Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata. 

ÖKOPOLITIKA

Takács-Sánta András humánökológus, az ELTE docense szerint többnyire hibát követünk el, mikor a jelenlegi trendeket egyszerűen kivetítjük a jövőbe. A komplex rendszerek viselkedésének előre jelezhetetlensége miatt máshogy kéne viszonyulnunk a jövőhöz. Az 1960-as évek végén, mikor az ökológiai válságra rádöbbentünk, megjelentek az ökokatasztrofisták, akik közölték, hogy néhány évtized múlva mindennek vége. Ma is él és alkot Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem professzora, aki a Population Bomb (Népesedési bomba) című híres könyvében 1968-ban leírta, hogy tíz év múlva már sokkal kevesebb ember fog élni, mert tömeges éhhalál lesz, és aki életben marad, annak is nagy mértékben romlik az életminősége.

Glenn T. Seaborg, Nobel-díjas vegyész a ’70-es években azt írta, hogy 2000-ben atommeghajtású űrhajókon fogunk a Marsra utazni, és az emberiség vezető energiaforrása a fúziós energia lesz. Ez meg a másik, abszolút technooptimista véglet: most, 2022-ben a fúziós energia még nullán van, és úgy néz ki, hogy a legjobb esetben is pár évtized, mire lesz belőle valami. Ezek nagy emberek nagy tévedésekkel. De az ökokatasztrofizmussal való szembehelyezkedés nem azt jelenti, hogy ne volna nagy a baj. Létfeltételeinket olyan mértékben és olyan ütemben alakítottuk át, hogy ez kézzelfogható veszélybe sodor minket, amivel sürgősen kezdeni kell valamit. A két legfontosabb része az ökológiai válságnak a globális éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése, ez utóbbi elsődlegesen a fajok kihalását jelenti.

Ez két olyan környezeti probléma, amelyeknek nagyon régóta tudatában vagyunk, és eddig nem tudtunk mit kezdeni velük; kisebb, lokális sikerek akadnak, de ha a nagy képet nézzük, mind a két folyamat csak mélyül és gyorsul. Akadnak azért részsikerek is. A savas esők miatti tömeges erdőpusztulás ma szinte szóba se kerül. Részben mérséklődött is a kén- és nitrogénkibocsátás visszafogásával. Egy másik ilyen történet az ózonréteg elvékonyodása. Kéznél volt a helyettesítő technológia, nem kellett a cégeknek komoly profitról lemondaniuk, ezért egyszerűen mentek a nemzetközi tárgyalások.

A fosszilis energiaforrások használatának visszafogása viszont óriási érdekeket sértene. Ráadásul a helyettesítő technológiáknak is meglesz a környezeti ára. A nukleáris energiával főként biztonsági gondok adódnak, a megújulók fő baja pedig az, hogy nagyságrendekkel nagyobb a helyigényük. (24.hu)

Baráz Csaba szerint a magyar állami természetvédelemnek jelenleg nincs szakpolitikai stratégiája: a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (ami a mindenkori Nemzeti Környezetvédelmi Program melléklete) lejárt, a helyére lépő egyre késik – ami végül is nem baj, mert a 2020-ban elkészült (2021–2026-ra szóló) tervezet elég gyenge. Erdőt, mint a legérzékenyebb ökoszisztémát jóformán „nyomokban sem tartalmaz”. A magyarországi nemzeti parkoknak sem jogszabályban elfogadott természetvédelmi kezelési terve, sem övezeti besorolása (a HNP kivételével) nincs (mulasztásos törvénysértés). Közben az igazgatóságok mára jóformán turisztikai és szállásszolgáltatókká váltak a rejtélyesen hangzó „alprioritásváltás” jegyében, ami az alapfeladatok ellátásának rovására megy. Az álláshelyek jelenlegi elvonása ugyanakkor a milliárdos fejlesztések nyomán megalkotott látogatóközpontok és természetismereti és környezeti nevelési programok működtetését is kétségessé teszi. (greenfo.hu)

Megszavazhatja a vidék a fővárosi építkezéseket? (Vagy Lázár János felől nézve: minden fontos beruházás leállítását?) Garay Klára szerint természetesen nem. Magyarországnak mint az Európai Unió tagországának alapvető szabályozó elve a szubszidiaritás. Azaz a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. XI. Pius pápa Quadragesimo anno enciklikája szerint „Amit az egyes egyének saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt hatáskörükből kivenni és a közösségre bízni tilos. Éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani – jogszerűtlenség, és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének fölforgatása”.

Azok dönthetnek, akik a döntés következményeit a bőrükön fogják érezni, akik a döntés előnyeit, hátrányait életük minőségében tapasztalhatják meg naponta, egyúttal legjobban ismerik az adott területet. Az államok pedig az önkormányzatokat és a lakosságot megkérdezve, a szakhatóságok állásfoglalását megfontolva, a helyi szervezetek, civilek, szakmai tömörülések véleményének figyelembevételével hoznak döntéseket. (Európában.) Érdemi beleszólási jogot kell kapnia a fővárosnak, a kerületeknek, szakmai szervezeteknek, közlekedési hatóságnak, vízügynek, közműcégeknek, örökségvédőknek, környezetvédőknek.

Erkölcstelen és törvénytelen, hogy a kormányzati döntésekről a bevezetést megelőző napokban értesülünk. Sem alapos előkészítés, sem társadalmi egyeztetés nincs. Hatályba lép a vegytiszta kormányzati akarat, mint derült égből villámcsapás. A szubszidiaritás elvéhez legalábbis közelítő állam működése önmagát korlátozni képes államot feltételez, és aktív állampolgárokra alapozza működését. (greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó ugyanolyan mértékben klímabarát, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó IFPEN francia kutatóintézet friss elemzésére. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését is.

Egy 2018-ban publikált az amerikai Földművelésügyi Minisztérium számára készített tanulmány szerint a takarmánykukorica-alapú bioüzemanyagok 40 százalékkal kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz. A technológiák fejlődésével ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt Európában. (Dunaújvárosi Hírlap)

2020-ban a közlekedési szektorban a megújuló energia 11,57 százalékos részarányt ért el. A magasabb kötelező bioüzemanyag-bekeverési arányoknak köszönhetően 2020-ban több mint 80 százalékkal nőtt a bioetanol, illetve közel 25 százalékkal a biodízel felhasználása. (magyarhirlap.hu)

Már három fővárosi kerületben lassítanák 30-ra a maximális sebességet. A megkérdezettek alig 28 százaléka tartja szükségesnek a sebességhatárok jelentős csökkentését, mert ezáltal megelőzhetők a súlyos közúti balesetek, ezzel szemben 65 százalékuk szerint nincs szükség rá, mert forgalmi dugókat okoz és növeli a légszennyezést. A budapestiek esetében az elutasítottság az országos átlag felett alakult: 68 százalékuk fogalmazott meg elutasító, és csupán 23 százalékuk támogató véleményt. (hirado.hu)

A visszafordíthatatlan környezeti károk elkerülése érdekében a Habitat for Humanity Magyarország szerint nem szabad újból belefogni a barnakőszén és a lignit kitermelésébe, hogy ezeket szennyező és egészségtelen lakossági tüzelőként árusítsák. (portfolio.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – jelentette az Országos Vízügyi Felügyelőség. (mandiner.hu) Az Antarktisz jégrétege a múlt hónapban elérte a műholdfelvételek által az elmúlt 44 év alatt valaha mért legkisebb területet - közölte a Copernicus európai klímavédelmi szolgálat. (nepszava.hu)

Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet éghajlatkutatója szerint a mostani aszály, szárazság és hőség globális oka az, hogy most a Csendes-óceánnak a középső és keleti medencéje az átlagnál 4-5 fokkal hűvösebb. Ez már két és fél éve zajlik, s emiatt kevesebb vízgőz kerül a légkörbe, ami az egész globális cirkulációs rendszerre kihat. Ez nálunk azért jelent most problémát, mert a mérsékelt öv a trópusokról szerzi be csapadékának nagy részét, ez azonban most nem érkezik meg a mérsékelt éghajlati övre. A legtöbb klímaszimuláció azt mutatja, hogy a jövőben ehhez egyre jobban hozzá kell szoknunk. Korábban is voltak aszályok, de a jövőben sokkal gyakoribbak lesznek. (Hír TV)

