Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

A. J. Guus Berkhout geofizikus professzor emeritus, a CLINTEL elnöke, a holland akadémia tagja szerint az elmúlt évtizedekben a politikai döntéshozók elméleti modellekbe vetett hite drámai módon megnőtt. Ez részben a modern számítógépek lenyűgöző számítási teljesítményének köszönhető. Valójában a számítógépes modellekbe vetett bizalom olyan nagyra nőtt, hogy a kormányzati politikában a modellezés egyre inkább felváltja a valódi méréseket. A kormányzatok ezáltal saját kis buborékvilágot teremtenek maguknak. Ezért van az, hogy egyre több politikai intézkedés nem a valóságon, hanem politikai álmokon alapul.

Egyre inkább ideológiai modellek határozzák meg, hogy minek kell történnie. A Delfti Műszaki Egyetem például nem a valós méréseket, hanem az éghajlati modellek eredményeit tekinti irányadónak. Ezekre a modellekre alapozva fejlesztik a technológiát a globális „felmelegedési válság” megállításának képzetében. Berkhout szerint a rossz ötleteket megfigyeléssel és érveléssel kell kiszűrni, nem pedig a kreatív elmék elhallgattatásával, mondván, hogy ők nem nem fogadják el az uralkodó konszenzust.

Berkhout felhívást intéz a műszaki egyetemekhez, hogy térjenek vissza a műegyetemi feladatokhoz, vagyis a technológiai lánc mérnöki fejlesztéséhez. Ebben a láncban új technikai megoldások a valóságot leíró mérések alapján születnek. Inspiráló példa lehet az infravörös csillagászat, ahol a James Webb-távcső egyedülálló méréseket fog végezni az univerzumról. Ezeket az új méréseket a meglévő elméletek tesztelésére és újak kidolgozására fogják használni.

A mérések mutatják meg, mennyire bízhatunk az elméleti modellekben. Validált modellekkel hasznos jövőbeli előrejelzéseket lehet készíteni. Ezeket a forgatókönyveket később össze lehet hasonlítani valós mérésekkel. Az igazi kutatókban minduntalan új és új kérdések merülnek fel, és folyamatosan új méréseket végeznek. Valójában ez a tudomány lényege. Az innovatív műszaki megoldásoknak nemcsak műszakilag kell megvalósíthatónak lenniük, hanem gazdaságilag is kifizetődőnek ahhoz, hogy értéket jelentsenek a társadalom számára. Berkhout azt tanácsja, hogy a szélsőségeket és a politikát tartsuk távol az egyetem kapujától, és soha ne adjunk díszdoktori címet hatalmon lévő politikusoknak.

Az ember energiaellátása szempontjából pedig a műszaki mérések sokasága egyértelműen azt mutatja, hogy a jövő messze legígéretesebb energiaforrása az atomenergia. Az energiakutatás napirendjében nem politikai rögeszméknek (például szélturbináknak, a napelemeknek és biomassza-erőműveknek), hanem a modern atomerőműveknek kell előtérbe kerülniük. Nem szélmalommérnökökre, hanem atommérnökökre van sürgősen szükség. (MH 28)

Illés Zoltán szerint Orbán Viktor környezetvédelemről alkotott filozófiája nem fogja engedni, hogy az esőerdők és a levelibékák nevében bárki beruházásokat akadályozzon meg, gátolva a gazdaság növekedését. Hargitai Miklós szerint ha más nem is, ez az orbáni ígéret 100 százalékig teljesült. A környezet- és természetvédelmi felügyelőségek beolvasztották a kormányhivatalokba. Azóta eseményszámba megy, ha az évente több ezer zöld hatósági ügyben döntő hivatalok akár egyetlen állami vagy NER-beruházás esetén kételyeket fogalmaznak meg. A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának 2008-as kinevezését és viszonylag széles hatáskörét az ENSZ az egész világ elé példaként állította. A többek között a „környezetérzékeny” jogszabályok előzetes véleményezésének jogával is rendelkező a fideszes többség JNOB-t kiiktatta a jogrendből.

