Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint ugyanazért nem tudunk igazságos társadalmat építeni, amiért ökológiailag fenntartható emberi világot sem. Ha belenyugszunk, hogy az önzés határozza meg gazdasági tevékenységünket, sőt, egész életünket, ahogy a főáramú közgazdaságtan hirdeti, nehéz igazságos társadalmat építeni. Az igazságos társadalom azt jelenti, hogy képesek vagyunk lemondani túlzó igényekről azért, hogy egy tisztességesebb erőforrás-elosztással mindenki számára lehetővé tegyünk valamilyen szintű jóllétet. Ha folytatjuk jelenlegi életmódunkat, nem tud eltartani minket az ökológiai korlátokon belül jelenleg rendelkezésünkre álló erőforrás- és energiamennyiség. Újra kéne gondolnunk, mi az érték az életünkben. Egy négykerék-meghajtású terepjáró a maga rettenetes ökológiai lábnyomával nem mobilitási szükségletet elégít ki a városban, hanem az elismertség, a siker bizonyításának eszköze.
A jelenlegi egyenlőtlenség nem tartható. A leggazdagabb húsz dollármilliárdos karbonlábnyoma 8000-szerese a legszegényebb egymilliárd emberének. Ez olyan borulást jelez, ami nem normális. Túl azon, hogy távolít egy igazságosabb társadalomtól, ökológiailag is katasztrofális. Sokféle módon jöhetnek létre azok a kisebb körben működő egyensúlyi rendszerek, amelyek növelhetik a társadalmi igazságosságot és a környezeti fenntarthatóságot. „Nem hiszem, hogy a felső középosztály jól érzi magát attól, hogy másokat nyomorogni lát”. (greenfo.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint Magyarországon nagyon komoly állami forrásokkal támogatjuk az autós közlekedést a benzinár stoppal. Miért ne lehetne a közösségi közlekedést támogatni hasonló volumenben? A klímabérlet az átállást segítheti az autóról a közösségi közlekedésre. Budapesten a közlekedők kétharmada ma sem autót használ, hanem gyalog, közösségi közlekedéssel, vagy szerencsére egyre többen kerékpárral közlekednek. (ATV)
Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke szerint ha kiszámolnánk azt a kibocsátást, ami egy járműnek a gyártásától a megsemmisítéséig tart, akármilyen technológiát használunk hajtásra, nagyon hasonló környezetszennyezés lenne a vége. A nagyvárosokban a lokális kibocsátásban sokat tudnánk segíteni az elektromos autók azzal, hogy az áruszállítást, a taxikat, a sokat közlekedő járműveket, kukásautókat át lehetne állítani tisztán elektromosra, és lokálisan valóban kisebb lenne a kibocsátás. De az egy nagyon buta gondolat, hogy világszerte 1,7 milliárd járművet rövid időn belül át lehetne állítani kizárólag elektromos technológiára.
Hétmilliárd liter üzemanyagot forgalmaznak Magyarország kútjain. Ennek energiatartalma két paksi erőmű kapacitásának felel meg. És az áramot el kell vinni a fogyasztókhoz. Erre ma sem a magyar, sem az európai hálózatok nem alkalmasak. Bérczi Balázs, a 101 Év Park autós szakértője szerint azonban az autókat éjszaka töltjük völgyidőszakban, amikor amúgy is alacsony a hálózat terhelése. (ATV)
Az Európai Parlament fenntarthatóbb repülőgép-üzemanyagok használatát szorgalmazza. A képviselők szeretnék elérni, hogy 2050-re az EU repülőterein a repülőgép-üzemanyagok 85 százaléka fenntartható legyen, túlhaladva az Európai Bizottság eredeti, 65 százalékos javaslatát. A parlament egy, a 2023–2050 közötti időszakra szóló repülési alap létrehozását is javasolja, amely felgyorsítaná az ágazat szén-dioxid-mentesítését, és támogatná a fenntartható repülőgép-üzemanyagokba, az innovatív meghajtási technológiákba történő beruházásokat.
