Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Palkovics László szerint a járműiparban zajló technológiai váltásnak nem az egyetlen útját jelentik az elektromos hajtásrendszerek. A zöld mobilitás elterjesztésének támogatása keretében szorgalmazzák olyan új alternatív hajtásformák kialakítását, mint a hidrogén felhasználása ezen a területen, vagy a szintetikus üzemanyagok alkalmazása a belsőégésű motorokban. E folyamat részeként készült el a kormány hidrogénstratégiája. (MN 30)

A szlovák kormány hidrogén-üzemanyagcellákkal felszerelt villanyvonatokat venne. A lítiumion-akkumulátorok tárolják a fékezés során visszanyert energiát, amelyet a gyorsítási fázisokban újra felhasználnak. Eközben megérkezett Magyarországra a Rail Cargo Hungaria villany-hibrid tolatómozdonya, melyet a rendező pályaudvarokon használnak majd. (MN 28)

Tovább erősíti a drónokkal történő házhozszállítási szolgáltatását a Walmart, amely az Egyesült Államok hat államában egynapos kézbesítési szolgáltatást kínál drónok segítségével. A Walmart még 2015-ben kapott engedélyt az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóságtól (FAA) a házhoz szállításra. A Walmart drónjai a FAA a speciális mentességével repülhetnek, amely lehetővé teszi, hogy emberek és mozgó járművek felett is szállhassanak. A cég előrejelzése szerint évente egymillió csomagot kézbesítenek majd a drónok. (VG 31)

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témavezetője szerint az Aquincumi híd legnagyobb léptékű változatában már egy sok részből összerakott óriásberuházás, egy új körút lenne a 10-es főúttól az Újpest-Városkapuhoz, és végül az M3 autópálya-bevezetéshez. Erről már föltehető, hogy nemcsak simán forgalmat generál, mint minden új útkapacitás, de elsősorban az M0 forgalmát vonzza Óbuda és Újpest belsejébe. Ahhoz, hogy lássuk, mennyire van értelme ennek az új körútnak, illetve hogy mekkora forgalmat hány budapestire akarnak ráereszteni – félő például, hogy a 10-es főút és az M3 bevezető között jelentős kamionforgalmat is –, ennél jóval részletesebb tájékoztatás kell.

A legjobb megoldás azonban a keresleti oldali szabályozás, új kapacitás létrehozása helyett a forgalomban részt vevők számának visszaszorításával. Köztük azokéval is, akik az Árpád hídon szoktak átkelni. Meg kell drágítani a közlekedést az abban részt vevőknek oly módon, hogy rájuk hárítjuk a közlekedési infrastruktúra fenntartásának költségeit. Megfizettetjük a gépjárművek tulajdonosaival mindazt, amit ma még közösen állunk, azok is, akiknek autójuk nincsen. Az útdíjjal szabályozható a kereslet, hatékonyan csökkenthető a gépjárműforgalom. Az Aquincumi hidat a felépítésére csak akkor kerüljön sor, ha a városvezetés már minden eszközt bevetett a forgalomnak az útkapacitáshoz igazítására, az útdíj mellett az adaptív forgalomirányítást, az alacsony kibocsátási övezeteket, az utazásmegosztás és a tömegközlekedés felfuttatását, és mégis kimutatható, hogy van értelme. (Nv 1)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Tengeriszivacs-fehéredést észleltek Új-Zélandon. A tengeri szivacsok a koralloknál elvileg jobban viselik a tengerek hőmérséklet-változásait. Korábban Tasmánia partjainál találkoztak a kutatók a mostani szivacsfehéredéshez hasonló esettel, de ilyen kiterjedt pusztulás (egyes nyilatkozatok szerint a szivacsok 95 százalékáról is szó lehet) korábban soha nem történt. Az IPCC májusi jelentése szerint a XIX. század közepe óta közel tízszázalékos hanyatlás tapasztalható a búza-, kukorica-, szója- és rizstermelésben. Az éghajlatváltozásból következő hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok egyre csökkentik a növények, kártevők és betegségek elleni védekezőképességét. Az IPCC a négy legfontosabb termény hozamában tíz-harminc százalékos csökkenést valószínűsít az évszázad végére. (MN 28)

