Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
A klímaválság ellen és a biodiverzitás érdekében küzdő csoportokat összefogó RePlanet nemzetközi szervezet arra szólítja fel az EU-államokat, hogy rendeljenek el moratóriumot a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termesztésére, vizsgálják felül azt a célt, hogy 2030-ra a biogazdálkodásra szánt területek 25 százalékra nőjenek, javasolják a génmódosított növények tilalmának feloldását és a kevesebb húsfogyasztást. A RePlanet azzal érvel, hogy bioüzemanyagok az előállításukhoz szükséges műtrágyázás, energiafelhasználás és a talaj romlása miatt nem sok üveghatású gáz légkörbe kerülését akadályozhatják meg. A biogazdálkodás visszafogása, valamint a génmódosított növények termesztésének engedélyezése magasabb termésátlagok elérését tenné lehetővé.
Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-témafelelőse szerint az ökogazdálkodásra fordított területek csökkentésének terve teljesen elfogadhatatlan. Az Európai Bizottság felmérése szerint Európa egésze ellátható ökomódszerekkel termelt élelmiszerekkel. A húsevést és a pazarlást kell visszafogni, mivel az élelmiszerek 30-40 százaléka megy kárba. Az ökogazdálkodás a klíma védelme szempontjából azért fontos, mert nem pusztítja vegyszerezéssel a talajt, hanem növeli annak humusz- és élővilág-tartalmát, ami a szén-dioxidot megköti: ez az egyetlen járható út a természet életben tartására.
Rodics Katalin szerint a génkezelt növényeknek nem nagyobb a terméshozamuk sehol a világon. Nincsenek génmódosítással például szárazságtűrővé tett kukorica- vagy búzafajták, a hagyományos nemesítéssel kinevelt fajtákat őrző génbankokban azonban van ilyen is. (Nv 15)
Szarka László Csaba szerint meg kellene találni a mértékletesség helyes mércéjét. Ez napjaink legkomolyabb kérdése. Szarka egyetért Gelencsér Andrással abban, hogy a fenntarthatónak nevezett technológiaváltás nem fenntartható. A megújulónak nevezett energiaforrások területigénye óriási, a befektetett energia megtérülése kicsi, a megújulók túlerőltetése az energia- és az ásványi nyersanyaghelyzet súlyosbítását jelenti. Hamis állítás, hogy a mai megújulóenergia-technológiák már akár fél, de legfeljebb két év alatt visszatermelik az előállításukhoz szükséges energiát. Ugyanolyan vágyálom, mint az ipari léptékű „karbonmentes” acélgyártás, különösen „zöld hidrogén” felhasználásával.
Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának már a 2010. évi közgyűlési előadásán elhangzott, hogy kritikus nyersanyagokból (ritkaföldfémekből) hiány várható; a jövőbeni energiaellátás kérdőjelekkel teli, a megújulók iránti elvárások túlzók. Mára a természeti erőforrás-problémák kétségtelenül súlyosbodtak. Az összeomlás elkerülésének szükséges előfeltétele, hogy térjünk a fizikai valóság és a racionalitás talajára.
Mindenekelőtt a természeti erőforrások végességét és az erőforrások környezeti hatásait kell elemezni. A fosszilis energiaforrások jövőbeni kimerülése és a tényleges környezetszennyezés miatti aggodalom természetesen jogos. A hosszú távú helyettesítésre azonban máris készen áll a nukleáris energia. Az atomenergia (és a vízenergia) még a fossziliseknél is hatékonyabb, leszámítva a közlekedés kérdését. (magyarhirlap.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Piaci áron már a villanyautó sem olcsó, majdnem ugyanannyiba kerül 100 kilométer elektromos autóval, mint belső égésű motorral működővel. A magasabb áramár és a benzinárstop együttes hatására egészen hasonló összeget kell üzemanyagra költeni. A karbantartási költségek figyelembevételével még mindig olcsóbb a villanyautók fenntartása. (vg.hu)
A recesszió felé menetelő nagy gazdaságok, a brutális infláció és a megfékezésére tett, hatásosnak még aligha mondható monetáris intézkedések, a kamatemelési hullám, a beszállítási láncok felszakadozása külön-külön is nagy kihívás a felívelő elektromosautó-iparnak, együtt pusztító hatást fejthetnek ki. A villanyautókat gyártó vagy tervező startupok kényszerhelyzetbe kerülnek: szoftver- és technológia-hangsúlyos fejlesztéseik finanszírozásához szükséges forrásaik könnyen és hirtelen elapadhatnak. (vg.hu)
Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője szerint félő, hogy a belső égésű meghajtás tilalmával kétsebességessé válnának az európai társadalmak. Létrejönne a kiváltságosok kasztja, akiknek van pénzük, már új autóval járnak, és környezetkímélőek, és lenne a klímaromboló lúzerek klubja, akik egy megbélyegzett, letűnőben lévő technológiát használnak. Az Európa Tanács döntésével most mindenkinek megmaradt az esélye arra, hogy 2035 után a mostani autójával is lehet zöld, és a horribilis, több százmilliárd eurós összeurópai vagyonvesztés is elkerülhetővé vált.
