Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Králl Attila szerint két hete „áll a bál” „zöld körökben”, hogy ebben a Gelencsér-interjúban pontosan mekkora túlzások, pontatlanságok, nagyotmondások hangzottak el a korunk ökológiai válságaival és az emberiség közeli jövőjével kapcsolatban. Ez a vita a hazai nyilvánosságban tapasztalható több évtizedes lemaradásra is rávilágít. Az érdemi „zöld” cikkek java érzelmileg még ma is csak ott tart, hogy „hát, bizony, tényleg lehet valami ebben a klímaváltozásban, meg a természet sincs jó bőrben, és ebből lehetnek még gondok, de egy pici odafigyeléssel azért el lehet kerülni a nagy megrázkódtatásokat”.

Itt van végre egy, a helyzet drámaiságát és a közép-hosszútáv kilátástalanságát kellő őszinteséggel felvázoló írás, erre mindenki keresi a hibákat a részletekben. De a Gelencsér által felvázolt, egymásba oltott nagy rendszerekre, késleltetett hatásokra és öngerjesztő visszacsatolásokra nem megfelelő ellenérv a repohár meg a „vegyél vissza, kisöreg program”. A szakma krémje láthatóan osztja az aggályokat, másrészt igyekszik hangsúlyozni, hogy van ok optimizmusra, ha egyszerre, azonnal, mindenki változtat. Erős a gyanúnk, hogy a nagy válaszcikk az átlagember számára újra csak azt közvetíti, hogy van még időnk. Csakhogy nincs. (greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei a klímavédelmi törvények részeként elfogadták, hogy 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását. Németország, Európa legnagyobb autógyártója, csak úgy volt hajlandó támogatni a javaslatokat, ha tesznek bele egy olyan kitételt, amely szerint 2035 után ugyan csak olyan autókat és kisteherautókat lehet értékesíteni az unióban, melyek szén-dioxid-kibocsátása nulla, azonban – gondolva a jövő fejlesztéseire is – értékesíthetők lennének ún. szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő járművek is. Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter szerint el fogjuk érni klímavédelmi célkitűzéseinket, a döntés ugyanakkor megfelelő időt hagy az európai autóiparnak, hogy átgondolja és megtervezze jövőjét.

A szakminiszterek a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan 2022-re 0,2 százalékban, 2025-re 1 százalékban, 2030-ra pedig 4,4 százalékban határozták meg a közlekedési ágazat számára biztosított, megújuló energiákon belül a fejlett bioüzemanyagok részarányára vonatkozó kötelező részcélt. A közlekedésben használt, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok – többnyire megújuló hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok – tekintetében a Tanács 2,6 százalékos indikatív részcélról állapodott meg. (greenfo.hu)

A CE Delft által készített tanulmány szerint a dízelüzemű járművek nulla kibocsátású (teljesen elektromos) járművekre történő cseréje messze a leghatékonyabb forgatókönyv a NOx és a szálló por kibocsátás csökkentésére, akkor is, ha figyelembe vesszük az áramtermelésből származó légszennyezést is. A kutatók becslése szerint a légszennyezés okozta költségeket 2030-ra ez 70 százalékkal, 10,1 milliárd euróra csökkentené. A sűrített vagy cseppfolyósított földgázzal (CNG vagy LNG), plug-in hibrid vagy új dízelüzemű (Euro VI) járművekkel történő helyettesítés 30-45%-os csökkentést eredményez, míg hidrogénezett növényi olaj és etanol használata ilyen költségcsökkentést nem eredményez. (portfolio.hu)

A Levegő Munkacsoport szerint a fővárosi parkolásról elfogadott önkormányzati rendelet egy lépés a helyes irányba, azonban messze nem elegendő a mindannyiunkat fenyegető súlyos veszélyek elhárítására. Ugyanakkor a parkolásszabályozás a leghatékonyabb olyan eszköz, amely a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok rendelkezésére áll Budapest közlekedési és környezeti problémáinak gyors és hatékony enyhítésére. A hőség és a légszennyezés együttesen különösen megterhelő az emberi szervezetre, különösen a gyermekek, az idősek és bizonyos betegségekben szenvedők részére.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint a parkolási díjfizetést Budapest egész területére be kell vezetni, hiszen a parkolási gondok az egész fővárost jellemzik, így többek között számos külvárosi lakótelepet, amelyeket sokan „P+R” parkolóként használnak. Ezt a helyzetet a belső kerületek parkolási díjának mostani emelése és kiterjesztése tovább fogja rontani. Fokozatosan ki kell vezetni a lakossági parkolási kedvezményt a környezetvédelmi szempontból elavult gépkocsik után, hiszen jelenleg olyan szennyező autókra is lehet lakossági várakozási engedélyt kapni, amelyeket előbb-utóbb kiszorítani terveznek Budapestről, és amelyek kitiltása kétharmados lakossági támogatást élvez.