Páldy Anna szerint a klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája. A legfontosabb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. Emellett befolyásolni fogja egyes, állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. Hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is. A növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések. Számolni kell az allergén növények változó elterjedésével, növekvő pollenszórásával is. (hvg.hu, mersz.hu)

Az egyik algériai gázmező, mely az orosz gáztól szabadulni igyekvő Európa ellátásának lehet a záloga, közvetlen ellentétben állhat az uniós klímacélokkal. A valenciai egyetem által vizsgált műholdas adatok szerint már négy évtizede ömlik a széndioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatású metángáz a légtérbe. A metánszivárgás fő forrása a Hassi R'Mel kompresszorállomás, mely miatt Algéria a harmadik legnagyobb metánintenzitású a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által vizsgált olaj és gáztermelő országokból és Hassi R'Mel az egyik fő metánkibocsátó globálisan is. Noha az unió igyekszik a szivárgásokat visszaszorítani, az orosz gázfüggőség felszámolása érdekében tett erőfeszítések miatt most Algéria sokkal jobb tárgyalási pozícióba került, így a nyomásgyakorlás is nehezebbé válhat a kérdésben.

A széndioxidnál 84-szer nagyobb növekedést okozó metán légkörbe szabadulásának megakadályozása egyre több kormány számára fontos, ám Algéria nem csatlakozott a COP 26-on ahhoz a több mint száz országhoz, mely a kibocsátás 30 százalékos csökkentését ígérte 2030-ig. A mezőt üzemeltető állami olaj és gázvállalat, a Sonatrach azt állítja, hogy az elszabaduló metánnal kapcsolatos saját becslései szerint annak mértéke jóval alacsonyabb, mint amit mások állítanak. Tufik Hakkar a cég vezérigazgatója szerint évi 9 milliárd köbméterről évi 3 milliárd köbméterre sikerült csökkenteni az elszivárgó gázok mennyiségét. (vg.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Szakértőket hallgatott meg az Európai Parlament környezetvédelmi és gazdasági bizottsága, hogy eldönthessék, támogatják-e, hogy a földgáz és atomenergia egyes fajtáit befektetési szempontból a fenntartható energiaforrások közé sorolják az EU-ban. Stephen Quest, az uniós Közös Kutatási Központ munkatársa kiemelte, hogy az atomenergia átfogó kutatásuk szerint megfelel a taxonómia feltételeinek, mivel nagyban elősegíti a klímaváltozás mérséklését, míg a többi célban nem tesz kárt. Nancy Saich, az Európai Befektetési Bank képviseletében elmondta, hogy támogatják a javaslatot, mivel így sikerülne visszaszorítani a szennyező, az EU klímacéljait gátló energiatermelést a földgáz és az atom javára.

Hartwig Liersch, egy holland nyugdíjalap befektetési vezetője egy átmeneti, „sárga” kategóriát javasolt a két, nem túl környezetszennyező, de nem is kimondottan környezetbarát energiatermelési forma besorolására. Sébastien Godinot, a WWF szenior közgazdásza szerint a kedvező besorolással több milliárdnyi befektetés áthelyeződik a földgáz és atomenergia finanszírozására a megújuló energiaforrások helyett. Nancy Saich szerint azonban a befektetők az EU taxonómiájától függetlenül is tudják, hogy hogyan fektethetnek megújuló energiába. (hvg.hu)

Az Országos Atomenergia Hivatal a Paks II. Zrt. számára a tervezett atomerőmű alatti résfal kialakítására vonatkozó engedélyt adott ki. A résfal a jelenlegi és a tervezett paksi blokkokat választaná el egymástól, többek között a talajvíz áramlását megakadályozva. A hatóság tavaly októberben a munkagödör kiásását csak a talajvíz szintjéig, vagyis 5,5 méterig engedélyezte. (Nv 30)

Az LMP elutasítja a pécsi uránbányászat újraindításának tervét. Palkovics László miniszterjelölti meghallgatásán az energiaválsággal kapcsolatban a mecseki uránbányászat lehetőségéről beszélt, ami Keresztes László Lóránt szerint óriási kockázatot jelentene az országnak, mert súlyos gazdasági és környezeti károkkal járna. Az uránbányászat korábban súlyos és teljes mértékben helyre nem állítható környezetpusztítást okozott. (Kossuth Krónika)

