Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora szerint még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben a valóság az, hogy elkéstünk: a civilizációnk a túlfogyasztás miatt néhány évtizeden belül elkerülhetetlenül összeomlik. A folyamatban lévő fenntartható technológiaváltás valójában nem fenntartható, mert nincs meg a nyersanyag-fedezete. Így ahelyett, hogy segítene, gyorsítja a rendszer összeomlását.

Ha nincs is ez a háború, egy bő évtizeden belül a nyersanyaghiány akkor is utolért volna minket. Tudtuk, hogy az erőforrások egyenlőtlenül vannak elosztva, hogy egyre rosszabb minőségű ásványkincseket tudunk egyre nagyobb ráfordítással kitermelni, miközben egyre több kellene belőlük. Ekkora rendszert nem lehet gyorsan átalakítani. Ráadásul nagyon kihegyeztük az erőforrásokat. Annyira optimalizálták a költséget a profit érdekében, hogy minden biztonsági tartalékot elhagytak. Abban bíztak, hogy a rendszer hiba nélkül, az örökkévalóságig fog működni.

Lehetne helyettesítő módszerben gondolkodni, de ez nem megy egyik napról a másikra, és óriási költség- és erőforrás-vonzata volna. Fogytán van még a betonozásra alkalmas homok is, nem lesz elég az épületek, ipari létesítmények, utak létrehozásához. És ez nem a távoli jövőben fog megtörténni, ez már most is probléma. Ha nem tudok betonozni, akkor nem tudok erőművet, gyárat építeni, acélt gyártani, szélkereket állítani, tehát a civilizáció működésben tartásához szükséges technológiák összeomlanak, és nincs helyettük másik.

A busmanok fenntartható módon élnek, vadásznak, gyűjtögetnek, és elvannak azzal az energiával, ami a napból érkezik: a növények hasznosítják, ők meg begyűjtik. De nyolcmilliárd ember nem tud és nem is akar visszatérni ehhez az életformához. A nagyvárosokba zárt modern társadalmaknak nincs B-terv, ott technológia és energia nélkül egyszerűen nem lehet majd életben maradni. Húsz éven belül katasztrófa várható. Talán hamarabb. Nagyon sokan látják ezt a tudományos világban, és nagyon kevesen a politikában és a gazdaságban. Pedig ez nem valami extra tudás: az, hogy a Föld zárt rendszer az anyag szempontjából, és szinte kifogytak a nyersanyagaink, nagyon könnyen belátható.

Rengeteg tudományos cikk foglalkozik az erőforrás-korlátokkal, de a politika meg a gazdasági lobbi egyszerűen nem hajlandó ezekről tudomást venni. A gazdaságot és a politikát szinte kizárólag a rövidtávú gazdasági érdekek mozgatják. Az a baj, hogy kommunikációval, lózungok hangoztatásával mindent el lehet fedni, és az emberek elhiszik az összes hazugságot, ami rájuk dől. A világ beleragadt az alternatív valósággyártásba, de a fizikai valóságot ez egyáltalán nem érdekli. A brutális erőforrásválság, ami úgyis eljött volna a túlhasználat, a hígulás, a készletek kimerülése miatt, az most a háborúval előre ugrott tíz-húsz évet vagy harmincat. Ennek az egyenletnek a valós számok halmazán már nincs megoldása.

Vannak sporadikus jó kezdeményezések, például, hogy a cégek a termékek helyett inkább szolgáltatást adjanak el, így érdekeltté válnak abban, hogy a termékeik hosszú élettartamúak és javíthatók legyenek. Teljesen megfordulna a piac logikája. Most az az érdeke, hogy évente vegyél újat, akkor meg az lenne az érdeke, hogy húsz évig ne kelljen ránézni sem. (24.hu)

Lányi András szerint az esztelen pazarlásnak, amire a világ gazdasági rendszere berendezkedett, szükségszerű velejárója környezetünk elpusztítása. A túlnépesedés okozta globális problémákat csak decentralizáltan, helyi szinten lehet kezelni, s fontos cél a lokális társadalmak fenntarthatósága szempontjából az élelmiszer-önrendelkezés elérése. (Heves megyei Hírlap

