Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az MTA elnöke a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére hozta létre. Az idei nyertesek közül Buzási Attila, a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék docense Budapest 23 kerületének hőhullámokkal szembeni sérülékenységét vizsgálta, amely a budai oldalon szignifikánsan alacsonyabb, mint a pesti oldalon; ugyanakkor a XVII., XVIII., XXIII. kerületnek kiemelkedően jó értéke érdekes térbeli differenciálódásra mutat rá. Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa kísérleti úton bizonyította az inváziós pontyfélék ikrájának vándorló vízimadarak általi terjedését. Fain Máté közgazdász, az OTP Hungaro-Projekt Kft. senior tanácsadója ESG tematikájú megatrend befektetések teljesítményértékelését végezte el globális részvénypiacokon. (greenfo.hu)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Az Európai Parlament megszavazta, hogy az EU-ban 2035-ig betiltják az új, belső égésű motorral hajtott autók értékesítését. Az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia a benzines és dízelautók fokozatos kivonására irányuló törvényt. A közlekedési eszközök 32 százalékkal részesednek a globális energiafogyasztásból, ám a zöld energiafelhasználás ebben a szektorban 3,7 százalék. Az EP-ben a Fidesz képviselői nem szavazták meg a javaslatot. Peter Liese német néppárti képviselő szerint a belső égésű motor hajtotta járműveket nem kellene teljesen kivezetni, ha időközben tovább fejlődne az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagok technológiája.

A német, az olasz és a francia autógyártók is tiltakoznak az új belsőégésű motorok 2035-ös európai betiltása ellen. Szerintük ugyanis, ha erre sor kerül, a kontinens autógyártói súlyos versenyhátrányba kerülnek, nagyon komoly állami beruházásokra lenne szükség, a döntés megfojtja az innovációt, sok vásárló pedig nem fogja tudni megfizetni a drágább elektromos autókat. A kérdés Németországban is koalíciós feszültséget okozhat. Christian Lindner pénzügyminiszter, az FGP elnöke szerint a német kormánynak el kell érnie az EU-s tervek megváltoztatását. Hildegard Müller, a VDA német autóipari szövetség elnöke szerint az EP az állampolgárok, a piac, az innováció és a modern technológia ellen hozott döntést. A francia gyártók szövetsége szerint az Otto-motorok teljes kivezetése ugrás az ismeretlenbe, ami súlyosan érinti az iparágat.

A francia autógyártók PFA szakszervezete szerint a benzineshez képest ma még átlagosan másfél-kétszer annyiba kerülő elektromos autóknak nem lesz elég vevője. Az európai lépésnek szerintük az lesz a következménye, hogy a gyártás Kínába költözik – azok után, hogy az elektromos autógyártásban már most is Kína vezet. Mások szerint az elektromos akkumulátorok előállításához szükséges lítium, kobalt, magnézium miatt fog nőni Európa geopolitikai kiszolgáltatottsága Kína felé, hiszen ezek a nyersanyagok nagyrészt Kelet-Ázsiából jönnek. Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke szerint Európa óriási hibát készül elkövetni, és ez csak Kínának hatalmas ajándék.

Az exkluzív sportautógyártók kilobbizták maguknak az európai szabályozóknál (nem hivatalosan ez a „Ferrari-szabály”), hogy a teljes tiltás rájuk ne vonatkozzon. A Volvo és a Mercedes viszont már 2030-ra száműzni kivezetné a portfóliójából az összes belső égésű motort. A Mercedes lemondana a plug-in hibridekről is. A szintetikus üzemanyagok fejlesztését a Porsche támogatja a legerősebben az autógyártók közül, pár éven belül tervezik a Forma 1-es bevezetését is. (greenfo.hu, g7.hu)

Palkovics László berlini tárgyalásai után elmondta: a magyar és a német kormány egyetért abban, hogy a közlekedéspolitikai döntéshozatalban a „technológiai semlegesség” elvét kell érvényesíteni, vagyis meg kell adni a lehetőséget minden országnak, hogy eldöntse, melyik úton indul el. A környezeti terhelés és a széndioxid-kibocsátás csökkentése mindegyik megoldásnál fontos szempont, de ne határozzuk meg előre, hogy melyik az egyetlen jó irány. A magyar kormány megvizsgálja, hogy német példára be lehet-e vezetni Magyarországon kedvezményes bérleteket a helyi és regionális közösségi közlekedésben – mondta el Palkovics László Berlinben. A nyári időszakra érvényes havi kilenceurós bérlet hatalmas sikert ért el, nagyon sokan térnek át az autóhasználatról a közösségi közlekedésre, ezért ezt a megoldást a magyar kormány is megvizsgálja, és hamarosan döntést is hoz az ügyben. (greenfo.hu)