A civil zöldek ma kivéreztetve vegetálnak, több száz – évente sokmilliárdos értékű természetmegőrző és szemléletformáló önkéntes munkát végző – egyesület és alapítvány megszűnt. Olyan nagy környezeti kockázatú iparágak beruházási célpontjává vált Magyarország, mint az akkumulátor- vagy a gumiabroncsgyártás. A különleges gazdasági övezetté nyilvánítással az önkormányzati hatásköröket és az iparűzési adóbevételeket is elvették a helyhatóságoktól. (Nv 25)

Rácz András természetvédelmi államtitkár szerint az elmúlt tizenkét évben sosem látott fejlődés ment végbe a nemzeti parkjainkban. A kormány több mint négyszeresére, 4,5 milliárdról 20 milliárd forintra növelte a költségvetésüket és megduplázták dolgozóinak létszámát, 693-ról 1372 főre. A nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő területek kiterjedését tovább növelték. A területek felét kiadták helyben élő mezőgazdasági termelőknek, megállapodva velük abban, hogy betartják a természetvédelmi előírásokat. Legeltetéssel védik a gyepeket, amiben őshonos magyar haszonállatok vannak segítségükre.

82 új, országos jelentőségű védett természeti területet létesítettek több mint négyezer hektár kiterjedéssel. Több mint 700 ökoturisztikai létesítményt tartanak nyilván Magyarországon, ennek felét valamelyik nemzetipark-igazgatóság üzemelteti. A bennük megforduló látogatók száma az elmúlt tizenhárom év alatt 900 ezerről 1,6 millióra nőtt. A nemzetipark-igazgatóságok révén a táji világra vigyázanak, hogy megmaradjon jellegzetesen magyarnak. „Szeretnénk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is olyannak ismerhessék meg, amilyennek mi is megismertük és megszerettük”. (Észak-Magyarország)

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje aláírta a Greenpeace Zöldnyilatkozatát, ezzel vállalva, hogy megválasztása esetén az alapvető környezetvédelmi szempontok alapján fogja meghozni döntéseit. A Greenpeace most Orbán Viktortól várja ugyanezt. A nyilakozatban szerepel többek között a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett az ökogazdálkodás támogatása, energiahatékonysági programok, a vízgazdálkodásunk radikális átalakítás a takarékosság érdekében, a nemzeti parkokban a gazdasági célú tevékenység korlátozása, tiszta közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelmi minisztérium és független környezetvédelmi hatósági rendszer. (index.hu)

A világ több mint 700 városához csatlakozva ezren tüntettek a Kossuth téren a Fridays for Future által szervezett VII. globális klímasztrájk alkalmából, hogy felhívják a figyelmet a klímaválság veszélyeire. A szerint a globális mozgalomra azért van szükség, mert továbbra sem történtek meg az ahhoz szükséges lépések, amelyek biztosítanák, hogy a világ vezetői a gazdasági profit helyett a természet és az emberek egészségét tartanák szem előtt. (hvg.hu) A Greenpeace szerint Magyarországnak meg kell szabadulnia az orosz fosszilis energiahordozóktól való függéstől. Nyitray Dániel közösségi kampányfelelős emellett a Fridays For Future demonstrációja kapcsán a szervezők 12 pontos követeléséből kettőt emel ki: legyen önálló környezetvédelmi minisztérium, és fejezzék be a természetromboló beruházásokat, mint például a Fertő-tavi beruházás. (ATV)

