Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
A Kyushu Egyetem Gazdaságtudományi Karának kutatóinak tanulmánya szerint jelentősebben lehet csökkenti a CO2-emissziót azzal, ha a régebbi, gazdaságosan üzemeltethető, üzemanyag-takarékos benzines autókat hosszabb ideig tartjuk az utakon, mintha felgyorsítanánk a zöld technológiára történő globális átállást. Minél gyorsabban lecserélünk egy autót, az annál több szén-dioxid kibocsátást eredményez. Nincs ez másként az elektromos autók esetében sem, mert a villanyautók elkészítése is rengeteg energiát emészt fel – nyilatkozta Shigemi Kagawa, a Kyushu Egyetem professzora. (alapjarat.hu)
Zubor András lokálpatrióta szerint lassan már elviselhetetlen a bűz a lőrinci veszélyeshulladék-lerakó üzemet körülvevő településeken. Vannak időszakok, amikor egyes lakók a kertjükbe sem tudnak kiülni, mások nem mernek ablakot nyitni. Nem először repedt meg a veszélyeshulladék-tároló gátja. Most szerencsére nem a Zagyva felől történt a szivárgás. De mi lesz legközelebb? Teljesen meg van süllyedve a föld. Lestyán Balázs, Hatvan alpolgármestere elmondta, hosszú évek óta küzdenek a településüket és a környéket terhelő bűzhatással. A probléma azóta mit sem változott. A kellemetlen szagok miatt több hatóság és a rendőrségi is vizsgálódott, a REG Regionális Energia- és Környezetgazdálkodási Kft. (korábban Hunviron) viszont nem ismerte el, hogy a telephelyén lerakott több fajta olajos hulladékanyag lenne a bűz forrása. A katasztrófavédelem szerint a mért értékek alapján veszélyes anyag egészségre ártalmas mennyiségben nem volt kimutatható. (24.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus augusztusi jelentése szerint novemberig valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárásra lehet számítani a Földközi-tenger nyugati régiójában, Spanyolországban és Portugáliában. (greenfo.hu)
Etiópiában, Kenyában és Szomáliában, ahol több mint negyven éve nem volt ekkora vízhiány, 22 millió ember halhat éhen a szárazság miatt. Több mint egymillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát, ahol az éhhalál fenyegette. Az aszály továbbra sem kíméli ezt a három koldusszegény országot: az előrejelzések szerint hónapokig nem várható kiadós esőzés. Kínában kiszáradóban a világ egyik legnagyobb folyója, a Jangce. Csungking városában a felszínre kerültek 600 éves buddhista szobrok, melyeket régen eltűntnek hittek. Az alacsony vízállás miatt csak a tavalyi energia 40 százalékát szolgáltatja a folyón épített óriási vízi erőmű, amely meghatározó szerepet játszik az egész térség energiaellátásában. A Colorado folyó alacsony vízállása miatt Kaliforniában korlátozni kellett a vízfogyasztást. Az alacsony vízállás miatt csökkent az atomerőművek teljesítménye Franciaországban. (hvg.hu)
A Globális Klímakoalíció (GCC) nevű szervezetet 1989-ben alapították a legszennyezőbb vállalatok, hogy információkat cseréljenek a klímaváltozásról, és lobbierejükkel megakadályozzák a káros anyagok kibocsátásának korlátozását. A céljuk az volt, hogy gyökeresen megváltoztassák a klímaváltozással kapcsolatos narratívát az Egyesült Államokban és az egész világon, ehhez pedig a legjobb kommunikációs szakemberekre volt szükségük. E. Bruce Harrison PR-guru 1992-ben félmillió dolláros szerződést nyert el ebből a célból. Don Rheem és Terry Yoise, Harrison csapatának egykori tagjai most részletesen meséltek a BBC-nek a briliáns stratégiáról.
