Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
A 2022-es Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint a klímavédelem terén jelenleg egyik ország sem teljesít elég jól ahhoz, hogy a legfeljebb 1,5 °C-os felmelegedés tartani lehessen. Végrehajtási stratégiák nélkül a célok nem többek zöldmosásnál. A világ energiaellátása továbbra is nagymértékben függ a széntől, az olajtól és a gáztól, az erős piaci szereplők pedig akadályozzák a fenntartható és igazságos átalakulást. Pozitívum azonban, hogy a pénzügyi piac egyre inkább a Párizsi Megállapodást és az 1,5°C-ot használja a befektetések kulcsfontosságú kritériumaként.
A legjobban – Dániával az élen – a skandináv államok, az Egyesült Királyság és Marokkó teljesítenek, amit leginkább megújuló energiaforrásaiknak köszönhetnek. Ausztrália, Kazahsztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Dél-Korea a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik. Magyarország a globális rangsorban a 64-ből az 53. helyet érte el, így a legalacsonyabb kategóriába került, és az Európai Unió országai közül az utolsó helyezést érte el. Legrosszabbul a megújuló energia és a klímapolitika terén állunk. Az Egyesült Államok az előző évben az utolsó helyen állt, a Biden-kormány idején azonban hat helyet javítva az 55. helyre lépett előre. Kína négy helyet rontva a 38. helyre csúszott, a megújuló energiaforrások terén azonban jó tendenciát mutat. (greenfo.hu)
Az idén ősszel indul először, és rögtön hét egyetem is meghirdette a természettudomány-környezettan tanári képzést. Komoly reklámkampánnyal harangozták be az egyetemek az új képzést, de az ötéves tanári szakot az egész országban összesen 13 hallgató kezdi majd el, mesterképzésre huszonhatan jutottak be. (greenfo.hu)
A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara zöldgazdasági szakemberképzést indít vállalkozóknak, aki a klímaváltozást figyelembe véve tervezi végezni tevékenységét, jövőbeni fejlesztéseit, beruházásait. A képzés résztvevői megismerik többek között azokat a környezetvédelmi szempontokat, amelyeket a munkájuk során az alapanyag kiválasztásától és hulladékká válásig figyelembe kell venniük, a klímaváltozás okozta elvárosoknak megfelelően tudják elvégezni feladataikat, illetve tudják elkészíteni a terméket, vagy a szolgáltatást ennek megfelelően tudják végezni. (greenfo.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, amelyek önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” – állapította meg Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.
Müller Mária gyermek-allergológus főorvos szerint a pollen a levegőben rátapadó koromszemcsékkel kerül a nyálkahártyára, ahol a koromból kátrány képződik, ami elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes. Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa szerint sz elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy az emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. (greenfo.hu)
A Chicago-i Egyetem és a Stockholmi Karolinska Intézet közös kutatása szerint, amelyben a USA lakossága felének (150 millió) 8 éves, és Svédország teljes lakosságának (9 millió) több mint 30 évre vonatkozó adatait nézték át, a környezetszennyezésnek való kitettség hatással lehet a születendő gyermek nemére. (greenfo.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Horváth Péter János, az energiahivatal elnöke szerint az elmúlt évek európai uniós javaslatai és intézkedései középpontjában az energiaszektor dekarbonizációja állt; egyes döntések, minden szakmai érv ellenére, sokszor az ellátásbiztonság szempontjának rovására születtek. A földgáz és a nukleáris energia úgy vált az energiaátmenetet kiszolgáló fő energiaforrássá, hogy az atomerőművek cseréjének az üteme nem megfelelő, a földgázkitettség pedig növekszik. Eközben pedig a dekarbonizációs célok előre hozása azt üzente a befektetőknek, hogy nem érdemes szénhidrogén kutatásba fektetniük. E hatások következménye a szűk kínálat, a visszatérően magas energiaárak.
Az uniós szankciók kapcsán kibontakozó energiaválság sok szempontból egy kijózanodással ér fel, rávilágított az elmúlt évek túlzottan egyoldalú energiapolitikájának hibáira és megmutatta mennyire sérülékeny is valójában kontinensünk energiaellátása. Európában újra tényleges veszélyként jelentkezik az energiahordozók fizikai rendelkezésre állásának hiánya. Az orosz forrásoktól való azonnali és teljes függetlenedés nem reális cél, mivel Európa számára egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, nem orosz eredetű azonnal bevonható földgáz. Magyarországra elhelyezkedéséből adódóan különösen igaz az orosz gázforrások dominanciája, ezért amellett, hogy folyamatosan dolgozni kell alternatív regionális terveken, számunkra rövid és középtávon nincs reális alternatívája az orosz eredetű földgázforrásoknak.
