Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata. 

ÖKOPOLITIKA

A WWF szerint ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, öt hónap alatt elfogynának a Föld éves erőforrásai. A világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek. (index.hu)

A KÖVET Egyesület szerint az emberiség erőforrás túlhasználata a biodiverzitás csökkenéséhez, rendkívül magas üvegházhatású gázkibocsátáshoz valamint fokozott élelmiszer- és energiaversenyhez vezet. Ez a tendencia már több, mint 50 éve tart. A problémákat olyan tünetekként érzékelhetjük, mint a szokatlan hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és áradások. Több mint 3 milliárd ember él olyan országban, ahol kevesebb élelmiszert termelnek, mint amennyit elfogyasztanak és a globális átlag alatt van a jövedelmük. A pandémia és az Ukrajnában zajló fegyveres harcok által pedig még tovább csökken az élelmiszerellátás biztonsága. (mti.hu)

Borbás Barna szerint Bjørn Lomborg sikerének titka, hogy kreatívan és többé-kevésbé tényalapon próbál tükröt tartani a Greta Thunberghez hasonló, sokakat irritáló klímaalarmisták elé. Egy példa: a közelgő éghajlati apokalipszis ikonikus képe, az olvadó jégtáblán szomorúan üldögélő jegesmedve. Klímaváltozásról szóló kiadványok sokaságát illusztrálták hasonló fotóval. Ezzel szemben a hatvanas évek 5-19 ezer közé becsült populációja mára 26 ezer fölé nőtt, és emelkedő tendenciát mutat.

Lomborg Téves riasztás című könyvében hosszan tárgyalja a Római Klub első jelentését, a Növekedés határait, amely 1979-re prognosztizálta a bányászható aranykészletek kimerülését, és még 2004 előttre a cinkkészletekét. A jelentés szerint a kitermelhető kőolaj 1990-ben, a földgáz 1992-ben fogy(ott) el. Lomborg szerint a Római Klub története szerinte intő példa, sokan kimerülő forrásokat, összeomló rendszereket jósolnak, nem számolva az egyre leleményesebb és a rendelkezésére álló területeket egyre ügyesebben használó emberiséggel.

Kérdés, alkalmas-e Lomborg módszere, a környezeti kérdések egyszerű költség-haszon elemzése arra, hogy mindenestül elvessük a párizsi klímaegyezményt. Akármit ír Lomborg a globális átlagokról, hazánkra tényszerűen nem igaz, hogy mérséklődött volna (vagy akár stagnálna) az aszályos napok száma.

Lomborg hasonlóan jár el, mint a nagy ellenfelek, a klímaalarmisták, illetve azok egyik alapdokumentuma, a Stern-jelentés nevű 2006-os gazdasági elemzés az éghajlatváltozás hatásairól. Nicholas Stern a felmelegedés várható kárait az I. és a II. világháború összesített veszteségeihez hasonló nagyságúra számolta, a megelőzés költségeit viszont a lehető legalacsonyabbra. A jövőben valószínűsíthető kedvezőtlen jelenségeknél mindig a legrosszabb kimenetet írta le.

Lomborg ezzel szemben inkább a kedvezőbb kimenetekkel számol, a költségeket a lehető legnagyobbra, a hasznokat a lehető legkisebbre taksálja. Lomborg fő javaslata a szén-dioxidra kivetett adó. Csak így vehetők rá az emberek, hogy figyelembe vegyék a megvásárolt cikkek által okozott éghajlati hátrányokat. (valaszonline.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A kormány takarékossági okokra hivatkozva felfüggeszti a HÉV-fejlesztéseket, holott Karácsony Gergely szerint Budapest és az agglomeráció közös érdeke lett volna a beruházás. A kormány által készített Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia is azt mondja, hogy a főváros közlekedési problémái az agglomerációban keletkeznek az ottani közösségi közlekedés alacsony színvonala miatt. (index.hu)

A főváros és a Kiserdő Egyesület is perli a Galvani-híd környezetvédelmi engedélyét. A Nemzeti Közlekedési Központ szerint a Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A ’90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor. Bodnár Zsuzsa szerint egy déli híd megépítése valóban régi elhatározás, a híd és az ahhoz kapcsolódó utak helyszínéről és a tervezett létesítmények jellegéről, méretéről, funkciójáról viszont egyáltalán nincs konszenzus.