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Gelencsér András szerint az elektromos autó az erőforrások értelmetlen pazarlása. Az autóipari lobbi a politika támogatásával kitalált egy divatos irányt, aminek mentén újra lehet gazdasági növekedést és extraprofitot produkálni. A szabályozást úgy módosítják, hogy még az is kénytelen legyen igazodni hozzá, aki nem ért vele egyet. Ott pihennek a garázsokban a 800 kilós akkumulátorokkal az elektromos autók, bennük a rengeteg kritikus kémiai elem, lítium, kobalt, amelyek készletei kimerülőfélben vannak. Fenntartható meg zöld jövőnek tekinteni, hogy mindenki elektromos autót vegyen, hát erre nincsenek jelzők sem. Ugyanis az erőforrások közül az anyag oldaláról sokkal keményebb korlátaink vannak, mint az energia oldaláról. (24.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Gelencsér András szerint az éghajlatváltozás nem visszafordítható, meg sem állítható. Több százmillió tonna széndioxid és metán szabadul ki csak a permafrosztból már évente. Olvad a sarki jég, és elnyeli a napsugárzás energiáját a sötét víz ahelyett, hogy a jég visszaverné. Nem lehet itt már megállítani semmit. Ez egy hatalmas komplex rendszer, tele nagyléptékű öngerjesztő folyamatokkal, ezekkel már nincs mit tenni. A jég és a friss hófelszín a nap sugárzás 60–80 százalékát visszaveri, a sötétkék vízfelszín pedig mindössze 6 százalékát. A különbözet hozzáadódik a Föld energiamérlegéhez, és gerjeszti tovább az olvadást. Több millió négyzetkilométer kiolvadt jéggel mit kezdünk? Visszafagyasztjuk?

Százmillió évek alatt keletkeztek a kőolaj- és földgázmezők, amiknek most egy-kétszáz év alatt a nyakára hágunk. Mára vége a könnyen hozzáférhető olajnak, amit viszonylag egyszerű technológiával, gazdaságosan, koncentráltan, hosszú ideig ki lehet a föld alól nyerni. A palaolaj és palagáz kitermelése nagyon rossz energetikai hatékonyságú folyamatok, és sokkal nagyobb környezetszennyezést okoznak. Szénből még több száz évre elegendő, könnyen hozzáférhető készletek vannak. Cserébe a szén égetése nemcsak nagy széndioxid-kibocsátással jár, hanem rengeteg kormot juttat is a légkörbe, ami elnyeli a napsugárzást, és tovább melegíti a légkört. (24.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Gelencsér András szerint az egész modern civilizáció villamos energiával működik, és ez annyira kiszolgáltatottá és sérülékennyé teszi, hogy globális és tartós áramszünet esetén gyakorlatilag rövid időn belül összeomlana. Ha 25 évig működik egy napelem, akkor az első hat évben csak azt az energiát termeli vissza, amit a gyártása során elhasználtak. És annak az energiának a nagy része, amit a napelem gyártásába be kell fektetnünk, szintén fosszilis. Mire feláll egy szélerőmű, már majdnem annyi fosszilis energia van benne, mint amennyi energiát pár évig termelni fog.

A biomassza a fotoszintézisen alapul, aminek nagyon kicsi a hatásfoka, egy százalék alatti. És a hasznosuló energiatartalma még kisebb, tehát ha a háztartások az energiát energiaerdőből akarnák nyerni, akkor körülbelül két hektárnyi erdő kéne minden ház mellé. A vízerőműnek a legjobb az energetikai hatásfoka, egyszer kell megcsinálni, és utána nagyon hosszú, évszázados nagyságrendű az élettartama. És a víznek elég nagy a sűrűsége, és ha olyan az esése, meg a hozama, akkor az a hatékonysági mutató, ami a napelemnél három, a hőerőműnél meg negyven, az a vízerőműnél száz fölötti.