Pereskedés és egyezkedés várható a közeli napokban a Roszatom és a finnországi Fennovoima között miután az utóbbi felmondta az orosz kivitelezőnek adott atomerőmű-építési megbízást. A Roszatom meg kívánja védeni érdekeit a szerződés felbontása után, és majd kártérítést követel. (VG 1)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Endresz Frigyes, az E.ON-csoport stratégiai igazgatója szerint az elmúlt néhány év alatt a megújulóenergia-beruházások teljes mértékben versenyképessé váltak a hagyományosokkal. Pókos Gergely, az OTP Bank zöldprogram-igazgatóságának vezetője szerint a befektetők már sorban állnak a zöld beruházási hitelekért. Steiner Attila államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a naperőművek a Nemzeti Energiastratégiában tervezett ívnél sokkal gyorsabban terjednek. Így nem zárta ki, hogy a napelemek jelenleg 3 ezer megawattos hazai összteljesítménye 2030-ra az eredetileg tervezett 6 ezer MW helyett 12 ezer MW-t érjen el.

Arra kérdésre, hogy a hálózati üzemeltetők mikor adnak ki új csatlakozási engedélyt a naperőművek számára, az államtitkár annyit mondott, hogy a hálózat fejlesztése is szükséges az újabb megújulók biztonságos rendszerbe állításához. Bejelentette, hogy hamarosan több milliárd forint keretű áramtárolási pályázatot írnak ki. A McKinsey&Company tanulmánya szerint a dekarbonizáció költségigénye ugyan számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt jó megtérülésű. Az összeállítás egyértelmű igennel felel arra a kérdésre, elérhető-e az évszázad közepére a kitűzött klímacél. (Nv 1)

TERMÉSZETVÉDELEM

Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója az ember által segített szaporítóanyag-mozgatással látja megoldhatónak az éghajlatváltozás közepette az erdők fenntartását. Más országokba, például Bulgáriába mennek szaporítóanyagért, miközben a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő régiókat segítik. Ezzel a módszerrel proaktív módon, egy természetes folyamatot segítve, a klímaváltozás hatásait előrevetítve 50 évnyi időt tudnak áthidalni. A klímaváltozás miatt óriási igény keletkezett a korábban jelentéktelennek tartott, de kifejezetten szárazságtűrő molyhos tölgyre. (portfolio.hu)

A tavaly elindult Megújuló vidék, megújuló agrárium programban az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása elnevezésű felhívásokra összesen 1,2 millió hektárnyi földterület került be, ebből 940 ezer hektár szántóföld. (kormany.hu)

A Maldív szigetek Addu-koralzátonyánál az óceánszint emelkedését úgy védték ki a szigetlakók, hogy gyűrű alakú zátony lagúnából öt 6,9 millió köbméter homokot termelnének ki, amellyel 196 hektáron olyan partrészeket töltenének fel, ahol üdülőhelyeket alakítanának ki, amely fellendítené a helyi gazdaságot. A homokbányászattal szembeni ellenérzéseket súlyosbítja, hogy az atoll 13 ezer hektárát az UNESCO 2020-ban bioszféra-rezervátumnak nyilvánította a tengerifűmezők és a mangroveerdők védelme érdekében, amelyek rengeteg szén-dioxidot nyelnek el.

Ali Nizar, Addu város polgármestere szerint Addunak nincsenek más, gazdasági tevékenységre, ipari termelésre megfelelő területei. Itt van a Maldív-szigetek második legnépesebb területe, ezzel a projekttel elegendő földet szereznénk az elkövetkezendő 50-100 évre. Bármilyen más terv is károsítaná a természetet, intézkedéseket kell tenniük, hogy minimalizálják azt. (Nv 27)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszter szerint a szennyeződés a Siderit bányából érkezik, amely az Ércbányák állami vállalat (Rudné bane) alá tartozik, vagyis a gazdasági minisztérium hatásköre. Ezt a problémát nem oldhatják meg sem civilek, sem politikusok, sem a környezetvédelmi felügyelet. A környezetvédelmi felügyelet legfeljebb büntetést szabhat ki, a minisztérium feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Ez a helyzet nem megoldható egy szakértő cég megbízása nélkül, amely megakadályozza a víz befolyását a bányába. E cég megbízása pedig a gazdasági minisztérium feladata.

A szerződést aláírták, a munkások meg is érkeztek. A további szennyezést néhány napon belül megszüntethetik. A kifolyás néhány napon belül megszűnhet, a munkákat 15 naposra tervezték. A környezetvédelmi miniszter szerint a gazdasági miniszter április végétől már léphetett volna, akkor már a kormány is egyértelműen kimondta, hogy nekik kell kezelni a helyzetet. Orosz Örs szerint maga a minisztérium állítja, hogy a tervezett intézkedés csak 80 százalékban képes csökkenteni a kifolyó szennyvíz mennyiségét; mi lesz a maradékkal?

A bányából kifolyó szennyezett bányavizet tisztítani kellene, még ha csökkenni is fog ennek a mennyisége. A harmadik lépés a folyóba került, és ott már leülepedett szennyeződés eltávolítása lenne, mivel az még sokáig mérgezni fogja a környezetet és a folyó élővilágát. A Sajó tisztítása a környezetvédelmi minisztérium hatásköre, de Orosz nem látja, hogy készülnének erre. (parameter.sk)

Egy Szathmáry Eörs akadémikus által megrendelt, Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár által tucatnyi helyszínen végzett vizsgálat során felmérték a Tisza erdélyi mellékfolyóit veszélyeztető működő, illetve bezárt, elhanyagolt bányák által kibocsátott szennyezést. A kutatás a Túr, a Szamos, a Fekete-Körös, a Fehér-Körös és a Maros vízgyűjtő területét érintette. A vízben és a hordalékban helyenként a megengedett értékeket több ezerszeresen meghaladó toxikusfém-koncentrációt mértek, és azt tapasztalták, hogy a kevésbé látványos műanyag-szennyezés is elképesztő mértékű. Ez nem csak folyóink ökoszisztémáit és a halászatot, de a talajvíz fémszennyezése révén a mezőgazdaságot is érintheti vagy érinteni fogja. A magyar hatóságok a vízminőséget monitorozzák, de a hordalék rendszeres vizsgálatának megszervezése még várat magára. (MN 28

A vizeinkben található mikroműanyagok 98 százaléka műanyag szál, amely a műszálas ruhák mosásából ered. Emellett az adalékanyagok mérgezőek lehetnek. Iller Barbara háziorvos szerint a mikro- és a még apróbb nanoműanyagok méretük miatt gyakorlatilag mindenféle hártyán és membránon átjuthatnak, bejuthatnak a sejtekbe, egészen a DNS-ig. Autoimmun megbetegedéseket, gyulladásos folyamatokat indítanak el, és daganatképződéshez is vezethetnek. (MN 28)

Szathmáry Eörs szerint az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az egyre gyakoribb erdélyi árvizek miatt kezelhetetlenné vált a Romániából érkező szennyezés mértéke. A legtöbb helyen nincsenek tisztítóállomások. Több olyan eset is ismert, ahol az infrastruktúra rendelkezésre áll, de a költséghatékonyság miatt nem működtetik. A Ghezure bánya rendkívül toxikus és bővizű patakját nem vezetik el a tisztítóig, mert ellopták a csöveket. Az egyik legszennyezőbb Pucaret bánya vize továbbra is tisztítatlanul ömlik a folyóba. Az Erdélyi-szigethegységben Verespatak mellett található Európa legnagyobb nyílt színi rézbányája egyetlen tisztítóállomással sem rendelkezik. A Marost Déva mellett szennyező Felsőcsertés környéki bezárt bányák sem rendelkeznek tisztítóteleppel. A Fekete-Körös torkolatánál levő bezárt uránbányákból magas urántartalmú víz ömlik a folyóba.

Hantz Péter szerint a román szakminisztérium nem együttműködő, sőt kényesebb esetekben a tények tagadásától sem riad vissza. A szennyezett víz jelentősen felhígul, amire eléri a magyar országhatárt. Ennek ellenére esős időszak vagy hóolvadás esetén lassacskán egy-két éves rendszerességgel bányaáradások következnek be, amelyek alkalmával nagy mennyiségű toxikus fém kerül a magyar folyók vizébe. Emellett folyamatosan sodródik lefele az erdélyi folyók olykor erősen szennyezett üledéke, amely nagyobb esőzések alkalmával felkavarodik, és bizonyos körülmények között a szennyezés visszaoldódhat. (MN 31)

Közvetlenül a Császár-vízből kapott vízellátást a Velencei-tó, amelynek vízállása így visszatért a 100 centiméter feletti tartományba, ami jóval meghaladja a tavaly nyári alacsony szintet. Azonban még sok víz hiányzik a tóból. A zámolyi tározó kotrása elindult, utána remélhetőleg megtörténik a pátkai korszerűsítése is. Hosszabb távon ezek felújítása, valamint a Császár-víz összekötő szakaszának átfogó rekonstrukciója jelentené a megoldást. Ez nagyobb és jobb minőségű víztömeg visszatartását teszi lehetővé, így vízhiány esetén lehetne honnan vizet engedni a tóba. A vízminőség szempontjából az alacsony vízállás alapvetően nem jelent problémát, a rekreációs célú vízhasználatokat nehezíti meg. (napi.hu)

A Fertőnél tervezett turisztikai beruházás kapcsán újabb pert indított a Greeenpeace, hogy érvényt szerezzen a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, amelyeket szerinte határozatával a kormányhivatal semmibe vett. A szervezet gazdasági kudarcra ítélt, értelmetlen pusztítás zajlik a Fertő tavon, amely egyre erősebben szárad, és már most is, de később különösen alkalmatlanná válik arra, hogy vitorlások százait fogadja. (index.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel. A Német Régészeti Intézet, a Bonni Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatói 200 méteres magasságból, egy helikopterből készített felvételeket az észak-bolíviai Amazónia sűrű növényzetének mélyén húzódó struktúrákról, és sikerült feltérképezni az 500-1400 között létezett Casarabe kultúravárosi központjait. A városok nem csak monumentális építészeti megoldásokkal, szertartásokra használt piramisokkal rendelkeztek, de a külvárosi részeket összekötő, kilométereken át húzódó gátakat, hatalmas vízszabályozó és -elosztó rendszereket, víztározókat és csatornákat is találtak helyszínen. (Nv 27)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

A Fetivizig szakemberei által 2019-ben kifejlesztett előrejelző és távjelző rendszer időben észleli a magyar vizekhez közeledő, vízfelszínen úszó szennyezéseket, így elő tudják készíteni a szükséges hulladékmentesítő beavatkozást. Három ukrajnai és egy magyar helyszínen infrakamerákat telepítettek, a felvételeket elemző szoftver éjszaka is képes riasztani a védelmi szervezeteket. Romániából több folyón, de összességében kevesebb szemét érkezik Magyarországra, mint Ukrajnából. A helyzet javult azóta, hogy bevezették a szelektív hulladékgyűjtést. Az idehaza bevált megoldásokat követve az román vízügyi hatóság összesen 12 helyen szeretne elhelyezni hulladékcsapdákat.

A Fekete-tenger is szennyezésnek van kitéve, 652 darab hulladék jut száz méter hosszú partszakaszra, ezek többsége műanyag. Ehhez a pandémia is hozzájárult, hiszen Európának új típusú, cseppet sem környezetbarát hulladék megjelenésével kellett szembenéznie. 2021 augusztusának végéig az iraki Shatt al-Arab-ba 5,2 ezer tonna, az Indusba 3,7 ezer tonna egészségügyi hulladék került. Európában a Duna szállította a Fekete-tengerbe a legnagyobb mennyiségű egészségügyi műanyagot, 1,7 ezer tonnát.

