Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Az ukrán-orosz háború okozta élelmiszerválság elkerülése érdekében a tagállamok többsége, valamint az Európai Parlament jobboldali frakciói azt javasolják, Brüsszel átmenetileg függessze fel az új közös agrárpolitikához kapcsolódó Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) és biodiverzitás stratégiáinak szigorú, 2030-ig szóló célkitűzéseit. Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy meghatározó tanulmányok szerint a stratégiák végrehajtása, vagyis a termőterület csökkentése, a növényvédőszer- és műtrágyahasználat korlátozása 10-15 százalékkal csökkentené a mezőgazdaság kibocsátását. Emmanuel Macron a brüsszeli zöldstratégiákkal kapcsolatban arra mutatott rá, Franciaország a termelékenységet helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben. Az Európai Parlament zöld- és baloldali frakciói, valamint a radikális környezetvédők hallani sem akarnak az ambiciózus zöldcélok feladásáról. (MN 22)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
A Tesla ünnepélyesen felavatta a Berlin melletti Gigafactory nevű új gyárát. A rekordidő alatt elkészült Gigafactoryt évi félmillió villanyautó legyártására tervezték, ehhez csatlakozik még a saját akkumulátorgyár a beépített évi 50 gigawattos kapacitásával. A teljes félmilliós kapacitást 2025-re érik el. Összehasonlításképp a Volkswagen csoportszinten is csak 450 ezer elektromos motorral szerelt gépkocsit tudott eladni tavaly világszerte, az akkugyár teljesítménye pedig nagyobb, mint a hasonló profilú német üzemeké együttvéve. (VG 23)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Bjørn Lomborg szerint kétségtelen, hogy az ember jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás felerősödéséhez, de nem biztos, hogy jók a probléma megoldására szánt eszközeink. Lomborg szerint a világszerte alkalmazott klímastratégiák nem hatékonyak, sőt tévesek. Amikor a klímaváltozás költségét kalkuláljuk, rendszerint a káros klímakövetkezmények finanszírozásának kérdésével foglalkozunk, és kevésbé vesszük figyelembe az emberi alkalmazkodóképességet és a szigorú klímapolitikák megvalósításának magas árát. A klímavédelemben is az észszerűségre lenne szükség.
A politikusoknak és a zöld mozgalmaknak a helyzet dramatizálása az érdekük, az ökokatasztrófa hangsúlyozásával könnyebben magukra tudják irányítani a figyelmet, mint a helyes ökológiai megoldások, jó gyakorlatok bemutatásával. Irreálisan sok pénzt költünk például az időjárásfüggő megújulókra, miközben ezek nem szavatolják jelenleg az ellátásbiztonságot és a világ energiatermelésének is kis hányadát adják. Lomborg szerint az oktatásra, a zöld innovációra kellene több pénzt adnunk. (origo.hu)
Az Európai Beruházási Bank felmérése szerint a magyarok 51 százaléka arra számít, hogy a zöldintézkedések következtében romlani fog az életminősége, és csökken a vásárlóereje. 49 százalék gondolja azt, hogy a gazdaságra az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikák kedvező hatással lesznek. A magyarok 52 százaléka véli úgy, hogy a zöldpolitikák negatív nettó hatással lesznek az ország foglalkoztatottsági szintjére. 52 százalék számít arra, hogy az élete romlani fog a zöldintézkedések végrehajtása következtében. A 20 és 29 év közöttiek 35 százalékát aggasztja annak lehetősége, hogy a klímaváltozás okozta problémák miatt máshova kell költöznie, és ugyanennyien kételkednek saját munkahelyük fenntarthatóságában. (VG 23)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Aszódi Attila szerint az orosz-ukrán háború arra kiszolgáltatott helyzetbe hívja fel a figyelmet, amelyet a földgáz importja okoz. Emiatt csökkenteni kellene az orosz földgázimportnak való kitettséget. Erre lehet jó válasz az atomenergia, hiszen az üzemanyaga jól készletezhető, könnyen szállítható, és diverzifikálható a beszerzése, működése pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással. A politikai döntéshozók csak akkor tudnak majd tiszta fejjel gondolkodni, ha véget és a fegyveres konfliktus Ukrajnában, és újra béke lesz. (MN 19)
A belga szövetségi kormány megteszi a szükséges lépéseket két atomrektor élettartamának tíz évvel való meghosszabbítására. A lépéssel erősödhet az ország fosszilis üzemanyagoktól való függetlensége a kaotikus geopolitikai helyzet közepette. Az utóbbi időben egyre több vita kísérte az atomenergia 2003-ban törvénybe foglalt végleges kivezetését. (MN 21)
Március 21-től kilenc napon keresztül vizsgálja a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére kialakított rendszert a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség koordinálásával hat külföldi szakemberből álló nemzetközi szakértői csoport. David Ulfbeck, a szakértői csoport vezetője szerint Magyarország elismerésre méltó lépéseket tesz a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének hatékonyságáért. (VG 23)
TERMÉSZETVÉDELEM
A tudósok valószínűleg alábecsülik a biológiai sokféleség csökkenésének és a kihalás kockázatának valódi mértékét. A közelmúltig kevés tanulmány tesztelte világméretű valós adatok felhasználásával, hogy mi teszi az egyik fajt sebezhetőbbé a másikkal szemben a különböző taxonómiai csoportokban. A PLOS One szaklapban publikált új tanulmányban Haydee Hernandez-Yanez és munkatársai 159 lágyszárú növény, fa, emlős és madárfaj növekedési ütemére, élettartamára és szaporodására vonatkozó adatokat gyűjtött össze. Összevetették a fajok jelenlegi veszélyeztetettségi státuszát az IUCN Vörös Listáján. Úgy találták, hogy a hosszabb generációs emlősöket fenyegeti a leginkább a kihalás veszélye, mert minél tovább tart a fajok fejlődése és szaporodása, annál nehezebben tudnak alkalmazkodni a gyors környezeti változásokhoz. Némileg váratlanul érte a kutatókat, hogy a gyakran szaporodó és gyorsan növekvő madarak is jobban ki vannak téve a kihalás veszélyének. Eredményeik kiegészítik egy másik tanulmányét, amely szerint a tápláléklánc csúcsán álló, ritka populációkkal rendelkező vagy kis földrajzi kiterjedésű fajok a legsebezhetőbbek. (origo.hu)