A Kiserdő Egyesület keresetének egyik első helyen álló kifogása, hogy a beruházás két szakaszának, azaz a teljes nyomvonalnak együttesen kellene vizsgálni a környezeti hatásait. Az engedélyezési eljárás során nem vizsgálták megfelelően az új úthálózat forgalmából adódó zaj- és levegőszennyezést. Az új útszakasznak része lesz a már most túlterhelt XI. kerületi Andor utca, ahol a jelenlegi forgalom miatti zaj már most meghaladja a határértékeket.

A megnövekedő légszennyezés felmérése, a Natura 2000-es természetvédelmi területek érintettsége sem történt meg kellő alapossággal. Súlyos hiányosság a kereset szerint az alternatív útvonalak vizsgálatának hiánya, holott az alternatívák bemutatását EU-s jogszabály írja elő. A keresetlevél szerint rendkívüli erőforrásokat elfecsérlő nagyberuházást teljességgel hamis közlekedéspolitikai indokokra alapozzák.

Hivatkoznak a Levegő Munkacsoport álláspontjára, amely korábbi tapasztalatokra és a szakmai érvekre támaszkodva állítja: az új utak megépítése további forgalmat fog generálni. A civilek szerint nincsenek vizsgálati adatok és bizonyítékok arra nézve, hogy az új úthálózat – ráadásul a kormány elképzelései szerinti mértékben, napi 35-50 ezer autóval – tehermentesítené a belvárosi utakat. Emellett semmivel sem jobb megoldás szerintük, ha újabb városrészekre szabadítják rá a máshol nem kívánatos autóforgalmat.

A Fővárosi Önkormányzat kifogásolja, hogy a kiadott környezetvédelmi engedély egészen 2042 májusáig lenne érvényes, azaz nem számol a következő húsz év műszaki, jogi, társadalmi körülményeinek változásával. Azt is kifogásolják, hogy a beruházás kedvéért 9625 négyzetméternyi erdőt vágnának ki, de az engedély nem tünteti fel, hogy konkrétan hol valósulna meg a fapótlás. Az önkormányzat szerint a kiadott engedély feltétele kellene legyen a nyomvonal menti fasortelepítés és védőfásítás. A civil szervezetek azt szeretnék, hogy valódi társadalmi vita legyen a Galvani-projekt lényegi kérdéseiről. Többek közt arról, hogy tényleg a Rákóczi hídhoz és a Lágymányosi öbölhöz közel, 1,5 kilométerre kell-e az új déli Duna-hidat megépíteni. (atlatszo.hu)

Az augusztus 20-i tűzijáték ellen indított petíció szervezői szerint ha a kormánynak valóban fontos a magyar gazdaság helyreállítása, akkor az adófizetők pénzéből finanszírozott tűzijátékot fordítsa a gazdasági válság okozta károk enyhítésére. Adja a szociális szférának, fejlessze az oktatást vagy a közegészségügyet. Számos nemzetközi és hazai példát is láthatunk már arra, hogyan helyettesíthetők a tűzijátékok. Legyen szó fényjátékról vagy fényfestésekről, mindegyik alternatíva kevesebb költséggel, jár és sokkal kisebb környezeti és ökológiai kárt okoz. Eddig 180 ezer aláírás gyűlt össze. (ahang.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Az Egyensúly Intézet legújabb javaslatcsomagja arra a keresi a választ, hogy miként érhető el reálisan 2050-re a klímasemlegesség. Csernus Dóra, az intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője szerint a célok eléréshez mindannyiunknak áldozatot kell vállalnunk, de megfelelő támogatási rendszer kidolgozásával elkerülhető, hogy az átállás vesztesekre és nyertesekre ossza fel a társadalmat. Kormányzati ciklusokon átívelő kibocsátáscsökkentési és épület-energiahatékonysági programot vázoltak fel, amely a fokozatosság elvét követve finomabb átmenetekkel számol a klímasemlegesség felé vezető úton.

