogy a Mosoni-Dunából pótolják a hiányzó mennyiséget. Sütheő László, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot (Éduvízig) műszaki igazgatóhelyettes szerint a magyar álláspont pillanatnyilag az, hogy a Fertő-zug vízpótlása a térség vízgazdálkodási helyzetére kedvezően hatna, ezért támogatható, azonban a Fertő tó vízpótlása további vízgazdálkodási, vízminőségi, ökológiai vizsgálatok elvégzését teszi szükségessé. (Kisalföld)

Meghalt Hajósy Adrienne geofizikus, környezetvédő, rendszerváltás után Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tudományos főtanácsadója, húsz éven át dolgozott az MTA Szigetközi Munkacsoportjának tudományos titkára. Aktív szerepet vállalt a Duna Körben, évek óta a Nők a Balatonért Egyesület önkéntese volt. (greenfo.hu)

Szomszéd Lajos egri üzletember több, a térségben ismert és elismert üzleti szereplővel együtt úgy döntött, hogy segíti a Tarna megmentőit. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy erkölcs és empátia nélkül nem szabad üzletelni, mert az nem csak helytelen, és később vállalhatatlan döntéseket eredményez, de beláthatatlan ökológiai károkat is okozhat. (greenfo.hu)

A Stockholmi Egyetem tanulmánya szerint „az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig” az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, egyes rendkívül lassan bomló perfluor-alkilok koncentrációja meghaladja az EPA által ajánlott határértékeket. (24.hu)

Környezetvédelmi katasztrófa fenyeget a lengyel-német határnál. Több száz kilométer hosszan ezerszámra pusztulnak a halak az Odera folyóban. Továbbra is rejtély, mitől; nem higanymérgezéstől, azt viszont változatlanul nem tudni, hogy akkor pontosan mitől. (hvg.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A Veszprém Megyei Kormányhivatal környezeti hatásvizsgálatot írt elő a Tihany-Kenderföldekre tervezett, három épületből álló háromszintes lakókomplexum és szálloda felépítéséről. Egy tihanyi lakos ezt nem várt, de örvendetes fejleménynek minősítette. Az indoklás szerint: a tervezett tevékenység megvalósítása esetén tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás feltételezhető. Már az előzetes vizsgálati dokumentáció is rögzítette, hogy az újonnan létesülő elemek jellegüknél fogva jelentős tereptárgyaknak minősülnek, így a táj egészére nézve jelentős zavaró hatás léphet fel. A szerzők álláspontja szerint azonban az építmények takarását a szomszédos területek vegetációja biztosítani fogja.

A kormányhivatal döntése szerint azonban ezt a megállapítást nem támasztották alá elég részletesen. A látványterv képi adattartalma a tájba illesztés megoldására nem ad elégséges információt. A látványterv és az építészeti tervek alapján az épületek az egyen stílusjegyekkel oly sok helyen tervezett lakótömbök jellemvonásait mutatják; a látványterv háttere könnyen cserélhető lenne bármely pl. Budapest környéki településre. Valós veszélyt jelent a tájjelleg sérülése, legrosszabb esetben a táj degradációja, amely utólag nem orvosolható.

Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke örül a döntésnek, hogy természetvédelmi és tájba illeszthetőség szempontjából további vizsgálatokat kell végezni, sajnálja azonban, hogy zaj-, levegőtisztaság-, klímavédelmi szempontból nem látták a beruházást aggályosnak. Az MTVSZ tovább folytatja egy alternatív terv kidolgozását a Kenderföldekre, továbbra is fenntartja, hogy ügyféli jog illeti meg, ami miatt bírósághoz fordultak. Három civil egyesület kérelmet adott be a Jövő Nemzedékek Szószólójának is, hogy szólítsa fel a településvezetést a Kenderföldek átfogó vizsgálatának megkezdésére. 2020-ban az önkormányzati képviselő-testület döntött arról, hogy a Kenderföldekre készüljön környezeti vizsgálat, amikor módosították az érintett területrendezési eszközöket, de ez a döntés ellenére nem valósult meg. (Magyar Hang)

A Normafára 15 új hóágyút telepítettek. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a Normafánál csak két-három hétvégén esik sportolásra alkalmas hó. Ilyenkor több ezren rohanják meg a pályákat, és gyakorlatilag legyalulják a szánkókkal a vékony hóréteg alatti növényzetet. A hóágyúk az Anna rét aljánál lévő szánkópálya hórétegét fogják megvastagítani, védelmet nyújtva a flórának. A Védegylet szerint azonban már maga a fejlesztés visszafordíthatatlan környezeti károkat okozott a Natura 2000 besorolású, fokozottan védett terület gyepén.

Az érem másik oldalát a Natura 2000 hatásvizsgálat mutatja meg, amikor azt állapítja meg, hogy „az elkövetkező évtizedek során a klímaváltozással még inkább felerősödő szárazodásra tekintettel a hóágyúzás pozitív szerepe felértékelődhet”. A normafai fejlesztés tervezése során abból indultak ki, hogy az eplényi sípálya hasonló klimatikus viszonyok között, hasonló magasságban található. Ott az elmúlt hat év átlagában 106 napig lehetett hóágyúzás mellett síelni. (index.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

A kiszáradóban lévő Velencei-tó mellett 43 milliárd forintból épül a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, miközben a kormány 40 milliárdot sajnált a tó vízpótlásának megoldására. Az építkezés során letarolták partmenti fákat a foci-, tenisz-, kosárpályák és a parkolók miatt. Az építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ami lehetővé tette a hatályos településrendezési szabályok megszegését, miközben az érintett terület része a tájképvédelmi övezetnek is. (greenfo.hu)

A mindennapjainkban használt elektronikus eszközök jelentős részét nem is egyszerű két-három évnél tovább használni, mert a beépített akkumulátoraik ennyi idő alatt elfáradnak. Lecserélni pedig nem lehet őket, mivel az eszközök nagy részénél beleragasztották azokat a készülékházba. Ezzel gyakorlatilag aláírták a gyártásnál az adott eszköz halálos ítéletét egy adott időtartam és használati ciklus teljesítése után, ami általában három-négy év. Ahhoz, hogy egy-egy eszközt lényegesen tovább használhassunk a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy felhasználó által cserélhető akkumulátorokkal gyártsák az eszközeiket. Az egész szektor károsanyag-kibocsátása 30 százalékkal csökkenne pusztán attól, ha a hatóságok betiltanák a nem cserélhető akkumulátorok használatát. (greenfo.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.