A bioetanol zsákutca, az energetikai célú intenzív növénytermesztés csökkenti a biodiverzitást, és a bioetanol előállításának majdnem akkora az ökológiai lábnyoma, mint a kőolajfinomításnak. Energetikailag is nonszensz, hiszen föl kell szántani a földet, traktor kell, műtrágya kell hozzá, de azt is fosszilis alapanyagból állítjuk elő. És amikor betakarítjuk a termést, az az energiamennyiség, ami végül kijön belőle, kevesebb annál, mint amit befektettünk. (24.hu)

A hazai napenergia iparágon belül ismert volt a hálózatcsatlakozási lehetőségek szűkülése, a hirtelen stop azonban mindenkit meglepett. Lugos Roland, az Optimum Solar Zrt. ügyvezetője szerint az ellátásbiztonság megteremtése és hosszú távú fejlesztése közös érdek, ezért a problémák megoldása hatékony lehet, ha az iparág szereplői összefognak és segítik egymást a hosszú távú megoldást jelentő koncepció kidolgozásában. A magyar erőműpark növekvő részét adó naperőművek üzemeltetői egyre inkább képesek csökkenteni az időjárás kiszámíthatatlanságából adódó termelési bizonytalanságaikat, és a legutóbbi metár tender már energiatároló telepítését is előírja a pályázaton nyertes projektek fejlesztőinek.

Egyelőre azonban a naperőművek termelésének bizonytalansága, illetve a várakozásoktól való eltérései jókora kihívást jelentenek a villamosenergia-rendszer szabályozása számára. A kormány jelezte, hogy lesz nagy támogatási program az energiatárolás elterjesztésére, valamint az átviteli- és elosztóhálózatok fejlesztésére is pályázati programot indítanak, és a naperőművek hálózathoz történő csatlakozásainak feltételeit is javítják. (portfoliohu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Gelencsér András szerint a talajokat a mikroelemek tekintetében már így is kizsigereltük. Egy intenzív művelésbe vont talaj nyomelemtartalma már csak töredéke a természetesnek, persze a növények is jóval kevesebbet tartalmaznak mindenből, de egyelőre még nőnek. A talaj is erőforrás, több ezer éves, véges és érzékeny rendszer, aminek a képződési sebessége nagyon lassú, és most minden tápanyagát kiszipolyozzuk az egyirányú anyagforgalommal.

A legkritikusabb helyzettel a foszforkészletek kapcsán kell majd szembenéznünk. A foszfor életfontosságú elem, más anyagokkal nem helyettesíthető, A csontjaink alapanyaga kalcium-foszfát, foszfor van a DNS-ben is. A nagyüzemi mezőgazdaság megtermeli az élelmiszert, elszállítjuk a nagyvárosba, megesszük, a foszfor kiürül az emberi szervezetből, megy a csatornába, a folyóba, az óceánba, és volt, nincs. Már csak foszfátkőzetek vannak, 90 százalékuk Marokkóban. A készlet talán az évszázad végéig kitart. Néhány évtized múlva az emberiségnek nagyon súlyos problémái lesznek az élelmiszerellátással. (24.hu)

Luxustanya épül Szentendrén. Elischer Ádám fogorvos 2021 novemberében vásárolta meg a 2,5 hektáros telket Szentendre tetején, ahová újdonsült aranykalászos gazdaként egy családi házat is felhúzna. A természetvédők tiltakoznak, mivel boldogtanyai rét teljes területe egy még fennmaradó közép-dunai erdős sztyepp, illetve erdős pusztai rét tájjellegű terület, melynek botanikailag rendkívül értékes, és növénytársulásai sajnos kipusztulással veszélyeztetettek.