Az LMP szerint a világ országai nem kerültek közelebb a klíma- és ökológiai válság megfékezéshez. A Föld órája kezdeményezéssel arra is emlékeztetjük magunkat, hogy még mindig nem késő: képesek vagyunk globálisan összefogni a klímakatasztrófa megfékezése érdekében, de ehhez minden országra, kormányra, minden egyén aktív szerepvállalására szükség van. (mti.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Hargitai Miklós szerint a NER-korszakot végigkísérte egy kötelezettségszegési eljárás, amelyet a magas légszennyezettségű időszakok uniós jogszabályba ütköző gyakorisága miatt indított a magyar kormány ellen az Európai Bizottság. 12 év alatt egyetlen hatékony kormányzati ellenintézkedés sem történt, és nem is javult semmit a helyzet. (Nv 25)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Rekordhőmérsékletet mértek a hétvégén az északi és a déli pólusokon is, az Antarktiszon helyenként 40 fokkal volt melegebb, mint ebben az időszakban lenni szokott, az Északi-sarkon pedig harminc fokkal. Az, hogy mindkét pólus egyszerre mutasson ilyen felmelegedést, példátlan. A hőhullámok riadalmat keltenek a klímakutatókban, akik arra figyelmeztettek, hogy ez gyorsabb és hirtelen éghajlati összeomlást jelezhetnek. Ahogy a sarki tenger jege olvad, különösen az Északi-sarkvidéken, sötét tenger látható, amely több hőt nyel el, mint a tükröződő jég, így tovább melegíti a bolygót. Az antarktiszi jég nagy része szárazföldet borít, és olvadása megemeli a tengerszintet. greenfo.hu)

Nagy Nikoletta szerint a tudományos társadalom jó része, főleg az, amelyik a klímaváltozással foglalkozik, felháborodással és aggodalommal fogadja Bjørn Lomborg Téves Riasztás című könyvét, amely tele van rosszul értelmezett tanulmányokkal, érvelési hibákkal és leegyszerűsített következtetésekkel, így nagyon nehéz komolyan venni, ami mellett érvelni próbál. Szerinte a 3,75 Celsius-fokos melegedés még ésszerű a ráfordított források fényében, és a megelőzést szinte teljesen elhagyva, kibocsátáscsökkentés helyett az innovációra kellene a nagyobb összegeket fordítani.

Ez a 3,75 Celsius-fok William Nordhaus amerikai közgazdás DICE (dinamikus integrált klíma-gazdasági modell) modelljei alapján jön ki. Nordhaus klímaváltozással foglalkozó közgazdaságtani munkáért kapott Nobel-díjat még 2018-ban. A DICE egy olyan értékelési modell, amely integrálja a közgazdaságtan, a szénciklus, az éghajlattudomány és a klímaváltozás becsült hatásait, lehetővé téve az éghajlatváltozás lassítása érdekében tett lépések szubjektíven feltételezett költségeinek és szubjektíven feltételezett előnyeinek mérlegelését.

A modell számos kritikát kapott kutatóktól, többek között Steve Keen ausztrál közgazdásztól, aki szerint a modell hibázik, mert azt állítja: a klímaváltozás a gazdaság 87 százalékát nem érinti, hamisan ábrázolja a természettudósok véleményét az éghajlati és természeti fordulópontokról, és magas diszkontrátával dolgozik, ezek pedig használhatatlanná teszik a globális felmelegedés okozta károk megbecslésében. A modell nem alkalmazható megfelelően 3 Celsius-fokos melegedés felett, ennek ugyanis már beláthatatlan következményei, ezzel együtt pedig költségei is vannak.

Nigel Arnell, a Readingi Egyetem klímatudománnyal foglalkozó professzora azt írja: 3 fok felett 80 százalékra nő az éves esély az extrém hőhullámokra, az árvizek esélye 4 százalékra, míg az aszályos időszak évente átlagosan a háromszorosára növekszik. Norvég kutatók szerint 3 foknál az Arktisz nyáron teljesen elveszíti a jégtakaróját, ami jelentős élőhelyveszteséget jelent az itt élő állatok számára. Egy kifejezetten rossz eshetőség, hogy a permafroszt akár össze is omolhat, ami további láncreakciókat indíthat be.

