Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Lányi András szerint addig nincs is értelme zöldpárt alapításán gondolkodni, amíg a véleményformáló értelmiség nem tudatosítja az emberekben, hogy a XXI. század alapkérdése, miként kezeljük az ökológiai összeomlást. Sorscsapásként értelmezik a ránk váró ökológiai katasztrófát, ami ellen nem lehet tenni semmit, pedig nem a természet mondott csődöt, hanem a civilizáció. A hatalom központosítása és a növekedésmánia vezet a katasztrófához, vagyis ha lenne egy igazi zöldpárt, nem a természetvédelemmel foglalkozna, hanem az emberiség védelmével, mert az életformák természetgazdag változatosságát a kultúrával együtt kell megvédeni. Egy igazi ökopolitikának tehát az élet minden területén változásokat kell elérnie, de erre a mai zöldpártoknak mondott formációk alkalmatlanok. (MN 16)
Raisz Anikó környezetvédelmi államtitkár szerint a körforgásos gazdaság kiterjesztése a felhasználóktól a fő gazdasági szereplőkig döntően hozzájárul a 2050-ig megvalósítani tervezett klímasemlegességhez, valamint a gazdasági növekedéshez, miközben biztosítja a hosszú távú versenyképességet. (hirado.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
A belső égésű motorok 2035-től való tiltása érinti, a kisteherautókat, dobozos furgonokat, kisbuszokat is. Nagyvárosi környezetben nem esélytelen az átállás az elektromos meghajtásra, de vajon mi lesz azokkal a fuvarozókkal, akik távoli vidékeken, települések közötti szállítást végeznek? Jámbor Gyula szerint hamarosan elérkezik az a pillanat, amikor a felhasználók is rádöbbennek, hogy az új szabályok teljesen megváltoztatják megszokott üzleti környezetüket. A szállítóeszközök sokkal gyorsabban érik el a selejtezési határidőt. Vagyis a nem túl távoli jövőben a fuvarozók jelentős részének mindennapi gondjává válik, mivel helyettesítse a dízelüzemű, kifutott járműveit. A töltőinfrastruktúra kiépítése annál drágább, minél kisebb az adott település, és minél távolabb esik a nagyvárosoktól. Félő, hogy mobilitás híján ezek a vállalkozások, sőt ezek a települések működésképtelenek lesznek. (MN 16)
Németország nem támogatja, hogy az Európai Unióban határidőt vezessenek be a belső égésű motorral hajtott új járművek értékesítésének beszüntetésére – jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter a német iparvállalatok szövetségének éves tanácskozásán. A Szabad Demokrata Párt elutasítja a belsőégésű motorok betiltását, ezért szövetségi kormány nem tudja támogatni az erről szóló uniós jogszabályjavaslatot. A piacgazdaságot a technológiai nyitottság élteti, és ezt az elvet nem szabad feladni a mégoly neme s cél érdekében sem. (MN 22)
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint fontos, hogy minél többen használják a közösségi közlekedést, különös tekintettel a környezeti terhelés csökkentésére. De a kilenc eurós bérlet azt jelenti, hogy a BKK most is alacsony bevétele tovább csökken. Ezt a bevételkiesést az államnak kellene pótolnia. Annak az államnak, amelynek hozzájárulása most is csak 6 százalékát teszi ki a közösségi közlekedés működtetési költségének. Kiss aki attól tart, hogy az állam a bérlet bevezetése után se adna többet, vagyis a javaslat csak a BKV csődje árán lenne megvalósítható.
