Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa szerint az európai embargó megvétózásával „a magyar kormány újra az orosz agresszort támogatná, és azt, hogy az uniós országok továbbra is olajvásárlással finanszírozzák Oroszország ukrajnai háborúját”. A Greenpeace szerint klímavédelmi szempontból is a radikális takarékosság lenne az egyetlen út előre.

A kockázatokra az olaj esetében elsősorban a közlekedési szektor átalakításával, különböző takarékossági és más, a felhasználást csökkentő intézkedésekkel fel kell készülni, magyar és uniós szinten egyaránt. A klímaválság miatt mihamarabb csökkentenünk kell a fosszilisek felhasználását, és fel kell gyorsítani az átmenetet a megújulókra. Nem az a megoldás, hogy Oroszország helyett más beszállítót keresünk. Radikális takarékosságra van szükség, ehhez pedig a rendszereink átalakítására és a szokásaink újragondolására. (greenfo.hu)

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország jelenleg biztos, stabil energiaellátását a szankciós csomag atombombaként lerombolná, ezzel ugyanis a magyar gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése lehetetlenné válna. A brüsszeli csomag 700 forintos benzint és 800 forintos gázolajat jelentene Magyarországon. Emiatt ebben a formában ezt a brüsszeli szankciós csomagot a kormány nem támogatja. (napi.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A bajai önkormányzat hiába döntött úgy, hogy a helyiek ingyen használhatják a tömegközlekedést, az ITM szerint a veszélyhelyzetre vonatkozó jogszabályok nem teszik lehetővé az önkormányzatoknak a különféle közszolgáltatások díjainak módosítását. A minisztérium két hónapos határidőt szabott a helyzet megoldásra. A bajai önkormányzat kezdeményezi az Országgyűlésnél, hogy az ilyen esetek elkerülése érdekében dolgozzon ki egy megfelelő jogszabályt. (greenfo.hu)

Szabó Árpád, a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője szerint a főváros Duna-parti kapcsolatát agyonvágják az alsó rakpartokat mindkét oldalon elfoglaló és észak–déli tranzitfolyosóként funkcionáló főutak – nem szólva a várost keresztben kettészelő hatsávos sztrádáról, amely az M1–M7-es autópálya forgalmát vezeti az Erzsébet hídon át a város szívébe. A magyar főváros identitása szempontjából a Duna olyan alapadottság, amelyet tévedés volt a múlt században közlekedési folyosóvá degradálni, de még inkább bűn azt ma is fenntartani. Szakmai közmegegyezés van abban, hogy nincs helye a belvárosban átmenő forgalomnak, és azzal sem vitatkozik senki, hogy a folyópartot vétek autóútként használni ahelyett, hogy rekreációs tevékenységeknek volna helyszíne.

Akkor használjuk legokosabban a folyópartot, ha zöld felületek, sétányok kialakításával egyfajta korzóvá, szabadidős területekké alakítjuk, és hagyjuk, hogy szerves fejlődés révén kapcsolata alakuljon ki a mögöttes, lehetőleg szintén forgalomcsökkentett városrésszel, ahol a közterületi funkciók foglalhatják el a parkoló autók helyét. Szabó Árpád egyetért a belváros autóterhelésének mérséklésére irányuló törekvésekkel, köztük a rakparti tranzitforgalom megszüntetésével a pesti oldalon, mivel a gyűrűirányú utak bizonyos mértékig be tudják fogadni az alsó rakpart tranzitforgalmát. Ugyanez a budai oldalon a gyűrűs úthálózat hiányában sajnos nem lehetséges. A pesti rakpart valódi alternatívája az, hogy hosszú távon alapjaiban változzon meg az emberek szemlélete, életmódja.

Szerinte a tömegközlekedés magas színvonalának köszönhetően Budapesten igenis lehet autómentesen élni a mindennapokban. Carlos Moreno kolumbiai tudós „15 perces város” víziója szerint az eszményi városban a városlakó negyedórán belül gyalog is eléri a számára fontos szolgáltatásokat, munkahelyet, nem kell felesleges utazásokkal töltenie az idejét. Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke szerint nem az a cél, hogy az észak–déli irányú forgalmat vagy általában a közlekedést gátolják, hanem hogy lehetővé tegyék a minőségi gyalogoslétet a rakparton. Kompromisszumos megoldásokat keresnek, hogy a lehető legkevésbé kelljen hozzányúlni a közlekedési rendszerhez, ezért csak szakaszosan, fokozatosan mentesítik az autóktól a rakpartot.

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a forgalomcsillapításnak adottak a módszerei. Dorner szeretné látni, hogy Karácsony Gergely mi alapján hozott ilyen horderejű döntést. Hol a nyoma a szakmailag megalapozott előkészítésnek? Szerinte ugyanis ilyen tanulmány nem készült, mert, ahogy minden hasonló horderejű intézkedést, a rakpart szakaszos lezárásának változatait is modellezni kellene, hogy kiderüljön, egyáltalán van-e értelme. Ugyanazzal a szakszerűtlenséggel fognak hozzá a rakpartlezáráshoz, mint a nagykörúti kerékpársávokhoz. A főpolgármester ötletszerűen rámutat egy rakpartszakaszra, és úgy gondolja, hogy lesz, ami lesz, a forgalom majd megoldja magától. Ezúttal is csak egy politikai kampányígéret megvalósításáról lehet szó.

Karácsonyék törölték a már futó P+R projekteket is, és persze a beígért egységes parkolási rendszer sincs a láthatáron. A közösségi közlekedés használóival szintén nem törődnek nem véletlenül vették le a napirendről a 2-es villamos rekonstrukcióját, holott nagyrészt már ez is meg volt tervezve. Szintén ejtették a fogaskerekű megtervezett bevezetését a Széll Kálmán térre. A belvárosi autóterhelés egyik komoly forrása, hogy az ott működő állami és önkormányzati hivatalok dolgozóit kifejezetten ösztönzik az autóhasználatra. Osztályvezetőtől fölfelé mindenkinek szolgálati kocsija van, vagy fizetik neki a benzinpénzt ahelyett, hogy bérletpénzt adnának. A városvezetés csak a saját „civiljeivel” áll szóba, és olyanokkal való egyeztetésekre hivatkozik, akiknek a közlekedési területhez nem sok közük van.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke szerint a rakpartlezárásnak már az alapgondolata is ellentétes a belváros tehermentesítéséről évtizedek óta és jelenleg is folyton hangoztatott elvekkel. Ha a pesti alsó rakpartot akár csak egy rövid szakaszon is lezárják, azzal Budapest egyik legfontosabb észak–déli ütőerét lehetetlenítik el, és terelik át a forgalmat pontosan abba a belvárosba, amelyet állítólag tehermentesíteni szeretnének. Az sem jelent valós megoldást, hogy a budai alsó rakpartra menjen át a forgalom egy része, mert egyrészt a hidak áteresztőkapacitása nincs meg hozzá, másrészt a budai alsó rakpart telítettsége is olyan nagy, hogy erre ráereszteni a pesti rakpartról lekerülő észak–déli forgalom egy részét környezetvédelmi és forgalombiztonsági szempontból elfogadhatatlan. (MN 7)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Ukrajna orosz inváziója után a német Max Planck Biogeokémiai Intézet befagyasztotta a szibériai kutatóállomáson dolgozók fizetését és olyan eszközök működtetésének finanszírozását, amelyek azt mérik, hogy az éghajlatváltozás milyen gyorsan olvasztja fel északi-sarkvidéki állandóan fagyott talajt, és ennek következtében mennyi üvegházhatású metángáz szabadul ki. Egy 15 millió eurós támogatás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagok és akkumulátor technológiák tervezését segítette, ezt a pénzt szintén befagyasztották.

Dmitrij Scsepascsenko orosz környezettudós szerint az olyan globális problémák, mint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség, aligha oldhatók meg orosz tudósok szakértelme nélkül. A permafroszt régió kétharmada Oroszországban található, ezért Ted Schuur, az Észak-Arizonai Egyetem ökológusa szerint az onnan származó adatok alapvetőek. Ha nincs adat a permafroszt oroszországi változásáról, akkor nem érthetjük meg a globális folyamatokat. Ez riasztó a tudósok számára, mivel a globális felmelegedés felolvasztja a régóta fagyott talajt, amely becslések szerint 1,5 billió tonna szerves anyagot tartalmaz. (MN 7)

A magyar kormány titokban foglalkozik az orosz gáz és az orosz technológiára épülő áramtermelés kiváltásán. Komoly anyagok készülnek, amelyekről a legnagyobb titokban tárgyaltak is. A különböző ITM-es programok révén látható pár irány: a napelemes program, a fűtéskorszerűsítés, a zöld busz, a távhőszolgáltatás hatékonysági projektjei.

Bár az erőművi bővítéseknél az továbbra is tabu, hogy Paks II-t bárki, akár csak egy szakmai anyag szintjén megkérdőjelezze, a kormányzat legalább elkezdett már gondolkodni egyéb erőművi fejlesztéseken. Ilyen a Paks I. üzemidő-meghosszabbítása, de az asztalon van a Mátrai Erőmű hosszított üzemben tartása is, amit még fél tucat hazai és 2-3 külföldi erőművi ötlet megvizsgálása is kísér. (napi.hu)

Kiválasztottak száz európai várost, amelyeket kísérleti és innovációs központokká alakítanának az elkövetkező években, hogy legkésőbb 2050-ig minden város klímasemleges legyen az EU-ban. Az okos-klímatudatos városok programjába három magyar város – Budapest, Pécs és Miskolc – is bekerült. Budapest már egy ideje keresi a lehetőségeket a közvetlen uniós támogatások eléréséhez. Ez a klímaváros-program lehet az egyik kapu ezen az úton. (Nv 6)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Az elkövetkező öt évben egymilliárd eurót fektet be különböző projektekbe Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie, hogy függetlenné válhasson a földgáztól. Földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt. A legnagyobb fejlődési potenciált a napenergia hasznosítása terén látják. A távhőnek is kulcsszerepet szánnak a város dekarbonizációjában: 2040-re Bécs hőigényének 56 százalékát távhő segítségével szeretnék fedezni. A hőtermelés terén is az alternatív megoldásokban – a földhő és a környezeti hő felhasználásában – látják a jövőt. 2022-ben kezdik meg az első elektrolízis üzem építését és átalakítják a donaustadti erőmű egyik gázturbináját is, hogy kísérleti jelleggel zöldhidrogént keverhessenek a gázhoz. Kutatják a zöld gázok és a hulladékból keletkező anyagok lehetséges hasznosítását is, illetve a különböző tárolási technológiákat. (greenfo.hu)

Racsek Dániel, az EcoStruxure, Schneider Electric üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója szerint a megújuló energiákra való átállás és az energiatárolás még meglehetősen drága technológia. Eddig meglehetősen alacsonyak voltak az energiaárak, ami nem ösztönözte a hatékonyságot, ebben most változás következhet be. (portfolio.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Május 27. és 29. között nyolcadik alkalommal szervezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen négy helyszínen száz filmet láthatnak a nézők. Idén a fesztivál díszvendége Olaszország lesz. (MH 6) Az amazonasi esőerdők kiirtásáról és a Gangesz folyó szennyezettségéről szóló filmek is bekerültek abba a 100 műbe, amelyeket a fesztiválon mutatnak be. Volt, aki oknyomozó munkával, más animációs filmmel hívta fel a figyelmet a környezet károsítására. (rtl.hu)

Sürgető feladat a jelentősen leromlott hazai termőtalajok szerkezetének helyreállítása. A magyarországi szántóterületeken található termőtalajoknak mára a 70–80 százaléka jelentős szervesanyag-veszteséget szenvedett el az elmúlt évtizedek során. Ez nem csupán a termésátlagot rontja, hanem a klímaváltozást is erősíti. A túlhasznált talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése nyomán visszaesik a talajban élő baktériumok, gombák, földigiliszták száma is, így a talaj nem, vagy csak kismértékben képes regenerálódni.

Az intenzív talajművelés, a szántás, forgatás, illetve a művelőgépek által okozott taposási kár hatására a talaj elveszíti porozitását. Az elfolyó víz megtartása is döntő, hiszen 40–60 ezer hektár is érintett lehet tavaszi belvízzel, amely nem feltétlenül többlettalajvíz, csupán a tömörödött talajról lefolyó nedvesség. Ennek a víznek a visszatartása a mélyebb fekvésű területeken hozzásegít a későbbi hónapokban szükséges vízpótláshoz. (Petőfi Népe)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

A WWF szakértője szerint az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba. Áder János kezdeményezésére annak idején az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vízgazdálkodási törvény 2017-es módosítását, amely szerint nem kellett volna engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb kutak fúrását. Ennek ellenére 2020. december 16-án egy hasonló törvénymódosítást nyújtott be a Belügyminisztérium. Ennek szövege annyiban volt más, hogy legfeljebb 50 méter mélységig fúrhatók kutak engedély nélkül, ezek a kutak azonban már nem lakossági használatra, hanem kizárólag mezőgazdasági célra létesíthetők.

A jövő nemzedékek szószóló akkor közleményben jelezte alkotmányos aggályait, az újabb törvény szövegét azonban Áder már nem küldte el az Alkotmánybíróságra, így jelenleg is ez a szabályozás van érvényben, tehát bizonyos korlátozások mellett maximum 50 méterig mezőgazdasági öntözésre alkalmas kutakat engedélyezés nélkül lehet létesíteni.

Dedák Dalma (WWF) szerint a legabszurdabb különbség az, hogy a korábban alkotmányellenesnek minősített törvény még csak a házi vízigény kielégítéséről szólt, de a 2020-asban már nem szociális alapú, hanem gazdasági intézkedés történt. Ez azt jelenti, hogy korábban más volt a cél, például az, hogy a tanyákon élőknek ne kelljen sok pénzt költeniük a mindennapi életükhöz szükséges vízre. Az újabb törvényben viszont már profitorientált mezőgazdasági célokról van szó. Ezzel az a probléma, hogy így nem lehet garantálni a felszín alatti vizek igazságos elosztását. (greenfo.hu)

A Balaton vízháztartását az idén januártól mostanáig szélsőségesen vízhiányos állapot jellemezte. A csapadék, a hozzáfolyás és a párolgás egyenlege a január-márciusi időszakban 1921, vagyis amióta rendelkezésre állnak ellenőrzött adatok, a legalacsonyabb értéket mutatta. A Balaton vízgyűjtőjére az elmúlt 30 év átlagának, vagyis a megszokott mennyiségnek még a fele sem esett le. Míg 1921 és 1999 között nem akadt példa negatív vízháztartási helyzetre, addig az ezredforduló óta a tavaly immár a nyolcadik ilyen esztendő volt. Az üdülési szezon végére akár 77 centiméterre is csökkenhet a vízszint, ami Istvánovics Vera szerint hasznos a tó ökoszisztémája szempontjából. 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, s így elkerülhető az algásodás is. Az alacsonyabb vízszint a nádasoknak is jó. (Nv 5)

A Városliget Zrt. egyelőre nem tudja, mi okozta a közelmúltban a halpusztulást. A vízminőségvizsgálat negatív, a Nébih hal-kórbonctani vizsgálata negatív, a BKM független vízminőség vizsgálati eredményei szintén negatívak. Amint tisztában lesznek a kiváltó okokkal, akkor tudnak konkrét lépéseket tenni. (magyarnemzet.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Budapest XI. kerületében a kiemelt kormányzati beruházások mellett egyre több rozsdaövezeti kiemeléssel támogatott lakópark építés zajlik. A XI. kerület kelenföldi Duna-parti barnamezős területek kifejezetten vonzó célpontok az ingatlanfejlesztők körében. A fejlesztésekhez azonban nem kapcsolódnak új óvodai, iskolai férőhelyek, orvosi rendelők, és a közparkok, meg a közösségi közlekedés fejlesztése is nagyon lassan halad. Az önkormányzatok csak akkor szigoríthatnak a beépítési szabályokon, ha jelentős kártalanítást fizetnek az ingatlanfejlesztőknek, így csak településrendezési szerződésekkel tudnak csekély előrelépést elérni.

A kerület újonnan megválasztott momentumos országgyűlési képviselője – Újbuda korábbi alpolgármestere –, Orosz Anna kezdeményezni fogja a parlamentben, hogy szüntessék meg a kiemelt kormányzati beruházásokat és a „rozsdaövezeti akcióterületeket” is. Országgyűlési képviselőként azért fog dolgozni, hogy a helyi építési ügyek visszakerüljenek az önkormányzatokhoz, nekik ugyanis a kormányhivatalokkal szemben megvan a jártasságuk és a kapacitásuk is, hogy az építésügyekben eljárjanak. Orosz Anna szerint a nyilvánosság ereje lesz a legjobb eszköz arra, hogy a fejlesztőket és a kormányt kompromisszumokra késztessék, ha egy tervezett beruházás ütközik a helyi érdekkel.

Az index.hu megkérdezte az építésügyi helyettes államtitkárt, milyen kiemelt kormányzati érdek fűződik a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező budapesti kerület létszámának további növeléséhez. Erre nem kaptak választ. Annyit közöltek: a helyi építési szabályzat határozza meg azt, hogy egy területre milyen és mekkora ingatlant lehet építeni. A XI. kerület által elkészített építési szabályzatok rendelkeznek többek között az építési telkek beépíthetőségéről, Újbuda fenntarthatóságát elősegítő zöldinfrastruktúráról (parkok, közkertek hálózata), az egyes infrastruktúrák elhelyezéséről és azok kapacitásairól, az átalakuló területek lakosságszám-növekedéséből fakadó fenntartási és üzemeltetési kérdésekről.

A Rozsdaövezeti Bizottság azt vizsgálja, hogy az akcióterületként való kijelölés feltételei teljesülnek-e, a tervezett fejlesztések megfelelnek-e a kerület által meghatározott településfejlesztési irányoknak. A rozsdaövezeti akcióterület kijelölése nem építésügyi engedélyezési eljárás, nem mentesíti a beruházót a jogszabályokban rögzített engedélyezési eljárások, hatásvizsgálatok lefolytatása alól. A beruházásoknak meg kell felelniük a XI. kerület kerületi építési szabályzatainak és szabályozási terveinek is. A beruházások megvalósítását maga a XI. kerület teszi lehetővé az általa meghatározott beépítési paraméterek alapján.

A vonatkozó kormányrendelet azonban rögzíti, hogy a kijelöléssel érintett ügyekben településképi véleményezési eljárást nem kell folytatni (csorbítva ezzel az önkormányzat hatáskörét). A kormányrendelet az Elite lakópark esetében egyedi beépítési szabályokat és építési követelményeket határozott meg, amelyek ha a helyi településrendezési tervvel ellentétesek, akkor a településrendezési tervet nem kell alkalmazni. A kerület az építési szabályzatot nem tudja szigorítani, másrészt nem rendelkezik olyan telkekkel, ahol új zöldterületeket hozhatna létre. A kiemelt beruházásoknál településrendezési szerződésekkel sem tud új óvodai, bölcsődei, egészségügyi férőhelyet kialkudni az ingatlanfejlesztőktől, az új iskolák létesítése pedig valójában tankerületi, azaz állami feladat.

A kerületi önkormányzat nem támogatta a Budafoki út–Hengermalom út sarkán lévő öthektárnyi és a Fehérvári út mellett található 7,5 hektárnyi ingatlan rozsdaövezeti besorolást; döntésüket a már most állandósuló dugókkal, illetve emelkedő környezeti és klímaterheléssel indokolták. Problémát jelent a közlekedési kapacitások szűkössége. Nagy sikerként könyvelnék el, ha megvalósulna a fonódó villamos II. üteme, azaz elérné a Budafoki utat, de már annak is örülnének a térségben, ha a Bubi közbringarendszert kiterjesztenék Kelenföldre.

Az ingatlanfejlesztések nyomában járó népességrobbanást egyedül a környék új építésű lakásainak 1,3 millió forintot is meghaladó négyzetméterára fékezheti, ami azonban azt is jelenti, hogy az itt értékesített lakások akár 60-65 százaléka befektetési célokat szolgálhat. (index.hu)

Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke szerint Budapest „rozsdagyűrűje” nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan nagy területű, ahol új városi alközpontokat lehetne létrehozni, nagyot lépve ezzel a kompakt város koncepció megvalósítása felé. A főváros egy, a beépítési paramétereket szabályzó kézikönyvön dolgozik, amely az új fejlesztések zsinórmértéke lehet, és amelyhez a lehető legszélesebb körű társadalmi, szakmai támogatást nyerne meg. (greenfo.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Az Európai Unióban 2020-ban Románia (287 kg), Lengyelország (346 kg) és Magyarország (364 kg) esetében a legalacsonyabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége. A legmagasabb Dániában és Luxemburgban (845 kg), Máltán (643 kg/fő/év) és Németországban (632 kg/fő/év). Az összes lerakott települési hulladék az 1995-ös 121 millió tonnáról 52 millió tonnára (-58%) csökkent. (greenfo.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Szakértők szerint az élelmiszerbiztonsági rendszerek alulfinanszírozottsága is hozzájárult ahhoz, hogy idén Európában többször is szennyezett termékek kerülhettek a polcokra. A kutatások szerint például Franciaországban ma 30 százalékkal kevesebb élelmiszerbiztonsági ellenőrzést végeznek a hatóságok, mint 20 évvel ezelőtt. (greenfo.hu)

Feldman Zsolt államtitkár szerint az ökológiai gazdálkodás hangsúlyos szerepet kap a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor, további tartós fejlődésre csak a piaci kereslet növekedése és a tudásintenzív gazdálkodás elterjedése mellett lehet számítani. Ezért a közös agrárpolitika következő programozási időszakában az ökológiai gazdálkodóknak érdemes a feldolgozás, a termékpályás együttműködés, a minőségrendszerek és a tudásátadás fejlesztésére is pályázniuk. (VG 5)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság