Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata. 

ÖKOPOLITIKA

Meghalt James Lovelock angol klímakutató, a Gaia-elmélet megalkotója, amely szerint bolygónk élővilága egyetlen összefüggő, önszabályozó rendszert alkot, s szoros kölcsönhatásban áll az életet tápláló élettelen környezettel, a légkörrel, a vízrendszerrel és a Föld kőzet-alapjával. A Lovelock által megalkotott ultraérzékeny detektor először mutatta meg, hogy az ipar és az ipari mezőgazdaság által használt különböző vegyszerek hogyan szennyezik el a levegőt, a vizeket és a termőtalajt. Ugyancsak neki köszönhetjük, hogy felismertük az ózonréteget romboló fluor-szénhidrogének jelenlétét a sztratoszférában, és ő figyelmeztetett először arra, hogy a szénhidrogének ipari méretű használata destabilizálja az éghajlatot. (magyarnemzet.hu)

Gébert Judit szerint elméletileg lehetséges a zöld gazdasági növekedés, de a valóság eddig azt mutatja, hogy globálisan és tartósan sikertelen. Bár a környezetterhelés és a GDP növekedése már több fejlett gazdaságban részben elvált egymástól, azaz nagyobb ütemű a gazdasági fejlődés, mint a hozzá kapcsolódó szennyezés, a zöld gazdasági növekedés a jelen világgazdaságban továbbra is egy illúzió. Lehet, hogy ma már negyedannyi alumíniumból képesek vagyunk előállítani egy üdítősdobozt, mint három évtizeddel korábban, de a nyersanyag-felhasználás és a hozzá kapcsolódó környezetterhelés továbbra is együtt szárnyal a GDP-növekedéssel.

A technológia fejlődésével ugyan egyre hatékonyabban használjuk az erőforrásainkat, egyre nagyobb mértékben tudjuk az anyagokat újrahasznosítani és egyre jobban kezeljük a keletkezett hulladékot is, azonban a valójában a fejlett gazdaságok egyszerűen kiszervezték szennyező tevékenységeiket a szegényebb, fejlődő országokba. A szolgáltatóipar, és a szolgáltatásokra alapuló gazdaságok „zöldülése” is hamis, mert azok továbbra is olyan szektorokra (ipar, mezőgazdaság) épülnek, amelyek terhelik a környezetet és az éghajlatot, továbbá anyagintenzív eszközöket igényelnek.

Egyes nyersanyagok egyre nehezebben hozzáférhetők, és ennélfogva egyre nagyobb a kitermelésük anyag- és energiaigénye. A nyersanyagszerzés céljából az eddig érintetlen területekre történő behatolás felbecsülhetetlen károkat okoz(hat) az ökoszisztémáknak, és az ott élő őslakos közösségeknek. Nem tudunk annyit újrahasznosítani, mint amennyit felhasználunk. Ha az újrahasznosítás növekedési üteme lassabb, mint a termékek lecseréléséé, akkor újabb és újabb nyersanyagokra van szükség.

A megoldást nem a gazdasági-technológiai hatékonyságnövelés fogja elhozni, hanem a kereslet tudatos csökkenése és az ökológiai- és klímaválság enyhítését célzó szelektív gazdasági növekedés. A kereslet tudatos csökkentéséhez tartozik az is, hogy hosszú élettartamú termékeket vásárolunk, megjavíttatjuk a birtokunkban lévő termékeket, ahelyett hogy lecserélnénk. A visszalépésnek van egy kétségtelen előnye a hatékonyság növeléséhez képest: eszközei már most a rendelkezésünkre állnak, szemben az ökohatékony technológiák használatával, melyek ígéretesek ugyan, de fejlesztésük előtt hosszú és bizonytalan az út. (merce.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A HÉV-fejlesztések lehetnek az állami beruházások Lázár János építési miniszter vezette felülvizsgálatának első vesztesei. A fővárosi kormányhivatal közölte, hogy szüneteltetik a H7 HÉV-vonal fejlesztésével és meghosszabbításával kapcsolatos csepeli autóbusz és HÉV-végállomás, parkolóház, üzemi, szolgálati és járműtároló épületeinek építési engedélyezési eljárását. Veszélyben van a Galvani híd és a déli körvasút építése, a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása, a Ráckevei-Duna revitalizációja és a Városliget autómentesítése is. (nepszava.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