A nulla kibocsátás eléréséhez évente legalább 100 ezer lakás mélyfelújítását kellene elvégezni, ami azt jelenti, hogy a rekonstrukció legalább 60 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. Mivel a ma álló épületeink jelentős része még velünk lesz 2050-ben is, javasolt lenne átcsoportosítani a forrásokat az új építésű ingatlanoktól a felújításokra.

Bart István az energiahordozók környezeti költségeit be kell vonni azok árába, vagyis a fosszilis energiák szükségszerűen drágábbak lesznek. De egy jól átgondolt rendszerben a legszegényebbeket támogatásokkal lehet segíteni, a leggazdagabbakra pedig extraadót lehet kivetni. Az elmúlt húsz évben a legolcsóbb kibocsátáscsökkentési forrásokat lassan kiaknáztuk, a legnagyobb termelők lassan átállnak a szénről a gázra és a megújulókra. Mivel azonban minden kibocsátást el akarunk tüntetni, most a drágább, illetve nehezebb csökkentési feladatok kerülnek sorra.

Bart István szerint az 1973-as energiaválság jó példa rá, hogy egy sokk milyen mélyreható változásokat indíthat el. Franciaország akkor tette le a voksát az atomenergia mellett, és ez a mai napig meghatározza az energiapolitikájukat. Csernus Dóra szerint a drasztikusan emelkedő energiaárak lehetnek a lakásfelújítás legjobb ösztönzői. Hiszen mivel lehet rávenni bárkit a befektetésre, ha nem azzal, hogy hosszú távon ezzel nagyon sok pénzt takaríthat meg? Ugyanakkor elképzelhető, hogy végül visszatérünk a szénhez, mert abból mindenkinek bőven van tartaléka. (Magyar Hang)

Hiába a karbantartások, folyamatosak a kisebb üzemzavarok a magyarországi erőművekben, ami az eszközpark öregedését jelzi. A Mavir Zrt. tartalékkapacitások beindításával, pótlólagos villamos energia bevonásával gondoskodik a villamosenergia-rendszer egyensúlyáról, és a szabályozás költségét, kiszámlázza annak az erőműnek amelynek hibájából a hiány keletkezik. (vg.hu)

Az idén nyár közepéig az üzemanyag-kiskereskedelemben 30 százalékkal nőtt az értékesítés volumene. A hatósági ársapka nem ösztönöz fogyasztáscsökkentésre, így az üzemanyagfogyasztás valószínűleg meghaladta még a koronavírus előtti szintet is. (vg.hu) - Megjelent a magas rezsitől való félelem hatása a lakáspiacon. A nagy alapterületű, korszerűtlen családi házak fűtését fűtését tavaly még havi 50-60 ezer forintból meg lehetett oldani, most viszont több százezerbe kerülhet. A várhatóan megsokszorozódó fűtésszámla miatt a tulajdonosok most menekülni akarnak. (vg.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A német kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a korábbi tervekkel és a zöldek kampányígéreteivel ellentétben mégse állítsák le az ország utolsó három atomerőművét az idei évben. A mesterségesen generált európai energiaválság egyre súlyosbodó következményei így komoly arcvesztést jelenthetnek a Zöld párt számára, amely kormányra kerülve végrehajtója lehet majd annak a döntésnek, mely az atomenergia további, békés célú felhasználását fogja legitimálni Németországban, akár a következő évtizedekre is. Bertha László, a századvég elemzője szerint a szociáldemokraták és a zöldek akár kompromisszumra is hajlandók lehetnek az atomerőművek ügyében, amennyiben az FDP is enged bizonyos kérdésekben, például az autósok életét érintő korlátozások terén.

