Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Kiss Károly szerint az ökológiai gazdaságtan egyik fő tétele évtizedek óta a helyi gazdálkodásra, az önellátásra, a minél nagyobb autarkiára törekvés. A környezetet ez oly módon védi, hogy kiküszöböli teszi a sok szállítást. De az elképzelés hátterében mindig ott volt az a gondolat is, hogy a világpolitikai, világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlanok, és a nagyobb fokú gazdasági autonómia nagyobb biztonságot ad. (Egyes zöldközösségek még a helyi pénzt is kitalálták – és itt-ott működtették is –, ami függetlenítette őket az inflációtól.) A világgazdaság dezintegrálódására mutató jelek azonban Kiss szerint ideiglenesek, és a globalizáció a jövőben folytatódni fog. Az információtechnológiának tulajdoníthatóan a kereslet kielégítésének színtere már az egész világ. (MN 11)

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszterhelyettese szerint fontos, stratégiai döntés volt, hogy az ipari tárcához került a környezetvédelmi államtitkárság, hiszen így az iparfejlesztéssel párhuzamosan tudjuk érvényesíteni a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseinket. Sokkal egyszerűbb házon belül egyeztetni, és úgy kerülhet a kormány elé egy-egy javaslat, hogy abban már a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány elsődleges célkitűzése a versenyképesség javítása és a munkahelyek teremtése volt, hiszen súlyos válságot örököltünk 2010-ben. Magyarország úgy tudta csökkenteni a kibocsátását, hogy közben a gazdasága is erősödött. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a versenyképesség növelése mellett érvényesítsük a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseket is. (MN 11)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A fővárosi autósok csaknem kétharmada akkor sem ülne át a közösségi járművekre városon belül, ha német mintára csak 9 euró (nagyjából 3600 forint) lenne a bérlet havonta. Még rosszabb az arány a budapesti agglomerációs utazások esetén, amikor az autósoknak csak a 18 százaléka használná a jelenleginél többet a közösségi közlekedést a jóval olcsóbb bérlet ellenére. Különösen a kormánypárti szavazók ragaszkodnak az autóikhoz. A megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele támogatná a fővárosi önkormányzatot a dugódíj bevezetésében. A városhatárnál fizetendő behajtási díjat csak a megkérdezettek harmada tartja jó ötletnek, 65 százalék elutasítja. (Nv 11)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Valószínű, hogy a Föld melegedésével gyakoribbá válnak az olyan események, mint a július eleji észak-olaszországi jégcsuszamlás. Az olasz Dolomitok legmagasabb hegycsoportja, a Marmolada-gleccser omlásának – mely tizenegy halálos áldozatot követelt – az egyik oka valószínűleg az Olaszországot sújtó hőhullám, mely nagy mennyiségű jeget olvasztott meg. Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői szerint a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már el is vesztette. (Nv 12)

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint globálisan az energiaipar valós metánkibocsátása kb. 70%-kal magasabb, mint a kormányok által hivatalosan jelentett adatok. Ha 2021-ben globálisan a fosszilis tüzelőanyag műveletekkel kapcsolatos összes metánszivárgást felfogták és hasznosították volna, akkor a földgázpiacok további 180 milliárd köbméter földgázhoz jutottak volna. Ez megfelel az európai villamosenergia-ágazatban felhasznált összes éves gázmennyiségnek.

Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója szerint ha beleszámítjuk a metánszivárgásokat is a földgáz üvegházhatású-gáz kibocsátásaiba, kiderül, hogy a földgáz valójában nem tisztább, mint a szén. Az MTVSZ sürgeti, hogy Magyarország csatlakozzon a Globális Metánvállalás (Global Methane Pledge) kezdeményezéshez, és vállalja, hogy 2030-ra 30%-kal való csökkenti metánkibocsátását a 2020-as szinthez képest. (greenfo.hu)

Az MTVSZ szerint a nem hagyományos földgáz, palagáz kormány által kilátásba helyezett feltárása és kitermelése, a drasztikus és vízigényes, 3-6 kilométer mélyben való folyadékos rétegrepesztés végzetes hatással lehet az Alföld vízellátására, végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot. Botár Alexa szerint az energiafüggetlenség úgy nem növelhető, ha csak az egyik fosszilisenergia-importot cserélik más fosszilis importjára. Magyarország valódi energetikai átmenetéhez a teljes hazai fosszilisenergia-függőséget – és nem csak az importfüggőséget – kell ütemesen csökkenteni. A nem megújuló energetikai fejlesztések fenntartják a függőséget, és hátráltatják az energiahatékonysági, épületfelújítási és megújuló energiás beruházásokat, ezért továbbra sem lehet uniós vagy hazai közpénzeket költeni rá. (index.hu)