A mediterrán területeken lényegesen megnő a szárazság, az extrém aszályok előfordulásának esélye, a csapadék mennyisége csökken, és nagyon magas lesz a veszélye a vízhiánynak. Afrika déli területein drasztikusan nő a forró éjszakák száma, a hőhullámok várhatóan jelentős hatással lesznek a mezőgazdaságra, az állattenyésztésre, az emberi egészségre és a halálozási mutatókra. Nagyon magas lesz az alultápláltság kockázata azokban a társadalmakban, amelyek a száraz területeken a mezőgazdaságtól és az állattenyésztéstől függenek.

Ezek a becslések azonban nem tartalmazzák az alkalmazkodás aspektusát, s ez Lomborg fontos érve a kibocsátáscsökkentés és a klímapánik ellen: a legtöbb tudományos kutatás nem számol az emberiség alkalmazkodóképességével, teljesen kihagyja a számításból azt, hogy képesek vagyunk gátakat építeni, lehűteni a városi környezetet, más növényeket termeszteni a megváltozott körülmények hatására. Az elmúlt évekig sokkal nagyobb hangsúly terelődött a felmelegedés mérséklésére, mint az alkalmazkodásra. A 2021-es ENSZ klímakonferencián, a COP26-on azonban már egyértelművé vált, hogy komolyabb összegeket kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is.

A Lomborg által idézett kutatók rendszeresen nyilvánosság elé lépnek azzal, hogy Lomborg félreértelmezi az eredményeiket, vagy kiválogatja belőlük azokat az információkat, amelyek alátámasztják a hipotézisét, a többit pedig nem veszi figyelembe. Lomborg viszont azt állítja, olyan problémáról beszélünk, amit évtizedeink vannak megoldani. A klímaváltozásnak vannak drága következményei, de ugyanúgy a klímapolitikáknak is. Lomborg szerint előbb-utóbb rájövünk majd, hogy az emberek nem szeretnének fizetni a mitigációért.

Lomborg konklúziója, hogy évente százezer embert ment meg a globális felmelegedés, egy tanulmány félreértelmezésén alapul. Yuming Guo, az egyik szerző elmondta: 2000 és 2019 között csökkent a hideg okozta halálozás, a hőség okozta halálozás pedig nőtt, ami az összes halálozás nettó csökkenését okozta. Nem helyes azonban az értelmezés, hogy ez a nettó csökkenés az éghajlatváltozás számlájára írható. Mindössze megbecsülték a nem optimális hőmérsékletekhez kapcsolódó halálozási teher változását, de nem végeztek további elemzést annak vizsgálatára, hogy ez a változás a klímaváltozásnak vagy más tényezőknek köszönhető-e.

Lomborg szerint az adaptációs képességünket alulbecsüljük. Az ENSZ szerint a szegényebb országokban ez egyelőre nehezebben megy, ezért kell arra koncentrálnunk, hogy őket is gazdagabbá tegyük. Persze nem fogunk tudni mindenhez alkalmazkodni, ezért van szükségünk mitigációra is, de nem ilyen arányban. A kérdéskör, amit Lomborg felvet, nagyon fontos: mennyit kell áldoznunk mitigációra, és mennyit adaptációra ahhoz, hogy minél inkább meg tudjuk őrizni az emberi civilizáció jelenlegi állapotát? Milyen technológiai innovációkra kellene több figyelmet és erőforrást fordítanunk? A probléma nem a kérdések felvetésével van, hanem ferdítéssel, a beszűkült látásmóddal, és az egyszerű megoldások propagálásával. Ahogyan nem lehet azonnal zéró kibocsátásra állítani a bolygó minden országát, úgy nem lehet légkondicionáló berendezésekkel sem megoldani a klímaváltozás problémáját. (24.hu)

A fosszilis energiától az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak köszönhetően sokkal hamarabb független lehet Európa, így pedig még megállítható lehet a globális felmelegedés. A Generation Investment Management társalapítója, David Blood szerint az ukrajnai háború biztosan felerősíti majd a zöldenergia iránti keresletet. Ez a háború még több bizonyítékot szolgáltat arra, hogy miért nincs vesztegetni való idő a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra a tisztább jövő felé. Todd Stern szerint ugyanakkor a háború csökkenti a vezetők éghajlatra való összpontosítását, „elviheti a fókuszt a többi dologról”. (index.hu)