Várkonyi Gábor autópiaci szakértő szerint egy nehezen kontrollálható függőséget fog okozni az, ha ilyen gyorsan akarnak átállni az elektromos autókra, ugyanis az ezek gyártásához szükséges ásványkincsek nem állnak rendelkezésre minden országban. A töltési infrastruktúra sem megfelelő mindehhez és egy komoly technológiai lemaradást is okozhat Európa számára, ha ilyen irányba erőltetné a kontinenst, míg mások nem ezt tennék. Várkonyi szerint az EU-t senki nem követi ebben a típusú erőltetett zöldítésben, hanem inkább „versenyeztetik” a technológiákat és az alapján határozzák meg a célokat.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint a kritikus erőforrások felélése óriási kockázat a modern társadalom számára. Ezek az erőforrások ugyanis nem csupán a közlekedéshez, hanem az elektronikai berendezésekbe, a gyógyászatba, az oktatásba, a kommunikációba is kellenének. A zöld átállás a most ismert készletek 400%-át használná el 2050-re, ami nyilván lehetetlen. Várkonyi szerint a költség-haszon elemzésről ideológia alapon senki sem hajlandó tudomást venni. Agyonszabályoznának az Európai Unióban egy 16 millió munkahelyet nyújtó ágazatot egy olyan technológia miatt, ami nem versenyképes a meglévő technológia tiltása nélkül. (hirado.hu)

Nyolc év után fejenként 40 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság két özvegynek, akiknek férje az azbeszt okozta daganatos betegségben halt meg a 2010-es évek közepén. Több per még folyamatban van, így a selypi azbesztgyár károsultjainak ügyvédje abban reménykedik, hogy ott is kedvező ítéletek születnek. Az államot képviselő ügyvéd szerint jogilag téves döntés született. Papp Sándor szerint a magyar jogi szabályozás a kor adott színvonalának megfelelt, és ez alapján a jogszabályoknak megfelelően nem lehet úgy dönteni, hogy a magyar államot felelősség terhelhetné.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban úgy érvelt, az államnak tudnia kellett, mennyire veszélyes anyag az azbeszt. Noha az 1960-as években alapított üzem 1996 után magántulajdonba került, azt megelőzően állami tulajdonban volt, az azbeszt okozta mezotelióma lappangási ideje 20-50 év is lehet. Így amikor a károsultak tüdejébe bekerültek a halálos azbesztrostok, a gyár még az államhoz tartozott. Az előző évek pereiben a Fővárosi Törvényszék elsőfokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon elutasította a kereseteiket, arra hivatkozva, hogy a korabeli jogszabályok értelmében a gyár az előírásoknak megfelelően működött, így az állam felelősségét nem lehet megállapítani a megbetegedésekkel kapcsolatban. Az áldozatok azonban ügyvédjük segítségével bebizonyították, hogy a gyár kiporzása következtében betegedtek meg.

Végül a Kúria kimondta: az állam igenis kötelezhető kártérítésre, de az elsőfokú eljárást meg kell ismételni, mert az államnak is lehetőséget kell adni, hogy bizonyítsa, nincs felelőssége az ügyben - ez a korábbi eljárásokban elmaradt. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban első fokon 40 millió forintos kártérítést ítélt meg, az alperes állam azonban nem ismerte el a felelősségét és fellebbezett. A mostani másodfokú ítélet megerősítette a kártérítést. (nepszava.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

A Bonnban rendezett találkozón sem tudtak megegyezni a tárgyaló felek arról, miként és mekkora összeg illeti meg a fejlődő országokat, amelyek amiatt követelnek kártérítést, mert szerintük sokkal jobban megszenvedik a klímaváltozás következményeit, mint mások. A Kis Szigetországok Szövetsége hiába tett meg mindent ennek érdekében a tárgyalóasztalnál, az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra sem szeretne kártérítést fizetni. Harjeet Singh, a Climate Action Network International munkatársa az EU következetesen blokkolta a veszteségek és károk finanszírozásával kapcsolatos vitákat Bonnban. Az elmúlt két hét megmutatta az EU képmutató álláspontját, a nagy országok, mint például Németország, külföldről szereztek be új fosszilis tüzelőanyagokat, miközben megtagadták az éghajlat által kiváltott szuperviharok és az emelkedő tengerszint pusztításával szembesülő fejlődő országok támogatását. (index.hu)