A képviselők egyetértettek azzal, hogy bizonyos állati eredetű biomasszából előállított üzemanyagokat 2034-ig még használhassanak a légi közlekedés üzemanyagaként, azonban kizárták a takarmány- és élelmiszernövény-alapú, valamint a pálmaolajból, szójaszármazékokból és szappanalapanyagból származó üzemanyagok használatát, mivel ezek véleményük szerint nem felelnek meg a javasolt fenntarthatósági kritériumoknak. (pestisracok.hu)
A légszennyezettség, a rákkeltő kemikáliák, az azbeszt, a radon- és az UV-sugárzás, a passzív dohányzás 10 százalékkal növeli Európában a rákbetegségek számát – derül ki az Európai Környezeti Hivatal webjelentéséből, ami a káros környezeti hatások és a rákmegbetegedések kapcsolatáról szól. A halálozások 9 százalékáért felelős a beltéri és kültéri légszennyezés. A légszennyezés az összes rákos megbetegedés 2 százalékát okozza. Az épületen belüli radonszennyeződés a tüdőrák elsődleges kiváltója. (Nv 8)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a világnak más célokra kell átirányítania a fosszilis tüzelőanyagokra adott energiatámogatásokat és arra használni, hogy megvédjék a kiszolgáltatott embereket az energia árának elszabadulásától, valamint befektessenek a fenntartható jövő felé vezető igazságos átállásba. A 1,5 Celsius fokos cél megtartása érdekében 45 százalékkal kell csökkentenünk a kibocsátásokat 2030-ig, valamint nettó zéró kibocsátást kell elérnünk a század közepéig. A jelenlegi nemzeti kötelezettségvállalások azonban közel 14 százalékos emelkedéshez vezetnek ebben az évtizedben. Az pedig felér egy katasztrófával. (Nv 8)
Népfelkeléstől tart Frans Timmermans zöldátmenetért felelős brüsszeli biztos. Ha az európaiak nem fognak tudni befűteni, az akár lázadáshoz is vezethet, ezért a továbbiakban az lesz a legfőbb célja, hogy megnyugtassa az uniós polgárokat, hogy nem kell fűtési válsággal szembenézniük. Vissza kell nyúlni a széntüzeléshez, amelynek az átmeneti használata szerinte nem sérti a klímavédelmi célok teljesülését, viszont enélkül egyes tagállamokban nem tudná elég meggyőzően hűteni az indulatokat.
Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője szerint az elmúlt hónapokban Timmermans és az Európai Bizottság szorgalmazta a legerősebben az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetését. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy annak realitását és következményeit nem vizsgálták meg. Timmermans és energiaügyi biztos kollégája, Kadri Simson március óta azt állítják, hogy az európaiak támogatják az embargót, holott a kutatások éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Hortay szerint mindenki tisztában van vele, hogy a széntüzelés fokozása hátráltatja a klímavédelmet. Ezzel együtt a szénerőművek beindítását indokolhatja a társadalmi válság elkerülése. Brüsszel az energiaválság és a háború kirobbanása ellenére fenntartja „elhibázott szakpolitikai törekvéseit” (például a hagyományos belső kapacitások leépítésé, a hosszú távú szerződések megszüntetését vagy az energiaárakat mesterségesen megemelő karbonkvótákat), ami tovább súlyosbítja a helyzetet. (magyarnemzet.hu)
Gulyás Gergely szerint a makói földgázkapacitást kitermelését is napirendre kell venni, erre ma már adott a technológia, és a jelenlegi gázárak mellett már megéri a kitermelés. Halász Noémi geológus, a Momentum szegedi szervezetének alelnöke szerint a Makói-árokban valóban van gáz, de kitermelni nem fogjuk tudni. A hőmérséklet és a nyomás is jelentősen magasabb ugyanis, mint a tengerentúli készletek esetében. Sem technológiánk, sem elég fúróberendezésünk nincs, hogy kellő mennyiségű gázt nyerjünk. (greenfo.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Zöld utat kapott az atomenergia és a földgáz az Európai Parlamentben, ahol a többség 328:278 arányban, 33 tartózkodás mellett elutasította a taxonómiarendelet kiegészítése elleni baloldali indítványt, amely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. Az Európai Bizottság javaslata szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöldátállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparágak egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek. (magyarnemzet.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Antonio Guterres szerint a megújuló energiaforrások megoldást jelenthetnek az éghajlat zavarainak csökkentésére és az energiabiztonság fokozására. A befektetők továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokat támogatják, a kormányok pedig dollármilliárdnyi összegű támogatást adnak a kőszénre, a kőolajra és a földgázra. Guterres felkérte a G20-országok kormányait, hogy számolják fel a kőszénhez kapcsolódó infrastruktúrát a szén teljes kivezetésével 2030-ig az OECD-országokban, a többi országban pedig 2040-ig. Sürgeti a pénzügyi szereplőket, hogy hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásával és fektessenek be a megújuló energiaforrásokba.
Globális közjószággá kell tennünk a megújuló energiaforrásokra épülő technológiát, ezen belül pedig fel kell számolnunk a technológiatranszfer előtti szellemi tulajdonjogi akadályokat. Elő kell mozdítanunk a globális hozzáférést a megújuló energiaforrásokra épülő technológiákhoz szükséges alkatrészek és nyersanyagok ellátási láncához. A szállítási akadályok és az ellátási láncot érintő korlátozások, valamint a lítium és az egyéb akkumulátorokhoz szükséges fémek árának emelkedése viszont nehezíti az említett technológiák és anyagok telepítését pont akkor, amikor leginkább szükségünk lenne rájuk. Csökkentenünk kell a nap- és szélenergia projekteket akadályozó bürokráciát. (Nv 8)
A svéd OX2 megkapta az engedélyt a világ legnagyobb tengeri szélfarmjának megépítésére. Az Aurora nevű erőmű Gotland és Öland szigete között fog elhelyezkedni a Balti-tengeren. A szél energiáját 370 turbina hasznosítja majd, névleges teljesítménye 5,5 gigawatt lesz, 5 millió háztartást fog ellátni tiszta energiával, ami a svéd felhasználás 17 százalékát teszi ki. Az Aurora telepítése 18 milliárd dollárba – átszámítva több mint 7000 milliárd forintba – fog kerülni. (greenfo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) jelentése a természet széles körű kizsákmányolásáról fest képet. Az óceánokban élő halak harmadát túlhalásszák, a vadon növő fák több mint tíz százalékát a fenntarthatatlan fakitermelés fenyegeti, a nem fenntartható vadászat pedig több mint 1300 emlősfajt sodort a kihalás szélére. Jean-Marc Fromentin, az értékelés franciaországi társelnöke szerint a fejlődő országok vidéki lakosságát veszélyezteti leginkább a nem fenntartható gyakorlat. Nekik kevés az egyéb lehetőségük, ami gyakran arra kényszeríti őket, hogy még inkább kihasználják a már veszélyeztetett fajokat. (origo.hu)
Az LMP szerint az összes Magyarországra érkező uniós forrásnak a klímaváltozás kezelését kell szolgálnia. Schmuck Erzsébet szerint fel kell készíteni a hazai gazdálkodókat, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz prioritást kell élvezzen a területi vízvisszatartás, az osztálytűrő fajták előtérbe helyezése és a talajtakarásos talajmegújító módszerekre való átállás. (Duna TV Híradó)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be az aratás. Az árpát Nógrádban már levágták, a megszokott 5-6 tonnás hektáronkénti termés helyett 2,3 tonnás hozamokkal kényszerültek beérni. A Dunántúlon a tavalyihoz hasonló eredményekkel számolnak, Csongrádban, Békésben, a Hajdúságban és Szabolcsban viszont drámai a helyzet. (hvg.hu) Soha nem volt még ilyen alacsony a Tisza vízszintje Szolnoknál, közel 20 éves rekord dőlt meg. (blikk.hu)
Vésey Kovács László szerint ami ma történik, az nem természeti katasztrófa, hanem az emberi beavatkozás következménye. Nem sivatagosodás, hanem sivatagosítás van Magyarországon. Ha mély csatornákat kotornak és tisztítanak ki, az a vízelvezetés kapacitásnövelését szolgálja. Ezt nevezi a vízügy vízvisszatartásnak. Még mindig sokan nem értik, hogy éppen a túlzott emberi beavatkozás okozta a bajt, és ha hagynák a vizet a természetes útján mozogni, akkor lenne a tájban víz a sivatagosodás helyett. A valódi vízvisszatartás nem egyenes, mélyre vágott csatornákban, hanem sekély, kanyargós patakokban, folyóágakban, erekben történik, ahonnan van ideje a víznek beszivárogni a talajba, és ahonnan áradáskor kilépve hozza magával a földet termékennyé tevő iszapot.