A megújuló energia részarányának növelésére és az energiahatékonyság javítására irányuló célok szigorítása alapvetően helyes irány, elengedhetetlenek a kontinens gázfüggőségének csökkentéséhez, ugyanakkor Horváth szerint túl ambiciózusak, valamint a tervezetnek nagyobb mértékben kellene figyelembe vennie az egyes tagállamok különleges helyzetét és sajátosságait. Az elmúlt évtizedekben a csővezetékes orosz földgáz egyértelműen a legolcsóbb gázforrás volt Európa számára, minden más ennél jelentősen drágábban érhető el, ezért az erre alapozó iparágak most súlyos versenyképességi kihívásokkal szembesülnek.
Az energiahatékonyság növelése nem csak az energiakrízisre és a klímaváltozásra adott válasz, hanem a versenyképesség megőrzésének egyik kulcskérdése is, ezért mindenképpen sokkal nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon, ahhoz képest, mint amit eddig kapott. Az egyetlen lehetőség, hogy a piaci egyensúly ne égbe szökő árak mellett alakuljon ki, hogy visszafogjuk a keresletet. Fontos, hogy a kereslet csökkenése minél inkább tervezett, tudatos takarékossági intézkedések révén valósuljon meg, és ne a magas árak szelektálják meg a vevők körét. A földgáz-áremelkedés hatására megvalósuló megtakarításnak lesz a legnagyobb hatása, melynek jeleit a heti statisztikákban már mind lakossági, mind vállalati szinten látjuk. Az ipari megtakarítási potenciál kihasználásához a koronavírus-helyzetre tekintettel felfüggesztett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer ismételt élesítésére van szükség. (portfolio.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Dánia 3 gigawattra növeli tervezett part menti szélenergia-kapacitását a Balti-tengeren, és csatlakoztatja a német hálózathoz, ami újabb lépés lesz Európa orosz gázfüggéstől való megszabadítása felé. A német külügyminiszter azt állította, hogy a balti-tengeri szél több mint a kétszeresét tudja előállítani az összes üzembe helyezett széntüzelésű német erőmű kapacitásának. (greenfo.hu)
Tordai Bence, a Párbeszéd parlamenti képviselője írásban megkérdezte Palkovics Lászlót, hogy mikorra tervezik a jogszabály módosítását, amely jelenleg indokolatlan mértékben korlátozza a szélerőművek telepítését, s terveik szerint mikor helyezhetők üzembe új szélerőművek Magyarországon? Rácz Zsófia parlamenti államtitkár szerint a jelenlegi veszélyhelyzetben az energiaszuverenitás fokozása érdekében a kormány vizsgálja a lehetséges megújuló energiaforrások alkalmazását, azonban elsősorban napenergiában gondolkodik. (napi.hu)
Az Európai Bizottság rendelt meg egy tanulmányt, amely szerint Magyarország területeinek 9 százaléka alkalmas szélerőművek telepítésére, de ezek jelentős része Natura 2000-es vagy védett területekre esik, ahol nem lehet szélturbinákat telepíteni. Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet vezetője szerint Magyarország medencejellege meghatározza a széljárást. Nincsen tengerpartunk, nincsenek olyan magas hegységeink, ahol viszonylag állandó széljárás lenne. Éppen ezért sokkal drágább technológiával telepíthető ide szélerőmű, leszámítva azokat a területeket, ahol már eleve telepítettünk. Mivel a szabályozás jó pár éve született, érdemes újabb kalkulációt végezni a ma elérhető technológiákkal, hogy a rendelkezésre álló területekre érdemes-e szélerőművet telepíteni. (Kossuth Rádió Ütköző)
A magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet – derül ki a Greenpeace megrendelésére a Policy Solutions és a ZRI Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Helyette az erdők védelmét, más megújuló energiaforrások használatát és energiahatékonysági lépéseket akarnak. A válaszadók 63 százaléka nem tartja elfogadhatónak a fakitermelés eddigi korlátozásainak eltörlését az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva, és csupán 22 százalék mondta azt, hogy szerinte ezzel az intézkedéssel kezelhetők lesznek a jelenlegi energiaellátási problémák. A megkérdezettek 15 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani az intézkedéssel kapcsolatban. (greenfo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
A korábbi évekhez képest az 2022 első felében határozottan kevesebb madármérgezéses eset történt. A tavalyi tizennyolc esett helyett idén eddig négy esetben bizonyosodott be, hogy illegális mérgezés történt. Az idei év több szempontból is fordulópont lehet a mérgezéses bűncselekmények visszaszorításában: az országgyűlés tavaly decemberben megszavazta a 2021. évi CXXVIII. törvényt, amely alapján szigorodtak a mérgezéses bűncselekményekkel kapcsolatos szankciók. A méreggel elkövetett bűncselekmény és a tevékenység előkészülete is büntethetővé vált.