A gazdag országok csak a felét adják össze annak az összegnek, amire a fejlődő országoknak szüksége lenne ahhoz, hogy kivédjék a klímaváltozás által okozott veszteségeket és károkat. Ezek a költségek az elmúlt húsz évben 800 százalékkal nőttek – olvasható az Oxfam jelentésében. 2000-ben a pénzügyi segélyek 35,7 százalékát kérték az időjárási károk helyrehozására, ez 2021-ben már a fő tényező, 78 százalék volt. A gazdag országok nem csak a humanitárius segítségnyújtást mulasztják el, de nem tartják be azt az ígéretüket sem, hogy évi 100 milliárd dollárral segítség a fejlődő országokat azért, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz. Májusban a G7-ek külügyminiszterei első ízben elismerték, hogy a probléma valós, és elkötelezték magukat megelőző intézkedések megtételére. (greenfo.hu)

A német iparszövetség szerint a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a gázfogyasztást, ezért azonnal be kell üzemelni a tartalék széntüzelésű erőműveket, az iparvállalatoknak pedig át kell állniuk más energiahordozó, például a kőolaj használatára. Ugyancsak elengedhetetlen a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Ezen a területen véget kell vetni a fejlesztéseket hátráltató vitáknak. (mandiner.hu)

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője szerint a románok forráshiány miatt nyugati cégeket vontak be, a földgázkitermelésbe, de az amerikai Exxon és mások máig ülnek a forrásokon és mások máig ülnek a forrásokon, talán további árnövekedésben bízva. Magyarország, Ausztria, Bulgária és Románia komoly vezetéket épített meg e gázra számítva, de egyelőre egy csepp sem jön belőle, pedig már évekkel ezelőtt függetlenné válhattunk volna az orosz gáztól. Az amerikaiaknak tehát nem elhanyagolható szerepük van abban, hogy a közép-európai régió máig az orosz földgáztól függ. (Hetek)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A REN21 nemzetközi energiapolitikai hálózatnak a megújuló energiaforrások aktuális helyzetéről 17. alkalommal publikált jelentése szerint a megújuló energiaforrásokra való átállás lényegében megrekedt, miközben a szén, a kőolaj és a földgáz használata továbbra is dominál az emberiség teljes energiamixében. A megújuló energia aránya az elmúlt évtizedben 10,6 %-ról 11,7 re emelkedett, miközben a fosszilis tüzelőanyagoké 80,1 %-ról alig 79,6 százalékra csökkent. A pandémia után jelentősen megnőtt energiaigény nagy részét fosszilis tüzelőanyagok fedezték. Ez globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 2 milliárd tonnás növekedésével járt.

TERMÉSZETVÉDELEM

A Leibniz Állatkert- és Vadvilágkutató Intézet tudóscsoportja a Conservation Science and Practice című tudományos folyóiratban tanulmányt tett közzé arról, hogy a szélturbinák által ritkított fajok – elsősorban a denevérek – táplálékláncból való kiesése milyen negatív hatásokat gyakorol a mezőgazdaságra és az erdészetre. A szélturbinák által okozott baleseteknek mérhető gazdasági káruk is van, hiszen a denevérek által nyújtott ingyenes ökoszisztéma-szolgáltatást kémiai kártevőirtással, anyagi és munkaerő-ráfordítással lehet pótolni. A problémát a döntéshozók is felismerték, és az újonnan telepített turbinákat a nagy denevéraktivitás idején ideiglenesen leállítják, hogy az állatok ne ütközzenek össze a rotorlapátokkal. Ez akár 80 százalékkal is visszavetheti a denevérpusztulást. A kutatók szerint minden szélerőműre egységesen be kellene vezetni a kötelező leállítást a nagy denevéraktivitású időszakokban, e célból felül kell vizsgálni a régi szélturbinák engedélyezési gyakorlatát. (VG 20)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Peter Žitňan igazgató szerint az Ércbányák körültekintő vizsgálatokat végez azzal kapcsolatban, hogy ki mit hanyagolt el, és miért nem foglalkozott senki ezzel a több mint egy évtizede a föld alatt készülődő problémával. Az Ércbányák alapítójaként ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium úgy döntött, hogy munkacsoportot hoz létre a szennyezés megoldására. Žitňan szerint az Ércbányák nem felelős a szennyezésért. A régi bányatelepek lehetséges környezeti hatásait az állam már régóta súlyosan elhanyagolja. Hasonló problémák merülhetnek fel a bányászati vizekkel kapcsolatban más helyeken is, ha ezeket a problémákat nem kezelik komolyabban. A Siderit vállalat a kitermelés megszüntetése után nem teljesítette a bányák felszámolására vonatkozó kötelezettségeit.