A legjobb német műszaki egyetemek professzorai a Stuttgarti Nyilatkozatban azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az emelkedő energiaárak, valamint az ellátásban tapasztalható hiány és bizonytalanság veszélyezteti a versenyképességet és a jólétet egész Németországban. Az IPPC és az Európai Unió is fenntartható energiaforrásnak minősíti az atomenergiát, így azt a nap- és szélenergia mellett a harmadik legfontosabb pillérnek tartják a klímaváltozás elleni küzdelem tekintetében. A Stuttgarti Nyilatkozat állításait egyelőre nem kommentálták a Zöldek, ami már önmagában sokatmondó annak a pártnak a részéről, amelynek az egész atomenergia-ellenes mozgalom kibontakozása köszönhető. (magyarhirlap.hu)

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója szerint a legnagyobb ukrajnai atomerőmű „teljesen irányíthatatlanná vált”, és sürgős kérést intézett Oroszországhoz és Ukrajnához, hogy a helyzet stabilizálása és a nukleáris baleset elkerülése érdekében gyorsan engedjék be a szakértőket az orosz csapatok által megszállt zaporizzsjai komplexumba. Grossi szerint a nukleáris biztonság minden elvét megsértették az erőműben, aminek fizikai épségét nem tartották tiszteletben. (index.hu) A NAÜ többször is megpróbált szakértőket küldeni Zaporizzsjára, eddig sikertelenül. Ráadásul Ukrajna is ellenzi a NAÜ misszióját, mert Kijev véleménye szerint ez az orosz megszállás elismerését jelentené. (napi.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A SolarPower Europe szerint az orosz gázról való leválás érdekében az év végéig közel 40 GW napelemet telepítenek Európa-szerte. Az Európai Bizottság a napelemeket az energiaszuverenitásra irányuló törekvések főszereplőjének nevezte, de a Wood Mackenzie elemzői arra figyelmeztettek, hogy a cél elérése veszélybe került a magas nyersanyagköltségek, a logisztikai kihívások és az emelkedő modulárak miatt. Mindezek mellett Dries Acke, az SPE szakpolitikai igazgatója szerint az ágazat előtt álló igazi kihívás, hogy nem lesz annyi telepítő és projektfejlesztő, amennyire szükség lenne. Az Európai Hőszivattyúszövetség szerint 2021-ben 34 százalékkal nőtt a hőszivattyúk eladása Európában. Az alkatrészellátás korlátai azonban visszafoghatja a bővülést. (vg.hu)

Valami megmozdult az államilag támogatott napelemes pályázatok ügyében. A több tízezer beadott pályázatból eddig 497 esetben már megkötötte az állam a szerződést az igénylőkkel. A pályázók nagy része jogosult a támogatásra, időközben azonban jelentős áremelkedés történt, ráadásul a napelemes piacra a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatása után rászabadultak azok is, akik nem állami támogatásból akarnak fizetni. (hvg.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Különösen indokolt esetben, közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, valamint az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése érdekében több védett vadállat, például a hattyú, a hód, a hörcsög, a seregély, a sirály vagy a kárókatona vadászatát is lehetővé tette az Agrárminisztérium. Az elszaporodott hódok kárt tettek a folyókat kísérő erdősávban, körberágtak fákat közutak és járdák közelében, így azok könnyen rádőlhetnek az utakat használókra. Emellett az állatok járat- és üregásó tevékenysége is nagyobb kockázatot jelent, például belvízelvezető csatornákat és öntözőcsatornákat gyengíthetnek meg. (magyarhirlap.hu)

Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park munkatársa emlékeztet, hogy a hód nem csupán védett állat, de az Élőhelyvédelmi Irányelv több mellékletén szerepel. Ezek közül a II. mellékleten való feltüntetés azt jelenti, hogy biztosítani kell számára a területi szintű védelmet, és ez az Unió minden tagországában érvényes. A IV. melléklet pedig a szigorú egyedi védelem szabályozását írja elő. Európa egyre több országában kezdik felismerni a hódgátak jelentőségét.

