Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Javier Blas szerint a zöldinfláció nem átmeneti. Ahogy a világ a fűtéstől az autóvezetésig mindent elkezd villamosítani a zöldátmenethez szükséges nyersanyagok iránti kereslet egyre nagyobb lesz, ennek következtében folyamatosan drágulni is fognak. Például a lítiumnak, az elektromos autók akkumulátorainak kulcsfontosságú elemének, rekordon áll az ára. Ugyanez igaz a rézre is, amelyre minden elektromos kábelben szükség van. A legtöbb zöldtechnológia jelentős mennyiségű fémet és ásványi anyagot igényel, például rezet, lítiumot és kobaltot, különösen az átmeneti időszakban. Az elektromos járművek hatszor annyi ásványi anyagot használnak fel, mint a hagyományosak. Egy tengeri szélerőmű több mint hétszer annyi rezet igényel, mint egy gáztüzelésű erőmű.

A belátható jövőben a legtöbb fém és ásványi anyag iránti kereslet növekedésének oroszlánrészét a zöld technológiák fogják kitenni. A kereslet növekedésével párhuzamosan azonban a kínálat rövid- és középtávon korlátozott lesz. Az új bányák fejlesztése általában öt–tíz évbe telik. Minél gyorsabbá és sürgősebbé válik a zöldebb gazdaságra való áttérés, annál drágább lehet rövid távon. Ahogy egyre több iparág tér át az alacsony kibocsátású technológiákra, az átmeneti időszakban a zöldfláció várhatóan felfelé irányuló nyomást gyakorol majd a termékek széles körének áraira.

Elon Musk is elmondta, a fizika és a piac realitásait figyelembe véve egyértelmű, hogy a világ egyszerűen nem képes egyik napról a másikra átállni a benzinüzemű járművekről az elektromos autókra. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban több nagy akkumulátorprojektet is elhalasztottak vagy leállítottak a megújuló energiaforrások fejlesztői. A döntés oka, hogy a munkaerő és szállítási szűk keresztmetszetek, az emelkedő ásványi nyersanyagárak, valamint az elektromos járműipar versenye minimalizálta a kínálatot. (hirado.hu)

A fővárosi közgyűlés a Budapestet elkerülő új V0 vasúti teherforgalmi körgyűrű előkészítését kezdeményezte a kormánynál, illetve annak felülvizsgálatát, hogy a Ferencvárost és Kelenföldet összekötő vasútvonal kapacitásbővítése, azaz a Déli Körvasút kiépítése továbbra is indokolt-e, és a kormány által előirányzott célokkal arányos beavatkozást jelent-e a sűrűn lakott városi térségben. A projekttel kritikus Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület a vasút menti Hamzsabégi út parkját félti a projekttől, ami ezer fa kivágásával és több évig tartó építkezéssel járna. Az egyesület szerint a projekt feleslegessé válhatna, ha megépülne a V0 korridor. A tervezett megállóknál lehetne három vágány, de amúgy elég lenne kettő.

Közben a Fővárosi Törvényszék jogerősen hatályon kívül helyezte a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét, mert az nem adott kielégítő választ a zaj-, madár- és vízvédelmi kérdésekre. Elkészült a V0 nyomvonalsávja is, először a Kecskemét és Adony közötti szakaszt építenék meg, ami egy új vasúti hidat is tartalmaz. Vitézy Dávid szerint a közgyűlés döntése szerint Budapest vezetése teljesen félreérti a V0 Budapestet elkerülő teherforgalmi vasúti gyűrű és a Déli Körvasút funkcióját, és fölöslegesen keveri össze a két vasút ügyét. A egyik projekt célja a teherszállítás, a másiké a személyszállítás kapacitásbővítése. A V0 önmagában nem tudná annyira csökkenteni a Déli Körvasút terhelését, hogy érdemben emelni lehessen az elővárosi vonatok számát. Karácsony Gergely főpolgármester két éve egyébként már támogatásáról biztosította a körvasútprojektet. (24.hu)

A legújabb tesztek szerint a nagy, modern autók kopó abroncsaiból csaknem 2000-szer több részecske kerül a levegőbe, mint a kipufogóikból. Egyre növekszik az autók mérete, tömege, ami nagyobb megterhelést jelent az abroncsok számára. Ennek mértékének vizsgálatakor kiderült, egy gumi kilométerenként 1 billió ultrafinom, azaz 23 nanométernél kisebb darabkát veszít el. Ezeket a piciny részecskéket nehéz mérni, ez is oka annak, hogy sem Európában, sem Amerikában nincs még szabályozás rájuk. Arra nézve semmilyen szabályozás nincs, mennyi lehet az abroncsok kopási rátája évente, az is kevés, ami a kémiai összetételükre vonatkozik.

Az Emissions Analytics most meghatározta, melyek a veszélyes anyagok 250 különféle szintetikus gumiba. Száz és száz vegyületet tartalmaznak, sok közülük rákkeltő. Ugyanakkor nagyon sokat lehetne tenni azért, hogy ne legyenek ennyire szennyezők, könnyen el lehetne tüntetni a legmérgezőbbeket. Ha a legrosszabb minőségű abroncsok felét ki lehetne vonni a piacról, vagy felhozni őket a jobbak színvonalára, az már hatalmas előrelépés lenne. (Nv9)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Ürge-Vorsatz Diána szerint a válság kiváló lehetőség lenne arra, hogy felgyorsítsuk az energiátmenetet, tehát előre meneküljünk, ehelyett visszafelé sietünk. A G20-aknál a pandémia alatt elköltött összes támogatás csupán 6 százaléka ment olyan projektekbe, amelyek tényleg egy kicsit zöldítettek a gazdaságon. Ezzel szemben 3 százalék, például a légitársaságok kimenekítésére költött hatalmas összegek egyenesen zöldítés ellen hatott. Miközben a zöldenergiáról beszélünk, a kormányok a globális GDP 6,5 százalékával támogatták a fosszilis energia kitermelését és felhasználását.

Fel kellene gyorsítani a nullenergiás épületfelújításokat. Csak ezzel elérhető, hogy a 2040-es évekre már egyáltalán ne legyen szükség EU-n kívüli földgázimportra. Nagyon fontos, hogy kivonjuk a szén-dioxidot a légkörből, ehhez együttműködhetünk a természettel: ezért lenne fontos, hogy ne csak erdősítsünk, hanem újraerdősítsünk. A városokban is minél élhetőbb körülményeket kell biztosítani a fáknak. (index.hu)

Az MTVSZ szerint néhány év alatt a hazai földgázimportot negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig ötödével lehetne mérsékelni a lakásállomány energetikai felújítása révén. Botár Alexa éghajlatvédelem és energia programigazgató szerint egyszerre kellene forrásokkal és információval segíteni a lakosságot, hogy mélyfelújításokat végezzenek és tájékozottak legyenek műszaki és finanszírozási lehetőségeikről. A támogatásokat körforgásos rendszerbe kellene rendezni: miután a visszatérítendő finanszírozásokat a háztartások a megtérülés ütemében visszafizetnék az erre a célra létrehozott alapba, további családok és lakóközösségek igényelhetnék újra, így a támogatások széles körben, hosszabb időn keresztül hozzáférhetőek maradnának. (VG 13)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Az Európai Parlament gazdasági és környezetvédelmi bizottsága is támogatta azt a javaslatot, hogy az EU ne minősítse a gáz- és atomenergiát klímabarát beruházásnak. A Bizottság korábban már környezetbarát forrásként ismerte el mindkettőt. Christophe Grudler francia liberális EP-képviselő szerint ellenben ha teljesíteni szeretnénk a zöld átmenet céljait, nincs választásunk, el kell fogadnunk az atomenergiát. A karbonsemlegességhez szerinte 2050-re 15 százalékra kell emelni az atomenergia arányát az uniós energiamixben. (mandiner.hu)

Andrew Stuttaford elemző szerint az atomenergiára kellene koncentrálni, a megújuló energiaforrásoknál pedig az energiatárolást célzó kutatásra kell helyezni a hangsúlyt, ahelyett, hogy milliárdokat költenénk olyan berendezésekre, amelyek még nem állnak készen a napi használatra. Christian Lindner, a német szabad demokrata pénzügyminiszter szerint a világon mindenhol az atomenergia reneszánszáról beszélnek, Németországnak nem szabad elzárkóznia ettől. A jelenlegi teljes elutasítással szemben nyitva kell hagyni az ajtót az atomenergiához való esetleges visszatéréshez. (hirado.hu)

Héjjas István szerint az energiahordozók energiasűrűsége eltérő. Egyetlen tonna urán üzemanyagból annyi villamos energiát lehet megtermelni, amennyihez hagyományos hőerőműben kb. százezer tonna szenet kellene elégetni. A napelemes és szélkerekes áramtermelés energiasűrűségét vizsgáljuk, amely még a szénhez viszonyítva is siralmasan alacsony. Magyarország teljes villanyáram-szükségletét pl. meg tudná termelni három darab paksi atomerőmű. Napelemes áramtermeléssel ugyanehhez százezer hektár területet kellene napelemekkel beborítani. Ha ehhez meg kellene építeni a szükséges szivattyús tárolókat is, kiderülhetne, hogy az egész komplex beruházás megvalósításához több energiát kellene felhasználni, mint amennyit az egész naperőműrendszer a húszéves üzemképes élettartama alatt képes lenne megtermelni. (MH 14)

Talajszilárditási engedélyt kapott a Paks 2-es beruházási terv az Országos Atomenergia Hivataltól. A tervezett létesítmény alatti talajt cementtel erősítenék meg. (Nv 14)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Palkovics László technológiai és ipari miniszter szerint Magyarországon 20-25 gigawatt fotovoltaikus kapacitás építhető ki úgy, hogy nem kell mezőgazdasági területeket bevonni az energiatermelésbe. Az egyik legnagyobb feladat az, hogy a megtermelt energia betáplálható legyen a hálózatba, illetve hogy megoldják a hálózatban az energiatárolást. A következő években 100 megawattos energiatárolási kapacitás kiépítésére lenne szükség Magyarországon ahhoz, hogy az elmúlt időszak ütemében folytatódhassanak az új napelemes beruházások. (VG 15)

Horvát Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke szerint energiaválság leküzdésére jó lehetőség a dekarbonizációs folyamat felgyorsítására. Ez a megújulók hálózati integrációja és a rendszeregyensúly fenntartása miatt rövid távon kihívást jelent ugyan, de hosszú távon növeli az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget. A zöldenergia-beruházások, a hálózatok megerősítése és fejlesztése, az energiahatékonysági intézkedések rövid távon drágább energiát eredményeznek, ugyanakkor hosszabb távon segítenek egy olaj- vagy földgázválság során kialakuló ársokk elkerülésében. (index.hu)

Ifj. Chikán Attila szerint a geopolitikai konfliktus rövid távon minden olyan energiaformának javítja az esélyeit, amelynek segítségével Európa közelebb jut az önellátáshoz energetikai téren. A háborús helyzet olyan innovatív megoldások előtt tisztítja meg az utat, amelyekkel javítható az energiabiztonság, előrelépést tehetünk az éghajlatvédelmi célok elérése felé, és még a fogyasztók költségei is mérsékelhetők. Az energiaárak növekedése elérhetőbb közelségbe hozza azokat a technológiákat, amelyek a fegyveres összetűzések előtt még túl drágának számítottak. Nem csupán a megújulókról beszélünk: felgyorsulhatnak a cseppfolyósgáz-terminálok fejlesztései, és a hidrogéntermelési technológia fejlődése is még erősebb lendületet vehet, különösképpen a nem szénhidrogénekből előállított hidrogéné. (vg.hu)

Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának piaci műveletekért felelős tagja még januárban arra figyelmeztetett, hogy előbb-utóbb hatással lesz az inflációra a klímapolitika: „az éghajlatváltozás elleni küzdelem magasabb szintre emelése azt jelentheti, hogy a fosszilis tüzelőanyagok árainak már nemcsak magasan kell maradniuk, hanem még emelkedniük is kell, ha el akarjuk érni a párizsi klímamegállapodás célkitűzéseit. A megújuló energiák rövid távon elégtelen termelési kapacitása, a fosszilis tüzelőanyagokba történő visszafogott beruházások és a szénhidrogénárak emelkedése együttesen azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy egy valószínűleg elhúzódó átmeneti időszak elé nézünk, amelynek során az energiaszámlák emelkedni fognak.

