Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szerint mítosz, hogy az energiaválság akadályozza majd a klímaváltozás elleni küzdelmet. A krízis felhívja a figyelmet a jelenlegi, az ipari forradalom óta a fosszilis energiahordozók dominálta energiarendszer fenntarthatatlanságára. A jelenlegi helyzetben megvan a lehetőség arra, hogy „történelmi fordulópont legyen egy tisztább, megfizethetőbb és biztonságosabb energiarendszer kialakítása felé”.
A döntéshozók inkább azt bánják, hogy nem épültek elég gyorsan nap- és szélerőművek, nem javították az épületállomány és a járművek energiahatékonyságát és nem hosszabbították meg az atomerőművek élettartamát. Ezekkel ugyanis most nem lenne ilyen mély a krízis és gyorsabbá válhatna az átállás a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára. A hetvenes évek olajsokkjai jelentős előrelépést hoztak az energiahatékonyság, a nukleáris, a nap és a szélenergia terén. A mai válságnak pedig hasonló hatása lehet. (hvg.hu)
A Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján Ürge-Vorsatz Diána előadásának központi kérdése az volt, hogy feladhatók-e a hosszú távú klímacélok a rövid távú kihívások érdekében. A koronavírus okozta helyzetben a döntéshozók sok lehetőséget elszalasztottak, nem került közelebb a fenntarthatósági fordulat. A digitalizáció felgyorsítása siker volt, jelentős kudarc volt azonban, hogy az akkori alacsony fosszilis energiaárak mellett nem sikerült kivezetni a szubvenciókat, illetve nem használták ki az alacsony kamatkörnyezetet, amelynél könnyebb lett volna nagy beruházásigényű megújuló energia projekteket elindítani.
Retorikában nagyon zöld volt a válság után a gazdaság újraindítása, azonban a gyakorlat ettől élesen eltért. El kell szakadni a 20. századi gondolkodásmódtól, és nem a hatalmas kiegyenlítő kapacitásokra kell koncentrálni az energiaszektorban, hanem okos technológiákra, és mesterséges intelligenciára. Az IPCC szerint 3 év maradt, hogy a klímaváltozás okozta súlyos hatásokat elkerüljük, és nem lesz több válság már, ami segíthet nekünk. Az LNG terminálok építése helyett az épületfelújításokra kellene fókuszálni, mivel már beruházási szinten is olcsóbbak az energiapozitív épületek. (portfolio.hu)
Palkovics László miniszterrel tárgyalt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató. A minisztérium támogatja, hogy a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) készítse el az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Jelentést. Létrejön továbbá egy klímaintézet is, ehhez kérte a magyar klímakutatók segítségét a szakmai irányvonalak kidolgozásában. Áder Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy a klímaszkeptikusból egy klímabarátabb vezetés felé tartunk. „Nehéz terület, örül az ember, mikor ebben pozitív lépéseket sikerül elérni, pláne válságok idején. Örülök, hogy a magyar éghajlatkutatási szektornak és a klímakutató közösségnek ebben része van. Ahogyan annak is, hogy egy ilyen alulról építkező szakmai szerveződés most részt vehet a szakmai irányvonalak meghatározásában”. (hvg.hu)
Az IPCC hatodik értékelő jelentése az erdőgazdálkodásnak, az agrárerdészeti rendszereknek és a faiparnak kiemelt szerepet tulajdonít. Király Éva, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének kutatómérnöke hangsúlyozza: már 2014-ben az ötödik értékelő jelentés is hangsúlyozta az erdészeti szektor szerepének fontosságát, mivel a földhasználati szektoron belül az erdők biomasszája és a talaj a két erőforrás, ahol a szenet a legnagyobb mértékben meg lehet kötni. A nettó nulla kibocsátás csak úgy érhető el, ha a szénkibocsátásokat minél nagyobb arányban azok elnyelésével ellensúlyozzuk, és jelen helyzetben ebben az erdőgazdálkodás a leghatékonyabb.
Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója emlékeztet, hogy Magyarországon a földhasználati szektor már jelenleg is nettó szénelnyelő, a szénmegkötések döntő részét az erdőgazdálkodás és a fatermékek produkálják. A földhasználati szektor jelentős rövid távú szénmegkötési potenciált kínál viszonylag alacsony költségek mellett. Hazánk az erdőgazdálkodásban megvalósuló szénmegkötésnek köszönhetően évente jelentős kvótabevételekre tesz szert. Fontos lenne olyan szabályzórendszer és ösztönzők alkalmazása, amelyek az erdőgazdálkodókat érdekeltté teszik a klímavédelmi beruházásokban, alkalmazkodóképesebb, nagyobb megkötéseket eredményező gyakorlatok kialakításában, és erőforrásokat biztosítanak ezek finanszírozására. Azaz szükség lenne a kvótabevételek nagyobb arányú visszaforgatására az erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében. (MN 6)
Federico Rampini Hogyan változtatta Putyin búzaexportőr-nagyhatalommá Oroszországot című tényfeltáró cikke szerint már az ENSZ szakértői is egyetértenek abban, hogy bár az elmúlt években végbemenő globális felmelegedés miatt egyes földrajzi térségekben az elsivatagosodás vette kezdetét, a 2-3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés az északi övezetben kedvező mezőgazdasági feltételeket teremtett. Ilyen térség Oroszország mellett a skandináv államok és Kanada is. Oroszország rekordmennyiségű gabonatermelése és felhalmozott készletei a világ nélkülöző térségei számára is megváltást jelentenek. (MN 31)
Lengyelország ellenzi az energetikai cégekre kivetett extraprofitadót, helyette az uniós emissziós normák ideiglenes felfüggesztését támogatja. Tadeusz Morawiecki kormányfő sürgette az uniót, hogy szorítsa háttérbe az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, ahogyan azt most a szénerőműveket újraindító Németországban is teszik. (vg.hu)
Horváth Péter János, az energiahivatal elnöke szerint rövid távon az orosz energiahordozóktól való függetlenedés gyors kikényszerítése elsősorban forrásdiverzifikáció révén kezelhető, illetve korábban már bezárásra ítélt erőművek életben tartása révén, melyek fosszilis bázison működnek. A dekarbonizációs opciók jelentős része ugyanis hosszabb távon tud megvalósulni. A költségek oldaláról tekintve a forrásdiverzifikáció és a dekarbonizáció is jelentős forrásokat igényel. A pénzügyi források jelentős része most az orosz energiahordozókról történő gyors leválási elképzelések miatt a fosszilis infrastruktúra fejlesztésére fordítódik, mint például új földgázvezetékek és tárolók építésére, ami kérdésessé teheti a dekarbonizáció finanszírozhatóságát.
Mindegyik cél kezelhető, a finanszírozás tekintetében ugyanakkor az Unió, a tagállamok vagy fogyasztók teherviselőképessége jelenthet korlátokat. Ezért fontos a reális helyzetértékelés és a megfontolt lépések politikája, de összeségében a válság a dekarbonizációs folyamatokat gyorsítja. Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban. Az áramárak mérséklésére javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól. A jelenlegi energiaválságban a mostani földgázárak mellett az EU ETS nem tölti be ezt a szerepét, hiszen a földgáz ára rendkívül magas, így a szénerőművek versenyképesebbek a magas ETS árak ellenére.