Az amerikai szenátus egyéves huzavona után megszavazta Joe Biden elnökségének harmadik nagyobb gazdasági csomagját. Ez most visszakerül a képviselőház elé, ahol várhatóan elfogadják. A demokrata párti politikusok és a sajtó által inflációcsökkentő törvényként emlegetett csomag valójában elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, az energiahatékonyság javításáról, valamint a gyógyszerárak letöréséről szól; az pedig vitatott, hogy az Egyesült Államokban is évtizedes csúcsokat döntögető infláció ellen mennyire lesz hatásos. A program eredetileg tízéves távlatban 3500 milliárd dolláros volt, amelyet később a demokrata párton belüli egyezkedés során kétezermilliárdra alkudtak le.

Joe Manchin, Nyugat-Virginia demokrata szenátora, a fosszilis energiatermelők régi védelmezője sokáig ellenállt, végül kiegyezett a pártjával, aminek fejében néhány olaj- és földgázvezeték támogatását is kilobbizta. Jesse Jenkins, a Princeton Egyetem kutatója szerint a törvény nélkül reménytelenül messze lennének a klímacéloktól, és a jogszabály elfogadása lehetővé teszi, hogy elnöki rendeletekkel, állami és helyi önkormányzati intézkedésekkel és a magánszektor vezetésével elérjék a párizsi ígéreteket. (telex.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A francia kormány felhatalmazott öt atomerőművet, hogy az előírtnál melegebb vizet engedjen vissza a természetbe, máskülönben félő, hogy csökkenteniük kell a termelést vagy akár le is állhatnak. A rendelkezést kifogásolja a France Nature Environnement civil szervezet, mivel az veszélyezteti a folyók és a partok élővilágát. (MN 9)

Az orosz Interfax hírügynökség szerint az ukrán erők rakétát lőttek a zaporizzsjai atomerőmű területére. Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat ugyanakkor az orosz erőket vádolta, hogy az ellenőrzésük alá került atomerőműre saját maguk lőttek. (ujszo.com) Antonio Guterres ENSZ-főtitkár követelte, hogy juttassák be a nemzetközi ellenőröket a zaporizzsjai atomerőműhöz, miután Oroszország és Ukrajna csak egymásra mutogat Európa legnagyobb atomerőművének megtámadása miatt. Oroszország szerint minden normális üzemmódban működik az erőműben.

Az oroszok megerősítik a zaporizzsjai atomerőmű körüli légvédelmet, ugyanis a jelentések szerint napok óta lövik a telephelyet. (index.hu) Demkó Attila szerint az erőmű orosz kézben van. Nem az oroszok lövik, hanem az ukránok, persze nem magát a reaktorokat, hanem a munkálatokat, amivel az oroszok le akarjak választani az ukrán energetikai rendszerről a blokkokat. (mandiner.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A Cambridge Econometrics tanulmánya szerint a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatásra van szükség. (index.hu) Az energiabiztonság növelése érdekében a francia kormány rendkívüli intézkedéseket hoz, és azok célja, hogy fellendítse a megújuló energiaforrások térnyerését. Franciaország 2050-ig 50 tengeri szélerőművet akar megépíteni, melyek összteljesítménye eléri majd a 40 GW-ot. A kormány azt is tervezi, hogy az emelkedő nyersanyagköltségek különbözetét is figyelembe vegye, illetve beszámítsa a szerződésekbe. (napi.hu)

A Párbeszéd emlékeztet: 2010-es választási programjában a Fidesz megígérte a zöldenergia-használat adminisztratív akadályainak eltörlését. Ehelyett szélerőmű-tilalmat, napelem- és hőszivattyú-adót vezetett be, valamint hosszú távú gázszerződést kötött Oroszországgal. Megmagyarázhatatlan, hogy továbbra is érvényben van a szélerőmű-tilalom és a zöldenergia büntetőadója, pedig egy szélerőmű az engedély megadásától számított akár három hónapon belül olcsó, klímabarát energiát tud termelni. (greenfo.hu)

Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt. (magyarhirlap.hu)