Energia-veszélyhelyzeti intézkedési csomagot fogadott el a kormány. A hétpontos stratégia legfontosabb eleme, hogy a következő hónaptól az átlagos mérték felett fogyasztóknak nem áll rendelkezésre a rezsicsökkentett energiaár. Az év végéig a lehető legnagyobb mértékben fokozza a szénbányászatot, a lignitkitermelést. A mátrai erőmű blokkjait minél előbb újra kell indítani az energiaellátás biztosítása érdekében. Ez is csökkenti az ország energiakitettségét. (vg.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A költségvetési előirányzatok csökkentése a Paks II. Zrt-t érinti legsúlyosabban, hiszen a tervezett új atomerő projektcégétől 100 milliárd forintot vonnak el. Az idei költségvetésben 270 milliárd forintos tőkeemelést terveztek be Paks II. számára, amiből többek között az idén megvalósuló beruházásokat, a tervezést és más költségeket fizettek volna. Szijjártó Péter szerint szeptembertől indulhatnak a két új blokk építési munkálatai, ám ennek kevés a jele. Számos engedély hiányzik, közbeszerzések sem indultak el. (Nv 12) Az energia-veszélyhelyzeti intézkedési csomag részként a kormány meg kívánja hosszabbítani paksi atomerőmű üzemidejét. (vg.hu)

Eduard Heger szlovák kormányfő szerint Szlovákia elkerülheti a szénerőművekhez való visszatérést, ha megtartja létező atomerőműveit. Az ukrajnai háború kényszerített vissza néhány tagállamot a szénenergia hasznosításához. Szlovákia ezt csak az atomenergiának köszönhetően tudja elkerülni. (MH 7)

Markus Söder bajor miniszterelnök és Lukas Köhler, az FDP frakcióvezető-helyettese azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását. Semmi értelme nem lenne tízmillió háztartásnak az áramellátását elvágni – közölte Söder. A ZDF július elején közzétett felmérése szerint a németek 57 százaléka hosszabbítaná meg az atomerőművek élettartamát. (MN 12) Az FDP zavarba ejtő, hogy egy államtitkár arra szólít fel, vásároljanak (dízelmeghajtású) aggregátorokat, miközben ugyanez a kormány minden további nélkül le akarja állítani a csúcstechnológiát képviselő, szén-dioxid-mentes atomerőműveket. (MN 12)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint ökológiai hatékonyságban, korábbi fejlettségi szintjéhez mérten jól teljesített Magyarország, de a megújuló energiák használatában még vannak tennivalók. (Info Rádió)

Egy éve húzódik a lakosság részére megnyitott vissza nem térítendő energetikai pályázat, amely komplex energetikai korszerűsítésre ad lehetőséget. Napelemek mellett nyílászáró cserével, illetve hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével környezetbarát és olcsó fűtési rendszerhez juthatnának a jogosultak. Ez a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműek számára lett kiírva, de minden vállalt határidőből kifutottak a kiírók, és releváns tájékoztatás sincsen. Tavaly óta az árak is meglódultak, és a forint is gyengült. A minisztérium hallgat. (szeretlekmagyarorszag.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa szerint a XIX. századi túlhajtott modernizáció során a nagy folyók és tavak kivételével lényegében eltüntették a vizes élőhelyeket, az összes időszakos vízállást, mocsarat és lápot lecsapolták, a folyókat szűk mederbe terelték. Már a korabeliek is látták, hogy ebből baj lesz. Debrecen városa is folyamatosan éles konfliktusban állt Széchenyivel és a szabályozás híveivel, mert pontosan látták, hogy a hatalmas állatállományt tartó cívisváros megélhetése forog veszélyben, ha eltűnik a víz. Így is lett. Az ország minden régiójában csökkent a talajvízszint. Ez összeadódva a hőmérséklet emelkedésével nagyon komoly tényező a magyar mezőgazdaság szempontjából.

Ha az Alföldön nem sikerül megoldani a víz visszatartását, már öt-tíz éven belül is komoly kihívásokkal kell szembenézni. A belvizeket nem kellene levezetni, másrészt árvíz idején ki kell engedni a vizet a folyókból. Ezzel máris meg lehetne állítani a talajvíz csökkenését, amely így egész nyáron táplálni tudná az alföldi növényzetet. Nemrég fogadta el az Európai Bizottság azt az élőhely-restaurációs törvényjavaslatot, aminek az egyik fő célja, hogy 2030-ig huszonötezer kilométernyi folyószakaszt állítsunk helyre a csatlakozó árterekkel együtt, és erre forrást is adnak Magyarországnak. Ez történelmi lehetőség, ráadásul ezermilliárdos üzlet is. Ez a magasnak tűnő összeg néhány komolyabb aszály kárainak elkerülésével finanszírozható. (Demokrata)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Baán László szerint ma már politikai hovatartozásától függetlenül bárki a saját szemével eldöntheti, hogy a Városliget megújított részein vajon elpusztult-e a Liget, vagy kiderült, hogy semmi nem volt igaz a Liget-projekt várható következményeit gátlástalanul démonizáló állításokból. A projektet legharsányabban ellenző politikusok, a jelenlegi fővárosi vezetés évekig úgy gondolta, hogy ezzel a nettó politikai termékkel, a Liget-projekt folyamatos gyalázásával megütötte a főnyereményt: egy érzelmileg és morálisan is jól hangzó témával erősítheti a saját táborát, s legfőképp olcsón, bármiféle valós, saját teljesítmény nélkül bizonyíthatja a zöldnél is zöldebb elkötelezettségét.