Amíg a fosszilis energiahordozók ára nem normalizálódik, átmenetileg a megfizethetőség fontosabb szempont, mint a kvótaár ösztönző hatása. Azzal, hogy az energiafelhasználás költségét tovább növelő ETS kiterjesztés most nem valósul meg, nem sérülnek a hosszútávú klímapolitikai célok, szemben azzal, hogy az orosz földgáz helyettesítésére importált cseppfolyós gáz életciklusra vetített ökológiai lábnyoma 3-4-szerese a vezetéken érkező gázforrásnak, tehát messze környezetszennyezőbb. Hosszú távon az lenne az ideális, ha az EU a támogatások és a pénzügyi szankciók olyan elegyét alkalmazná a klímacélok elérésének biztosítására, ami megőrzi az európai ipar versenyképességét, és összhangban van a háztartások teherviselő képességével. (portfolio.hu)
Az energiaárak egekbe szökésének köszönhetően 2022 második negyedévében az öt legnagyobb európai olajvállalat összesített profitja 44 milliárd dollár volt. Ennél nagyobb aggregált nyereséget csak 2008 második negyedévében láthattunk. (portfolio.hu) 2021-ben megduplázódtak a fosszilis energiaipar állami támogatásai világszerte, pedig a cégek óriási bevételt termeltek. Az államok összesen 700 milliárd dollárnyi pénzzel támogatták a kitermelőket. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez a trend akadályozza a klímaválság elleni harcot, de a kormányok számára ez kisebb problémának tűnhet. Az ügynökség szerint ha a világ el akarja érni a klímacéljait, teljesen fel kell hagyni a fosszilis energiahordozókba való befektetéssel. (rtl.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Ismeretlen okból távozott a paksi bővítésért felelős államtitkári posztjáról Süli János. Süli távozása nem volt teljesen váratlan, Szijjártó Péter több ízben nyilvánosan hangot adott elégedetlenségének a paksi bővítés állásával kapcsolatban, mióta az új kormányban az ő portfóliójába került a projekt. Lázár János, akinek miniszteri portfóliójához tartozott évekig a paksi bővítés, a Tranzit Fesztiválon azt a kormányzás egyik kudarcaként jellemezte: szerinte a szerződés aláírása óta napi szinten kellett volna kontrollálni a projektet, hogy ne csúszhasson meg ennyire.
A projekt csúszásának oka elsősorban az, hogy az orosz cég nem volt képes megfelelő minőségű, az uniós szabályoknak és szabványoknak eleget tevő tervdokumentációt letenni az asztalra. Vagyis az eddigi problémák főként szakmaiak voltak, ezeken aligha segít, hogy Szijjártó Péter otthonosan mozog Moszkvában. Aszódi Attila után már a második politikai-szakmai vezető esik ki a paksi bővítésből. Mindkettőjük távozása teljesen homályos körülmények közt történt – miközben az ország történetének egyik legnagyobb beruházásáról van szó, az egyik legfontosabb stratégiai létesítményéről, amely komoly kockázatokat hordoz, és fél évszázadra meghatározza az ország energiamixét. (hvg.hu)
Hárfás Zsolt szerint az új paksi blokkoknál a reaktor két méter vastag, kettős falú vasbeton védőépületének köszönhetően képesek ellenállni a Magyarországon eddig előfordult és prognosztizálható földrengéseket jócskán meghaladó erejű földmozgásoknak, hurrikán erejű szélnek, de akár egy nagy utasszállító repülőgép rázuhanásának is. Lényeges, hogy megerősítette részvételét a projektben az egyik főberendezést, a turbinagenerátor gépegységet gyártó amerikai General Electric, továbbá az irányítástechnikát szállító Framatome–Siemens-konzorcium is.