A Boston Consulting Group szerint a klímaváltozás szempontjából a legnagyobb hasznot hozó befektetés az alternatív fehérje, vagyis a húst, tojást és tejet pótló és hagyományos termelését kikerülő megoldások. A műhús- és tejipari technológiába fektetett pénz háromszor annyival csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, mint a zöldbeton-fejlesztés, hétszer annyival, mint a zöld épületek, és tizenegyszer hatékonyabb volt környezeti szempontból, mint az elektromos autózás. Az állattenyésztés és tejipar a mezőgazdaság légszennyezésének 60 százalékáért, a globális kibocsátás 15 százalékáért felel. Az alternatív fehérjék piacára 2019-ben 1 milliárd dollárnyi befektetés érkezett, ami 2021-re 5 milliárdra nőtt. A BCG szerint 2025 lehet a fordulópont, amikor a konvencionális hús visszafordul a piaci csúcsról, és elkezdik kiszorítani az alternatívák. (index.hu)

A rezsicsökkentés kormányzati visszafogása óta az energiahatékonyságot segítő termékkategóriák forgalma kilőtt, a mindennapokhoz nem feltétlenül szükséges termékeké pedig csökkent. Az összeszerelhető és felfújható medencék eladása például 67 százalékkal visszaesett az előző héthez képest, nagyjából a feleannyian vettek szárítógépet, és klímaberendezésekből is 90 százalékkal kevesebb fogyott. Napelemekből és napkollektorokból ugyanakkor háromszor, fogyasztásmérő aljzatból pedig hatszor többet adtak el, és csaknem 80 százalékkal több okos konnektort vásároltak a vevők. (nepszava.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízállásához kapcsolódóan is rendelkezik intézkedési tervvel. A fokozatok meghatározott vízszintek elérésekor lépnek hatályba. Jelenleg a 4 fokozatból az első fokozat érvényes, amely műszaki előkészületeken kívül nem igényel további intézkedést, az erőmű működésére nincs hatással, és az energiatermelést nem befolyásolja. (index.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Tóth Boldizsár, a Megújuló Energia Szervezetek (MESZ) elnöke szerint akár 2-3 ezer széltorony is működhetne Magyarországon a jelenlegi 160-170 helyett nek. Egy megújuló bázisú energiarendszer szerinte szélenergia nélkül nem tervezhető. Tóth kifejezte reményét, hogy a szélenergia jelentősége a jelenlegi energiaválság időszakában felértékelődhet, már csak azért is, mert az elszálló energiaárak miatt a szélerőműves beruházások megtérülése kedvezőbb. (vg.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

A WWF szerint a hazai erdők alig másfél százalékánál használják csupán a szálaló technológiát. Ebben a Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár, de még így is elenyésző az arány, a legtöbben továbbra is a tarra vágást alkalmazzák. Egy tapasztalt vezető erdész szerint az erdők jelenlegi állapotáért az elődök felelősek, az ő olykor elhibázott döntéseik következményeit viseljük, míg a mostani gazdálkodási technikák majd ötven-száz év múlva utódaink életét befolyásolják. A trianoni döntés következtében Magyarország elveszítette magashegyi fenyőerdői nagy részét, amit a hazai középhegységekben svéd lucfenyőkkel pótoltak. Ez a fajta azonban nem őshonos, nem találta meg a helyét, elöregedett, megbetegedett.

Ezeket az erdőket nem lehet szálalással megújítani, le kell termelni és újratelepíteni őshonos fajtákkal. Ez történt a jávorkúti erdőrész esetében is. Időt kell hagynia az erdőnek, a megújulás nem megy egyik napról a másikra, a mostani telepítésnek is ötven-hatvan év múltán lesz majd kézzel fogható eredménye. (nepszava.hu)

Kiss Balázs, a tiszafüredi Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság vezetője munkatársaival a Tiszafüred és Egyek közötti kis agyagbányagödör-tó partjáról egy nap alatt fél tucat súlyosan mérgezett és elhullott madarat szedett össze. A tünetek alapján a sekély, felmelegedő vízben felszaporodó baktériumok termelte rendkívül súlyos idegméreg, a botulin betegítette meg és pusztította el az állatokat. Kiss szerint szinte biztos, hogy a hőséggel és a víztestek leapadásával országszerte nőni fog az ilyen botulin mérgezések száma. (nepszava.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Mirkóczi Ádám, Eger polgármestere kitiltja a város rendezvényeiről a Tarnát megcsapoló Tóth és Tóth Szőlőbirtok és Borpince borait, mert szerinte az élővilágnál, a környezetnél és a jövő nemzedékeinél is fontosabb volt számukra a cég és a profit. Tóth Tamás. szerint csak néhány óráig vettek vizet a Tarnából. Nem követtek el semmilyen törvénytelenséget, mégis jól szervezett lejárató akció áldozatává váltak. (Heves Megyei Hírlap)

Miklós László volt szlovák környezetvédelmi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja szerint a Sajóba került szennyeződések legnagyobb része a bányavíz beömlésétől számított néhány tucat kilométeren ülepedik le, a folyó ezt a mérgező iszapot az idők során az alsóbb szakaszokra is elhordja majd. A környezeti kár elhárítása eurómilliókat összeget emészthet fel. Elképzelhető, hogy a szennyezett bányavíz beömlési pontjától kezdve több tucat kilométeren ki kell kotorni a medret. Az ilyen hulladékot csak vízhatlanul leszigetelt tározóban lehet biztonságosan elhelyezni.

Ha visszaállítanák a Sajó folyószabályozást megelőző állapotát, a kanyargós folyó segítené a víz tisztulását, illetve megakadályozná a mérgező iszapnak a folyás irányába való továbbhaladását. A kanyarulatokban lévő nádasok, lassan ugyan, de szintén tisztítanák a vizet. A víz és a meder tisztítása azért is lényeges, mert az ivóvízkutak vizét a felszíni vizek táplálják, s ha nem történik semmi, a szennyeződés a föld alatti vízkészletet is el fogja érni.

Betlér községnél, a bányavíz beömlésétől számított tíz kilométer távolságban mintát vettek az iszapból. A laboratóriumi elemzésből kiderült, hogy egy kilogramm iszapban 1100 milligramm arzén található. Ebből az anyagból a halálos adag 100 milligramm körül van. Varga Tibor a Sajó halgazdaságának helyettes vezetője szerint is a meder kotrása jelentene megoldást, de szkeptikus arra vonatkozóan, hogy erre bármikor is sor kerülne. Miroslav Očadlík a WWF Szlovákia élővizek védelmére szakosodott szakértője szerint a jogszabályokat is úgy kell megváltoztatni, hogy az ilyen környezetkárosítások esetében is egyértelműen meg lehessen állapítani, ki a felelős, akkor is, amikor egy környezetkárosító üzem megszűnik. (ujszo.com)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A beruházó saját kérésére visszavonták a Club Aliga környezetvédelmi engedélyét. Az engedély visszavonását a cégek azzal indokolták, hogy a fejlesztéseket az környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények átpozícionálásával kívánják megvalósítani. Előzőleg az Aligai Fürdőegyesület megtámadta a határozatot a Pécsi Törvényszéken, emellett az elmúlt hetekben Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke, Gurmai Zita MSZP-s és Keresztes László Lóránt LMP-s képviselők is az Aligaliget projektről kérdezték Lázár János építési és beruházási minisztert.

A tárcavezető válaszában többek között kijelentette, az állami kiemelt beruházások rendjét is felül fogják vizsgálni, míg helyettese, Csepreghy Nándor arról beszélt, a természeti kincsek megóvása és teljes körű használhatósága, hozzáférhetősége garantálható kell, hogy legyen, s az ősszel benyújtott törvénnyel előírják majd, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg a jövőben, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáérhessenek a tavakhoz és más természeti kincsekhez. Csepreghy szerint az aligai beruházás még nem kezdődött el, s azt fogják kérni a befektetőtől, és kötelezővé is fogják tenni a jövőben, hogy kikérjék a helyi közösségek véleményét, s a helyi közösségek érdekeivel szemben semmilyen beruházást ne valósítsanak meg. (nepszava.hu)

Több mint száz érintett küldött be észrevételeket a kormányhivatalhoz a tihanyi rév melletti Kenderföldekre tervezett háromszintes lakókomplexum felépítése ellen tiltakozva. Azt akarják elérni, hogy a kormányhivatal zöldhatóságként ne engedélyezze a jelenlegi tervek megvalósulását az országos jelentőségű védett természeti területen. Az akcióval meg akarják mutatni a többi civilnek, hogy érdemes fellépni a Balaton környékén beruházókkal szemben. A beruházó által fizetett dokumentáció is rámutat arra, hogy az új épületek „egyáltalán nem illenek a helyben megszokott, hagyományos építészeti elemek közé”, valamint, hogy „jelentős tereptárgyaknak minősülnek, így a táj egészére nézve, jelentős zavaró hatás léphet fel”. A problémát azzal próbálnák kiküszöbölni, hogy az épületek takarását a szomszédos területek fás, bokros vegetációjára bízzák. Az MTVSZ szerint biztonságosabb módszer lenne a tájképbe önmagában is illeszkedő épületek tervezése.

A beruházó által finanszírozott dokumentáció is kritikusan jegyzi meg, hogy a beruházásokat nem külön-külön kellene vizsgálni: „Tihany területén több ponton zajlanak, vagy vannak tervezés alatt hasonló beruházások, amelyek önmagukban értékelve, a fentiek alapján nem minősülnek ugyan jelentős hatásnak, viszont a beruházások hatásainak kumulálódása révén, nagyobb (települési vagy lokális táji) léptékben már jelentősnek mondhatók. Mindezeket az összegződő hatásokat településrendezési vagy egyéb hatósági eszközökkel kell megvizsgálni, nem pedig egy adott beruházás (előzetes vizsgálat, Natura 2000 hatásbecslés stb.) eljárásában külön-külön.”

A terület övezeti besorolása különleges terület – szabadidő központ terület (K-szk2), ahol a tihanyi rendezési terv alapján az épület létesítésének nincs akadálya. Három egyesület készített egy szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen kidolgoznak egy megőrző jellegű hasznosítási koncepciót a Kenderföldekre, az ahhoz szükséges vizsgálat engedélykérelme már bent van a kormányhivatalnál. Beadtak egy kérelmet a Jövő Nemzedékek Szószólójának is, hogy szólítsa fel a településvezetést a Kenderföldek átfogó vizsgálatának megkezdésére is. A kérelem szerint jól felismerhető szándék az önkormányzat részéről, hogy az egyes beruházásokat egymástól elkülönítve, nem azok összefüggésében kívánja – szükség esetén – vizsgálni, hanem megpróbálja elkerülni egy átfogó vizsgálat elindítását.

A kormányhivatal nem adott ügyféljogot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az MTVSZ-nek, amely a döntés ellen bírósághoz fordult. Éger Ákos ügyvezető elnök szerint ezt a területet egységesen kellene kezelni, az egészre kellene környezeti hatásvizsgálat, ahogy azt a beruházók által fizetett dokumentáció is leírja. Összességében a balatoni beruházások átlépték azt a szintet, hogy bárhová lehessen építkezni, csak azért, mert pénze van a beruházóknak. A közérdeket és a Balaton állapotát is figyelembe kellene venni. Egy kisebb, tájba illő beruházás megvalósulása lenne reális a magánkézben lévő telken. (atlatszo.hu)

Felfüggeszthetik a hajdúnánási MotoGP-pálya építését. Tiba István, a beruházásért felelős miniszteri biztos szerint a háborús helyzet átértékeli és felülírja a terveket. (portfolio.hu)

Miközben Monorierdőn a lakosok vízhiánnyal küzdenek, a település több pontján is, utcákon, kertekben és a házakban is feltört a szennyvíz. A szolgáltató szerint a túlterhelt csatornarendszer a hibás. A DAKÖV azzal magyarázza a kapacitáshiány miatt jelentkező problémákat, hogy túl sok ember kapott a településen építési engedélyt a hivataltól, és a megnövekedett lakosságszám miatt nem tudják megfelelően ellátni sem az ivóvíz, sem a szennyvíz szolgáltatást. Szente Béla polgármester azonban mindezt cáfolja, szerinte minden engedélyt engedélyezett a DAKÖV is. (ripost.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

A papír és vas újrahasznosítási aránya a jelenlegi célérték közelében van, de műanyagban és főként üvegben óriási a lemaradás; 2023-tól a Molra hárul a feladat, hogy a jóval szigorúbb 2025-ös és 2030-as célértékek felé mozdítsa el a hatékonyságot. A kormány évente 80 milliárd forint környezetvédelmi termékdíjat szed be, de ebből még a derűlátó becslések szerint is legfeljebb 15 milliárdot forgat vissza a hasznosítási rendszerbe. Márpedig az EU-irányelv egyik alapkövetelménye az indokolatlan pénzügyi terhek tilalma. A termékdíj nem adó, ezért nem lehetne más célra fordítani, de ezt a kitételt a magyar kormány egyszerűen nem veszi figyelembe – általános költségvetési célokat vagy éppen rezsicsökkentést finanszíroz belőle.

A MGYOSZ szerint a koncesszió indokolatlanul terjeszti ki a rendszert a vállalati és intézményi hulladékgazdálkodásra, mert a versenypiac a feladatot eddig hatékonyan megoldotta. A koncesszió életbelépése után a hulladékot a Molnak kell átadni, közvetítő szervezet létrehozására nincs lehetőség. Az MGYOSZ szerint ez az intézkedés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodók terheinek növelésével, illetve a hulladékgazdálkodási cégek alvállalkozói szerepbe kényszerítésével lefölözzék a cégek profitját, és ezzel tömjék be a lakossági hulladékgyűjtésben keletkezett hiányt. Ez ellentétes az EU-irányelvben rögzített szabályokkal és a „szennyező fizet” elvével. Pethő Zsolt, a Mol Körforgásos Gazdasági Szolgáltatások vezetője szerint csak „mérsékelt megtérülésre” rendezkednek be. (HVG)

A szennyezett gázgyári talajból az extrém alacsony vízállásánál, ellennyomás hiányában ismét rákkeltő méreg szivároghat a Dunába Óbudán. Az újpesti vasúti hídtól délre a budai Duna-parton gyakran szúrós, büdös szagot sodor a szél. Legutóbb 2018-ban, az akkori aszály idején a Greenpeace mintákat is vett az akkor is sárgászölden habzó, szúrós szagú folyadékból. Egyes rákkeltőnek minősített szennyezők több százszorosan, más súlyos mérgek pedig több ezerszeresen haladták meg a talajvízre megengedett határértéket. (nepszava.hu)

Olajos szennyvíz folyt ki a lőrinci pernyehányóból, miután megrepedt a veszélyeshulladék-tároló gátja. Zubor András helyi természetvédelmi aktivista szerint a gát mellett húzódó 300–400 méter hosszú árok megtelt a kifolyt olajos szennyvízzel, ami folyamatosan szivárog be a talajba. A pernyehányót jelenleg egy hulladékfeldolgozó vállalkozás, a Reg Kft. üzemelteti. Észlelték a szivárgást, miután a nagy szárazság miatt megrepedt a tároló belső szigetelése. A cég jelentette az eseményt az illetékes hatóságoknak, és megakadályozták, hogy a kifolyt szennyvíz kijusson a területéről, gátakkal elterelték a szennyezés útját, majd elkezdték felszivattyúzni, és visszavinni a telepre. (hvg.hu)

Több száz hal pusztult el a Galambos Lajos Mocsa közelében lévő birtokán található tóban. Bartal András önkormányzati képviselő szerint másfél-két éve folyamatosan próbálják felhívni a figyelmet a talajba engedett szennyvízre, amely tele van mérgező anyagokkal, arra, hogy nem megfelelően tárolják ezeket az életveszélyes anyagokat, az orrfacsaró bűzre, hogy többen lettek már betegek a feldolgozó felől jövő füstfelhőtől. Állatok pusztultak el, de ha a talajvízből az emberek asztalára kerül a méreg, még nagyobb baj lehet. Tönkreteszik a falut egészségileg, és elértéktelenednek a házak is, ha ez nem változik meg.

Vass Zoltán, az Éltex Kft. igazgatója szerint az Éltex Kft. Nyugat-Magyarországi Hulladékfeldolgozó Központ mocsai telephelyéről kizárólag a szenny­vízcsatornán keresztül kerül ki szennyvíz rendszeres monitorozást követően, illetve a csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül előtisztítást követően. A telephelyen akkumulátorbontással nem foglalkoznak. Tudomásuk szerint a tavat a helyi szennyvíztisztító tisztított vize táplálja. A szennyvíztisztító a régióból származó szennyvizet fogadja be.

A Boldogasszonyi-tó szintje radikálisan lecsökkent, sekély tavaknál a tömeges halpusztulás nem egyedi dolog, a folyamatos hőség és szárazság okozta oxigénszegény környezet bizonyos halfajták sajnálatos pusztulását eredményezheti. Galambos szerint abból a folyásból pusztultak el a halak, amelyik az Éltex Kft. felől jön. Az egyéb öblökben, kis tavakban egyetlen hal sem pusztult el, tehát nem valós az érvelés. (blikk.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.