A hódok által készített tavacskák egyedi ökoszisztémákat hoznak létre, amelyek nagyon sok vízi és vízközeli életmódot folytató, sok esetben védett vagy fokozottan védett állatfajnak biztosítanak megtelepedési és megélhetési lehetőséget. Ráadásul ezeknek a visszaduzzasztott hódtavaknak a vízvisszatartási hatása is jelentős mértékben megmutatkozik a környező kaszálók, gyeptársulások is igényelte talajvízszintben is, emellett akár 3-4 Celsius fokkal is csökkenthetik a léghőmérsékletet a környéken. (greenfo.hu)

Bár a hónapok óta tartó szárazságban a vizes élőhelyek nagy része visszaszorult, a madártani egyesület felmérése szerint ehhez a hazai fehérgólya-állomány jól alkalmazkodott. Az átlagos fiókaszám az idén 2,54, ami az elmúlt 30 év átlagánál (2,35) jobb költési eredmény. A gólya opportunista faj, azt a zsákmányt fogyasztja, ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető. Pont az egér- és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai emberi segítség nélkül át tudjanak telelni Magyarországon is. A fekete gólyák ezzel szemben, amelyek vizes élőhelyekről szerzik a táplálékukat, kevésbé tűrik jól a szárazságot. Amikor június végén a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben felmérték a hullámtéri erdőkben élő fekete gólyákat, a 16 fészekből mindössze kettőben sikerült egy-egy fiókát találni. (444.hu)

Megkapta a kormányhivatali hozzájárulást az állami Pilisi Parkerdő Zrt., hogy bővítse szolgáltatásait a visegrádi Nagyvillám sípályán. A területen eddig öt hóágyú működött, ezt további tízzel akarják bővíteni, amihez víztározót és szivattyúházat is építeni kell; utóbbihoz elsősorban ivóvizet használnak majd, de fúrt kút is szóba jöhet. A kormányhivatal annak ellenére nem látta szükségét környezeti hatásvizsgálati eljárásnak, hogy a tervezett víztározó egyelőre nincs összhangban a helyi településrendezési előírásokkal. (HVG)

Európában mindenütt földgáz után kutatnak. A Shell az Északi-tengerben kezd új földgázkitermelésbe, miután a brit kormány visszavonta a környezetvédelmi szempontok miatt korábban elrendelt tilalmat. „Turbó tempóban fejlesztjük a megújuló és a nukleáris energiát, de realisták vagyunk a jelenlegi energia szükségletekkel kapcsolatban” - indokolta a döntést Kwasi Kwarteng brit energiaügyi államtitkár. A kanadai Zenith Energy közölte, hogy Észak-Itáliában beindítja telephelyén a gázkitermelést. A Greenpeace beperelte a brit kormányt, mert az engedélyezte a Shell fúrásait az Északi-tengeren.

A német-holland határ közelében egy természetvédelmi terület közelében engedélyeztek egy fúrást. Ineke van Gent helyi polgármester a holland Schiermonnikoog szigetnél folyó tengeri fúrásról úgy nyilatkozott, hogy semmi szükség sincsen új földgázmezőkre, ehelyett megújuló energiaforrásokat kellene finanszírozni. A környezetvédők szerint az ukrajnai háborúra való hivatkozás csak fedőszöveg, az Európai Unió tagállamainak vezetői ily módon akarják megkerülni a klímavédelmi előírásokat. Han Dolman, a holland Tengerkutató Intézet igazgatója szerint ezek a fúrások egyáltalán nem járulnak hozzá a gázválság megoldásához. A ONE-Dyas holland gázkutató cég azt állítja, hogy alaposan tanulmányozta a várható környezeti hatásokat. Az erről készült tanulmányt bemutatták a hatóságoknak mind Hollandiában, mind Németországban, így kaphattak engedélyt a tengeri fúrásra. (hvg.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik. A vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. Pinke Zsolt szerint az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel.