A sokkoló gáz- és áramárak és -hiány miatt egyre több ország kíván az atomenergia irányába fordulni. Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Horvátország a jövőben is az atomenergiára kíván támaszkodni. Sőt az eddig vehemens atomellenes országoknál is trendfordulónak lehetünk a szemtanúi. Németországban, Belgiumban és újabban Svédországban is a kormányok a súlyos áramhiány miatt készek felülvizsgálni az atomenergiát ellenző álláspontjukat, és Hollandia is az atomenergiával tervezi a jövőt. (MN 6)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Toldi Ottó szerint a háborúra sok mindent ráfogva a háttérben az Európai Bizottság sokkszerű zöldítési szándékáról lehet szó. Ha magasak az energiaárak, akkor a megújuló energia egyre piacképesebbé válik, hiszen éppen az volt vele a baj, hogy támogatásra szorul, amíg vannak olcsóbb energiahordozók. Ha ezeket eltüntetem, akkor a megújuló energia piacképes lesz. (Kossuth Rádió Ütköző)
Újabb kormányzati fordulat történt a lakossági napelemes pályázatban, Steiner Attila államtitkár bejelentette, hogy mégsem halasztják el a második pályázati forduló megnyitását jövő tavaszra, mint ahogy azt augusztus elején közölték, hanem idén novemberben megnyitják azt. (portfolio.hu)
Horváth Péter szerint további napenergia kapacitásigények beadására is van lehetőség, csak a beruházónak vállalnia kell olyan eszközök telepítését, amelyek segítenek megőrizni a rendszer egyensúlyát. Torlódás alakult ki az igényekben, hiszen a napenergia önköltségi ára ma már jóval alacsonyabb, mint a HUPX ár, tehát rendkívül kedvező a megtérülés. A hálózatfejlesztési beruházások pedig akár éveket is igénybe vehetnek, miközben egy naperőmű akár 6 hónap alatt el tud készülni.
Jelenleg olyan magas a fosszilis energiahordozók és a villamos energia ára, hogy rendkívül gyorsan térülnek meg az energiahatékonysági beruházások, és sokkal olcsóbb a megújuló energia a fosszilisnél. A megújuló erőművek piaci belépési korlátja egyre inkább a rendszerintegráció és időjárásfüggő termelésük kiegyenlítése terén jelentkezik és nem a fosszilis erőművekkel való árverseny miatt. Az akkumulátoros tárolók is megnövelhetik a hálózat naperőműveket befogadó képességét, erre kormányzati támogatás is érkezik. Nagyon ígéretesek az elosztók pilot projektjei, úgy tűnik, hogy okos megoldásokkal hatalmas vezetéképítések nélkül is fejleszthetők a villamosenergia-rendszer képességei. (portfolio.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
A 2010-es években már voltak közvetett jelei annak, hogy pásztorgém esetleg fészkel is az ország déli területein. Az idén nyár közepén Drávacsehi határában száz egyedből álló csapat élt együtt a réten. Ilyen nagy létszámban még sosem fordult elő Magyarországon ez a madár. Mivel a költési időszakban tartósan Dél-Baranyában időztek, csaknem biztosra vehető, hogy immár ez a madár is fészkel nálunk. A klíma változásával a pásztorgém hasonló nagyságú vagy még nagyobb csapatokban történő megjelenése – várhatóan – gyakoribbá válik, és a madár stabil költőfaja lesz a Kárpát-medencének. (Nv 1)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Kajner Péter, a WWF Élő Folyók programjának szakértője a vízgazdálkodás teljes újragondolását sürgeti. A Homokhátságon milliárdokért vizet akarnak átemelni a Dunából, ott szétosztjuk azért, hogy legyen mivel öntözni a félsivatagi környezetbe nem való kukoricát, de emellett fenntartják a belvízhálózatot, ami elvezeti a talajvizet. Ez nem észszerű, lyukas vödörbe öntjük a vizet. A legfontosabb a takarékosság és a tájhoz illeszkedő területhasználat, majd a vizek visszatartása és végül az aktív vízpótlás. Utóbbi a legdrágább.
A jogszabályi és a támogatási rendszer az intenzív gazdálkodást ösztönzi, fenntartja az észszerűtlen helyzetet. Az erdősítés elsősorban ott ajánlott, ahol van hasznosítható többletvíz, például hullámtereken, ártereken, tehát nem a Homokhátságon. Ott a mai körülmények között inkább a cserjések, gyepek helyreállítására lenne szükség. (Nv 8)
Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja szerint nagyon sok kút van az országban, amelyek nagy részéről nincsenek ismereteink, értelemszerűen vízjogi engedély nélküliek. Azt sem tudjuk, hogy hol vannak, milyen a talpmélysége, mennyi vizet termelnek ki belőlük. Kétségtelen, hogy ez a felszín alatti vízkészletekre nincs jó hatással, a talajvízszintek süllyedésének egyik okozója. A csapadékosabb időszakok kisebb árhullámait ki kell vezetni gravitációsan a főmederből, feltölteni a vízszétosztó hálózatot. Fejleszteni kell a térségi vízátvezetéseket a vízhiányos területeken (Nyírség, Hajdúsági Löszhát, Homokhátság, Dél-Békés), ezek egy részének előkészítése meg is kezdődött.
A belvizeket mozaikosan vissza kell tartani a tájban, egyfajta zöld infrastruktúrát kell erre létesíteni. A mély fekvésű, víznyomásos területeken, eltemetett folyómedrek mentén kell sekély területi tározásokat biztosítani és nem szabad engedni, hogy a belvízöblezetek mélypontjaira gyülekezzenek a vizek, melyeket aztán szivattyúsan befogadókba emelünk. A beszivárgó vizek gyarapítják a talajvizeket, a vizes élőhelyek párolgása pedig segítik a konvekciós csapadékok képződését. (napi.hu)
Pakisztán területének csaknem harmadát sújtják a két hónapja tartó, rendkívül intenzív monszun által kiváltott áradások. Az állami tisztviselők, csakúgy, mint Antonió Gutarres az ENSZ főtitkára a klímaváltozást okolják a szokatlanul erős monszunesőzésekért. Sindh tartományban – ahol 50 millióan élnek – az Indus folyó egy 100 kilométer széles tavat hozott létre. Az árvizeket nem csak a monszun, hanem az olvadó gleccserek vize is táplálja, ahogy emelkedik a hőmérséklet, egyre gyakoribbak lehetnek a hirtelen olvadások miatti vízelöntések. (Nv 3)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Hankó Gergely a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége elnöke szerint Magyarországon még léteznek természetes élőhelyek, ahova nyugati kutatók azért jönnek, mert a saját országukban már eltűntek. Ezért különösen káros és téves irányba visznek a zöldmezős beruházások, amelyek tovább szűkítik a természetes élőhelyeket, miközben egy sor barnamezős terület várja a kármentesítést és a megfelelő hasznosítást. (hvg.hu)
Európa partjainak már ma 27-40 százaléka folyamatosan pusztul a nem megfelelő üledékutánpótlás és a túlzott beépítettség miatt, amire az egyre emelkedő tengerszint és gyakoribb heves viharok még inkább ráerősítenek. Dániában egy 120 éves világítótornyot költöztettek 80 méterrel beljebb az egyre pusztuló partvonaltól, míg Portugáliában egy 122 kilométeres partszakaszon fontolgatják az épületek lebontását a hatóságok. A Földközi-tenger és az Atlanti-óceán mentén fekvő közkedvelt tengerparti üdülőhelyek vonzereje egyre csökkenhet a strandok zsugorodásával.
Lehoczky Annamária éghajlatkutató szerint bár a part menti erózió globális jelenség, Európa különösen ki van téve az ostromló hullámoknak, ugyanis ezen a kontinensen a legnagyobb a partvonalak aránya a teljes szárazföldi területhez viszonyítva. Földközi-tenger alacsonyan fekvő partvidékein található 49 UNESCO világörökségi helyszín (például a ciprusi Paphos, az olasz Siracusa, a máltai Valletta) közül már ma 37-et fenyeget egy nagyáradás, és 42-t a parti erózió. A század végére az árvízkockázat 50 százalékkal, az eróziós kockázat pedig 13 százalékkal nőhet átlagosan a régióban. A Kelet-Angliai Egyetem friss tanulmánya szerint 2050-re a tengerszint emelkedése (nagyjából 35 cm) következtében körülbelül 200 ezer tengerparti ingatlan lesz veszélyben, Angliában. (Nv 1)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.