A valódi vízvisszatartás azt jelenti, hogy az árterekben, vizes élőhelyekben, a talajvízben, a talajnedvességben, a vegetációban és az alsó légkörben található meg a körforgást végző víz. A vízügy feladata az, hogy engedje a természetnek, a tájnak pufferelni a vizet, ezzel jelentős mértékben kivédve az időjárási szélsőségeket (aszály, hőhullám, özönvízszerű eső, áradás) is. Az árterek, vizes élőhelyek és tavak többlet esetén folyamatosan eltározták, hiány esetén visszapótolták a tájba a vizet, ezáltal egész évben kiegyensúlyozták a folyók vízhozamát.
Vannak olyan területek az országban, amelyeket a gyenge minőség, a belvíz és az aszály is sújt – ezeknek ideális esetben is rossz lenne a terméshozamuk, nem valók szántónak, mégis erőltetetten szántják a „gabonabánya” üzemmódban működő agrár-nagyvállalatok, és még komoly költségek árán a belvizet is távol tartja róluk a vízügy. Mindezt ahelyett, hogy visszaengednék például legelőnek, rétnek, ártérnek. A szántóknak országszerte ráadásul csupán néhány százalékát fenyegeti belvíz (évtizedenkénti nagy áradásokkor éri el az 5 százalékot), és ezek kedvéért szárítják az összes szántóföldünket.
Az Alföld messze elmarad a párolgási potenciáljától, majdnem kétszer annyi vizet tudna elpárologtatni és így majdani csapadékká változtatni, mint amennyivel ez ténylegesen megtörténik. Forogna a víz szívesen, de nem tud, mert inkább elvezetik a tájból. A vízügy szakmai tudását a táj- és környezetbarát megoldások szolgálatába lehetne állítani. A táj kiszárítása helyett, ugyanazokból a pénzügyi forrásokból, jelentős részben uniós finanszírozásból, ugyanazzal a gépparkkal meg lehetne oldani a tájrehabilitációt is. Modernizált fokgazdálkodás, irányított vízkormányzás, azaz vízkivezetés a gátakon túlra, az ártérbe – mindehhez megvan a vízügy szakmai tudása. Az ipari mezőgazdaság vízigényét is kizárólag a vízpuffer-orientált tájgazdálkodás tudja kielégíteni. (pestisracok.hu)
A Bükkben egy hónap alatt kiszáradt az erdei patak, ahova inni jártak az állatok. Ilyenkor a patakok vizének visszatartásával, kis tavak kialakításával lehet segíteni az állatokon. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több éve dolgozik ilyen projekten. A Mátrában 189 kisvizes élőhelyet hoztak létre, vagy állítottak helyre, hogy kedvező élő- és szaporodóhelyeket teremtsenek. A Cserhátban és az Ipoly-völgy területén 15 helyszínen hoztak létre új vagy állítottak helyre régebbi vizes élőhelyeket. (444.hu)
2021-2022 telén összességében az 1991-2020-as átlag mindössze 66 százaléka esett. Az Alföld a szokásos csapadékmennyiség 40-60 százalékát kapta. A keleti országrészben sokkal rosszabb a helyzet, aminek az az oka, hogy a csapadékhiány is nagyobb, és a Duna-Tisza közén lecsökkent a talajvíz szintje. Ez már a harmadik-negyedik év, amióta a szárazság tart, az elmúlt 35 évben háromszor fordult elő ilyen aszályos időszak. Az eddigi tapasztalatok alapján Csonki István úgy véli, az idei vagy a jövő évi szárazságot követően jöhet ismét egy tíz-tizenkét évig tartó csapadékosabb időszak. (Nv 9)
Szeptemberben a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely elvileg a vízügyi ágazat forráshiányát próbálja megoldani. Még nem eldöntött, hogy a teljes szektort, vagy csak az infrastruktúrát vonják a kormány fennhatósága alá. A presszió az állam részéről eddig is érezhető volt arra, hogy a még megmaradt önkormányzati víziközmű-társaságok is csatlakozzanak az állami regionális vízművekhez. Most azonban már vélhetően a fővárosi víz- és csatornaműveknek sem lenne kibúvó. Az nem merült fel, hogy a szolgáltatás értékét – a rászorulók szükséges támogatása mellett – a fogyasztókkal fizettessék meg, és az sem látszik, honnan teremtik elő a rövid távon szükséges több százmilliárd forintnyi fejlesztési pénzt. (greenfo.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Épülhet Rahimkulov Ruszlan orosz milliárdos érdekeltségének túlméretezett társasháza Angyalföldön. A túlépítés miatt a XIII. kerületi tervtanács nem támogatta a projektet. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg. Csakhogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a beruházást. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tett lehetővé a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A kerület teljesen szakmaiatlannak tartotta a döntést, amely csak a befektetői érdekek kiszolgálására alkalmas. Az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult, de azóta sem született döntés az ügyben.
A Pest megyei kormányhivatal úgy döntött, hogy a 327 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól. Rahimkulov Ruszlannak nem ez az egyetlen angyalföldi projektje. Az egykori Láng Gépgyár területén megvalósuló beruházás tavaly novemberben lett a kormány rozsdaövezeti programjának első kedvezményezettje. Az épületek magassága helyenként eléri majd a 65 métert. A beépítés sűrűségére jellemző, hogy az épületek közötti zöldterület előírt 25 százalékos minimumát csak úgy tudják elérni, ha a tetőkerteket is beleszámítják. (Nv 9)
Illés Zoltán szerint az agglomerációs településeken fellépett ivóvízhiány az elmúlt évtizedek elrontott területfejlesztésének, nem létező városfejlesztésének következménye. A városlakók nem akarnak túlzsúfolt, szemetes, szennyezett levegőjű városban lakni, kiköltöznek vidékre, a munkahelyek meg maradtak a városban. Időben kellett volna a városok élhetőségét megőrizni, hogy ne meneküljön el ezekből mindenki, aki teheti. (hvg.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A Fertő-tavi turisztikai beruházás keretében a jelek szerint egy ideig biztosan nem épül semmi, nincs ugyanis pénz a beruházás elkezdésére. (greenfo.hu) A kormány nemcsak felfüggeszti a beruházást, hanem felül is vizsgálja az eddigi terveket. Az Építési és Beruházási Minisztérium spórolás mellett újratervezéssel is magyarázta a projekt leállítását. Major Gyula, a Fertő tó Barátai Mozgalom elnöke örül annak, hogy nem épül most itt semmi, de kellemetlen az, hogy ennyi mindent leromboltak, ezért most semmi nem működik a Fertő tó partján. (index.hu)
Az LMP szerint az osztrák és magyar a politikai vezetők a klíma- és ökológiai válság közepén sem értik meg, hogy országaink feladata a megváltozó körülményekhez történő alkalmazkodás, nem pedig rövidtávú technokrata beavatkozások kivitelezése, melyekkel csak újabb környezeti károkat okoznak. A két kormánynak minden lehetősége meglenne ahhoz, hogy a tájegységhez, helyi ökoszisztémához igazodó vízvisszatartásra épülő agráriumot és turizmust építsen. E helyett a Világörökség részét képező kivételes ökoszisztéma lerombolására készülnek. Az osztrák kormány részéről különösen álszent, hogy a (Fertő tó vízpótlását célzó) csatorna építéséért cserébe szemet hunynának a tó magyar oldalára tervezett környezetpusztító gigaberuházás felett. (mti.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.