Žitňan szerint módosítani kell a jogszabályt, hogy a bányavállalatok más államok példáját követve kötelesek legyenek működésük során speciális célú pénzügyi tartalékot létrehozni, amely lekötve lenne, és csak a bányászati tevékenységek lezárására használható fel. A bányavállalatok az elmúlt 10 évben 35 millió eurót fizettek be a környezetvédelmi alapba, ám az alap egy fillért sem különített el a bányászati tevékenység utáni következmények kiküszöbölésére.

Karol Galek, a Gazdasági Minisztérium államtitkára szerint minisztériumának képviselői többször is felszólítottak arra, hogy a folyón hirdessék ki a szükségállapotot, ami egyszerűsítene néhány eljárást, és gyorsabban el lehetne végezni olyan munkákat, amelyek jelentősen hozzájárulnak az erősen szennyezett víz bányából történő áramlásának csökkentéséhez. A Környezetvédelmi Minisztériuma is írásban kérte a kassai járási hivatalt, hogy hirdessenek szükségállapotot a Sajó folyó területén. (greenfo.hu)

Hegyi Gyula szerint az új magyar demokrácia történetében a vízlépcsővita volt az ősbűn. Ekkor történt meg először, hogy egy szakmai kérdésben a demagógia elsöpört minden reális érvet, a politikai erők a vélt népszerűségért elárulták a hozzáértőket, és az elfogult média segítségével bemocskoltak mindenkit, aki az ellenvéleményt képviselte. Egy vízi erőmű létesítésénél mindig felmerülnek környezeti és természetvédelmi problémák, amelyeket normális országokban megvitatnak, és lehetőség szerint megoldanak. Dél-Németországban és Ausztriában összesen 38 dunai vízi erőmű működik, de kevesen hiszik, hogy ez a két ország messze elmarad mögöttünk például a környezet védelmében.

A Bősig belépcsőzött Duna medre az utolsó vízlépcső után szükségszerűen süllyed, ami közrejátszik a Duna–Tisza elsivatagosodásában. Ami messze nagyobb károkat okoz az élővilágban, mint amit a nagymarosi lépcső jelentett volna. A Duna vízlépcső alatti, magyar szakasza nehezen, olykor alig hajózható. Bős ma is működik, áramot termel, és a szlovák oldalon igazi természeti paradicsom jött létre. Az ember zöld szíve szinte virul, ha Pozsonytól elbiciklizik Dunacsúnyig. A Szigetközzel pedig sajnos pontosan az történt, amit megjósoltak azok, akikre senki sem hallgatott. (index.hu)

Németh József vízügyi igazgató szerint teljes sikerrel zárult a Mosoni-Duna Véneknél épült torkolati műtárgyának próbaüzeme. A Dunán kialakult medersüllyedés ellensúlyozására, a kis- és középvízszintek rehabilitációjára létrehozott projekt nemcsak Győrben, de az Alsó-Szigetközben is sokat jelent a vizes élőhelyeknek. Gönyűn medencéssé vált általa a kikötő, megteremtették vele a hajózás feltételeit, a vízszinteket visszahozták az 1950–60-as évekbeli állapotra. Kara Ákos országgyűlési képviselő szerint Győr és a Szigetköz sokat szenvedett az árvíztől, a létesítmény ebben is nagy segítséget nyújt: a Duna visszaduzzasztó hatását képes megakadályozni. (Kisalföld) 