Laura Sullivan oknyomozó újságíró kimutatta, hogy a műanyag újrahasznosításának lehetősége jobbára csak mítosz. A nagy kőolajcégek már a műanyagok szélesebb körű elterjedésének kezdetétől félrevezették a közvéleményt. Tanulmányok egész sora igazolta, hogy a műanyag-szelektálás egyáltalán nem olcsó és egyszerű eljárás, és az újrahasznosítás szinte lehetetlen bizonyos műanyagtípusok esetében. A házhoz vitt ételek, a csipszek, instant kávék, állateledelek csomagolóanyaga nem hasznosítható újra, így ezeket senkinek nem érdeke összegyűjteni a környezetből, ahová a lakosság elhajítja őket. A bizonyítékokat viszont az egykori megrendelők igyekeztek eltüntetni az archívumokból. Amennyiben a műanyaggyártás üteme nem csökken, 2050-ben már 12 milliárd tonna hulladék borítja be a földet. (MN 28)

A WHO szerint a dohányzás, illetve a cigarettacsikkek több mint hétezer káros anyagot juttatnak a környezetbe. A csikkek a mikroműanyagok révén az ökoszisztéma második legnagyobb műanyagszennyezői. Ruediger Krech, a WHO egészségpromóciós igazgatója szerint évente 4,5 billió cigarettaszűrőt juttatunk a környezetünkbe, amely egyenként 100 liter ivóvizet szennyezhet össze. A dohánytermelés évente hatszázmillió fa kivágásával jár, 22 milliárd liter vizet igényel és 84 millió tonna szén-dioxidot juttat a levegőbe, ami egyötöde annak, amit a légitársaságok kibocsátanak.

A dohánytermesztés döntő része alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, ahol kiemelt szükség lenne az ivóvízre és a földterületre, hogy élelmiszert tudjanak termelni. A STOP nevű dohányipari felügyelőszervezet szerint a dohányipar éves környezetszennyezése megegyezik egy olajkitermelő óriáscégével. A nagy gyártók tisztában vannak a környezeti ártalmakkal, és aktív PR-kampányokat folytatnak, hogy ne kerüljön felszínre az ipar környezetkárosító hatása. A WHO sürgette a világ országait: vezessenek be olyan intézkedéseket, amelyek a gyártókkal fizettetik meg a környezeti károkat, és egyúttal sürgessék a dohányzásról való leszokásban segítő kampányokat. (hvg.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A PAN Európa jelentése szerint drámaian nőtt a legtöbb mérgező növényvédő szer használata a gyümölcsösökben és a zöldségekben, mert a kormányok elmulasztják a helyettesítésükre vállalt kötelezettségeik teljesítését. Egy 2009-es rendelet értelmében az EU-területén 2011 óta fokozatosan ki kellene vonni a forgalomból az 55 legkárosabb növényvédő szert. A kontinensen termesztett gyümölcsfajták 97 ezer mintájának elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált kilenc év alatt 53 százalékkal nőtt a legkockázatosabb kategóriába sorolt vegyszerekkel szennyezett minták gyakorisága. A legtöbb szennyezett gyümölcsöt, zöldséget árusító országok között az első helyen Belgium áll a legtöbb (34 százalék) pozitív mintával, Németország 20 százalékkal az ötödik, míg Magyarország összességében „csak” a tizedik 17 százalékkal.

A PAN Europe és tagszervezetei a 12 legmérgezőbb növényvédő azonnali betiltását és az 55 nagyon káros peszticid 2030-ig történő teljes kivonását követelik. Simon Gergely, a Növényvédőszer Akcióhálózat szakértője szerint nincs arról szó, hogy ezek a szerek határérték feletti mennyiségben lennének jelen a növényekben, csak azt állítják az elemzők, megtalálhatók nyomaik, bár az aktivisták szerint túl magasak a határértékek. Az első helyeken álló országokban viszonylag jól állnak a helyettesítésekkel, de az adatokból jól látszik, kevesebb anyagot, de intenzívebben használnak. Az országok hatóságai, köztük a magyarok is, gyakorlatilag bojkottálják az EU-s törvények végrehajtását: nem helyettesítik a helyettesítendő anyagokat.

Az agrárkamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a PAN jelentését ebben a formában alaptalannak, szándékosan, vagy csak tudatlanságból fakadóan túlzónak és megtévesztőnek tartják, ami kimeríti a hitelrontás tényét, különösen a szezon kezdetére időzítve. A PAN Europe a tanulmányhoz az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) éves jelentéseinek elkészítéséhez használt uniós, hivatalos ellenőrzési adatokból vette át a jelzett időszakra vonatkozóan az adatokat. (Nv 28)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.