Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által a WWF megrendelésére készített online felmérés szerint a magyarok 90%-a elvárja a mindenkori kormánytól, hogy a természet- és klímavédelem ügyét kiemelt fontossággal kezelje, és lakóhelytől függetlenül 71% látja indokoltnak, hogy önálló környezetvédelmi minisztérium működjön. Sipos Katalin, a WWF igazgatója szerint miközben pártpolitikai kérdésekben erősen megosztott az ország, környezetpolitikai témákban igen nagy az egyetértés. 95% úgy gondolja, hogy a magyarországi védett erdőkben csökkenteni kell a fakivágásokat.

93% egyetért azzal, hogy a törvényhozói döntések a civil és szakmai szervezetek, illetve a társadalom bevonásával szülessenek meg. 95% támogatná, hogy az aszályok és hőhullámok hatásainak elkerülése céljából elvezetés helyett inkább megtartsuk a vizet Magyarországon. Az egyetlen kérdés, amely megosztja a lakosságot, az Magyarország klímapolitikai célkitűzéseinek megítélése. A válaszadók 36%-a nem tartja megfelelőnek ezeket a célokat, 33% ezzel szemben elegendőnek tartja, 30% pedig nem tudja megítélni. (wwf.hu)

Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerint a természetközeli élőhelyek megőrzése, a természet védelme nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek, a jólét fenntartásának. Jól működő ökoszisztéma nélkül nincs biztonságos élelmiszer-ellátás, tiszta ivóvíz és levegő, kevésbé lehet megelőzni a járványokat, természeti katasztrófákat. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása csak jól szervezett és összehangolt intézkedésekkel érhető el. A beavatkozáshoz nélkülözhetetlen az ökológiai rendszer mélyebb ismerete, természeti tőkénk térbeli eloszlásának feltérképezése.

Az első feladat természeti tőkénk aktuális állapotának, gazdasági-társadalmi értékének meghatározása. A második a megőrzést szolgáló eszközrendszer fejlesztése, új eszközök – modellek, módszertani megközelítések, útmutatók – kidolgozása. Harmadik az érintett szakmai és döntéshozói csoportok részvételéhez szükséges keretek megteremtése, társadalmi szereplők szemléletformálása. Negyedik a nemzetközi egyezményekből, EU-stratégiákból és irányelvekből eredő feladatok és kötelezettségek teljesítése. (Szabad Föld)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A frankfurti ügyészség szerint 22 ezer olyan Suzuki dízelautó került forgalomba, amelynél trükközhettek a károsanyag-kibocsátást mérő szoftverekkel. Ezeket a kocsikat majd vissza kell rendelni, vagy értesíteni kell a használókat, tulajdonosokat, hogy lehet kijavítani ezt a hibát. (HírTV)

A nagyvárosokban élők között a szívrohamok 5 %-a összefügghet a zajszennyezéssel. A Rutgers Robert Wood Johnson Medical School tudósai szerint azok az emberek, akik forgalmas utak, vasutak közelében vagy repülési útvonalak alatt élnek, nagyobb valószínűséggel szenvednek szívproblémáktól. Dán kutatók azt is kimutatták, hogy az autók és vonatok zaja hosszú idő alatt megnöveli a demencia, és kifejezetten az Alzheimer-kór kockázatát is. (greenfo.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Bár két éve még azt vállalta, hogy 2049-ben be fog zárni az utolsó termikus kőszénbánya, Lengyelország most jelezte: 2049 után is elő akar állítani kőszénből áramot. Feltett szándéka ugyanis, hogy a szénnel fűtött erőművek plusz stabilitást adjanak az ország energiarendszerének az évszázadforduló után is. A folyamat hátterében az orosz gázfüggőség újragondolása áll. A lengyel szándék aláássa az Európai Unió károsanyag-kibocsátásról szóló tervezetét, amely 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését. A lengyelek nincsenek egyedül szándékukkal, például Németország és Olaszország is újra számít szén alapú üzemeire, de az Egyesült Államokban és Kínában is növekszik a kőszénből származó energia. 2021-ben több áramot termeltek kőszénből a világon, mint korábban bármikor, az emelkedés az előző évhez képest 9 százalékos. (greenfo.hu)

Szabó John, az ELTE Világgazdasági Intézetének kutatója szerint technológiai oldalról teljesíthetők a 2030-as klíma-részcélok, hiszen adottak a karbonmentesítéshez szükséges eszközök, az alternatív fűtési és energiahatékonysági rendszerek is. Politikai és gazdasági oldalról viszont mérsékelten optimista: a tétek növelésével szemben politikai és társadalmi ellenállás is jelen van. Ennek ellenére bízik abban, hogy legalább uniós szinten elérjük a megújuló energiás klímacélokat. Bár az irány jó, ennél határozottabb számokat kéne hozni annak érdekében, hogy jóval 2 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke.

Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse szerint is a szükséges irányba helyezték a klímaváltozás elleni küzdelmet, de ezzel együtt nem éri el azt a vállalást, amire szükség volna. Az uniós döntéshozók részéről látható politikai elhatározás mutatkozik, de az még nem egészen világos, hogy az egyes tagállamok ezt miként fogják teljesíteni. Erős szándék látszik arra, hogy az orosz földgázt lecseréljük, ezek mentén nagyon bíznak benne, hogy a 2030-as klímacélok meg tudnak valósulni. A Greenpeace szerint mindenféle földgáztól meg kell szabadulni, nem csak az orosztól.

Munkácsy Béla, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa elsősorban nem az energiaforrás-szerkezet váltásában keresné a megoldást, hanem az energiafelhasználás csökkentését látja még annál is fontosabbnak. A technológiák önmagukban nem elegendők a primer energiafelhasználás csökkentéséhez, a gyors átmenethez elengedhetetlen az energiatudatosság erősítése és a szemléletváltás. Munkácsy is az épületállomány döntő többségének mielőbbi energetikai felújítását tartja kívánatosnak.

Szabó John szerint a háború felgyorsíthatja a megújulók terjedését uniós szinten, viszont a gázembargó azt is jelentheti, hogy rövidtávon növekedhet a szénfogyasztás, ami feszültséget teremthet a klímacélok viszonyában. A nem túl ambiciózus hazai klímaszámok nem egyediek, hasonlítanak a régióra: nem szeret nagyokat ígérni, inkább teljesíti az elvárt minimumot. Magyarországon a 2030-as vállalások teljesítésére viszonylag jó esély van, többek között az intenzív napenergia-boom miatt. Perger szerint módosítani kell a nemzeti klímaterven, és a célszámokkal felzárkózni az EU-s vállalásokhoz, hogy ne lehessen „potyautazni”.

A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem lenne szabad más országoktól, főként az orosz gáztól függenünk – derül ki a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatásból, amelyet a Policy Solutions és a Závecz Research végzett március utolsó hetében. A felmérés szerint a magyarok többsége egyetért azzal is, hogy a kormánynak elsősorban a megújuló energiaforrásokat, valamint az energiahatékonysági- és takarékossági beruházásokat kellene támogatnia az energetikai fejlesztések során. (napi.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A Fennovoima finn-orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatommal. A konzorcium azzal indokolta a szerződés felmondását, hogy a tervek elkészítésében jelentős csúszások voltak, a RAOS képtelen volt teljesíteni a feladatot. „Az utóbbi években a kivitelező folyamatosan sokat késett, sőt, a késés egyre nagyobb lett. Az ukrajnai háború pedig csak növelte a kockázatokat, a RAOS nem tudta kivédeni ezeket”. Mika Lintila finn gazdasági miniszter több alkalommal is elmondta: a jelenlegi helyzetben már biztos, hogy a kormány nem adja meg az engedélyt. Ettől függetlenül a Roszatom finnországi leányvállalata mindvégig ragaszkodott a terv folytatásához. (mandiner.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Munkácsy Béla szerint a jelenlegi kiszolgáltatott helyzetben a szélenergia nemzetstratégiai jelentőségű ügy, Magyarország mégis szinte teljesen lemondott róla. Az atomenergia nehezen biztosíthatja hazánk függetlenségét, hiszen Oroszországtól vásároljuk a nukleáris üzemanyagot. Az orosz agresszió hatására felértékelődött a megújuló energiaforrások szerepe, Magyarország azonban továbbra sem használja ki a rendelkezésre álló összes lehetőséget, hiszen a szélenergiát szinte teljes mértékben mellőzi.

Amíg a kormány nem kezdte el intenzíven támogatni a napelemes beruházásokat, addig gondolhattuk azt, hogy a paksi atomerőmű minden konkurenciáját igyekeznek lesöpörni az asztalról, a napenergia váratlan felkarolását látva azonban teljes a tanácstalanság: mi a baj a szélenergiával? Mivel szakmai érvek a mai napig nem hangoztak el, „kénytelen vagyok elhinni azokat a minisztériumi folyosói pletykákat, hogy a kormányfő személyes ellenszenve pecsételte meg a szélturbinák sorsát”.

Munkácsy szerint ma már idejétmúlt elképzelés szerint a megújuló energiaforrások kiszámíthatatlansága miatt – a teljesítmény függ az időjárástól, a napszaktól és az évszaktól – mindenképpen szükség van földgázra vagy atomenergiára, hogy azok segítségével stabilizálják a rendszert. Magyarországon a villamosenergia-hálózat megbízhatósági adatai sokkal rosszabbak, mint Dániában, amely elsősorban időjárásfüggő megújulókra alapozza az energiaellátást: a szélturbinák a megtermelt villamos energia több mint felét adják. Nem szükségszerűen omlik össze a rendszer azokon a helyeken, ahol a megújulók biztosítják az áramellátást.

Dánia kapcsán gyakran elhangzik, hogy könnyű nekik a megújulókra támaszkodni, hiszen ha megszorulnak, importálhatnak villamos energiát Norvégiából vagy Svédországból, ahol magas hegyek és gyors folyók biztosítják a megfelelő áramtermelést. De ezt mi is meg tudnánk tenni, hiszen senki sem akadályozná meg, hogy a skandináv országokhoz hasonló adottságokkal bíró Ausztriával, Szlovéniával vagy Romániával kölcsönösen hasznos kereskedelmi kapcsolatot alakítsunk ki. A „magyar rögvalóság szintjén” azonban az ember lépten-nyomon azzal szembesül, hogy a legtöbben a megoldások helyett a folyamatos kifogáskeresésbe fektetik az energiát.

Munkácsy szerint rendszerben kell gondolkodni, észrevéve azokat a szinergiákat, amelyek a közlekedés, a villamos energia és a hőenergia között felfedezhetők. A gyermelyi tésztagyári trágya és a (nem létező) biogázüzem példája megmutatja, milyen fontos lenne kihasználni az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Kulcsfontosságú az energiahatékonyság javítása is, hiszen már az épületek megfelelő szigetelésével is látványos eredményeket érhetünk el, akár a tizedére csökkentve egy ház energiaigényét.

2011-ben modellezték, miként állhatna át az ország a következő évtizedekben száz százalékban a megújulókra, és arra jutottak, hogy a lehetőségek tárháza szinte végtelen, vagyis kizárólag a politikai akaraton múlik a dolog. Természetesen nem lehet mindenhová szélturbinát építeni; a 2016 előtti szabályozás is az ország területének 92 százalékról zárta ki a szélturbinákat. Ez nemzetközi összevetésben ugyanakkor egyáltalán nem rossz arány. A maradék 8 százalék elméletileg 60-70 ezer megawatt teljesítményt biztosítana, ami hatalmas lehetőség, főként a jelenlegi 300 megawattal összehasonlítva. A napenergia pedig még egy nagyságrenddel jelentősebb, hiszen csak a mezőgazdasági termeléssel szimbiózisban – tehát nem a termőterület rovására – működtethető agronapelemes rendszerek akár ötszázezer megawatt teljesítményre is képes lenne.

Munkácsy szerint egy felelős kormányfő a háború kirobbanásakor elismerte volna a tévedését, és újra engedélyezné a szélturbinák telepítését. Ennek figyelmen kívül hagyása és a napelemeken kívül a többi technológia elhanyagolása megszilárdítja az energiafüggőséget, ahelyett, hogy az szuverenitást erősítené. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a következő négy év valódi áttörést hoz a megújulók terén. Munkácsy nagyobb esélyt lát rá, hogy bebetonozzuk a szemlélet- és tudásbeli több évtizedes lemaradásunkat. (Magyar Hang)

TERMÉSZETVÉDELEM

Zsák Ferenc Tibor szerint az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi irányelv rendelkezései már nem felelnek meg a XXI. század elvárásainak és kihívásainak, ezért ezen irányelvek egyes rendelkezéseinek szigorítására van szükség. Valamennyi Natura 2000 területen lévő erdőre teljes fakivágási tilalmat kellene rögzíteni. Ezeket az erdőket elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőkként kell meghatározni, amelyek különleges kezelést igényelnek, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem érvényesülhet. A mai napig folytatott nem védelmi jellegű erdészeti beavatkozások olyan évmilliók alatt kialakult ökológiai rendszerek irreverzibilis károsodását, kiemelt jelentőségű élőhelytípusok, növény- és állatfajok eltűnését eredményezték, amelyek megőrzéséért az Európai Közösség különleges felelősséggel tartozik.

Az Európai Közösség Alapító Szerződésének 10. cikke (korábban 5. cikk) többek között előírja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan lépéstől, amely kockáztatná a Szerződés célkitűzéseinek elérését. A Natura 2000 területek vonatkozásában a fakitermelés tiltása elsőrendűen fontos előfeltétele a természetmegőrzési területek megőrzésének, mind a kijelölés alapjául szolgáló kiemelt és közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve növény- és állatfajok hosszú távú megóvásának. (greenfo.hu)

A méhpusztulás itthon csökkenő trendet mutat, a legtöbb esetet 2018-ban jelentették a méhészek. Ezt követően a Nébih 2019-ben mélyreható elemzést végzett, amelynek során több mint 12 ezer gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást. A következtetés az volt, hogy nem feltétlenül egy-egy növényvédő szer okozhat méhpusztulást, hanem nagyobb a valószínűsége annak, hogy a külön-külön méhekre nem veszélyes vegyszerek, anyagok egymással kémiai reakcióba lépve pusztító hatással vannak rájuk.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok 2012 óta rendszeresen célzott monitoring vizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat. Az évi mintegy 60-100 mintából átlagosan 5-10 esetben bizonyosodik be a szabálytalan szerhasználat, és sikerül kiszűrni kockázatos területeket. A Nébih szerint a növényvédő szerek címkéjén előírtaknak megfelelően végzett növényvédelmi tevékenység nem jelent kockázatot a házi méhekre és a vadon élő beporzó szervezetekre. Az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a termelők többsége betartja ezeket az előírásokat, így tevékenységükkel nem veszélyeztetik a méhek életét.

A bejelentett mérgezés-gyanúk kivizsgálása során évente mindössze az esetek 5-10 százalékában lehet megállapítani, hogy növényvédő szer okozta a pusztulást. Magyarországon a szerforgalmazási adatok alapján az egy hektárra jutó növényvédőszer-hatóanyag mennyisége az Európai Unió átlaga alatt van. Az utóbbi években a Nébih a méhek védelme érdekében nem ad ki szükséghelyzeti engedélyeket sem a neonikotinoidok szabadföldi felhasználására. Vagyis ezek, a méhpusztulásokért elsődlegesen felelőssé tett szerek már semmilyen formában sem használhatók fel itthon. (vg.hu)

A Marylandi Egyetem számításai szerint tavaly 11,1 millió hektár esőerdő pusztult el a világon. Ebből 3,75 millió hektáron olyan elsődleges erdők terültek el, amelyek kiemelt jelentőséggel bírtak a globális felmelegedés visszafogása és a biodiverzitás fenntartása szempontjából. Az ezáltal okozott környezeti kár megegyezik India éves fosszilisenergia-kibocsátásának értékével. Az elvesztett elsődleges erdőterület 40 százaléka Brazíliában tűnt el, utána a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Bolíviában, Indonéziában és Peruban volt a legnagyobb a csökkenés. Brazíliában, az Amazonas-medence nyugati részén különösen sok esőerdőt pusztítottak el, hogy legelőket alakítsanak ki a szarvasmarhák számára. Rekord veszteséget regisztráltak a boreális erdőknél is, leginkább a sosem látott mértékű szibériai tüzek miatt. Biztató ugyanakkor, hogy Indonéziában öt éve egyre kevesebb elsődleges erdőterület pusztul el, ahogy Malajziában is sikerült eredményt elérni. (444.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak. Volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás. (greenfo.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán és a Védegylet közös sajtóközleményben hívja fel a figyelmet a rozsdaövezeti beruházások és a kelenföldi barnaövezet beépítésével kapcsolatos problémákra. Az elmúlt pár hétben tíz új rozsdaövezeti akcióterületi kérelem érkezett be a XI. kerületi önkormányzathoz. Ha ezekre a kérelmekre rábólint az állam, akkor a kiemelt állami beruházások száma a kétszeresére, húszra fog nőni a kerületben. Az önkormányzat az új kérelmet visszautasította, azonban az utolsó szó a Miniszterelnökséget vezető miniszteré.

Gulyás Gergely szerint rengeteg pozitív hatása lesz ezeknek a beruházásoknak a környéken, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és a fejlesztések meghozatala pedig az önkormányzat feladata. Ezek a projektek további 15-20 ezer beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék. Sem az önkormányzat, sem a lakosok nincsenek a barnamezős területek beépítése ellen, csupán olyan beruházásokra lenne szükség, amik a már létező problémák megoldását szolgálják, nem pedig azokat tetőznék. A civilek azt kérik, hogy adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel ez ellen a túlépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni. (merce.hu)

Kilencszáz lakásos lakóparkot épít saját tőkéből Kőérberek-Tóváros területén, a Kánai-tó partján az irodaház-fejlesztéseiről ismertté vált belga ingatlanfejlesztő cég. A LAKE11 Home & Park nevű projektben villalakások és parkházak épülnek, geotermikus, hőszivattyús hűtő-fűtő rendszerrel. Az önkormányzattal kötött településrendezési szerződés keretében az Atenor nagyszabású köztéri fejlesztést is végez. Csak a tó rehabilitációjára, medertisztítására, ökológiai helyreállítására 1 millió 350 ezer eurót költenek, emellett parkosítják a környezetet, 2,7 km hosszú futópályát, tornapályát, játszóteret építenek, promenádot alakítanak ki. (napi.hu)

Hitelesítették az Árpád-kori templom alaprajzát a régészek Kelebia határában. A tatárjárás idejére tehető erődítést, valamint zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait és egy érmegyűjteményt is találtak. (magyarkurir.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Tatán a Helyi Választási Bizottság úgy döntött, hogy az összegyűlt aláírások száma alapján ki kell írni a helyi népszavazást az Öreg-tó partjára tervezett Avalon-luxusszállodáról. Másfél évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt meg kellett szakítani minden népszavazással kapcsolatos eljárást, és a helyi népszavazások csak április 10-étől folytatódhattak. (merce.hu)

Tisztítják a Tiszát Vásárosnaménynál, mert a Szamos áradásával Románia felől rengeteg hulladék érkezik, sok műanyag és kommunális hulladék szennyezi a folyót. (M1) A folyókon Romániából Magyarországra érkező hulladék miatt Gyöngyösi Márton (Jobbik) petícióban kérte, hogy Szijjártó Péter rendelje be hivatalába a román nagykövetet, és a nemzetközi szervezeteknél is fejtsen ki hatékony erőfeszítést annak érdekében, hogy Románia ne szennyezhesse tovább a folyóvizeket. Románia is sok olyan egyezmény aláírója, amely kötelezettségeket ró a román államra annak érdekében, hogy a nemzetközi vizeket ne szennyezze, az ott felhalmozódott hulladékot kezelje, és monitoring rendszert állítson fel arra, hogy a Romániát elhagyó folyóból milyen hulladékok kerülnek ki és rendszert építsen ki arra, hogy a környezetszennyezés megszűnjön. (Kossuth Krónika)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Ladányi-Benedikt Ildikó szerint a géntechnológiai óriáscégek lobbiszervezetei az Európai Bizottsággal karöltve ki akarják vonni az uniós GMO-szabályozás hatálya alól az „új-GMO-kat”. Széles körben elkezdték népszerűsíteni a génmódosítási technikák egy új csoportját (génszerkesztés, CRISPR-CAS módszer). Hogy a közvélemény is befogadóbb legyen az új génmódosítási technikákra, előszeretettel hangoztatják, hogy a génszerkesztett növények valójában a fenntartható fejlődést szolgálják, megoldást nyújtanak a klímaválság által okozott problémákra, valamint a világ éhezőinek táplálására is, ráadásul a „precíziós nemesítés” módszerei sokkal biztonságosabbak, mint a régi géntechnológiai módszerek.

Az Európai Bizottság készíttetett egy tanulmányt, amely az új génmódosítási technikák előnyeit hangsúlyozva próbál megágyazni a biotech ipar által óhajtott jogszabály-módosításoknak. Az előzetes hatástanulmány konzultációja keretében több mint 70 ezer vélemény érkezett be, amelyeknek több mint 90%-a az új génmódosítási technikákkal előállított szervezetek szigorú szabályozását szorgalmazta. A Bizottság viszont ezeket a véleményeket figyelmen kívül hagyva tovább viszi az „új génkezelési technikák” deregulációját célzó folyamatot, további lépéseket tesz az új GMO-kra külön új uniós jogszabály elfogadtatására.

Válaszul a civil szervezetek európai petíciót indítottak, amelyben szorgalmazzák, hogy továbbra is szigorúan szabályozni és jelölni kell a génszerkesztett és más új génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket. Az idő múlásával ezekről az új génmódosítási technológiákról is kiderül, hogy egyáltalán nem olyan precíz, mint ahogy beharangozzák, egyre több nem célzott hatásról számolnak be a kutatók, s a biotechnológiai ipartól független tudósok számos kockázatra hívják fel a figyelmet. (greenfo.hu)