A megújuló energiaforrások újrahasznosítási ágazata a nap- és szélenergia növekvő mennyiségű hulladékának köszönhetően feltörekvő üzleti lehetőséggé vált. A General Electric szélturbinákat gyártó részlege például cementgyártó cégekkel együttműködve a nyugdíjazott szélturbinák lapátjainak a cementgyártásban való nyersanyagként való felhasználására törekszik. Ugyanakkor az intenzív támogatás ellenére jelenleg ez a szektor még nem érte el a méretgazdaságosság határát. (magyarhirlap.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Feltűnően magas, háromszáz milliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából az Agrárminisztérium cím alatt a jövő évi költségvetésben. A szakemberek szerint ezt a pénzt a tárca csak úgy tudja összeszedni, ha esetleg hozzányúl az erdőgazdaságok vagyonához, a nemzeti parkok területéhez. A nemzeti parkok ingatlanjainak eladásával egyszer már próbálkoztak, de az Alkotmánybíróság akkor ezt megakadályozta.

Rodics Katalin szerint a védett állami területek eladása alkotmányellenes és minden létező természetvédelmi jogszabályt, nemzetközi egyezményeket és uniós kötelezettségeket is sértő elfogadhatatlan lépés lenne. Ennél nagyobb pusztítást nehéz elképzelni, némi túlzással magyar természetvédelem végét jelentené. Az Európai Unió jelenleg óriási pénzösszegeket tartogat a biológiai sokféleség, az élővilág védelmére, amiből azért sem szabadna kimaradni, mert már most jól érzékelhető, hogy közösségen belül ennek megvalósítása mennyire fontos célkitűzés. Hazánktól is azt várják, hogy a védett területeinket hatékonyan kezeljük, védjük, ne csökkentsük, hanem ellenkezőleg: állítsuk helyre a már esetleg tönkretett élő rendszereket. (greenfo.hu)

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló kormányrendelet szerint a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy védett természeti területen fakitermelés után nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, az őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdő védelméről szóló törvényben foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető, az állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat pedig hatósági engedély nélkül alakítható ki. (hvg.hu)

Schiffer András szerint ezzel a természetvédelem megszűnt Magyarországon. (mandiner.hu) Komment: Annak, aki nem ismeri az erdőgazdálkodás rendjét, minden fakitermelés egyet jelent a természetvédelem végével. Nem kell aggódni. Az erdészek tudják a dolgukat es nem lesznek letarolt hegyoldalak. Annyi történik, hogy most vegetációs időben is lehet termelni ott, ahol erre megérett az állomány. Korábban volt már ilyen, mégse tűntek el az erdők és sokkal többen fűtöttek akkor fával.

Gálhidy László, a WWF Erdő programjának vezetője kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen. A WWF példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen.

A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását. Aligha indokolható, hogy miért van szükség e drasztikus beavatkozás lehetőségének visszaállítására, amivel a 2009. évi új erdőtörvény egyik fontos vívmányát dobjuk szemétre. Ezekben a nagyrészt védett erdőkben már régen nem a fakitermelésé kellene, hogy legyen a főszerep. A lakossági energiahatékonysági programok hiánya, amit már régen meg kellett volna hirdetni, most ütközik igazán ki, hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük. (index.hu)

Az Ökológiai Kutatóközpont szerint a tűzifarendelet alapján veszélybe kerül a védett területeken található erdőállományok hosszú távú fenntarthatósága. A megnövekedett tűzifaigényt elsősorban a nem védett területen található, alacsonyabb természetességű (átmeneti erdők, kultúrerdők, idegenhonos állományok, faültetvények) intenzívebb használatával kéne biztosítani. A rendelet a jelenlegi formájában nemcsak az erdei élővilágot és a biodiverzitást veszélyezteti, hanem az erdők klíma-, víz- és talajvédelmi funkcióját és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodó képességét is csökkenti.