Azért nem lehet gyorsan leválni az orosz gázimportról, mert a német energiamix nagymértékben tartalmazott – és tartalmaz – fekete- és barnakőszén erőműveket, így ezek kivezetése az elsődleges cél, hiszen több szempontból is sokkal károsabb, mint a gáz: sokkal több szennyező anyagot termel, rosszabb a CO2 egyenlege, és ráadásul hatalmas területeken kell mélyművelésű vagy külszíni fejtéssel kitermelni, hatalmas környezeti károkat okozva ezáltal. (mandiner.hu)

Rachel Kyte, a Világbank korábbi klímaszakértője szerint az, hogy az Európai Unió országai megegyeztek arról, hogy 2050-ig teljes mértékben karbonsemlegesek lesznek, elősegítette, hogy Putyin minél hamarabb kénytelen legyen érvényesíteni területi ambícióit Ukrajnában. Az IPPC jelentése szerint az elkövetkezendő évek kedvezni fognak Oroszországnak a búzatermelés tekintetében. Emellett Vlagyimir Putyin kihasználná az északi jégsapka rohamos olvadását is, amellyel új hajózási útvonal nyílhat meg az oroszok számára, ami megkönnyítheti az olaj és a földgáz fúrását. (index.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Schmuck Erzsébet szerint egy atomerőmű felépítése sokkal drágább, mint amit a kormány kommunikál, mert a kormány nem számolja bele létesítés költségeibe a nagy aktivitású hulladék elhelyezését. Az LMP biztosan gondolkodik franciák által építendő atomerőműben sem. Az ellenzéknek az asztalán még nem volt ez a kérdés, de az LMP minden érvet fel fog sorakoztatni amellett, hogy nem tehetjük Magyarországot teljesen az atomenergiától függővé. (ATV)

Mika Lintilä, Finnország gazdasági minisztere kijelentette, hogy teljesen kizárt, hogy építési engedélyt kapjon a Hanhikivi atomerőmű megépítése, mert nem lehet olyan cégre bízni a megépítését, amelyik megsértette a nemzetközi jogot. A Roszatom szerinte akkor követte el a jogsértést, amikor a szakemberei erőszakkal átvették a zaporozzsjai atomerőmű működtetését Ukrajnában, miután az erőművet az orosz hadsereg elfoglalta. A finn képviselők arról tettek fel kérdéseket, hogy a kormány akar-e más típusú, nem orosz atomerőművet a helyébe. Ám erről még nincs álláspontja a kormánynak. (greenfo.hu)

Több mint tízezer hektár erdő ég Csernobilnál. Ennek következtében radioaktív anyagok kerülnek a légkörbe, amelyeket a szél jelentős távolságokra visz el. Ez sugárzással fenyegeti Ukrajnát, Fehéroroszországot és az európai országokat – figyelmeztet Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos. (mandiner.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Sarkadi Péter szerint a napelemteljesítmény bővítésére irányuló jelenleg érvényes tervek fényében a szélerőművek telepítésére vonatkozó tiltást azonnal meg kell szüntetni, mert ez sem energiagazdálkodási, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem elfogadható, ráadásul a környezeti fenntarthatóság nézőpontjából sem védhető. A 2040-re vonatkozó tervekben szereplő 12 ezer MW napelem-teljesítmény mellett legalább hatezer MW hazai szélerőmű-teljesítmény működtetése indokolt a téli és nyári villamosenergia-igények biztonságos kielégítése érdekében. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a nemzetközi vállalások és a hazai lehetőségek, illetve a kiszolgáltatottság csökkentésének fényében ezek az értékek cseppet sem tekinthetők ambiciózusnak! Legalább ennyire fontos, hogy a fenti két technológia mellett más megoldásokra (így például a hulladékalapú biogáztermelésre) is sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a fejlesztésekben.