Az utóbbi hónapokban vadgazdálkodásban érintett több szervezet is felszólalt a madármérgezések ellen. A Nimród vadászújságban az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Vadászati Védegylet felhívják a vadászatra jogosultak figyelmét, hogy a vadállomány és az élőhely védelme és vadászat a társadalmi megítélése érdekében tegyenek meg mindent az esetleges mérgezések megelőzésére. Az OMVK a hivatásos vadászok kötelező éves továbbképzésének központi témájává is választotta a problémakört. (greenfo.hu)
Környezetvédelemmel foglalkozó civilek több tucat halott fehér gólyát találtak az utóbbi hetekben Magyarország keleti felén. A fokozottan védett madarak halálát áramütés vagy mérgezés okozta. Az Opus Titász Zrt amint tudomást szerzett a problémáról, elkezdett dolgozni a hálózat biztonságosabbá tételén, és két-három hónapon belül elkészülhetnek a szükséges fejlesztésekkel. A gólyák pusztulásának másik oka a szárazságból következő ivóvíz- és élelemhiány. A tavak kiszáradása miatt az elpusztult madarak és halak lebomló testéből rengeteg baktérium toxikus anyagokat bocsát ki, a gólyák ezen idegmérgek hatására fokozatosan lebénulnak. (greenfo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Környezetvédelmi szakemberek a termálvíz magas sótartalma miatt évtizedekkel szorgalmazni kezdték, hogy legalább az energetikai hasznosítású termálvizet sajtolják vissza, de nálunk ez az álláspont gyakorlatilag elbukott. Az Európai Unió ajánlása nyomán már a csatlakozás után kötelezővé vált a visszasajtolás, türelmi időt adtak, ám néhány éves háborúskodás után, a második Orbán kormány engedett a kertészek lobbijának. Első körben 2015-ig adtak haladékot a visszasajtolásra. Jelenleg egyedi elbírálás alá esik minden egyes beruházás.
A hatóságok az elhelyezni kívánt használt termálvíz mennyiségétől, minőségétől, a befogadók állapotától teszik függővé, hogy előírják-e a visszasajtolást, vagy elvezetheti a kérelmező valamely felszíni vízbe a csurgalékot. Ez utóbbi esetben az előírt határérték túllépéséért 2027-ig a bírság 3 százalékát, onnantól kezdve már a teljes büntetést meg kell fizetni. Így fordulhatott elő Szegeden is, hogy a Floratom Kft semmiféle szabályt nem szegett meg sem most, sem korábban, még akkor sem, amikor a megengedett határérték feletti szennyezettségű vizet engedtek a gyálai holtágba, hiszen arra is kaptak ideiglenes engedélyt.
A Floratom Kft agrárcég nem is tervezte visszasajtolók megépítését, mivel másfél milliárd forintos éve árbevétel mellett, időnként veszteséget produkálva a visszasajtolás akár 2-3 milliárdos költsége kigazdálkodhatatlan. Sok szakértő szerint az Alföldön, ahol több lehetőség van a termálvíz hasznosítására, éppen a talaj porózussága miatt nehézkes és nem is optimális hatékonyságú a visszasajtolás. Sok esetben csupán 30-50 százalékban lehet a csurgalékot visszasajtolni. A földalatti készletek végessége miatt viszont még az a visszasajtoló technológia nehézkességét elismerők szerint is a visszasajtolás felé kellene haladni. (hvg.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Az osztrák fővárosra hulló csapadék nagy része a csatornarendszeren keresztül egyből a szennyvíztisztítóba kerül ahelyett, hogy beszivárogna a talajba. Ez nemcsak pénzt és energiát emészt fel, de azt is jelenti, hogy a csatornarendszer kapacitásának több mint kilencven százalékát az köti le, hogy a szennyvíztelepre vezessék a nagyjából tiszta esővizet. Az elmúlt években már számos olyan megoldással kísérleteztek, amelyek az esővíz helyszíni felhasználását segítik. Ilyenek például a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, Bécs új városrésze, ahol már nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. Itt a csapadék már nem a csatornahálózatba folyik, hanem – mint a természetben – beszivárog a talajba és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. (greenfo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.