A szükséges faanyag biztosítható a jelenleg e területeteken elterjedt fokozatos felújító vágás keretében, amely az eredetihez hasonló természetességű, mag eredetű állományokat hoz létre. Hegy- és dombvidéki védett területeken, őshonos állományokban az eddigi erdészeti politika törekvése ennek csökkentésével az örökerdő üzemmód terjesztése, ami a folyamatos erdőborítás biztosításával kielégíti az ökológiailag fenntartható faanyagtermelés követelményeit. A teljes vegetációs időszakra vonatkozó fakitermelési korlát részleges feloldása indokolt lehet, elsősorban az őszi, késő nyári időszakban, azonban a szaporodási időszakra eső tavaszi, kora nyári fakitermelések jelentős kárt okozhatnak a költő madárállományban és egyéb életközösségekben.

Miután a rendelet számos lehetőséget biztosít a fenntarthatóság kiiktatására, az „ökológiai szempontokat figyelembe vevő erdész szakemberek bölcsességére van bízva”, hogy a tűzifa igények kiszolgálása érdekében ne szoruljanak háttérbe az ökológiailag értékes erdőállományok hosszú távú fenntarthatósági szempontjai. (merce.hu) Zambó Péter erdészeti államtitkár szerint a rendelet kizárólag veszélyhelyzet esetén olyan erdész szakmai intézkedéseket teszi lehetővé, amelyek elősegítik a faanyag minél gyorsabb piacra jutását. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény rendelkezései, a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli. Vagyis a fenntarthatósági kereteket a veszélyhelyzeti tűzifa rendelet esetén sem lehet túllépni.

Kizárólag abban az esetben és csak átmenetileg alkalmazzák a vészhelyzeti szabályokat, amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény indokolja, hogy a fenntarthatósági kereteken belül az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát tudjanak biztosítani. Amennyiben ilyen veszélyhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik. (pestisracok.hu)

Keresztes L. Lóránt, a fenntartható fejlődés bizottság LMP-s elnöke szerint a kormány a természetvédelmi szempontok megsértésével rendeletben könnyíti meg a fakitermelést, többek között a védett területeken kiterjeszti a tarvágás lehetőségét. A kormány tévesen azt gondolja, hogy a fakitermelés növelésével kezelni tudja az energiaválságot, holott a frissen kivágott fa – az akác kivételével – rossz fűtőértékű, emellett szennyezi a környezetet, tehát nem nyújt ezen a télen megoldást a fűtési gondokra. Ellenben, ha a kormány most kétségbeesett kapkodásában a fák, az erdeink ellen fordul, súlyosan veszélyezteti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességünket.

Veszélybe sodorja az egyébként is rossz állapotban lévő erdőségeinket, melyek védelme nagyon fontos lenne ahhoz, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjáráshoz sikerrel tudjunk alkalmazkodni, például meg tudjuk tartani a vizet a tájban, és ezzel lassítsuk, vagy akár meg is fordítsuk az ország kiszáradását. Nagy István egyik nap még a víz megtartásának fontosságáról, a klímaadaptációs feladatokról beszél, másnap pedig homlokegyenest szembe mennek ezekkel a célokkal. (greenfo.hu) Keresztes László Lóránt állásfoglalást kért a fakitermelési korlátozást megszüntető kormányzati rendeletről Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől is. (MTI)

Az LMP az Alkotmánybíróságon támadja meg a fakitermelésre vonatkozó kormányrendeletet. Schmuck Erzsébet szerint a magyaron kívül egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd. Az agrárminiszter szerint továbbra is fenntartható módon zajlik a tűzifa kitermelése, a könnyítése nem fog ártani az erdőknek. A fa kitermelése nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem. „A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt, mint zöld tőkét semmiképpen se veszélyeztessük.” (hvg.hu)

Horn Gábor szerint Orbánék pontosan tudják, hogy nem fognak ettől több fát kivágni. Ez megint csak arról szól, hogy a miniszterelnök megoldja. Baj van, kivágjuk az erdőket. Nem fogják kivágni. Lehet, hogy az lesz, hogy mi védjük a természetet, és az Alkotmánybíróság meg működik. (ATV) A Klímapolitikai Intézet szerint a kormányrendelet nem a jövő felélése és az erdőségeink tarvágása, hanem energia veszélyhelyzeti intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze az árspekuláció kialakulását a tűzifa piacon. Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint az előző tíz évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki erdeinkből, ennek köszönhetően pedig minden évben 5 millió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete. (pestisracok.hu)

Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester szerint a város tulajdonában álló erdők kivágása nem kerülhet szóba. A természetvédelmi területeken húzódó, jóval idősebb, felbecsülhetetlen értékű erdők kivágása sem megengedhető. A természetvédelmi, klímastratégiai, valamint szakmai szempontokat figyelembe véve az önkormányzat és a kormány milliárdokat invesztált ezeknek az értékeknek a megmentésébe, fejlesztésébe, melyeknek jelentősége generációkon átívelő. Az új szabályozás elsődlegesen a magántulajdonban lévő erdőterületek kapcsán jelenthet gondot. Ha lazításra kerülnek ugyanis a kitermelés, a pótlás, az engedélyeztetés szabályai, az a jelenlegi gazdasági helyzetben fakivágásra ösztökélheti az ingatlanok tulajdonosait, hiszen nagyon magas piaci áron tudják értékesíteni tulajdonukat. (nepszava.hu)

Az erdészek többsége nem lenne partner a pusztításban: több 10 évre szóló vágási tervek vannak, amiket megalapozott szakmai indokok nélkül senki nem fog felborítani. A kormányrendelet csak egy lehetőség, amit a legtöbb helyen nem fognak kihasználni. A mostani „faéhség” legkésőbb októberre elmúlik, hiszen szeptemberben újra beindul nagy volumenben a termelés, sőt gyérítés már jelenleg is folyik több helyen. (Nv 11) Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke szerint a rendelet célja, hogy a kitermelésre minden tekintetben alkalmas, felhalmozódott fakészletek egy részét, szükség esetén, időben hozzáférhetővé tehessék. Az erdőgazdálkodók elsősorban akácosok kitermeléséből tervezik biztosítani a lakosság által esetlegesen igényelt többlettűzifa mennyiségét. Az akác rövid száradási időszak után is hatékonyan elégethető. (hirado.hu)

Az elmúlt években sokan a nem őshonos akácot telepítették, azonban az érintettek nagy része nem vágta ki, ugyanis a korábbi szabályok értelmében helyükre őshonos fafajtát kellett volna telepíteni (ami így az üzleti számokat is átírta, mert az akác után csak hosszú idő elteltével, költségesen lehet visszaalakítani a területet). Most viszont természetes módon akácerdő növekedhet a kivágott akácos helyén. Ez a megkötés szűnik most meg, az akácok könnyebben kerülhetnek a piacra, és a korábban. (portfolio.hu)

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák. A burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. (MTI)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Nagy István agrárminiszter szerint a klímaváltozás szemléletváltást sürget a hazai vízgazdálkodásban, a korábbi gyakorlat helyett a víz megtartására kell helyezni a hangsúlyt. A megváltozott éghajlati körülmények között a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az ezzel kapcsolatos döntések nem tűrnek halasztást. Az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, és bő víz idején minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. Fel kell emelni a talajvízszintet, újratelepíteni a mezővédő erdősávokat, hogy olyan életteret tudjunk kialakítani a táj adottságainak megfelelően, ami lehetővé teszi a csapadékképződést. De a termelők oldaláról is személetváltásra van szükség. Másképp kell művelnünk a területeinket, hogy megőrizhessük a talajban lévő nedvességet. El kell gondolkodni azon, hogy a mai időjárási körülmények között az egyes tájegységeken mely növényeket tudjuk megtermelni. A növényeknek genetikailag kell ellenállóbbnak lenniük a szárazsággal szemben. Mindebben az európai uniós szabályok is támogatnak bennünket. (magyarnemzet.hu)

Pinke Zsolt és munkatársai az Ecosystem Services című lap által közölt elemzésben megállapították, hogy az egykori árterek és belvizes területek természetes állapotának visszaállítása sokkal nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a jelenlegi szántóföldi termelés fenntartása. Az egykori ártereken kialakított szántóföldi állomány túlnyomó része az ország legaszályosabb zónájában található, és ezek az egykori alföldi árterek vannak leginkább kitéve egyaránt a belvíznek és aszálynak. Emellett itt vannak a legalacsonyabb hazai termésátlagok is, amin öntözéssel sem lehetne érdemben javítani, és nem is lennének kifizetődők az ehhez szükséges drága fejlesztések.