Ma, amikor még azt sem tudjuk, melyik akkumulátortechnológia lesz a befutó az energiatárolási versenyben, teljesen elkötelezni Európát az elektromos hajtás mellett, a gyártók és a vásárlók számára is túl nagy kockázatot jelentene. Nem beszélve arról, hogy az elektromos autók töltéséhez szükséges hálózat kiépítése sehol nem áll. A teljes Európai töltőhálózat közel fele Hollandiára és Németországra koncentrálódik, a tagállamok többségében e téren siralmas állapotok vannak. A digitális szolgáltatásaikra büszke balti államokban 6 millió lakosra 1 ezer darab elektromos töltő jut.
Az elektromos autók piacának EU-s döntéshozók által elvárt gyors expanziója elképesztő keresletet támaszt az akkumulátorok, illetve a fémek és ritkaföldfémek piacán, ami tovább lökné felfelé ezeknek a típusoknak az árát egy olyan piacon, ahol az emberek vásárlóereje a háborús pénzromlás miatt drasztikusan visszaesik. A belső égésű motorok rendszerben tartására irányuló Európa tanácsi döntés ezért a kockázatok csökkentésére irányuló bölcs húzásnak tűnik. (index.hu)
Indulatosan tiltakoznak a holland gazdák az ellen, hogy a Rutte-kormány az állattartás visszaszorításával mérsékelne a nitrogénszennyezést. A tüntetők a megélhetésüket féltik. Sokuk érezheti úgy, hogy a politikai elit és a sajtó megfeledkezett róluk, és inkább az állatvédők, a húsmentes jövőt szorgalmazó aktivisták szempontjait helyezik előtérbe. Felháborodásukhoz az is hozzájárulhatott, hogy az egymást váltó holland kormányok évtizedeken át a gazdaságuk bővítésére, az állatállomány növelésére ösztönözték őket, sőt még az EU trágyázásra vonatkozó szabályai alól is könnyítést harcoltak ki nekik, de aztán három éve hirtelen fordulat következett be a politikai irányvonalban.
A politikusok hosszú időn át elodáztak a problémát, látszatmegoldásokat találtak ki, majd késlekedésük ellensúlyozására olyan tervvel álltak elő, ami rövid időn belül állattartók ezreit kényszerít drasztikus változásokra, adott esetben életmódjuk feladására. A negyedik Rutte-kormány decemberben körvonalazott egy újabb tervet, ami a korábbinál kisebb mértékű, 30 százalékos állatállomány-csökkentést irányzott elő.
Ennek részeként kisajátítanák az állattartó gazdaságok egy részét, a tulajdonosokat pedig piaci áron felül kártalanítanák, másoknak pedig azért fizetnének, hogy áttelepüljenek kevésbé szennyezett országrészekre vagy áttérjenek fenntarthatóbb gazdálkodási módszerekre, azaz kevesebb állatot tartsanak, nagyobb földterületeken. A programra 25 milliárd eurót (nagyjából 10 ezer milliárd forintot) különítettek el a költségvetésben. (nepszava.hu)
A reptérbővítésre 200 millió euró hitelt adó Európai Beruházási Bank Panaszmechanizmusa már tavaly októberben a fejlesztések átfogó hatásainak részletesebb vizsgálatát írta elő a Budapest Airportnak, valamint hogy az érdekelt, érintett közösségeket alaposan mérje fel, velük megfelelően lépjen kapcsolatba. Ugyanakkor a reptér az érintettekkel való egyeztetés nélkül állt elő egy nem valós adatokat tartalmazó stratégiai zajtérképpel és jelentették be újabb „zajvédelmi” programjukat.
Dönsz-Kovács Teodóra, az MTVSZ éghajlatvédelem programvezetője szerint az új zajvédelmi program arcpirítóan kevés ahhoz, hogy az életet élhetővé tegyék, ahol 50-100 vagy néhány száz méter magasságban szállnak a gépek a házak felett. A repülőtértől való távolság függvényében az ingatlanok kivásárlására vagy a jobb zaj- és rezgésvédelem érdekében az épületek teljes szigetelésének reptér általi 100%-os támogatására lenne szükség. (greenfo.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
320 négyzetkilométernyi jég tűnt el a kaukázusi gleccserekből az elmúlt húsz évben. A változás gyorsasága szemmel látható, a térség számos kisebb gleccsere már teljesen eltűnt. (napi.hu)
Ferenc pápa üzenetet küldött a Vatikánban a Pápai Tudományos Akadémia által rendezett, „Az emberek és az ökoszisztémák ellenálló képessége az éghajlati stressz körülményei között” című klímakonferenciára. A pápa szerint a klímaváltozás olyan vészhelyzetté vált, lesújtott különösen a szegényekre és a világ gazdasági peremterületein élőkre. A környezeti problémákkal ne elszigetelt egyénekként, hanem szolidaritásban, közösségként nézzünk szembe.
A gazdaságilag előnyösebb helyzetű nemzetek kiemelt szerepet tölthetnek be a kibocsátás csökkentésében, valamint a pénzügyi és technológiai segítségnyújtásban, hogy a világ kevésbé bővelkedő területei is követhessék példájukat. Létfontosságú a józan életmód melletti elköteleződés, hogy megőrizhessük a világ természeti erőforrásait, valamint biztosítsuk a legszegényebbek és legkiszolgáltatottabbak egészségügyi ellátását.
A pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájából idézte: „Bár a posztindusztriális időszak emberiségére talán úgy emlékeznek majd, mint az egyik legfelelőtlenebbre a történelemben, reméljük, hogy a 21. század elejének emberiségére úgy emlékezhetnek majd, mint amely nagylelkűen vállalta súlyos felelősségét.” A résztvevők megállapították: az éghajlat-politikai döntésekben központi helyet kell biztosítani a jelenlegi szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak, különös tekintettel a világszerte közel hárommilliárd sebezhető, hátrányos helyzetű emberre, biztosítva jólétüket. (magyarkurir.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Illés Zoltán szerint egy atomerőmű szén-dioxid-semlegesnek tekinthető, de egyáltalán nem megújuló energiaforrás. Ha egy atomerőmű esetében teljes életciklus-elemzést végzünk, akkor látjuk, hogy a megépítés, majd a sugárzó anyagok utólagos tárolása, hatalmas környezeti terhet jelent. Illés szerint Paks 2 várhatóan nem fog megépülni. A beruházáshoz ugyanis olyan drága védőpajzsot kellene megrendelni Franciaországból százmilliárdokért, amit a költségvetés nem bír el. A Paks 1 blokkok kapacitásbővítése lenne indokolt. (greenfo.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
A napelemek 25 éves élettartamának lejártával néhány év múlva várható a kiselejtezett napelemek első nagy hulláma. Az újrahasznosítás szükségét sürgeti, hogy a felhasznált anyagok árai idővel jelentősen megemelkedhetnek, miközben a kitermelhető mennyiség csökken, bányászatuk rendkívül káros a környezetre. A Business & Human Rights Resource Centre dokumentációja szerint a munka során gyakran követnek el emberi jogi visszaéléseket, és alkalmaznak kényszermunkát. További gondot jelent, hogy a kitermelés viszonylag kevés országra koncentrálódik, így az ellátási lánc rendkívül sérülékeny.
A Rystard Energy vállalat elemzése szerint a visszanyert ezüst, poliszilícium, réz és alumínium hozhatja majd a legtöbb pénzt az újrahasznosítási piacon. Becslésük szerint 2040-re a 27 millió tonnás éves felesleg 6 százalékát fogják újrahasznosítani, ez az arány pedig folyamatosan emelkedhet. A vállalat arra számít, hogy a napelemekből származó újrahasznosítható anyagok értéke a következő években exponenciálisan nőni fog, és az idei 170 millió dollárról 2030-ra 2,7 milliárd dollárra emelkedik. (greenfo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
Kelemen Eszter ökológiai közgazdász, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója, aki részt vett az IPBES-jelentés elkészítésében, elmondta, hogy munkájuk során számos szakpolitikai intézkedést elemeztek, hogy jó gyakorlatokat és jövőbeli lehetőségeket azonosítsanak a természet értékeinek kiegyensúlyozott figyelembevételére. A legegyszerűbb, ám korlátozottan hatásos megoldás, ha a gazdasági és politikai döntések meghozatala előtt számba vesszük a természet értékeit, és figyelembe vesszük ezeket az értékeket a döntéshozatal során.
Ennél mélyebb átalakulást eredményez, ha a döntéshozatalt olyan nyitott, demokratikus és részvételi folyamattá átalakítjuk, hogy abban meg tudjanak jelenni a különböző társadalmi csoportok által képviselt értékek. A legnagyobb lehetőséget azonban az értékrendünk átalakítása hozná el, amelynek segítségével az uralkodó növekedés központú gazdasági szemlélet helyett a gondoskodásra, a jóllétre, a társadalmi és környezeti igazságosságra helyeznénk a hangsúlyt. (greenfo.hu)
Értelmetlen, és természetkárosító ötlet, hogy az agrárminiszter az Európai Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) érintett gyepek kaszálási korlátozásainak feloldását kéri. Az aszály miatt a takarmánynövények terméshozamai rendkívül alacsonyak, a réti széna és szemestakarmány ára a tavalyi – már akkor is igen magas árhoz – képest másfél-kétszeresére nőtt. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a probléma valós, és sürgős megoldást kíván, de a kiváltó okok kezelése helyett olyan látszatintézkedések történnek, amitől érdemben nem fog növekedni a réti széna mennyisége, s a takarmány ára sem csökken, ugyanakkor egy rosszul időzített kaszálás szó szerint képes megsemmisíteni védett lepkék és madarak állományait.
Az intézkedés a hazai gyepek kevesebb mint 1%-át érinti, így ez a takarmányhiányt érdemben nem fogja enyhíteni, ellenben olyan élőhelyekről van szó, ahol ezekben a hetekben még a fűben fészkükön kotlanak a madarak, vagy még röpképtelenek a fiókák. Az AKG programban lévő kaszálási korlátozások a területen élő védett fajok életmenetéhez igazodnak, de sehol sincs teljes tiltás, csupán néhány hétre kell felfüggeszteni a munkálatokat. Sok helyen egész beporzóközösségek védelmét szolgálja a program. A korlátozás feloldása rossz precedenst teremt és felesleges feszültséget kelt a természetvédők és gazdálkodók között, pedig valójában gazdaságilag értelmezhetetlenül keveset nyerünk vele.
A gyepekre óriási szükség lenne. Nem csak legelőt és téli takarmányt nyújtanak, hanem a beporzók fő életterét adják, rengeteg szenet képesek kivonni a légkörből és megkötni a talajban, a klímaváltozás viszontagságaihoz pedig sokkal rugalmasabban képesek alkalmazkodni, mint a szántók. A gyepek támogatják a vízmegtartást, tűrik az árvizet és belvizet, megfogják a hirtelen lezúduló csapadékot és segítik a talajba történő beszivárgást, ezen felül megvédik, de nem szárítják ki a talajt a szárazabb területeken sem. A belvizes területeken, a mélyfekvésű mentett ártereken és az extrém száraz homokhátságokon, délies kitettségű lejtőkön a legelők és kaszálók megőrzése, illetve telepítése az egyetlen fenntartható megoldás. (greenfo.hu)
Gálhidy László, a WWF erdőprogramjának vezetője szerint kétmillió hektáron minden évben hatalmas energiákat, anyagi és emberi erőforrásokat mozgatunk – részben annak érdekében, hogy a természet ellenében dolgozzunk. A faültetvények helyén újra faültetvényt hozunk létre. Néha őshonos fafajúak helyén is. Tovább folytatjuk a tarvágásokat és egyéb nagyterületű véghasználatokat, rontva ezzel táji szinten is az erdőklímát, pusztítva a talajokat, és fenntartva az egykorú erdőket. Védett területeken is intenzív fakitermelést folytatunk, kiszállítva a faanyagot, más szóval a megkötött szenet, bolygatva a talajokat és az egész élőhelyet. Mégis mit várunk – hogy ezáltal erősebbé válnak majd erdeink?!
Az erdők újulata sokféle fafajból áll, és foltosan jelenik meg, ami kedvez a szárazságot jobban tűrő fajok elterjedésének. A gyorsan növekvő pionír fafajok (nyír, rezgőnyár, kecskefűz) nem feltétlenül azok, amit az erdész látna szívesen. A holt faanyag nem kerül ki az erdőből magától, hanem felhalmozódik, és erősíti annak immunrendszerét. Az erdőket meg kell őrizni a következő nemzedékek számára, illetve olyan önszabályozó rendszerré kell azokat visszaalakítani, amelyek a klímaváltozás körülményeit is többé-kevésbé elviselik. A védett területek egy részén érdemes és szükséges volna az erdők háborítatlanul hagyása, vagy más szóval vadonná alakítása. A célt erőteljesen szolgálná a nemzeti parki zónarendszerek kialakítása – bennük háborítatlan magterületekkel. (greenfo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint tavaly 100 milliméterrel maradt el az éves csapadék mennyisége az előző évitől, s az eddigiek alapján az idén folytatódik a rossz széria. A Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányát 50 új tározóval kívánják orvosolni. A térségben valaha 600 természetes tó volt, ezek az emberi tevékenység és a klímaváltozás következtében eltűntek, emiatt a talajvíz szintje is lecsökkent. Az elkövetkező közel két évtizedben hét nagyobb területet vesznek célba, ökológiai szempontokat és az öntözővízhez jutást is figyelembe véve. A kivitelezés 2024-ben kezdődik, a projekt néhány éve becsült végösszege 200 milliárd forint körüli. A Nyírségben tizenegy, összesen több mint 10 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározót építenének, amivel 13 millió köbméter vizet lehetne visszatartani. A Tiszából egy 105 kilométeres zárt vezetéken juttatnak vizet a térségbe. (Nv 15)
Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság, mivel 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek. (portfolio.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A Mol Nyrt. nyerte el hulladékkoncessziós pályázatot, így a jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot. Az Európai Unió 2035-ig a települési hulladék 65 százalékos újrahasznosítását írja elő, a hulladéklerakókba csupán a hulladék 10 százaléka kerülhet. Ennek megfelelően a győztes társaság fő célja az újrahasznosítás arányának és a hulladékválogatás hatékonyságának növelése lesz, valamint olyan technológiai megoldások kialakítása, amelyek még több hasznos anyag kinyerését teszik lehetővé a hulladékból.
A Mol az első tíz évben 185 milliárd forintot fordít infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére, valamint kialakít egy, évente legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas üzemet is. A munka összhangban áll a Mol-csoport Shape Tomorrow 2030+ stratégiájával, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy a vállalatcsoport a körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon a régióban, tevékenysége pedig karbonsemleges legyen 2050-re. A cég 2016 és 2030 között 4,5 milliárd dollárt fordít vegyipari tevékenységének fejlesztésére, amiben kiemelt jelentősége van az újrahasznosításnak. (napi.hu)
Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa szerint felmérésük eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére, az újrahasznosításnak alig van valami hatása. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható lágy műanyag. (index.hu)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
A növények másodlagos anyagcseretermékeikkel védekeznek a káros környezeti hatások ellen, így a különféle szerkezetű bioaktív vegyületek kimeríthetetlen tárházát biztosítják. Az ELKH Növényvédelmi Intézetének Móricz Ágnes vezette kutatócsoportja a korábbiaknál költséghatékonyabb eljárást dolgozott ki bioaktív anyagok azonosítására növényi szövetekben. A módszer alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy az idegenhonos aranyvesszőfajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre. A kutatócsoport a továbbiakban folyamatosan bővíti a kísérletekbe bevonható növényi kórokozók körét, és folytatja az aranyvesszőfajok bioaktív másodlagos anyagcseretermékeinek feltérképezését. (origo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az Technológiai és Innovációs Minisztérium támogatásával jelenik meg.