Andrew Stuttaford a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia nem képesek az alapterhelés biztosítására, a szakaszosságból adódó nehézségek miatt senki sem tudja, mikor lesznek képesek betölteni a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásával keletkező űrt. Az pedig, hogy nem hajlandóak beruházni a tartalék energiaforrásokba, amelyekre a megújuló energiaforrásoknak a belátható jövőben valószínűleg szükségük lesz, csak növeli a megbízhatatlanságot, újabb költséget jelent. Válasz lehet erre egyrészt az atomenergia, másrészt a földgáz. Csakhogy az új atomerőművek megépítése valószínűleg évekig tartó viták és pereskedések után további hosszú évekig fog tartani. (hirado.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

A klímaváltozás veszélyezteti egyes költöző madarak élőhelyét az Atlanti-óceán keleti vidéke fölött húzódó vándorútvonalaik mentén. A költöző madarak évezredek óta meghatározott időpontokhoz alkalmazkodnak. A klímaváltozás miatt viszont a tavasz, és vele együtt a hóolvadás és a rovarok kikelése az északi sarkvidéken már korábban kezdődik. Emiatt kedvezőtlenebbé váltak a körülmények a fiókák kiköltésére és felnevelésére. A német, dán és holland részvételű Watt-tengeri Együttműködés kutatása szerint Északnyugat-Európában a legnagyobb gondot a tengerszint emelkedése jelenti, de a heves esőzések és viharok is megzavarják a madarakat a pihenésben és a költésben. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai már Nyugat-Afrikában, a költöző madarak legjellemzőbb telelőhelyén is észlelhetők a talajerózió formájában, bár ott ehhez más tényezők – köztük a túlhalászás, a hajóforgalom és a fakitermelés – még nagyobb mértékben hozzájárulnak. (hirado.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának alelnöke szerint sokat jelentett volna a Velencei-tóban a vízminőségi okokból lezárt pátkai és zámolyi tározókból két év alatt elpárolgott 8 millió köbméter víz. Rendbe kell rakni a két tározót, ami nemcsak a két tározó kotrását jelenti, hanem a főműtárgy rendbetételét és bizonyos javításokat is. Külső vízpótlásra már a ’90-es években sor került. Ekkor a rákhegyi vízbázison alakítottak ki vezetéket, amely vízutánpótlást vitt a tóba. Ezt a vezetéket azonnal helyre kell állítani. Napi 5–15 ezer köbméter karsztvízkivétel semmilyen zavart nem okoz a hegység víztestének nyomásszintjében, tehát szabadon fel lehet használni a Velencei-tónál. (Dunaújvárosi Hírlap)

A Homokhátság ökológiai állapotának javítása címmel Kecskeméten rendezett konferenciát megnyitó Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a lehulló csapadékot meg kell tartani, ezért a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében csak olyan projektet támogatnak, ami nem a csapadékvíz elvezetését, hanem megtartását célozza. Lezsák Sándor hangsúlyozta a kisközösségek szerepét is, ugyanis több általuk javasolt program mintaprojektté vált: kiemelkedő munkát végeznek a Dong-ér mentén Jászszentlászló, Móricgát és Szank települések közösségei, vízvisszatartás terén Orgovány térségében is elindult egy kezdeményezés.

Laurinyecz Pál, a Viziterv Environ Kft. műszaki igazgatóhelyettese szerint a vízgazdálkodási probléma megoldására tájhasználati váltásra, vízvisszatartásra és vízpótlásra van szükség. Ez több ütemben valósul meg. A vízpótlás lehetősége a Ráckevei (Soroksári)Duna-ág vízpótlásának bővítése. Ehhez egy másodpercenkénti 30 köbméter áteresztésű szivattyútelepet építenek a Kvassay zsilipnél. Emellett növelik a Kiskunsági-főcsatorna és a Duna-völgyi-főcsatorna vízkészletét, valamint az északi és keleti régiókban megvalósul a vízpótlás és vízvisszatartás. (Petőfi Népe)

A szlovák gazdasági tárca szerint a bányavizet sikerült a felszínre terelni, ezért jelenleg már nem mos ki annyi ásványi anyagot az alsóbb rétegekből a Sajóba. A folyóból vett minták vizsgálata megerősítette, hogy 80 százalékkal csökkent a Sajóba kerülő víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma. (ujszo.com)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Nagy István agrárminiszter szerint az Unió egyedül nem lehet sikeres a globális környezeti kihívások kezelésében. A klímaváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség védelme és a szennyezések visszaszorítása globális ügy, így ezeket a kihívásokat hatékonyan csak globális szinten lehetséges kezelni. Nem elegendő pusztán az Európai Unió mezőgazdaságát fenntarthatóbbá tenni, hanem a harmadik országoknak is ki kell venniük a részüket a közös erőfeszítésekből. Az európai gazdáktól megkövetelt szigorú termelési előírásokat ki kell terjeszteni a harmadik országokból importált mezőgazdasági termékekre is. (Info Rádió)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.