Ezeknek a területeknek vizes élőhellyé visszaalakításával ellenben lehetőség nyílna érdemi erdőtelepítésre a rendkívül alacsony erdősültségű tájban, és ami révén számos különböző ökoszisztéma-szolgáltatást biztosíthatnának: az erdőkkel jelentős szénmegkötési kapacitás jönne létre, javulna a térség talajának vízellátottsága, mérséklődnének az aszályos időszakok kedvezőtlen hatásai, csökkenne a válságos helyzetű növénytermesztők száma, javulna az élelmiszer-termelés biztonsága. Emellett jelentős összegű megtakarítást is el lehetne érni azzal, hogy kiválthatóvá válnának azok az ár- és belvízvédelmi fejlesztések, amelyeket a klímaváltozás nyomán egyre szélsőségesebbé váló csapadékviszonyok kényszerítenének ki. (hvg.hu)

A környezetvédelmi minisztérium a csallóközi vízkészlet védelmére irányuló akciótervet terjeszt ősszel a kormány elé. A tárca szerint az ivóvízforrások védelmének abszolút elsőbbséget kell élveznie a terület gazdasági hasznosításával és az építkezések bővítésével szemben. Csallóközben található Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészlete. A felszín alatti víz minőségét azonban a túlzott műtrágya- és növényvédő szerek használata, valamint az ipari üzemekből és hulladéktárolókból kiszivárgó veszélyes anyagok veszélyeztetik. (ujszo.com)

Szalma Elemér hidrobotanikus szerint a felszín alatti talajmozgásokból következő vízáramlások miatt elsivatagosodni nem fogunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk. A lehetőségekhez mérten újra kellene teremteni az ártereinket, mocsarainkat, lápjainkat. (pestisracok.hu)

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, a Növénytermesztési-tudományok Intézet vezetője szerint egy jól átgondolt Alföld-stratégia mellett a mai csapadékmennyiség akár 50-60 százalékával is képesek vagyunk optimális gazdálkodást folytatni az Alföldön. A klímát nem tudjuk befolyásolni, de az Alföldet érő évi 400-500 milliméternyi csapadék nem is kevés, a világban nálunk szárazabb viszonyok között is lehet eredményes növénytermesztést folytatni. Ha a jelenlegi mennyiséget a talajban tudjuk tartani, elkerülhetjük, illetve mérsékelhetjük a komoly aszálykárokat.

Szárazságtűrő fajok és fajták nemesítésében nemzetközi szinten is jól állunk. A MATE génbankja Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb ilyen intézete, jó alapot jelent a munkához, a kialakuló hazai klimatikus viszonyok pedig arra figyelmeztetnek, hogy ezzel kiemelten kell foglalkozni. A talaj mindennek a kulcsa: ha képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat. De ha nem, akkor nincs az a szárazságtűrő fajta, amelyik víz nélkül is életben marad. Elkerülhetetlen az alföldi vizek természetes állapotának legalább részleges visszaállítása. Az esők, áradások medencékben, mélyedésekben, folyókanyarulatokban, ártereken, csatornákban visszatartott vize lehet képes olyan szintre „visszaemelni” a talajvizet, ami megfelelő talajhasználattal, szárazságtűrő fajták alkalmazásával már elegendő lehet a súlyos aszályok kivédésére. (napi.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Győr kertvárosában, a 10–12 ezer lakosú Győrszentiván határában az ipari park bővítése céljából 300–350 hektár jó minőségű mezőgazdasági területet sorolnak át a kormány kívánságára és 10 milliárd forintos támogatása mellett. A napraforgó és a kukoricatáblák helyett különösen veszélyes ipari tevékenységhez szükséges létesítményeket engednek a területre, néhány száz méterre a lakóházaktól. Hogy pontosan milyen beruházásról van szó, azt a lakossági fórumon sem árulták el, a résztvevők nem a jövőbeli beruházásról, csak az ipari park bővítéséről mondhattak véleményt, a konkrét tartalom ismerete nélkül. A helyiek arra számítanak, akkumulátorgyár épülhet a területen.

Sik Sándor helyi fideszes képviselő szerint a gyártelepítés profilja még nincs eldöntve, tájékoztatás csak a kormánytól várható. Az Ipari Park bővítése szükséges, mert a terület elfogyott. A bővítés környezetterheléssel fog járni, ezért is kérte Sik egy a levegőterhelést mérő állomás telepítését az ipari park bővítésének részeként. A jegyző és a főépítész emberei szintén annyit mondtak, kormányberuházásról van szó, az önkormányzatnak sincs tudomása arról, milyen beruházás készül.

Az eddigi mezőgazdasági területet „jelentős mértékben zavaró hatású” ipari övezetbe sorolják át, ahol „különösen veszélyes (pl. tűz, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges létesítményeket” lehet majd elhelyezni. A kis vidéki vasútállomás helyére 12 vágányos terminált terveznek, az ipari parkba két vontatóvágányt is építenek. A térképvázlaton több mint 100 hektárnyi gyárterületen három óriási üzemcsarnok képe bontakozik ki. Egy gazda szerint volna más megoldás. A Duna mellett, néhány kilométerrel keletre lenne 5 aranykoronás, művelésre alkalmatlan terület, amely rendelkezik ugyanilyen vasúti és közúti összeköttetéssel. Igaz, nem közvetlenül a jelenlegi Audi-gyár szomszédságában lenne a terület.

Dézsi Csaba győri polgármester szerint semmi olyat nem fognak engedni Győrött, ami az életminőséget veszélyezteti. Ma már elképzelhetetlen, hogy olyan technológia kerüljön lakott terület közelébe, ami veszélyes lenne a lakókra. Konkrét beruházásra a városnak semmilyen elköteleződése vagy megállapodása nincs, és arról sincs szó, hogy bármelyik cég a letelepedését megígérte volna. Érdeklődők szerencsére vannak. Minden komoly szándékú letelepülni szándékozó cég esetében az egyetemmel Dézsi elvégeztet egy környezetvédelmi hatástanulmányt, mely még időben feltárja a lehetséges és valós veszélyeket. „Anélkül nem lesz ide engedve senki.” Az ipari park betelt, több, letelepülés után érdeklődő céget kellett elküldeniük, mert nincs már hely a régi területen. (24.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Napjainkban, amikor a fa drága, és erdőterületekben sem bővelkedünk, minden olyan megoldást támogatni kell, ami az ipari célú fakitermelést visszaszorítja. Az építőipari cégek már rég óta innovációik fókuszába helyezték a környezetbarát, fenntartható technológiák fejlesztését. Így pl. a zsalukat gyártó MEVA választékában is már 20 éve elérhetők a számtalanszor felhasználható, újrahasznosítható műanyag zsalutáblák, amelyek az építkezések fafelhasználásának visszaszorításában oroszlánszerepet játszanak. (greenfo.hu)

Szétverheti az eddig jól működő vállalati hulladékgazdálkodási rendszert az, amilyen feltételek mellett a kormány kiosztotta a 35 évre szóló koncessziót a Molnak. Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint a kiterjesztett gyártói felelősség alapján az Ökopack és az Ökopannon sikeresen működött: egy kivétellel minden, 2012-ben elérendő uniós cél teljesült, egyes esetekben már az ambiciózusabb 2025-ös célok is. A hulladékgazdálkodás 2012-es állami felügyelet alá vonása óta azonban romlott a helyzet, a legtöbb anyagféleség újrahasznosítási aránya visszaesett. Papírból és vasból a jelenlegi célérték közelében van a rendszer, de műanyagban és főként üvegben óriási a lemaradás; 2023-tól a Molra hárul a feladat, hogy a jóval szigorúbb 2025-ös és 2030-as célértékek felé mozdítsa el a hatékonyságot. (greenfo.hu)

Borbély László volt romániai környezetvédelmi szerint az országban több mint 1500 olyan zagytározó, illetve olyan terület van, ahol szennyezett a talaj. 18-20 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a problémát megoldják. Régebben volt lehetőség EU-s pénzek lehívására is ehhez, de sok cég, melynek felelőssége lett volna, tönkrement, eltűnt. Valami megoldás kellene erre is, egy országos stratégia. (transtelex.ro)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az TIM támogatásával jelenik meg.