Naszályi Gábor az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke szerint a német döntést megfelelő előkészítés és számítások előzték meg, amelyekből kiderült, hogy az olcsó jegy 2,5 milliárd eurós (995 milliárd forintos) kiadást jelent a német költségvetésnek, amit a magyarnál sokkal nagyobb büdzséből elő tudnak teremteni. Naszályi szerint amíg hatósági áras a benzin, addig nem is ülnének át olyan sokan a közösségi járművekre. De ha mégis, akkor jelentős fejlesztések nélkül, a jelenlegi szolgáltatási színvonalat se lehetne fenntartani. Még valószínűbb, hogy összeomlana az egész rend.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke szerint az új kedvezményes bérlet bevezetése gyorsan megoldható és semmiféle fennakadást nem okozna a közlekedési cégeknél. Abban viszont egyetért, hogy a cégek önállóan nem tudják kigazdálkodni az árkülönbözetet. Az uniós előírások szerint záros határidőn belül 30 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a teher- és személyforgalomban, erre kiváló megoldás lehetne a 9 eurós jegy. De az állandósuló dugók miatt is fontos lenne. (Nv 18)
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes a dugódíj bevezetésének lehetőségéről beszélt, megjegyezve, hogy ennek jelenleg törvényi akadálya van, mivel nem a baloldal kormányoz. Két kollégája, Tüttő Kata és Bősz Anett is arról beszélt, hogy vissza kellene szorítani az autósforgalmat. Budapest csatlakozik a Városok energiatakarékossági sprintje elnevezésű brüsszeli kezdeményezéshez. (MN 17)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Nyugat-Európa számos területén szokatlanul magas volt a hőmérséklet az elmúlt napokban. Zaragozában, valamint az észak-spanyolországi Navarra és La Rioja tartományokban 40-42 Celsius-fok között alakult a hőmérséklet. A száraz és szeles időjárás több területen is erdőtüzet okozott. (VG 11)
A világ talán legnagyobb metánszivárgását fedezték fel egy oroszországi szénbányában. Januárban óránként 99 tonna metán került a levegőbe, ami azóta harmadára csökkent, de a szivárgás már fél évvel ezelőtt elkezdődhetett, hogy észrevették a metánfelhőket. (Nv 16)
Az Európai Parlament nagy frakciói kompromisszumra jutottak az Irány az 55 százalék jogszabálycsomagról. A kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem érintené ki a magánszemélyeket, a cégeket azonban már 2024-től bevonnák a rendszerbe. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön, a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák. Emellett kiterjesztenék a karbonvámot a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra. Ennek célja, hogy ne lehessen a nagyobb kibocsátással járó termelést külföldre vinni vagy onnan importálni. (napi.hu)
Az Európai Bizottság klímavédelmi tervezete a szén, az olaj és a gáz fokozatos megszüntetéséről szól. Orosz Tímea szerint a kieső olcsó orosz energia más piacokról, lényegesen drágábban történő pótlása azonban nincsen szinkronban ezekkel a törekvésekkel. Olyan összehangolt nemzetközi cselekvéstervre lenne tehát szükség, amely megszünteti az orosz energiafüggőségünket, de ezzel párhuzamosan, a kieső szegmens pótlására, a lényegesen környezetkímélőbb energiaforrások bevonására is hajlandó megfelelő mennyiségű pénzt költeni, és nem csak a máshonnan beszerzendő olaj és gáz infrastrukturális hátterének megteremtésére szán eurómilliárdokat.
Az orosz energiaválságot és a sarkalatos környezetvédelmi és energetikai kérdéseket a világ politikusai egymástól teljesen függetlenül kezelik, és nincsenek szinkronban a geopolitikai törekvések a környezetvédelmi célkitűzésekkel. Sőt, a két törekvés lényegében elmegy egymás mellett, és ellentétes irányba húzza civilizációnk sorsát. Pedig itt az idő! Ha nem lesz olcsó gáz, ez a legjobb idő, hogy a világ kormányai megteremtsék a politikai akaratot arra, hogy végre elsősorban tiszta energiába fektessen a világgazdaság és engedjük el a fosszilis tüzelőanyagokat. (MN 16)
Jens van ‘t Klooster, az amszterdami egyetem adjunktusa szerint az EKB folyamatosan azt állapítja meg, hogy az európai bankok a hiteleik nagy részét nem megfelelő klíma- és környezetvédelmi kritériumok alapján nyújtják. Az ilyen szűk látókörű hitelezés visszafogása hozzájárul majd a rövid és hosszú távú árstabilitáshoz, eközben a zöldkritériumoknak megfelelően hitelező bankokat olcsóbb EKB-hitelekkel kellene jutalmazni. (VG 16)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Palkovics László Paks 2. építése mellett reális alternatívaként említette az atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjainak további üzemidő meghosszabbítását. Ezzel kapcsolatban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek, a javaslatok hamarosan a kormány elé kerülnek. (MH 15)
Nick Butler, közgazdász, a King’s College London vendégprofesszora szerint a földgázárak elmúlt 12 hónapban tapasztalt erőteljes emelkedése miatt az új nukleáris létesítmények elkezdtek sokkal versenyképesebbnek tűnni. Ennek eredményeként az új nukleáris projektek és tervek hulláma köszöntött be. Boris Johnson brit miniszterelnök azt szeretné, ha 2050-re országa villamosenergia-szükségletének 25 százalékát az atomenergia biztosítaná. Franciaország 2028-tól kezdődően 14 új atomreaktort is építhet. Lengyelország hat új reaktor építésére vonatkozó tervet nyújtott be. A brit Rolls-Royce és az amerikai NuScale a kis moduláris reaktorok új generációját fejlesztik, azonban több reaktort terveznek bezárni és üzemen kívül helyezni, mint ahányat építenek.