Harrison előzőleg több sikeres kampányt is levezényelt a legnagyobb ipari szennyezők javára. Rovarirtók mérgező hatásait vizsgáló kutatások eredményeit támadta, dolgozott dohány-, és autógyárak kampányain. Melissa Aronczyk riporter szerint „szakmája mestere volt”. A terv az volt, hogy megkérdőjelezik a tudományos tényeket, meggyőzik az embereket, hogy a kutatók eredményei és jóslatai nem elég pontosak, miközben elmagyarázzák nekik, hogy a politikusoknak a környezetvédelem mellett más fontos dolgokra is oda kell figyelniük, például az amerikai munkahelyekre, a kereskedelmi versenyre és az árakra.
A terv megvalósításához óriási médiakampányt szerveztek, melynek hirdetések és fizetett véleménycikkek ugyanúgy részei voltak, mint a jó kapcsolatok kialakítása az újságírókkal. „Rengeteg újságírónak kellett cikkeket írnia a klímaváltozásról és sokan szenvedtek közülük a téma komplexitása miatt. Rheem háttereket írt nekik, hogy meggyorsíthassák a munkájukat. A kutatók kisebbsége szerint a többiek bőven eltúlozzák a problémát, pánikra, pláne meggondolatlan gazdasági lépésekre semmi ok. Don Rheem feladata volt, hogy minél jobban felhangosítsa a „mainstream” tudósokétól eltérő véleményüket. A GCC 1500 dollárt fizetett egy-egy klímaszkeptikus cikk megírásáért vagy előadás megtartásáért.
A nagy fosszilis energia-vállalatoknak dolgozó PR-ügynökségek tudták, hogy az igazságnak semmi köze ahhoz, ki nyeri meg a vitát. Ha valamit elégszer mondasz el, az emberek hinni fognak benne – mondja John Passacantando, a Wall Street-i brókerből lett környezetvédő-aktivista, a Greenpeace USA korábbi igazgatója. Don Rheem továbbra is azt állítja, hogy az 1990-es években nem volt olyan tudományos konszenzus a globális felmelegedéssel kapcsolatban, ami drasztikus lépések megtételét indokolta volna. Ráadásul úgy látja, hogy utóbbi évtizedek klímaügyi tétlenségéért inkább a fejlődő országok, különösen Kína és Oroszország felelősek, nem pedig az amerikai ipar. (greenfo.hu)
Koppenhága 2025-re a világ első karbonsemleges fővárosa akart válni, de a főpolgármester szerint ez már nem reális célkitűzés.
Oroszország nagy mennyiségben égeti el a nem exportált földgázt. A Szentpétervártól északnyugatra fekvő portovajai LNG-terminálon naponta 4,34 millió köbméter gázt égetnek el, amit egyébként Németországba szállítottak volna. Mark Davis, a Capterio, egy gázfáklyázással foglalkozó vállalat vezérigazgatója szerint az üzemeltetők gyakran vonakodnak, hogy leállítsák a létesítményeket, mert attól tartanak, hogy technikailag nehéz vagy költséges lehet újraindítani azokat. A tudósok amiatt aggódnak, hogy a keletkező szén-dioxid és korom súlyosbíthatja a sarkvidéki jég olvadását. (hvg.hu)
Az építkezők újabb két év felmentést kaptak az új lakóépületek szigorú energiafelhasználási előírásainak teljesítése alól. További két évig kaphatnak használatbavételi engedélyt BB (közel nulla energiaigény követelményeinek megfelelő) energetikai besorolásnál rosszabb lakóépületek is, amennyiben az egyszerű bejelentés szabályai szerint valósulnak meg. A BB minősítésnek a megfelelő energiafogyasztáson felül az is feltétele, hogy legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Furcsa, hogy éppen olyankor tesz újabb engedményt a kormány, amikor a rezsinövekedés miatt minden korábbinál fontosabb lenne az új lakóépületek energiaigényének csökkentése. (blikk.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
A Roszatom felhívja a figyelmet, hogy a VVER-1200-as 3+ generációs atomerőművi blokktípus először kapott létesítési engedélyt az Európai Unió területén. A létesítési engedély kiadása arról tanúskodik, hogy az új atomerőművi blokkok megfelelnek a magyar és európai biztonsági normáknak. A Paks II. projekt korszerű automatizált aktív és passzív atomerőművi biztonsági rendszerekkel valósul meg, amelyek részeként kettős falú vasbeton védőépület (az ún. konténment), valamint zónaolvadékcsapda biztosítja, hogy ne kerülhessen a környezetbe az aktív zónából származó radioaktív anyag még egy rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező nukleáris baleset esetén sem.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója szerint az új magyar atomerőmű számára kiadott létesítési engedély az orosz VVER-1200-as technológia iránti nagyfokú bizalomról tanúskodik, amely technológia kiállta az idők próbáját és bizonyította biztonságos voltát és megbízhatóságát. A Paks II. Atomerőmű garantálja Magyarország energiafüggetlenségét csaknem egy évszázadra és közelebb viszi Európa országait a klímacélok teljesüléséhez.
Szijjártó Péter szerint a Paks II. projekt létesítési engedélye azt igazolja, hogy az új paksi atomerőművi blokkok a legmagasabb szintű és a legszigorúbb magyar és nemzetközi előírásoknak és követelményeknek is megfelelnek, azok 2030-ra működésbe léphetnek, ami által biztosítani tudjuk Magyarország energiaellátásának biztonságát hosszú távon. „A magyar partnerekkel közösen hatalmas munkát végeztünk a terjedelmes engedélyezési dokumentáció összeállítása során.
Az LMP felelőtlenségnek tartja Paks2 megépítését, amely megakadályozza az energetikai zöld fordulatot. Az atomerőmű árából fejleszteni lehetne a megújulókra alapuló energiaellátást, a napelemparkokat és a szélerőmű kapacitást. Az energiahatékonyság tekintetében pedig átfogó épületszigetelési programra van szükség. A kormány a mai napig titkolja, hogy a beruházással kapcsolatos veszélyforrások milyen mértékűek. Nem tudni, milyen veszélyt rejt magában az, hogy a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fölé tervezték az új blokkokat. Ahogy az is homályban maradt, hogy az évről-évre egyre inkább felmelegedő Duna mennyire tudja biztosítani a megfelelő hőmérsékletű hűtővizet. A létesítési engedély megadása után a kormány nem titkolózhat tovább, ezért az LMP ki fogja kérni és nyilvánosságra hozza ezeket az adatokat. (greenfo.hu)
Az OAH úgy adta ki az engedélyt, hogy a lényegi részt illetően ismét hiánypótlásra szólította fel a Paks II Zrt.-t. Az indoklás szerint az Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása hiányzik ahhoz, hogy az erőmű érdemi részének kivitelezése elkezdődhessen. 2019-ben ezt a jelentést nevezte az engedélyezési eljárás legfontosabb elemének Horváth Miklós, Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese is. Ha az OAB a kért anyagokat megkapja, még decemberig vizsgálhatja azokat, mielőtt a teljes értékű engedélyt kiadná.
Aszódi Attila, a BME Természettudományi Karának dékánja szerint ugyanakkor a létesítési engedélyt kiadásával az OAH tulajdonképpen arról nyilatkozott, hogy a létesítmény az összes műszaki megoldásával teljesíteni tudja a magyarországi hatósági követelményeket, a projekt haladhat tovább. Bár szükség lesz még építési, beszerzési, gyártási és összeszerelési engedélyekre, az erőmű koncepcióját elfogadta hatóság. A munka a további részengedélyek szükségessége mellett is fel tud gyorsulni. (hvg.hu)
Aszódi Attila szerint a magyar villamosenergia-rendszerben további nagy atomerőművi egység beépítésére lenne szükség, nem feltétlenül a Duna mellett, és nem Pakson, mert ott nem fér el még egy blokk. Aszódi szerint hosszabb távon, például a közlekedés villamosítása miatt, minden az áramigény növekedése felé mutat. Nem mondja, hogy „le kell söpörni az asztalról” a nap- és szélenergia projekteket, de azok önmagában nem oldják meg a problémát. A kis moduláris reaktorok szerepe felértékelődik majd, hisz meglévő piaci igényt tudnak kielégíteni és rövidebb az engedélyezési idejük is. Ebből Magyarországnak sem érdemes kimaradnia. Európában világvezető cégek voltak, amelyek atomenergetikai technológiát tudtak tervezni, gyártani és működtetni. Ezt Nyugat-Európában szerinte hibásan a zöldpolitika leépítette. Ebből vissza kell lépni. (hvg.hu)
Ismét elhalasztották legalább egy évvel a megolvadt fűtőanyag eltávolításának munkálatait a fukusimai atomerőműből, hogy biztosítsák a várhatóan évtizedekig tartó projekt biztonságát. A mérnökök most fejezik be a kifejezetten erre a rendkívül kényes küldetésre tervezett robot használatának előkészületeit. (hvg.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Tóth Boldizsár, a Megújuló Energia Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a szélenergia hasznosításához módosítani kellene a 2016-os kormányrendeletet, amely nemcsak a 12 kilométeres előírással lehetetlenítette el a szélerőművek telepítését, hanem például azzal is, hogy az építési engedély kiadásakor szakhatóságként – országos illetékességgel – kizárólag a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt jelölte ki, az ott született döntés ellen pedig csak a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjénél lehet fellebbezni. Egyéb technikai feltételeket – például talajmechanikai vizsgálatok elvégzését – is szabtak, amelyek fölöslegesen bonyolulttá és drágává teszik az eljárást, megölik a befektetői érdeklődést.
Tóth rámutat, hogy egy szélturbina csak 0,1–0,15 hektár területet foglal el, míg egy hasonló névleges teljesítményű naperőmű legalább három hektárt igényel, miközben a megtermelt éves energiamennyiség csak harmada-negyede a szélerőművének. A megújuló energiatermelés decentralizált, ehhez hozzá kell alakítani a villamosenergia-hálózatot. Ez ügyben semmi sem történt nálunk, a meglévő hálózatokra szuszakoljuk be a megtermelt energiát. Júliusban ezért csatlakozási stopot kellett hirdetni az új naperőművek számára, mert nem áll rendelkezésre elég hálózati csatlakozási kapacitás.
A hálózatfejlesztés komoly szakmai munka, amelyhez létre kellene hozni idehaza is egy központi energiaügynökséget. Most ad hoc módon, szabályozatlanul mennek a dolgok az energiaszektorban, amivel óriási lehetőséget szalaszthatunk el. A szélenergia lehet ugyanis a jövő energiarendszereinek egyik bázisa, ha a hidrogén lesz a jövő üzemanyaga. A hidrogént elektrolízis útján állítják elő, ami nagyon sok áramot igényel, ebben is segítene a szélerőmű. (Magyar Hang)
TERMÉSZETVÉDELEM
Az elmúlt évtizedekben a minél nagyobb megművelt terület elérését ösztönző uniós támogatási rendszer nem kedvezett a táblaszegélyek, mezővédő sávok, vízjárta területek, a belvizes foltok megőrzésének. Az Agrárminisztérium a 2023-tól induló uniós közös agrárpolitika keretében a környezeti, a klímavédelmi és a biodiverzitás szempontjából értékes területekre is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást. A szaktárca szerint ez a változás 100 ezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket. (magyarhirlap.hu)
Nagy csapás érte a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik természeti értékék: „az év legnagyobb tüze” épp a Turjánvidék Natura 2000 terület legértékesebb homoki élőhelyein tombolt. Összesen 800 hektár, zömében természetes élőhely esett áldozatul: nyarasok, borókások, pannon homoki gyepek: több száz védett növény-, gomba- és állatfaj otthona. A leégett terület viszonylag hamar kizöldül majd, de a gyepek fajösszetétele többé nem lesz a régi. Jobb esetben a boróka hosszú évtizedek múlva visszatér, de öreg nyarak visszatérése a mi életünkben még nem fog megtörténni. (greenfo.hu)
Czabán Dávid ökológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a hódok a tájformáló tevékenysége az emberi környezetben olykor konfliktusokat szül, károkat okoz. Ezért kezdték el mondani, hogy „túlszaporodott”, de ez csak gazdasági szempont. Viszont jelenléte sok helyen kifejezetten előnyös, a hódokra jellemző, kis vizű patakok és csatornák menti gátépítő és vízvisszatartó tevékenységük, különösen most, ebben az aszályos időben igen fontos és hasznos. A duzzasztott részen a parti növényzet vízben áll, a felszín alatt oldalirányban elszivárgó folyadék széles sávban táplálja a növényzetet. Dedák Dalma (WWF) szerint nem hódból van sok, hanem olyan vízfolyásból van kevés, ahol ezek az állatok megélhetnek.
A növényevők ragadozók hiányában addig szaporodnak, amíg elég életteret és élelmet találnak maguknak. Az, hogy a természet szabályozza önmagát, már régen nem igaz. Ember uralta tájban élünk, ahol az emberi tevékenység hatásai sokszor felülírják a természetes folyamatokat – ismeri el a korlátozás szükségességét Czabán Dávid. (MN 27)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szerint az idei nyár nem kedvezett a Balatonban az algák szaporodásának. Az algaösszetétel a nyár elején a korábbi években megszokott módon alakult, fecskemoszatok és kékalga volt jelen a tóban. A július eleji lehűlés mindkét domináns csoportot visszavetette, a fecskemoszatok biomasszája csaknem a felére csökkent, a fonalas cianobaktériumok augusztusra szinte teljesen eltűntek a vízből. (Somogyi Hírlap)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
A Várkapitányság kezdeményezésére a fővárosi kormányhivatal 54 fa kivágását engedélyezte, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósulhasson az 1944. márciusi állapotokat visszaállítani hivatott beruházás és az ahhoz kapcsolódó mélygarázsépítés. V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester szerint mindössze 18 fát minősítettek élet- vagy vagyonbiztonsági szempontból veszélyesnek. A többi 36 – köztük hársak, hegyi juharfák, vadgesztenyefák – mind egészséges. A beruházáshoz nem kell környezetvédelmi hatástanulmány, mivel állítólag kevesebb mint 300 férőhelyes lesz, de a részletes tervek egyelőre nem ismertek.
A Várkapitányság szerint a a nyugati kertek megújításának koncepcióját közösségi tervezés során, a lakosságot bevonva alakították ki. A terület zöld rehabilitációjakor az öreg, beteg, invazív, balesetveszélyes fák helyett legalább másfélszer annyi nemes és értékes fát ültetnek. Az egészséges fák megtartásával, átültetésével és az új fák telepítésével együtt jelentősen növelni fogják a fás szárú növények számát, így a zöldfelületet is. (hvg.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég tanulmánya szerint a műanyagiparnak minél hamarabb megoldást kell találnia az újrahasznosított anyagok felhasználhatóságára és költségére, valamint a vegyes műanyagok újrahasznosítására vonatkozó problémákra. A vegyes műanyaghulladékok hagyományos (mechanikai úton való) újrafeldolgozása nem jöhet szóba. Olyan alternatív módszerre van tehát szükség, mely nem csak a műanyagból műanyaggá alakítás útvonalát követi, valamint kevesebb károsanyagot juttat a környezetbe, mint a hulladéklerakás vagy az égetés.
A műanyagok oxigénmentes közegben végrehajtott hevítése, a pirolízis képes kiváltani a hulladéklerakást és az égetést, alkalmas a vegyes műanyagok bontására, s olyan termékek előállítására, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz. Schannen Frigyes szerint a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése egy potenciálisan több milliárd eurós piac előtt nyitja meg az utat. ez az eljárás megfelel a vállalatokra nehezedő ESG-kritériumoknak is, továbbá az uniós irányelvek és azok helyi jogszabályokban történő végrehajtása is mozgatja a piac fejlődését. (napi.hu)
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot. Az alapítvány a macedón kormány képviselőinek bemutatja a legjobb európai gyakorlatokat, továbbá részt vesznek az ország számára legtesthezállóbb rendszer kialakításában. A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg. Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója elmondta, hogy a projekt várhatóan két évig tart majd, a munkát magyarok irányítják, de számos európai országából vonnak be szakértőket. (hvg.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.