A Bardóczyné Székely Emőke természet-tájvédelmi szakértő bevonásával készült szakértői vélemény szerint a Natura 2000 élőhely közelsége, az ökológiai folyosó státusz, a betelepülő értékes fajok jelenléte azt indokolja, hogy az új ökológiai felmérés készítéséig és Nemzeti Park új helyzetértékeléséig a területen lépések ne történjenek. Elischer permakultúrás, vegyszermentes növénytermesztéssel, nyúltenyésztéssel, méhészettel és extenzív gyepgazdálkodással szeretne foglalkozni, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztetett. (hang.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Az emberi tevékenység, a természetrombolás, a klímaváltozás, a környezetszennyezés nagyban felértékelte a kis kerti tavakat, melyeken ma már a pusztuló vízi ökoszisztéma fennmaradása múlhat. Egyszerre jelentenek menedéket és kék folyosót, fajok vándorlását és túlélését biztosíthatják. Horváth Zsófia és munkatársai a „MyPond – Én kistavam” nevű kiemelt projektben a lakosság bevonásával felmérték a hazai kistavakat, s most azok ökológiai állapotát, fajgazdagságát vizsgálják. DNS-elemzéssel az összes olyan élőlény nyomai kimutathatók, amelyek hosszabb időt töltöttek a vízben. (24.hu)

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Magyarország ivóvízminőségéről szóló, a 2020-as évre vonatkozó jelentése szerint az országos helyzetkép igen kedvező: az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 ezer vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott. Míg a bór- és fluoridtartalom közel 100%-ban megfelelő volt 2020-ban, addig arzén terén a szembeötlő fejlődés ellenére még vannak hiányosságok, még mindig vannak települések, ahol nem marad határérték alatt az arzén.

A legtöbb településről 2020-ban is csak eseti kifogásokról érkezett jelentés, mely legtöbbször valamilyen műszaki, üzemeltetési hibára volt visszavezethető. A klórozási melléktermékek (THM), a jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkező nitrit, valamint a vas és mangán fordul elő kifogásolható arányban egyes területeken. A szennyvíz eredetű szennyezést jelző E. coli és Enterococcus baktérium csak esetenként ( csőtörést követően vagy extrém időjárási események okozta rendkívüli szennyezés miatt) jelenik meg az ivóvízben. 2020-ban a közműves ivóvízellátással összefüggő megbetegedés, járvány nem fordult elő.

Továbbra is lakossági panaszok kísérik az új technológiák üzemeltetését, egyrészt az íz megváltozása, másrészt valós vízminőségi problémák miatt. A dél-dunántúli és az alföldi területeken jelent problémát az ivóvíz másodlagos szennyeződése az elosztóhálózatban, amelynek elsődleges oka a hálózatok kora és állapota, valamint a csökkenő vízhasználatból adódó megnövekedett tartózkodási idő. Ez kedvez a baktériumok elszaporodásának. Pozitívum, hogy a nehézfém szennyezés a vízbázisokon jellemzően nincs. A régi vezetékekből származó ólomkockázat szempontjából magas kockázatúnak számít 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. (penzcentrum.hu)

A bíróság nem jogerős végzése szerint nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vízvizsgálati dokumentumait. Az Átlátszó korábban adatigényléssel próbált információhoz jutni a gödi Samsung-gyár területen 2018 óta végzett felszín alatti vízvizsgálatok ügyében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban semmilyen vizsgálati adatot nem küldött meg számukra. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vizsgálata sem járt eredménnyel, ezért indítottak pert a dokumentumok ügyében.

A gödi talajvíz-szennyezésről tartott korábbi lakossági fórumon a Samsung képviselője már elárulta: az építkezés miatt 2019 folyamán betemették a vizsgálatra kijelölt kutat. Emellett megtagadták a víztározókból és a talajból vett minták alapján végzett egyéb vizsgálatok eredményeinek kiadását is. Arra hivatkoztak, hogy azok további engedélyezési eljárások döntésmegalapozó adatai, és ezért tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra.

A tárgyaláson megjelent négy hatósági szakértő azonban nem tudta megindokolni, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala miért akadályozná újabb eljárások lefolytatását vagy további építési engedélyek kiadását. Dr. Kerepesy Krisztián bíró szerint mivel a közérdekű adatok megismerése alapjog, önmagában egy aktuális vagy jövőbeli eljárásra, illetve döntésre való hivatkozással a nyilvánosságra-hozatal nem tagadható meg. (atlatszo.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A Fővárosi Közgyűlés helyi jelentőségű védett területté nyilvánította a nagytétényi Duna-partot, amely Budapest kevés megmaradt természetes partszakaszának egyike. A területen korábban egy vállalkozó intenzív sittlerakási tevékenységbe kezdett, ezért Budapest főjegyzője a további természetkárosítás magakadályozása érdekében korábban ideiglenes védelmet rendelt el.

Az ideiglenes védelem azonban csak 3 hónapra szólhat, így ez alatt a Főpolgármesteri Hivatal új Tájépítészeti Osztálya természetvédelmi szakértőinek megfeszített munkájával kellett előkészíteniük a végleges védettséget, ennek részeként például a társadalmi egyeztetést az ügy közvetlen érintettjeivel. A védetté nyilvánított terület az M0 körgyűrű Deák Ferenc hídjától Érd közigazgatási határáig terjedő, mintegy 4,7 km hosszú hullámtér. Nagy része ártéri erdő, de beletartozik a kiemelkedő értéket képviselő Duna-rét és egy kis öböl is, amely jelentős vizes élőhely (greenfo.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Dana Miller, az Dana Miller, az Oceana stratégiai kezdeményezésekért felelős igazgatója valószínűtlennek tartja, hogy a nagy üdítőitalgyártó cégek által vállalt újrahasznosított tartalomra vonatkozó ígéretek teljesülni fognak, ám ettől függetlenül sem sokat segítenek az óceánokon Inkább arra van szükség, hogy visszavegyük, újratöltsük és újrahasználjuk a palackokat.

A Coca-Cola, a PepsiCo, a Nestlé, a Danone és a Keurig Dr Pepper vállalta, hogy 2025-re 25-50%-kal növeli PET-palackjainak újrahasznosított műanyag tartalmát,. Az Eunomia elemzése szerint azonban e célok eléréséhez arra volna szükség, hogy évente további 2,57 millió tonna műanyag palackot gyűjtsenek be újrahasznosításra. Európán kívül azonban egyetlen globális régióban sincs olyan koherens stratégia, amely megbízhatóan növelné a palackok gyártásához az újrahasznosított PET-kínálatot, és ennek elérése valószínűleg jelentős kormányzati beavatkozást igényelne.

Az újrahasznosítható palackok valószínűleg túlnyomórészt a már begyűjtött és kezelt hulladékáramokból származnak, nem pedig rosszul kezelt hulladékból vagy szemetelésből. Ennek alapján, még ha minden márka el is érné a kitűzött célokat, 33,4 milliárd palack (93%) továbbra is a folyókba, tavakba és óceánokba kerülne. Az újratölthető palackok piaci részesedésének mindössze 10%-os növelése valamennyi tengerparti országban akár 22%-kal is csökkenthetné a PET-palackok okozta tengeri műanyagszennyezést.

Ha a nagy üdítőitalgyártó cégek valóban csökkenteni akarják az óceánokba kerülő évi több milliárd műanyag palack mennyiségét, az Oceana felszólítja őket, hogy világszerte biztosítsanak újratölthető palackokat a fogyasztók számára. Az újratölthető palackrendszer kevesebb műanyaghulladékot termel, mivel egy-egy PET palack akár 20-szor, az üvegpalack akár 50-szer is felhasználható. (greenfo.hu)

Gelencsér András szerint a műanyag azért árasztotta el a világot, hogy kényelmesebb és olcsóbb legyen az életünk, gyártunk mindent, ami fölösleges és eldobható. És csodálkozunk, hogy a tengerek tele vannak szeméttel. Több százmillió tonna műanyagot állítunk elő évente és ennek nagy része fölösleges.

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.