Ezt az Európai Unió is felismerte, ezért az Európai Bizottság egy élőhely-restaurációs törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamenthez és a Tanácshoz annak érdekében, hogy az EU szárazföldjeinek és tengerpartjainak 20 százaléka és ezen belül 25 ezer kilométer folyószakasz és kapcsolódó árterek restaurációja 2030-ig megvalósuljon. A felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához a nagyobb tőtávolság, a szántásmentes, vagy minimális talajbolygatást alkalmazó gyakorlat és a mulcsozás. (hirado.hu)

Az LMP szerint az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs nem állítja meg a problémát. Schmuck Erzsébet szerint egy klímatörvényben a talaj vízszintjének emelésére, a folyók szabályozásának felülvizsgálatára és egy agrárerdészeti rendszer létrehozására van szükség. (M1 Híradó)

Dedák Dalma (WWF) szerint manapság egy gazda évente 200–400 milliméter csapadéknak megfelelő vizet öntöz, miközben egy olyan száraz régióban, mint például a Homokhátság, egy csapadékos tél során is csak 40–50 milliméternyi víz szivárog be a talajba. Ez a kitermelés nyilvánvalóan nem fenntartható. Ha emellett a háztartási célra létesített kutak ellenőrizetlenül fogyasztanák a vizet, ez a folyamat még inkább felgyorsulna. (Magyar Hang)

Dedák Dalma szerint rekord alacsony vízállásoknál egyszerűen nincs miből öntözni, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése pedig a talajvízszint süllyedését okozza, ami bár nem olyan látványos, mint egy kiszáradó patak, de hasonlóan nagy, sőt olykor még nagyobb problémákat okoz. Az ellenőrizetlen kutakból öntöző mezőgazdaság a saját ellehetetlenülését okozza. Tüneti kezelés helyett a kiváltó okokat kellene megszüntetni, és gyökeresen át kéne gondolni a vízgazdálkodást Magyarországon, amely a mai napig a víztöbbletek elvezetésére, a belvizek és árvizek mielőbbi eltüntetésére van optimalizálva. Most is mindenhol nagy erőkkel zajlik a belvízelvezető-csatornák mélyítése, kotrása, a part menti, árnyékot adó növényzet eltávolítása, pedig ez tévút. (hvg.hu)

Vésey Kovács László szerint a vízügyi döntéshozók jelentős része még most, az évszázados vízügyi paradigma következményeivel szembesülve is makacsul hisz az évszázados vízügyi paradigmában. Ennek keretében az eddigi ipari léptékű elgondolásokat tolnák még erősebben, csatornákat és öntözőrendszereket építenének. A kiterjedt öntözéssel túl nagy károkat okozhatnak a vízlevezetés miatt amúgy is drámaian megcsappant talajvizeinkben. A rendkívül ambiciózus öntözésfejlesztés az ország szántóföldjeinek mindössze 9 százalékát érintené. Irgalmatlan pénzeket költenénk a kiépítésére, bizonytalan energiaellátás mellett rengeteg üzemanyagot égetnénk el a működtetésére, eltékozolnánk vele az amúgy is fogyóban lévő talajvizeinket, és az ország termőföldjeinek elsöprő többségét nem is érintené.