A napelemes fejlesztések jelenlegi gyakorlata, hogy a kapacitások döntő többsége zöldmezős beruházás keretében valósul meg – rossz és éppen ezért elfogadhatatlan. A minél diverzebb területhasználat érdekében meg kell fontolni többek között egyes víztestek és termőföldek kettős felhasználását villamosenergia-termelésre is, lakóépületekre történő telepítéseket, különösen városi területeken; ipari épületek tetőszerkezeteinek, hulladéklerakóknak, zajvédő falaknak minél kiterjedtebb kihasználását; az egy MW-nál kisebb napelem-farmok telepítését a nagyobbak helyett. kulcsfontosságú az agrármérnökök és építészmérnökök sokkal intenzívebb bevonása az energiatervezési folyamatokba, mindemellett képzésük ezirányú reformja elkerülhetetlen az energetikai átmenet sikeres megvalósítása érdekében. (greenfo.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

A győri közgyűlés egyhangú szavazással helyi természetvédelmi területté nyilvánította a Püspökerdőt. Ezzel célba ért az a közösségi kezdeményezés, mely 2015-ben a tervezett erdőirtás megakadályozására indult. Hét éve az ifjúsági olimpiai fesztivál kajak-kenu pályájának kedvéért az akkori városvezetés a Püspökerdőnek közel 40 hektáros részét tervezte kivágni. (greenfo.hu)

A Pilisi Parkerdő úttörő szerepet tölt be az örökerdő-gazdálkodás bevezetésében, amely mára meghaladja a tízezer hektárt, az általa kezelt terület 17%-át. Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos pilisi kísérletek (Erdőanya, Mexikó-puszta) eredményeit a mindennapi gyakorlatba építve, hosszú távon fenntartható, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, magas biodiverzitású erdőket eredményeznek. (origo.hu)

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) engedélyezte, hogy az Oxitec nevű brit biotechnológiai cég génmódosított szúnyogok százmillióit engedje szabadjára Floridában és Kaliforniában. Tesztelni kezdik azt az elméletet, amitől a szúnyogok által terjesztett betegségek visszaesését várják a szakértők. A rovarokat úgy módosították, hogy terméketlen utódokat hozzanak létre, így csökkentve a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát. Egyesek csoportok úgy vélik, hogy a megváltoztatott szúnyogok ismeretlen környezeti vagy egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Az Oxitec korábban is szabadon engedett ilyen szúnyogokat, de akkor kevesebbet. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Tavaly májustól 2,5 havi csapadékhiány alakult ki az országban, csak a március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál. Már nyolc vízügyi igazgatóság területén kellett első-, illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a következő napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást. (hvg.hu)

Rengeteget költünk arra, hogy a gazdák belvíz- és aszálykárait enyhítsük. Pedig ezen kifizetések egy részére nem is lenne szükség, ha a vízjárta területeken nem erőltetnék a szántóföldi gazdálkodást. Nagyobb hasznot eredményezne, ha ehelyett igyekeznénk megtartani a vizet ezeken a földeken. A Tisza mentét csak a vízgazdálkodás tudatos átalakításával menthetjük meg a kiszáradástól. Kajner Péter szerint az Alföld óriási területeinek lecsapolása és szántóvá alakítása a XIX. században racionális döntésnek tűnhetett, hiszen nagy igény volt a gabonára, és a kevésbé jól művelhető földek értéke is megnőtt. Csakhogy túllőttek a célon.

A folyószabályozás nagyon szűkre szabta a Tisza árterét. Olyan vízjárta, aszály sújtotta földeket is művelni kezdtek, amelyek erre nem igazán alkalmasak. A folyók töltések közé szorítása elvágta a korábbi árteret a folyótól, és ezzel az áradások által szállított víztöbblettől is megfosztották a Tisza mentét. Ez azért okoz hatalmas problémát, mert az Alföld jellemzően csapadékhiányos, szüksége lenne arra a vízpótlásra, amit a folyó szállít ide a csapadékosabb Kárpátokból. A folyószabályozás így a száradáshoz járult hozzá.

A belvizes szántók lényegében olyan földterületek, ahol „a víz helyét felszántották”, ezért azt minden igyekezet ellenére újra és újra visszafoglalná a víz. Észszerűbb lenne a belvizes, gazdaságtalanul művelhető területeket a víz tartalékolására, az aszály enyhítésére használni. Az agrártámogatások azonban az észszerűtlen szántóművelést ösztönzik ilyen helyeken is. Az, hogy a belvizes területekre problémaként tekintünk, nagyrészt a nem megfelelő szabályozás következménye. A támogatási és piaci környezet arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy ahol csak tehetik, szántógazdálkodást folytassanak. A vízvisszatartást a támogatási rendszer „bünteti”: a vizes szántófoltokra nem adnak támogatást. Nem is csoda, ha a gazdák igyekeznek minél hamarabb levezetni a földjeikről a vizet.

Kajner Péter szerint teljes szemléletváltásra van szükség az agrártámogatások terén. Figyelembe kell venni azt, hogy azok a gazdálkodók, akik megtartják a vizet a földjeik egy részén, nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat állítanak elő: növelik a biodiverzitást és a táj vízellátottságát. Vagyis közhasznot is termelnek, nem csak terményeket. Ennek elismerése meg kell mutatkozzon a támogatásokban és a különböző ösztönzőkben is. A gazdákat érdekeltté kell tenni a vizek megtartásában.

A hazai szakminisztérium ígéretet tett arra, hogy a jövőre induló új szabályozásban megszüntetik a vízzel borított területek miatti támogatásmegvonást, és a kifizetések tartalmazhatnak olyan tételeket is, amelyek a közhaszon termelését támogatják. Ezt az irányt a Közös agrárpolitika stratégiai programjának tervezésekor erősíteni kell. A táji léptékű vízvisszatartásban a domborzat az irányadó, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a művelés alkalmazkodni tudjon a környezethez.

A folyószabályozások előtt rendszeresen vízjárta területeken észszerű lenne a vizek jelenlétéhez alkalmazkodó ártéri tájgazdálkodás irányába lépni. A gyenge minőségű szántókat rétként, legelőként lehetne hasznosítani, a magasabb részeken természetközeli gyümölcsösöket lehetne létrehozni. A különösen nedves részek vizes élőhelyként, nádasokként hasznosulhatnának, vagy halászati, horgászati célra alkalmazhatnánk őket. Árvízveszély idején pedig a védekezésben vehetnénk a hasznukat.

Csakhogy ezekhez a változásokhoz pénzügyi ösztönzőkre is szükség van. A számítások elvégzésénél érdemes figyelembe venni, hogy ezeknek a területeknek a művelés alatt tartása jelenleg sem olcsó. Tavasszal belvíz, nyáron az aszály miatt jelentkezhet kártérítési igény. Okosabb lenne, ha nem a károk ellentételezését, hanem inkább az észszerű gazdálkodást finanszírozná az állam, illetve az EU. Épp ezért van szükség a folyószabályozások felülvizsgálatára. Hiszen manapság egész más problémákkal küzdünk, mint kétszáz évvel ezelőtt élt honfitársaink. Ma már nem a túlzott vízbőség jelent problémát, hanem a kiszáradás és az egyre szélsőségesebbé váló vízjárás. Ezekre pedig legjobb megoldást a víz megtartása jelenti.

A folyó menti, mélyen fekvő, vízjárta területeket vissza kellene kapcsolni a folyóhoz, és rendszeresen sekély vizekkel, szabályozottan lehetne árasztani ezeket a területeket. Az efféle beavatkozások nem igényelnének túl sok építkezést, kisebb műtárgyakkal, kevesebb töltéssel is megoldhatók lennének, mivel a kiépítés során a domborzathoz alkalmazkodnának. Így ezek a területek hosszabb ideig víz alatt maradnának, a környező táj mikroklímájára is kedvező hatással lehetnének. Lényegében a táj természetközeli öntözését tennék lehetővé, és védelmet jelentenének a szárazodás ellen.

