Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Az MTVSZ, a WWF és a madártani egyesület szerint a Föld napja 2022-ben krízisek közepén érkezett, a környezeti, gazdasági és társadalmi krízisek sokasodása és egymásba érése sokféle fenntarthatósági probléma (klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, természeti erőforrások leromlása) kísérőjelenségei. Egy olyan lehetséges rossz forgatókönyv első fejezete, mely a ma ismert világunkat állandósult válságkezelésre és szükségállapotba kényszerítheti. Közben sokasodnak azok a döntések, melyek a háborúra és a körvonalazódó gazdasági válságra hivatkozva parkolópályára állítanák a környezet- és klímavédelmi intézkedéseket.

A civil szervezetek felhívják a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A civilek szerint szükség van egy önálló környezetvédelmi tárcára. A környezetügy begyűrése az agrártárca alá nem a várt érdemi integrációt eredményezte, hanem a környezet- és természetvédelem kormányzati súlyának végzetes csökkenését. A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek.

Ma az agrárminiszter felel a természet- és környezetvédelemért, miközben meg kell felelnie a nagyüzemi mezőgazdasági termelők igényeinek, a fakitermelésben érdekelt erdészeti zrt-knek, a peszticidforgalmazóknak és egy sor olyan ágazatnak is, amelyek jellemzően a környezetvédelmi előírások enyhítéséért szólalnak fel. Ennek következménye, hogy a természeti örökség megőrzéséért felelős minisztérium az Európai Unióban a biológiai sokféleség védelmét szolgáló intézkedések bevezetése ellen lobbizik, és üdvözli, hogy a víz-, talaj- és beporzóvédelmet is szolgáló ökológiai fókuszterületek beszántása és a rovarölő szerek használata is engedélyezhető lesz.

A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármilyen tárcába is integrálják a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál – illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető –, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.

Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsó helyeken áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is – hívja fel a figyelmet Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke. Egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium jelentheti a garanciáját annak, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek. (greenfo.hu)

Az újjáépítés lehetőséget ad Ukrajnának, hogy zöldgazdaságként éledjen újra. „Mi lehetünk a kísérleti alanyok, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek új technológiáinak táptalaja – nyilatkozta Leszia Vaszilenko. Az EU-párti Hang (Holosz) ellenzéki képviselője, az ukrán parlament klímaügyi albizottságának vezetője szerint csupán azzal, ha a leromlott otthonokat a leginkább energiatakarékos anyagokkal és technológiákkal építik újjá, máris hatalmas új, hazai iparágat és szakképzettségi bázist hozhatnak létre, amelyet aztán exportálnának az EU-ba, ahol hiány van képzett hőszivattyú- és szigetelés szerelőkből. Emellett Ukrajna kiszolgálhatná az elektromos autók alkatrészei, a hőszivattyúk vagy a környezetbarátabb mezőgazdaság iránti növekvő keresletet, ez utóbbi pedig óriási lehetőséget jelent az ország mezőgazdaságának megreformálására. (VG 22)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Kapitány István, a Shell globális alelnöke az autóipar jövője kapcsán tévedésnek nevezte, hogy csak egy megoldás létezik, hiszen az ágazat sokszínű: egyesek a hibrid megoldást részesítik előnyben, mások a tisztán elektromos vagy hidrogénhajtású járművekre szavaznak. A Shell 2025-re félmillió elektromos töltőponttal szeretne rendelkezni a mai 90 ezer után. (VG 21)

Ingyenes levegőminőség-mérő készülékeket juttat el hazai iskolákba a Levegő Munkacsoport. A céljuk az, hogy az ország ritkán elhelyezkedő hivatalos automatikus mérőállomásainak adatait kiegészítse a lakossághoz közeli adatgyűjtéssel, és hogy a tanárok segítségével felhívják a diákok figyelmét a légszennyezés problémájára. A levegőminőség-mérése hazánkban az európai uniós jogszabályoknak megfelelően megoldott, azonban a hivatalos mérőállomások korlátozott száma (összesen 58 darab) nem tud arról pontos információval szolgálni, hogy egy-egy lakóközösség, utca milyen levegőszennyezésnek van kitéve nap mint nap. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a fővároson kívüli településeken is elterjedjenek a lakossági mérések. (greenfo.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Kis Anna meteorológus szerint a hegyvidéki területek különösen érzékenyek a klímaváltozás hatásaira. Már 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén is az alacsonyabban fekvő és kisebb gleccserek el fogják veszteni tömegük nagy részét, több faj pedig úgy próbál alkalmazkodni, hogy magasabb térségekbe költözik, ameddig ez lehetséges. Emberek milliárdjainak vízellátása függ részben vagy teljesen a hegyekből eredő vizektől. Ázsia és Dél-Amerika egyes régióiban, ahol az emberek a gleccser és hó táplálta öntözéstől függnek, a várható változások miatt akadozó vízellátással fognak szembenézni, és az élelmiszer-biztonság is veszélybe kerülhet. A vízellátottság kiszámíthatatlanná válása vagy elapadása nemcsak az emberek vízfogyasztását és a mezőgazdaságot érinti rosszul, de a vízerőművek villamosenergia-termelését is több helyen veszélyezteti, miközben ezek jelenleg a világ összes megújuló energiájának majd 60 százalékát teszik ki.

A melegedés és a hidrológiai változások a növény- és állatvilágra is hatással vannak: az endemikus, azaz helyhez kötött hegyvidéki fajok akár 84 százalékát a kihalás veszélye fenyegetheti. Több faj magasabb területekre vándorolt az elmúlt évtizedekben, azonban ez nem folytatódhat a végtelenségig, hiszen egy határ után már nincsen feljebb. A kihalás veszélyét a szélsőséges időjárási eseményekből, például a vegetációtüzekből eredő kockázatok is súlyosbítják. Az egyes fajok közötti kapcsolatok szétcsúszhatnak (például virágzó növények hiánya, fagykárok következtében a beporzók hiánya). (index.hu)

A klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági földhasználat már most felelős a rovarok számának 49%-os csökkenéséért a világ egyes részein – derül ki a UCL kutatóinak tanulmányából. Charlie Outhwaite, a tanulmány vezető szerzője szerint a rovarpopulációk elvesztése nemcsak a természeti környezetre lehet káros, ahol a rovarok gyakran kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémákban, hanem az emberi egészséget és az élelmezésbiztonságot is veszélyezteti, különösen a beporzók elvesztése. A kutatók azt találták, hogy az alacsony intenzitású mezőgazdasággal és jelentős felmelegedéssel küzdő területeken a természetes élőhelyek tompították a veszteségeket: ahol a terület 75%-át borította természetes élőhely, a rovarok száma csak 7%-kal csökkent, szemben a hasonló területekkel, amelyeket azonban csak 25%-ban fedett le természetes élőhely: itt 63%-os csökkenéssel kellett számolni. (24.hu)

Környezetvédelmi aktivisták attól tartanak, hogy az orosz gáz helyettesítését szolgálni hivatott LNG nemcsak nem mozdítja elő az energiabiztonságot, hanem a hosszú távú klímavédelmi célokat is aláássa. Az új importterminálok felépítése ugyanis azt jelenti, hogy hosszú évekre bebetonozza a fosszilis energiahordozók behozatalát, jóval az utánra is, amikorra az EU megtervezte a fosszilis energiahordozók használatának beszüntetését; nem beszélve a palarétegekből történő gázkinyerés azonnali környezetkárosító hatásáról. Ám az idők változnak: míg az EU korábban kézzel-lábbal tiltakozott a repesztéses kinyerési mód és a talajvizet mérgező anyagok ezzel járó földbe juttatása ellen, most lelkendezve fogadja az amerikai palagázt, csak hogy borsot törjön Moszkva orra alá.

Az LNG kinyerése során nagy mennyiségű metán szabadul fel, súlyosan károsítva a légkört. Egy 2019-es tanulmány szerint a légköri metán mennyiségének növekedése az elmúlt évtizedben az Amerikában kedveltté vált repesztéses módszernek tulajdonítható. Azt is megállapították, hogy az Észak-Amerikában folytatott palagáz-kitermelés lehet a felelős világszerte a fosszilis tüzelőanyagok károsanyag-kibocsátásának feléért. Az LNG klímára gyakorolt negatív hatása ráadásul megkétszereződik, amikor a kinyerés, a szállítás, a cseppfolyósítás és a visszagázosítás környezeti ártalmai hozzáadódnak a gáz elégetéséből származó üvegházhatású gázkibocsátshoz. (MN 23)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Belgium nem tesz eleget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséért, amire az atomenergia fokozatos kivonására vonatkozó tervei is rávilágítanak – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség. Belgium a tervek szerint 2025-ig leállítja a legtöbb atomerőművet. A kormány annyi engedményt tett, hogy a magas energiaárak miatt meghosszabbította két atomreaktor működésének időtartamát. Az IEA szerint azonban a lépés így is aggodalmakat vet fel az ország energiabiztonságával és károsanyag-kibocsátásával kapcsolatban. Belgium áramszükségletének majdnem a felét ugyanis az atomerőművek biztosítják, leállításuk több gáz elégetéséhez és ezáltal több emisszióhoz vezet. (VG 21)

TERMÉSZETVÉDELEM

Térítésmentesen lehet keresni a Magyarországról készült Sentinel-űrfelvételek között a Földmegfigyelési Információs Rendszer projekt keretében kialakított eFöld portálon. Így akár néhány kattintással ellenőrizhető az erdők vagy szántók mérete és a növényborítottság mértéke vagy a bel-, illetve árvíz által elöntött területek nagysága. (greenfo.hu)

Sikeresnek bizonyultak a génmódosított szúnyogokkal kapcsolatos első kísérletek az USA-ban. A cél, hogy a betegségeket terjesztő nőstény egyedek ne tudják elérni a lárvaállapotot, illetve hogy kevesebb rovarirtó szert kelljen használni. (greenfo.hu)

A világ napraforgóolaj-exportjának két kulcsországa, Ukrajna és Oroszország háborúban áll egymással, aminek hatására az egyébként is magas árak tovább emelkedtek. Sok élelmiszeripari cég ezért újra a rendkívül környezetszennyező pálmaolajhoz fordul, mert ebben látja a fennmaradása zálogát. A környezetvédelmi problémák a gazdasági nehézségek közepette a háttérbe szorultak. A világ termelésének 85 százalékáért Malajzia és Indonézia felelős, ahol rengeteg esőerdőt vágtak ki, hogy helyet biztosítsanak az olajpálmáknak. Borneó szigetén a leglátványosabb a változás, itt az esőerdő nagyjából 90 százalékát már kiirtották, elsősorban azért, hogy pálmaültetvényeket hozzanak létre a helyén.

A környezetkárosítás és az ezzel járó negatív PR-hatások miatt az utóbbi években egyre több cég döntött úgy, hogy felhagy a pálmaolaj használatával. A háború kitörésével azonban a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, a kedvező folyamat pedig visszafordulni látszik. Ha nem történik gyors változás, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy felpörög az erdőirtás Indonéziában és Malajziában, a jelenlegi kapacitás ugyanis nem tudja ellátni a háború miatt megnövekedett keresletet. Ez pedig újabb élőhelyek elpusztulásával, még több környezetszennyezéssel és a bozóttüzek kockázatának növekedésével jár. Az élelmiszerárak globális növekedése mellett ez az az ár, amit a helyieknek meg kell fizetniük egy tízezer kilométerrel arrébb zajló háborúért. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

A vizek élővilágát fokozottan veszélyezteti az elmúlt két évben idehaza jellemző aszály, és sajnos tartósnak tűnik ez a tendencia. Az elmúlt 2-3 évben folyóink vízszintje is csökkent, a csapadék nem tölti fel a tavainkat, a mélyebb talajréteg sem jut nedvességhez, kutak száradnak ki, egyre mélyebbre kell fúrni a talajvízért. A hazai halgazdaság és halászat is nehéz időszak elé néz. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője szerint súlyos a helyzet. Az egész Dunántúlon kevés csapadék volt az elmúlt téli és kora tavaszi időszakban,15-20 mm esett a szokásos 100 milliméter helyett. Hacsak nem lesz esős hónapunk, az összes vízhez kötött állat, köztük a védett gémfélék, a kócsag, szürke gém, sirályok és a vidrák élettere is szűkül, és kénytelenek lesznek elvándorolni. (index.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Az egykori Club Aligát fejlesztő Pro-Mot Hunária Kft. tulajdonosa, a Bayer Construct Zrt elkötelezett abban, hogy Balatonvilágoson olyan össztársadalmi hasznot jelentő beruházást valósítson meg, amely nem csak a helyi, de a szűkebb régióban élő emberek életében is pozitív változásokat hoz majd. A balatonvilágosi lakók és üdülőtulajdonosok természetesen továbbra is a megszokott kondíciókkal látogathatják a strand területét. A hosszú évtizedekig elhanyagolt településrész fejlesztése munkalehetőségeket, turisztikai vonzerőt és további fejlesztési folyamatokat fog nyújtani. Az első ütemben ez év őszén a kikötő-fejlesztéssel veszi kezdetét a beruházás. (Nv 23)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

A Fertő tavi beruházásról beszélgetett a Kék bolygó című podcastjában Áder János Kárpáti Bélával, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával. Áder a választási kampány hevének tudja be a beruházást ért kritikákat, és azt kérdezte beszélgetőpartnerétől, hogy valóban a környezeti, természetvédelmi érdekek súlyos sérelmével jár-e a projekt megvalósítása. A vezérigazgató szerint a beruházás helyszíne mindig turisztikai célokat szolgált. Mesterségesen feltöltött és kialakított területről van szó, ott építették ki az 1960-as évektől a fertőrákosi strandot, amelynek idővel leromlott az állapota, tönkrement a közműrendszere, ráadásul a területen jelentős mennyiségű illegális hulladékot is találtak, amit el kellett távolítani.

Nem arról van szó, hogy fantasztikus természeti értékekkel bíró területet akarnak elhódítani és beépíteni – értékelte a vezérigazgató szavait némi ironikus hangsúllyal Áder János. Áder szerint a beruházás a magyar tórész 0,7 százalékát érinti, és a vizes élőhelyek védelmét szolgáló ramsari egyezménynek is megfelel, ami kiderül az egyezmény végrehajtását felügyelő bizottság elemzéséből. (hvg.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A jövő évtől tilos lesz Franciaországban termékeket „szén-dioxid-semlegesként” hirdetni anélkül, hogy ezt bizonyítani tudná a gyártója. A rendelet célja, hogy elősegítse az átláthatóságot, és megakadályozza a „zöldremosás” hatását. A vállalatoknak tájékoztatást kell adniuk a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásukról, a kezdeti gyártástól a termék eltávolításáig vagy újrahasznosítással történő átalakításáig. Ezt a dokumentumot – amelyet a vállalat vagy a szolgáltatás weboldalán QR-kóddal közzétesznek – egyértelmű stratégiának kell kísérnie az üvegházhatású gázok kibocsátásának elkerülésére, illetve ennek hiányában csökkentésére vagy kompenzálására. (greenfo.hu)