A Kárpát-medencében (és különösen az Alföldön) sosem volt sok csapadék, így a vizet itt mindig az áradások felfogásából és hasznosításából nyerték az itt élők. Áradáskor magától jön a víz, és nem kell szivattyúk meg pumpák kedvéért égetni az értékes üzemanyagot. Ha pedig jön az áradás, akkor nem kéne pánikszerűen mobilgátakat építeni, hanem eleve oda vezetnénk a vizet, ahol annak a helye van. A fokgazdálkodás és a vízközpontú tájgazdálkodás ráadásul nemcsak sokkal élhetőbb, vízben, vegetációban és állatvilágban, azaz életben gazdagabb tájat eredményezne, hanem jobb terméshozamokat, a felmelegedés enyhítését és számos más előnyt is. (pestisracok.hu)

A Dong-ércsatorna kiskunhalasi szakaszán egy ideje a felújított zsilipek elzárásával tartják vissza a vizet, amely a jelenlegi aszály sújtotta időben is burjánzó életet biztosít a környezetében. A magasan tartott vízszint a csatorna mindkét oldalán éltető vízzel telíti a talajt, amit jól jelez a dús vegetáció. (Petőfi Népe)

Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány aktivistája szerint sokkal rosszabb állapotban van a Velencei-tó, mint tavaly ilyenkor. A vízutánpótlást a Bakony és Vértes térségéből kellene megoldani, azonban ebből a vízből több mezőgazdasági üzem, halastó és még két víztározó is „vételez“, és mivel a Velencei-tó a „lejtő alján“ helyezkedik el, addigra alig marad víz, ami belefolyhatna. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása világossá tette, hogy ez a vízmennyiség ennyi mindenre egyszerűen nem elég. (nepszava.hu)

Drasztikusan lecsökkent a Rajna vízszintje, s ha bejönnek az előrejelzések, hamarosan már nem lehet rajta gazdaságosan árut szállítani. Ez nemcsak a német gazdaságnak jelenthet komoly gondot, de az egész régió üzemanyag- és nyersanyag-ellátását is megnehezítheti. Az alacsony vízállás már most is zavarokat okoz a német és a svájci olajimportban és üzemanyag ellátásban, s ez hatással van a többi térségbeli ország ellátására is. (napi.hu)

Másfél tonna süllő- és csukaivadék, illetve egyéb kisebb halak pusztultak el a Ráckevei–Soroksári-Dunán. A hétvégén hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék szennyvizet mosott a Kis-Dunába a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból. A horgászok szerint ez okozhatta a tömeges halpusztulást. A Dél-pesti Szennyvíztisztítónak nincs záportározó kapacitása, többször előfordul, hogy heves esőzések idején a rendszer átmenetileg nem bírja el a terhelést. (index.hu)

Habár a Sajó gömöri szakaszán még mindig rozsdás árnyalatú a víz, a szlovák környezetvédelmi minisztérium illetékesei azt állítják, a környék kútjainak vize nincs veszélyben. A válságstáb azt ígéri, jövő héten tájékoztatják a közvéleményt arról is, milyen módszerrel tervezik megtisztítani a folyót és megállítani a lezárt bányából származó további szennyezést. Sem az arzén, sem a nikkel, sem a szulfátok határértéke nem haladja meg a megengedett mennyiséget.

Mindössze két esetben találtak az engedélyezettnél magasabb mangán határértéket, de ez az illetékesek szerint a szennyezés előtt is jellemző jelenség volt a környéken. Öt esetben a vas koncentráció lépte túl a megengedett mértéket, de ez a mennyiség állítólag hosszabb távon sem jár kockázatokkal. (hirek.sk) A korábban mért értékekhez képest 96 százalékkal csökkent, így határérték alá esett a Sajó vastartalma a szlovákiai szakaszon. Már előkészítés alatt áll a munkálatok következő szakasza, amelynek célja a fennmaradó bányavíz kezelése. (hvg.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK 

Érvénytelen lett a tatai Öreg-tó mellé tervezett luxusszállodáról kiírt népszavazás. Szalay Ildikó, a Stop Avalon alapítója sikernek értékeli, hogy több mint 8 ezren szavaztak, ha a népszavazás tavasszal vagy ősszel lett volna, „13 ezernél több voksot szerzünk, és simán átmegy a referendum”. Ha a referendum érvényes lett volna, a helyi képviselő-testület egy évig nem hozhatott volna a népszavazással ellentétes döntést, azaz egy évvel eltolták volna a luxusszálló ügyét. (telex.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.