Az ingyenes lakossági parkolás ellentétes a gazdasági észszerűséggel és társadalmi igazságossággal. Ez a támogatás ráadásul a gépjárművek és a közterületek fokozott használatára ösztönzi a lakosokat, és rendkívül igazságtalan azokkal szemben, akik nem rendelkeznek gépjárművel. Teljes egészében fel kell számolni a céges autók parkolási kedvezményét. Ezek az autók ugyanis a cégek üzleti tevékenységét szolgálják, és sérti a versenysemlegesség elvét, ha egyes cégek üzleti tevékenysége kedvezményt kap. Továbbá nem célszerű a jelentős légszennyezéssel és széndioxid-kibocsátással járó üzleti tevékenységek kedvezményben való részesítése.

A felmérése szerint a céges autók jelenlegi kedvezményével a lakosság 90 százaléka nem ért egyet. A cégautóadó kétszeresére emelése is azt jelzi, hogy a vállalati autók közpénzből történő támogatásának csökkentése elfogadható a lakosság számára. Szükséges a hibrid autók ingyenes parkolásának megszüntetése is, hiszen ezek a járművek szintén jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, továbbá a jellemzően drága gépjárművek tulajdonosainak támogatása sem szakmai, sem szociális szempontból nem indokolható, és sok milliós bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat. (greenfo.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb esőzései okoztak árvizeket és földcsuszamlásokat Dél-Kínában. Bangladesben is több százezer embert evakuáltak a júniusi áradások miatt. A heves monszunesők négymillió ember otthonát árasztották el. Franciaországban az idei volt az eddigi legmelegebb és legszárazabb május. Az Ibériai-félszigetet június közepén szokatlanul korai hőhullám sújtotta. A magas hőmérséklet és a szárazság rendkívüli tűzveszélyt jelent Spanyolország és Portugália egy részén. A portugálok 1931 óta a legmelegebb májusról számoltak be. Az ottani súlyos aszály az ország 97 százalékát érinti.

Az elmúlt hetven év legsúlyosabb vízhiányával néz szembe Észak-Olaszország. Az Egyesült Államok nyugati részén a második, illetve régiótól függően a harmadik aszályos évet próbálják túlélni. Kelet-Afrikában az éhínség veszélye fenyeget. Példátlan az a jelenlegi szélsőséges szárazság, amely Szomáliát, Kenyát, valamint Etiópia egyes régióit érinti. Négy egymást követő esős évszak nem hozott elegendő csapadékot, amire legalább negyven éve nem volt példa. (MN 2)

Az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei egy klímavédelmi csomag részeként öt törvényt fogadtak el, melyek lehetővé teszik majd, hogy az EU 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es szinthez képest. A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását csak 2027-ben, az eredetileg tervezettnél egy évvel később kezdik el. Az EU 27 tagországai létrehoznak egy több milliárd eurós alapot arra, hogy abból támogatni tudják a szegényebb állampolgárokat a károsanyag-kibocsátás miatt kivetendő adók megfizetésében. (greenfo.hu)

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság jelentős mértékben korlátozta a szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) jogköreit új klímavédelmi szabályok alkotásában. A bíróság az ideológiai törésvonalak mentén, a kétharmados konzervatív többséget tükröző 6:3 arányban meghozott ítélete szerint az EPA minden olyan szabálya érvénytelen, aminek a meghozatalára az amerikai törvényhozás konkrétan nem hatalmazta fel. A per tárgya még a Barack Obama elnöksége idején meghozott Tiszta Levegő Törvény értelmezése volt. Obama elnöksége idején a törvényből levezetve alkották meg a Tiszta Energia Tervet, ami a szénerőművek helyett a tagállamokra szabott meg szigorú kibocsátási szinteket, és azt ösztönözte, hogy a tagállamok ezeket a célokat a szénerőművek kiváltásával teljesítsék.