A Debrecentől keletre fekvő erdőspusztai tározók elsődleges funkciója ma is a belvíztározás. A tározók feltöltése, vízpótlása azonban csak természetes úton, a vízgyűjtőn összegyűlő csapadékból lehetséges, emiatt csapadékszegény időjárás esetén a vízutánpótlás nincs biztosítva. Emiatt jelenleg mindössze a Vekeri-tározó területén található foltokban víz, a Fancsika I., II. és III., valamint a Bodzás- és a Halápi-tározó ki van száradva. A vízügy – Debrecen önkormányzata mellett – kezdeményezője és előkészítője volt tározók mesterséges vízpótlását szolgáló Civaqua programnak. Csapadékszegény időszakban a Keleti-főcsatorna vízbázisára épülő fejlesztés oldaná meg a Fancsikai-tározók vízutánpótlását. A vízpótlás költsége a szivattyús átemelés miatt jelentős lesz, ezért az energiaigények kielégítéséhez a későbbiekben napelemparkot is terveznek a rendszerhez. (Hajdú-Bihari Napló)

Hetven éve nem volt ennyire alacsony a Pó vízszintje, és még csak most jön a nyár. Az észak-olaszországi folyó medre egyes helyeken majdnem teljesen kiszáradt az elmúlt évekhez képest magasabb tavaszi hőmérséklet, és a tartós csapadékhiány miatt. Tavaly és idén télen is jóval kevesebb hó esett a megszokottnál, és egyre ritkábbak az esőzések is a Pó-alföldön. Ráadásul az évszak átlagához képest négy fokkal magasabb hőmérsékletet mértek a tavaszi hónapokban – május második felét a júliusban megszokott hőség jellemezte. Ha tovább csökken nyáron a vízszint, az folyamatos vízhiányhoz vezethet a mezőgazdaságban és az energiatermelésben is. (greenfo.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Budapest gyorsan fejlődő agglomerációs övezetében gombamód bújnak ki a földből a többlakásos házak, amelyeknél a fejlesztők nem oldják meg a csapadékvíz elvezetését (sem). Németh Ákos, Szombathely alpolgármestere emlékeztet: míg a szennyvíz elvezetése közszolgáltatás, a csapadéké nem, az önkormányzat se állami forrást nem kap rá, se a lakosságtól nem szedhet érte díjat. Az új városrészekben olykor a legalapvetőbb infrastruktúra, a csatorna is hiányzik, például Érd M7-es autópályához közeli utcáiban.

Varga Dénes közgazdász szerint állami feladat lenne annak szabályozása, hogy a fejlesztők valamilyen módon járuljanak hozzá a közművek és a szélesebb értelemben vett infrastruktúra fejlesztéséhez, például útépítéssel, vagy úgy, hogy ezt valamiféle díjfizetéssel megváltják. Az önkormányzatoknak már semmire sincs pénzük, többük a csőd közelébe kerül, a tartóssá vált veszélyhelyzeti szabályozással pedig a kormány még azt a lehetőséget is elvette tőlük, hogy új típusú díjakat vessenek ki.

A péceli polgármester szerint észszerű lenne, ha az önkormányzatok adnák ki az engedélyeket, és csak akkor vennék át az elkészült közműveket, ha a zavaros helyzetek tisztázódnak. Ám amióta a településeket teljes mértékben megfosztották az építéshatósági és -felügyeleti jogköröktől – a kormányhivatalokhoz telepítve e hatásköröket –, a beruházók oda-vissza trükköznek a szolgáltató-kormányhivatal-önkormányzat háromszögben. A beígért életkörülményeket hiányoló új lakók viszont utóbb mindig a városházát hibáztatják.

Gödön száz éve a budapesti elit épített itt nyaralókat magának; az ötven historizáló ingatlanból harmincat már elbontottak, hogy két autóbeállós kockákat emeljenek a helyükön. Hasonlóra panaszkodnak Érden is. (greenfo.hu)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A francia kormány a klíma- és rugalmassági törvény részeként rendeletet tett közzé a szén-dioxid-kompenzációval kapcsolatos közlési szabályokról. A jövő évtől tilos lesz a termékeket “szén-dioxid-semlegesként” reklámozni anélkül, hogy az állítást dokumentálva alátámasztanák. A vállalatoknak tájékoztatást kell adniuk a termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásukról, a kezdeti gyártástól a termék eltávolításáig vagy újrahasznosítással történő átalakításáig. A rendelet célja, hogy megakadályozza a „zöldremosást”. Egyes civil szervezetek nagyobb szigort várnának a kormánytól. Egy weboldalra vezető QR-kód elhelyezése nem elegendő. A kompenzációs intézkedésekre kifejezetten utalni kell ugyanazon a reklámon, és meg kell említeni, hogy minden termék üvegházhatású gázkibocsátást okoz. (greenfo.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.