Bár a legtöbb országban a közhangulat kedvezőbbé vált az atomenergia iránt, a környezetvédelmi és biztonsági aggályok által alátámasztott ellenkezés továbbra is akadályozza az atomenergia reneszánszát. A nukleáris ipar továbbra sem képes hatékonyan kezelni a hulladékkezelés problémáját. Ahogyan az alacsony szén-dioxid-kibocsátású világra térünk át, az atomenergiában hatalmas lehetőségek rejlenek. Az atomenergia-beruházások hosszú átfutási ideje miatt viszont a nukleáris energia nem tud azonnali megoldást kínálni a jelenlegi kihívásokra. Egy évtizeden belül azonban a szél- és napenergiával együtt megrengetheti a globális gázpiacot. (VG 21)
Oroszországban megkezdték az egyiptomi El Dabaa atomerőmű főberendezésének gyártását. Ez lesz Egyiptom első atomerőműve. A napokban egyiptomi küldöttség kereste fel a mintául szolgáló Leningrádi Atomerőmű új blokkjait. Az orosz fél nem csupán megépíti az egyiptomi atomerőművet, teljes életciklusa alatt nukleáris üzemanyagot is szállít hozzá. Külön megállapodás alapján speciális tárolót is épít a kiégett nukleáris üzemanyagok számára. (VG 15)
MEGÚJULÓ ENERGIA
A fenntarthatóság erősítésének és innovatív zöldtechnológiák kidolgozásának céljával alakult meg Pécsett a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Természettudományi Kutatóközpont részvételével. A többletenergia kémiai tárolását célzó technológiák kiemelt fontosságúak lehetnek a jövő gazdaságában. A következő három és fél évben kiépítik a szén-dioxid-hasznosítás, valamint a hidrogén-előállítás, -szállítás, -tárolás, illetve -felhasználás tudományos, technológiai, jogi, gazdasági és iparjogvédelmi bázisát. (hirado.hu)
Hamarosan üzembe helyezhetik Japánban a világ legnagyobb víz alatti erőművét, amely az óceáni áramlatokból képes energiát termelni. A 330 tonnás, nagyjából húsz méter hosszú és 11 méter magas víz alatti áramfejlesztő a szakértők szerint megbízható zöldenergiaforrást jelent majd a szigetország számára, és hosszútávon megoldhatja a világ kisebb szigeteinek energiahiányát is. (24.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
Az MTVSZ szerint az európai uniós helyreállítási források felhasználásának újragondolására van szükség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása érdekében. A tagállamok a „zöld” helyreállítás alatt szinte kizárólag a klímavédelmi és az árvízvédelmi szempontokat vették figyelembe, a természetes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések hiányoznak a tervekből. A biodiverzitásra szánt összegek a kelet- és közép-európai országokban nem érik el a teljes keret egy százalékát. Az Európai Bizottság tegye egyértelművé a stratégiai környezeti vizsgálatokra vonatkozó követelményeket, és ne hagyja jóvá azok a terveket, amelyek esetében a vizsgálatok nem fejeződtek be. Emellett követelje meg, hogy a végrehajtás során jobb nyomonkövetési mechanizmusok álljanak rendelkezésre. (portfolio.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A magyar helyreállítási terv zöld forrásain belül a Homokhátság vízpótlásának megoldása az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyre 44 milliárd forintos keretösszeget különítenének el. Az MTVSZ szerint azonban a térség elsivatagosodását csak abban az esetben lehet kezelni, ha a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a vizek megtartására és fenntartható hasznosítására is gondolnak a tervezők. Így például a vízgazdálkodási szerveknek jogot biztosítanak arra, hogy elutasíthassák a vízzel elárasztott területek levezetésére irányuló kérelmeket. Ennek ellentételezéseként a mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell, ha földjeiken vízvisszatartó vagy más környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Strukturális változásra van szükség: át kell térni a vízigényes, nagy biomasszát termelő kultúrákról az extenzív földhasználatra, például a gyepterületek hasznosítására és a legeltetésre. (portfolio.hu)
Padisák Judit, a Pannon Egyetem kutatója szerint a nádasoknak kiemelkedő a faji sokszínűsége és magas a produkcióbiológiai jelentősége. A biodiverzitás növeléséhez minden egyes nádszál hozzájárul, ugyanis mikrobióták ezrei, komplett társulások kapcsolódnak az élő és elhalt növények föld feletti és föld alatti részeihez. Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója szerint a nád föld alatti részei az egyedek összekapcsolódásáért, anyagok megosztásáért, raktározásáért és a föld alatti környezet érzékeléséért felelősek. Gyakran pont a föld alatti részek járulnak hozzá a faj sikerességéhez, vagy akadályozzák azt meg. Zlinszky András, a Szabadonbalaton kutatója szerint a korábbi berkek jelentős részében ma elsősorban halastavak, vízhatás alatt álló gyepek vannak, ami lehetővé tenné az ökológiai rehabilitációjukat.
Kravinszkaja Gabriella, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa rámutatott, hogy 2000 óta nyolc alkalommal a párolgás a tó felületéről meghaladta a csapadékok és a tóhoz történő hozzáfolyások összegét, ami intő jel a tó sérülékenységét tekintve. Mind kevesebb a leereszthető víz mennyisége, ami a tó vízforgalmára kedvezőtlenül hat. Tóth Viktor szerint a Balaton sérülékenységét tovább fokozza a parti zónának az utóbbi évtizedben felgyorsult beépítése és a parti növényzet átalakítása, s különösen a nádasok felszabdalása illegális bevágásokkal, bejárókkal. A nádasok minőségének jót tenne a nagyobb vízszintingadozás és a nádaratás újjászervezése. (Dunaújvárosi Hírlap)
Kaliforniában az évek óta tartó vízhiány miatt június elseje óta csak heti egy alkalommal engedélyezik a pázsit locsolását. Adel Hagekhalil, a Metropolitan Water District of Southern California vezérigazgatója szerint eddig példa nélküli krízisállapot van. A ház körüli pázsit Amerikában is évszázadok óta státuszszimbólumnak számít, összességében a Georgia államnál is nagyobb területen fekvő kertek öntözésére a több vizet használnak, mint a búza és a kukorica öntözésére. További környezeti terhelést jelentenek a benzines fűnyírók és a műtrágyázás. Neveda államban tavaly törvényjavaslatot fogadtak el, amely szerint a Las Vegas-i völgyben 2027-ig fel kell számolni a funkció nélküli füves területeket a közterületeken is. (Nv 15)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Tiltakoznak a Magyarürögi patak kibetonozása ellen az pécsiek. Kiss Magdolna szerint a pataknak meg kell őrizni a természetes jellegét, még akkor is, ha beépített környezetben van. A Magyar Biodiverzitás-Kutató Társaság, valamint Majer József ökológus professzor osztja az álláspontjukat. A professzor szerint ha a medret lebetonozzák, akkor az egyik észak-déli irányú hűvösebb légáramlatot biztosító folyosó szűnik meg, hiszen a növényzet hőszabályozó szereppel is bír. Bizonyos szakaszon 47 védett állatfaj és 10 védett növényfaj is megfigyelhető. Kiss Magdolna régészként elmondta, hogy már a római korban is gyeptéglával oldották meg a partfalak védelmét, és ma már sok helyen a kibetonozott patakmedreket is visszaalakítják természetessé. (Dunántúli Napló)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
Akadozik a lakossági hulladék elszállítása számos, a DTKH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nkft.-hez tartozó településen. A Zöld Híd és a DTKH együttműködik számos településen a hulladék elszállításában. A két társaság együtt nettó 3,5 milliárd forintos díjra jogosult a munkájáért az állami hulladékgazdálkodási holdingtól, de csak nettó 2,1 milliárdról állíthatnak ki számlát. Ám még ezt sem kapták meg. (VG 15)
A Pest Megyei Kormányhivatal a Graphisoft Park északi fejlesztési terület kármentesítésére korábban előírt határidőt ismételten meghosszabbította. Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. a kármentesítés várható befejezésének időpontjáról legjobb szándéka ellenére sem tud felelősen nyilatkozni, ezért a Graphisoft Park az északi fejlesztési területen belátható időn belül nem látja lehetségesnek érdemi fejlesztések megkezdését. (portfolio.hu)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban. Az új szabályok csökkenteni fogják az uniós élelmiszerrendszer ökológiai lábnyomát, védik a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét, és segítenek enyhíteni a talajromlás és a növényvédő szerek okozta beporzók pusztulása miatt már most is jelentkező gazdasági veszteségeket. (napi.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.