A szénipar attól tartott, hogy a Tiszta Levegő Törvény ilyen széles értelmezése a továbbiakban is lehetőséget adhat a környezetvédelmi hatóságnak szigorú kibocsátási szabályok meghozatalára. 16 amerikai tagállammal közösen benyújtott keresetüket 2021-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság ugyan elutasította, de most a Legfelsőbb Bíróság a szénlobbinak adott igazat, és úgy ítélte meg, hogy a Tiszta Levegő Törvény kizárólag a szénerőművekkel kapcsolatos szabályok meghozatalára ad felhatalmazást az EPA-nek. John G. Roberts, a Legfelsőbb Bíróságnak a többségi véleményt jegyző elnöke szerint a bíróság által nemrégiben bevezetett „nagy kérdések doktrínája” értelmében sem az EPA, sem más kormányügynökség nem hozhat a gazdaságot jelentős mértékben átalakító szabályokat közvetlen törvényhozási felhatalmazás nélkül.

A Tiszta Levegő Törvényből ugyan szerinte is lehetséges kiolvasni ilyen felhatalmazást, de ennél konkrétabb megfogalmazásra volna szükség, az EPA-nek nyilvánvaló törvényhozói felhatalmazást kéne felmutatnia szabályozási hatalma igazolására. A liberális szárny ellenvéleményét jegyző Elena Kagan ezzel szemben úgy véli, hogy a Tiszta Levegő Törvény világos felhatalmazást adott az EPA-nak arra, hogy válaszokat találjon a legégetőbb környezeti kihívásokra, vagyis a többség ítélete megfosztja az EPA-t attól a hatalmától, ami szükséges – és amit meg is kapott – az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogására”. (greenfo.hu)

Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerint a 2030-ra kitűzött magyar klímacélokat akár már 2024-ben, a 2050-es törekvéseket pedig az évtized végére valóra válthatjuk. Az eredetileg 2030-ra tervezett hatezer megawatt naperőmű-kapacitás várhatóan már két éven belül rendelkezésre áll majd, a következő évtized elejére az előzőleg vállalt teljesítmény több mint duplája is elérhető lehet. A klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a nukleáris energia alkalmazása is. A tárca már érdemben foglalkozik a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának lehetőségével, amely a létesítmény hatásfokának növelésével, új energiatárolási megoldások bevezetésével kapcsolódhatna össze. (MH 1)

Papp László debreceni polgármester szerint a BMW gyára 2030-ra zéró emissziós üzemként fog működni, melyben egyáltalán nem használnak fosszilis üzemanyagot. Az MVM 37 százaléknyi uniós forrás felhasználásával 24 megawatt teljesítményű naperőművet épít.

Papp László szerint az akkumulátor az energiatárolás kulcsa. Amikor az Európai Unió olyan klímavédelmi célokat hirdet meg, hogy 2035-től ne lehessen benzin- vagy dízelüzemű gépjárműveket forgalomba hozni, áthidalhatatlan ellentmondáshoz vezet az a vélemény, hogy klímapolitikában legyünk haladók, ugyanakkor akkumulátorgyárat se építsünk. A legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket támasztó országokban, Svédországban, Németországban sorra épülnek az akkumulátorgyárak. Egyre nagyobb problémát jelent, hogy Magyarországon nincs szabályozó erőmű, így a megtermelt energiát csak korlátozott mértékben tudják a szolgáltatók átvenni. (Hajdú-Bihari Napló)

Steiner Attila államtitkár szerint a magyar kormányzati iránnyal nincs összhangban az Európai Parlament által megszavazott klímaadó. Az EP szerint ebbe a teherviselésbe a háztartásoknak is be kellene szállniuk, a magyar kormány azonban nem szeretné, ha ilyen pluszterhek hárulnának a családokra, ezzel szemben a nagy kibocsátóknak kell ezt a terhet fizetniük. A háború okozta infláció és magas energiaárak környezetében ez a pluszteher nagyon sok tagállamban komoly kihívásokat okozna.

Amikor zajlik az orosz–ukrán háború, és magasak az energiaárak, a zöldítés mellett felértékelődött az ellátásbiztonság szempontja is. Mindezek miatt nem egyedül a klímasemlegességet kell figyelembe venni, hanem az ellátásbiztonság, a megfizethetőség, illetve a zöld átmenet hármasában kell majd egyszerre gondolkodni. Steiner szerint a magyar kormány eddig is ezt tette, ebben a geopolitikai helyzetben pedig már Európa is rá van kényszerítve, hogy ebben gondolkodjon. (Szabad Föld)

Michael Shellenberger elkötelezett környezetvédelmi aktivistaként és vezető energiaszakértő szerint különbséget kell tenni tudomány és fikció között. Nincs apokalipszis, nem is lesz soha, a klímaváltozás ténye valós, ám a média és a szélsőséges környezetvédők torzított képet festenek bolygónk valódi ökológiai helyzetéről és problémáiról. A zöld eszmék néha nagyobb kárt okoznak, mint hasznot, és ugyanolyan fenntarthatatlanok, mint a jelenlegi, nem ökológiai szempontokat figyelembe vevő, természetkárosító rendszerek. (greenfo.hu)

Az energiahatékonyság érdekében a szakminiszterek többek között megállapodtak az energiafogyasztás uniós szinten történő csökkentéséről. A végsőenergia-fogyasztás tekintetében 36 százalékban, a primerenergia-fogyasztás esetében pedig 39 százalékban határozták meg a 2030-ig elérendő csökkenés mértékét. (greenfo.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Szijjártó Péter Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Isztambulban, ahol sikerült minden olyan függő kérdést tisztázniuk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a paksi bővítés idén szeptemberben átléphessen a második, konkrét építkezési fázisba. Az építkezési munkálatok megkezdéséhez további négy fontos engedélyt kell kiadnia az Országos Atomenergia-hivatalnak. Ezek közül a létesítési engedély a legfontosabb, de beadták már a kérelmet a reaktortartályra, a nukleáris szigetre és az ötös reaktorépületre vonatkozóan is. Az orosz fél biztosítja az összes olyan dokumentációt, amely szükséges ahhoz, hogy az OAH mielőbb megalapozott véleményt tudjon mondani.

Szijjártó szerint Magyarország hatalmas lépést tesz a villamos energia terén az önellátás irányába. A nemzetközi energiapiac zavarainak, válságainak nem leszünk oly mértékben kitéve, mint jelenleg, és nem leszünk oly mértékben kitéve, mint sok más ország. Az Európai Unió szankcióinak meghozatalakor kimondásra került, sőt jogszabályban rögzítették, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Roszatom maga sem került rá semmilyen szankciós listára. (MN 2)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Az EU a következő 8 évben a jelenleg tervezett 32 helyett 40 %-ra növelné megújuló energiaforrások arányát. Az épületekben felhasznált energián belül a megújuló energia részaránya legalább 49 százalék legyen. (greenfo.hu)

Szolnoki Ádám, a Manap iparági egyesület elnöke szerint a megújulóenergia-termelők, köztük a naperőművek egy részét érintő „extraprofit-adó” kivetésének alapvető okai érthetőek, azonban az iparág nehezményezi, hogy ezt januárig visszamenőleges jelleggel, felkészülési időt nem hagyva valósították meg. Vizer József, a Grant Thornton magyarországi adóüzletágának vezetője szerint valóban van egyfajta többletprofit, az adó ténylegesen kimutatható többletbevételt terhel, amely profitként is megjelenhet.

A különadó adóalapját úgy lehet kiszámolni, hogy a piacon elért bevételből le kell vonni azt a bevételt, amelyet a termelő akkor ért volna el, ha a KÁT-rendszerben adta volna el a villamos energiát. A különadó ezen különbözet 65 százalékára rúg. A különadó gyakorlatilag csak a támogatási rendszereket már elhagyó termelőkre vonatkozik.

A szilárd biomassza felhasználásával termelő erőművek egyébként az extraprofit-adó megfizetésének kötelezettsége alól is mentesek. A biomassza, illetve biogáz kitüntetett helyzete részben azzal függhet össze, hogy ezek jobb szabályozhatóságuk miatt a villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából nagyobb hozzáadott értéket tudnak biztosítani, valamint magasabb termelési költségeikre is reflektálhat. (portfolio.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Peter Thomson, az ENSZ különmegbízottja szerint ha nincsenek korallok az olyan, mintha nem lennének fák. 500 millió ember megélhetése függ világszerte a koralloktól. De akkor miért nem vigyázunk rájuk? Előrejelzések szerint a korallok legnagyobb része az évszázad végére eltűnik a tengerekből. A természetvédelmi csoportok szerint a korallok jelentős része megmenthető lenne, ha csökkentenék a szárazföldről a vízbe kerülő szennyezést, és tiszteletben tartanák a halászati alapelveket.

Carlos Duarte professzor a King Abdullah egyetemről helyreállítaná a korallok megbomlott egyensúlyát a Vörös-tengerben, olyan korallfajtákkal népesítve be a tengert, melyek természetes módon adaptálódtak a magasabb vízhőmérséklethez. E megközelítés a technológia és a tudomány közös határmezsgyéjén járnak, és az ENSZ Óceán-konferenciáján jelenlévők közül sokan üdvözölték az ötletet.

John Bell, az Európai Bizottság Kutatásért és Innovációért felelős biztosa szerint már most óriási károkat okoztunk az óceánok ökoszisztémájában a túlhalászással, a szennyezéssel és a rossz óceángazdálkodással. A klímaváltozás az óceánokat egyre melegebbé teszi, a vízszint egyre feljebb kúszik, a víz egyre savasabb lesz. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Az agrárminiszter szerint az évszázad aszályára készül az ország, területének jelentős részén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A bejelentések szerint eddig Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak a legsúlyosabb aszálykárok. (M1 Híradó)

A hőségben megnövekedett vízfogyasztás, illetve műszaki meghibásodás miatt már napok óta nyomásesés, vagy átmeneti vízhiány tapasztalható több Pest megyei településen. Solymáron másodfokú vízkorlátozást rendeltek el. A Magyar Honvédség két nyolc köbméteres vízszállító autójával folyamatosan töltik a Panoráma utcai víztározót. Az éjjel nappal folytatott feltöltés eredményeként olyan helyen is volt víz, ahol már napok óta nem folyt a csapból. (MN 2) Vízellátási problémák léptek fel más településeken, Jászberényben és Túrkevén is. A kutak vízhozama a szárazság miatt jelentősen lecsökkent, míg a fogyasztásra való igény ezzel párhuzamosan megnőtt. (greenfo.hu)

Megkezdik a Velencei tó oxigéndúsítását, hogy elkerüljék a tömeges halpusztulást. Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint a vízminőség jó, de az alacsony vízállás és a hőség miatt szükség van a beavatkozásra. (index.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeni hatállyal megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018-as törvény több rendelkezését. Az eljárást kezdeményező MSZP-s képviselői indítvány szerint a sérelmezett rendelkezések olyan kivételeket tartalmaznak, amelyek a balatoni környezet és a vízpart védelmében hozott környezetvédelmi szabályok lazítását szolgálják. Lehetővé teszik, hogy miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely megkerüli a magasabb, törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat. A rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól garanciák nélkül adnak felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintről.

Így az alsóbb szintekre delegált alapjog-korlátozási hatáskör következtében megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos követelmények. Az Alkotmánybíróság szerint az egészséges környezethez való, az alaptörvényben rögzített alapjogot (és ennek részeként a visszalépés tilalmát) érvényre juttató, illetve az alaptörvényben rögzített állami intézményvédelmi kötelezettség teljesülését biztosító garanciális törvényi szabályok alóli kivételeket is csak törvényi szinten lehet szabályozni, azok alkotmányosan nem delegálhatók alacsonyabb, rendeleti szintre. (napi.hu)

A szabályozás egyik érintett része azt mondta ki, hogy bár a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül − a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével − épület nem helyezhető el, az illetékes miniszter „különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot” miatt eltérhet ettől. (hvg.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Az egészséges és fenntartható táplálkozásra dolgoz ki új stratégiát a német szövetségi kormány, hogy a német lakosság kevesebb húst és cukrot fogyasszon. Az embereket a növényi alapú táplálkozás irányába terelnék. A tervezet fontos pontja, hogy a munkahelyi és közétkeztetésben, valamint a gyermekétkeztetésben az alapanyagok jelentős része biotermesztésből származzon. A stratégia kiemelt célja lesz az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása is. A DBV, a legnagyobb német gazdaszervezet szerint inkább azt kellene meghatározni, hogy a helyi alapanyagokat használják fel.

Ha a németek nem akarnak önszántukból lemondani a hizlaló és egészségtelen ételekről, akkor adóemelés formájában érné el a szövetségi kormány, hogy ezeknek az ára dráguljon. A büntetőadók esetleges bevezetése ellen nemcsak a gazdaszervezetek szólaltak fel, de a német élelmiszeripar szereplői is hevesen tiltakoznak. Úgy látják, egy ilyen lépés jelentősen csökkentené a versenyképességüket, ráadásul komoly kormányzati beavatkozást jelentene a szabadpiaci működésbe, amely szembemegy a nemzetközi és az uniós egyezményekkel. (MN 2)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.