A rovarok, ezen belül a beporzó rovarok száma, sokfélesége folyamatosan csökken. Egy globális tanulmány arra világított rá, hogy a bolygó egészén drasztikus visszaesés figyelhető meg. Kovács-Hostyánszki Anikó, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a 2000-s évek elején a magyar, a holland és a svájci gyepek beporzó faunáját vizsgálók azt találták, hogy a magyar populáció volt a leggazdagabb. Idős méhészekkel vagy nagyszülőkkel beszélgetve ugyanakkor sokszor hallani, hogy gyerekkorukban sokkal hangosabbak voltak a rétek. (MN 17)
Halott korallokat találtak a tudósok a Nagy-korallzátony levegőből történő felmérése során. Tavaly az ausztrálok kilobbizták, hogy a Nagy-korallzátony ne kerüljön fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, de most júniusban újratárgyalják az ügyét. A WWF Australia a pusztulásért a globális felmelegedést okolja. A korallok azért érzékenyek a víz hőmérsékletének változására, mert amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a bennük élő, a színüket adó és a tápanyagaik előállítását biztosító algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad fenn. Ha a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak, ha viszont az algák néhány héten belül visszatelepülnek a szöveteikbe, képesek lehetnek túlélni. (Nv 23)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A belügyminiszter az agrárkamara kezdeményezésére az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. Így a mezőgazdasági termelőknek nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználatra jogosultak. A talaj felső 20 centiméteres rétegében már szinte az egész országban 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalom. A talajok a téli csapadék hiányában nem tudtak feltöltődni, a fokozódó csapadékhiány miatt pedig folyamatosan száradnak. (vg.hu)
Átlagosan 20 centiméterrel kevesebb víz van most a Balatonban, mint tavaly ilyenkor. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint tavaly 30 százalékos volt a csapadékhiány a Balaton vízgyűjtőjén, ez idén már megduplázódott. A Balatoni Szövetség elnöke szerint ez akár vízminőség-romláshoz is vezethet. (RTL Klub)
Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek visszaszorultak. Ennek ellensúlyozására a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság számos új erdei vizes élőhelyet alakított ki. A vízvisszatartás az erdők biodiverzitásának fenntartása és növelése mellett annak mikroklímáját is pozitívan befolyásolja, és a produkciónak és ezen keresztül a szénmegkötésnek is kedvez, ami erősen függ a csapadéktól, illetve az erdők vízellátottságtól. (origo.hu)
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a víz világnapjának. Az UNESCO és az UN-Water (az ENSZ vízügyi szervezete) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a víz világnapjának mottója kapcsolódik. Ez 2022-ben a Felszín alatti vizek – Láthatóvá tenni a láthatatlant. (hirado.hu) Számos társadalmi, gazdasági és környezeti haszonnal jár majd a Homokhátság 2030-ig történő vízügyi rehabilitációja – mondta Áder János Kék Bolygó című podcastjének. A tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat. Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére. A terület talajvízszintjének átlagosan 3-5 méteres süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be. (vg.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
Nagyváradon átadták a Sebes-Körösön beüzemelt folyami hulladékmentesítő szerkezetet. A begyűjtést követően a hulladék újrahasznosításra kerül – hangsúlyozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Hasonló szerkezetet telepítenek a következő két hónapban a Szamoson is. (maszol.ro)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
Az ökológiai gazdálkodás alá vont hazai termőföldek arányának jelentős növelését tűzte ki célul a Nemzeti cselekvési terv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakmai dokumentum. Az agrárkormányzat elsődleges célja, hogy az ökogazdálkodás alá vont földek aránya az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva tíz százalékra nőjön a jelenlegi 6,1-ről. Ennek érdekében az AM már jövőre bevezetne egy új védjegyet, amely kiemelné a biotermékek közül a jobb minőségűeket, az ilyen tanúsítvánnyal büszkélkedő termelők pedig nagyobb egységtámogatási összegre lennének jogosultak.
Emellett pályázati pluszpontokkal ösztönöznék az ökológiai termelésre a gazdákat, a friss zöldséget és gyümölcsöt termesztőket, valamint a fiatal földműveseket. Ma a Magyarországon megtermelt ökoélelmiszerek több mint nyolcvan százalékát nyersanyagként értékesítik az exportpiacokon. Ezért fontos lenne az itthoni előállítású ökológiai élelmiszerek helyi termékpályájának a fejlesztése és a nagy hozzáadott értékű ökoáruk kínálatának a bővítése. A cselekvési terv előirányozza, hogy a teljes élelmiszerpiaci forgalomban a hazai bioáru-részarány legalább öt százalékra nőjön. A közétkeztetésben a hazai biotermékek aránya érje el a húsz százalékot, amihez megemelnék a normadíjakat is. (Figyelő)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