Ez a politikai kalkuláció éveken keresztül biztos szerzett is híveket, csak azzal nem számolt, hogy végül majd szembejön a valóság – s a megújított Liget-részeket látva a saját híveik fogják megkérdezni, hogy miért is hazudtak nekünk, hol van itt a tönkretétel és pusztulás? A Liget-projekt meccs politikai értelemben eldőlt. Nem azért, mert a miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány fel fogja építeni az Új Nemzeti Galériát. Hanem pont fordítva: azért mondta, hogy fel fogja építeni, mert az emberek láthatóan egyöntetű tetszéssel fogadták azt, ami eddig megvalósult. Az ütemezés nyilván a rendelkezésre álló források függvénye lesz, de a Liget-projekt folytatása ott áll az állami beruházási sor élbolyában.

2017-ben egy népszavazási kezdeményezés kapcsán a Kúria hozott egy döntést, amely világossá tette, hogy a Liget nem lokális, hanem országos illetékességi körbe tartozó ügy. Ez a döntés is teljességgel alátámasztja, hogy a Liget-projekt tekintetében az országos választás eredménye politikai értelemben miért írhatja felül a helyi választásokét. A Nemzeti Galéria, Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház helyén korábban is épület állt, tehát ezek esetében végképp nem áll meg semmiféle zöldfelület-veszteség vádja. A főváros azért nem ült le a kormányoldallal egy szakmai és tényalapú tárgyalásra, mert nincs olyan magára valamit is adó szakember, aki a valós adatok alapján ne azt mondaná, hogy a Liget-projekt eredményeként nőni fog a zöldfelület a parkban – s ezzel világossá vált volna a főváros „ligetvédő” retorikájának a tarthatatlansága.

A Városligetet éppen a park szövetébe beépült és szervesült rendkívül gazdag és vonzó intézményrendszer teszi egyedivé. A Városliget legsajátabb hagyományait követve, a park zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja mellett valósítják meg a Liget fejlesztését. A terület 93 százalékban beépítetlen marad. Hamis mítosz a Liget túlterheltsége. A Városligetbe eddig 4-5 millióan látogattak ki évente. A megújítás után ez várhatóan 20 százalékkal, egymillió emberrel nőhet meg, s ez még mindig messze el fog maradni a hasonló nyugat-európai parkhasználati intenzitástól: a Városligethez hasonló, 150 éves amszterdami közparknak például négyszeres, míg a londoni St. James parknak tízszeres a jelenlegi területarányos látogatottsága a Ligetéhez képest.

A Liget tényleges környezeti túlterhelésének legfőbb tényezője egyébként a rajta a Kós Károly sétányon keresztül zúduló, napi akár 10–15 ezres autóforgalom. Ha a főváros nem szimpla politikai haszonszerzésből foglalkozna a ligetvédelemmel, akkor már réges-rég lezárta volna a Kós Károly utat és a Hungária úti felüljáróról oda vezető le-, illetve felhajtókat. Ehhez nem kell semmiféle pénz vagy kormányzati döntés – ezt csakis a főváros tudja és tudta volna eddig is bármikor, egyetlen nap alatt megtenni, ha csak tizedannyira szívén viselné a Városliget sorsát, mint amennyire ezt magáról mutatni szereti. (hvg.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Egy három épületből álló, 78 lakást magába foglaló lakóparkot terveznek a Normafánál. A telek az Országos Ökológiai Hálózat pufferterületébe tartozik, korábban iskola állt a területén. Az alapállapot rögzítésekor úgy ítélték meg, hogy a terület roncsoltsága miatt a jogszabály szerinti természetvédelmi funkció nem érvényesül. A területen a beépíthetőség 30%, mindössze 35% zöldfelületnek kell maradnia. A „természet- és környezetbarát” lakóépületek elhelyezését főként a „roncsterület” felhasználásával képzelik el, ígérve, hogy a telek természetileg legértékesebb nyugati területe érintetlen marad. A tervek szerint az épületek beolvadnak majd a tájba. A tervtanács településképi szempontból a tervdokumentációt engedélyezésre, illetve az építési tevékenységet megvalósításra ajánlotta. (portfolio.hu)