A beregi és a cigándi vésztározók elvileg alkalmasak tájgazdálkodási célú vízkivezetésre is. Ám ezt a lehetőséget nem szokták kihasználni, mivel a gazdák érdekeibe ütközik. A jövőben azonban több ilyen megoldásra és vízkivezető, vízpótló rendszerek üzemszerű működtetésére lenne szükség a Tisza mentén. Kajner Péter abban bízik, hogy egy új agrárkoncepció ezen is változtatni fog, lehetővé téve, hogy a kincset érő vízkészleteinket a határainkon belül tartsuk. (Magyar Hang)

Az idei Víz Világnapján az ENSZ épp azt tűzte ki célul, hogy „tegyük láthatóvá a láthatatlant”, azaz a felszín alatti vizeket. Csakhogy az erre vonatkozó hazai adatok hosszú ideje láthatatlanok az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben, mert az oldal folyton „fejlesztés alatt áll”. Közadatigényléssel kérték ki, mikorra készül el a kereső, de még ezt sem árulták el. Így sem a vízvizsgálatok eredményeiről, sem a vizeinkre veszélyt jelentő tevékenységekről és szennyezőanyagokról nem kaphatunk információkat.

De nem könnyebb vízvizsgálati adatokat szerezni a vízügyi hatóságoktól sem. Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Samsung gödi akkumulátorgyár vízjogi engedélyeit és ellenőrzéseit végző Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) nem adja ki az iparterületen lévő monitoring-kutak vizsgálati adatait. Sőt, azt állítják, hogy az üzemeltető által bejelentett „objektív okok miatt” két éven át nem is végeztek vízvizsgálatokat – holott a hatóság által kiadott vízjogi engedély szerint évente kötelező a monitoring. Ijesztő, hogy a több ezer tonna mérgező anyagot felhasználó gyár vízmonitoring-adatainak nyilvánosságra hozatala ilyen akadályokba ütközik. (atlatszo.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Neves magyar építészek írtak kiáltványt Budapest modern építészetének és városképének védelméért. A Huszonkettesek Építészcsoport a világ közvéleményének, illetve legfontosabb örökségvédelmi szervezeteinek figyelmét igyekszik felhívni a Várnegyedben, a Városligetben, illetve a Kopaszi-gátnál folyó munkákra, ahol a magyar kormány anélkül nyúlna az ICOMOS és a UNESCO által is védett épületekbe, illetve a városképbe, hogy a döntéshozók bármiféle előzetes szakmai és társadalmi egyeztetést végeztek volna. 

Folyamatban van a Budai Várban a háború utáni fontos épületeinek elpusztítása, majd a negyedet lakó- és kulturális övezetből kormányzati negyeddé akarják alakítani. A Városliget beépítése tönkre fogja tenni Európa egyik első tervezett közparkját. A 140 méter magas Mol-toronyház világörökségi panorámát előnytelenül megváltoztató építkezése ugyanolyan autoriter, senki véleményét figyelembe nem vevő módon lett megvalósítva, mint az első kettő. A kormány a döntéshozatal felgyorsítása ürügyén kivette a szakma kezéből az eszközöket, melyekkel akadályt gördíthetnének terveik elé. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások intézménye városunk építészeti értékeinek lerombolását segíti elő. (24.hu)

Hargitai Miklós szerint a kiemelt beruházásokról szóló törvény lehetővé teszi a környezetvédelmi, területrendezési jogszabályi előírások, a hatósági korlátozások, valamint a kötelező lakossági véleménykérés kikerülését. 2010 óta 3000 projekt kapta meg minősítést. Az Orbán-kormány beruházási területnek tekinti a közparkokat és a városi zöldterületeket. A Balaton-part egyre inkább néhány oligarcha magánterületévé válik, a potentátok a Natura 2000-es berkekben és a nemzeti parki védettségű Tihanyi félszigeten is szabadon építkezhetnek. (Nv 25)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság