Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a környezeti kockázatok sokkal magasabbak az éghajlatváltozásénál. Az energia- és pénzügyeket, az élelmezést, a nyersanyagokat, a ritka földfémeket, a globális szállításhoz való hozzáférést, valamint nemsokára a vízellátást tekintve nem a klímaváltozás okozza elsősorban a felfordulást, hanem a világpolitika 180 fokos fordulata. A világ nagyhatalmai által meghozott geopolitikai döntések irányváltása még nagyobb környezeti kockázatokkal jár. 

Lehetséges, hogy megismétlődik a 17. század világválsága, amikor az 1638-as évet követő környezeti katasztrófák miatt kilőttek az árak, és globális áruhiány lépett fel, ami pedig mindenhol felkelésekhez, forradalmakhoz és jelentős politikai változásokhoz vezetett. Csaknem négyszáz évvel később a jelentős geopolitikai változások nagyon hasonló következmények irányába mutatnak, és ezt a trendet csak tovább erősíthetik és gyorsíthatják az előre látható környezeti válságok. (MH 19)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Szabó John, Szalavetz Andrea és Túry Gábor az ELKH Világgazdasági Intézetének munkatársai szerint uniós szinten viszonylag kevés iparpolitikai támogatást nyújtottak a helyi autógyártóknak ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a járműipari átmenet követelményeinek. Az európai közúti dekarbonizáció inkubációs gyümölcseit leginkább a távol-keleti cégek aratták le, a helyi nyersanyagbőség és kutatás-fejlesztés révén jókora előnyre téve szert a területen. A kétezer-tízes évek második felében az európai autógyártók szinte csak a Távol-Keleten fektettek be elektromos autógyártásba.

Az Európai Bizottság tervei szerint 2035-ig ki kellene vezetni a robbanómotorok gyártását, tehát a következő másfél évtizedben a dolgok nagyjából el is dőlhetnek. Ma még azonban nem tudható, hogy melyik hajtáslánc mely technológiája lesz tíz év múlva a meghatározó (bár a személygépjárműveknél az elektromos autók tűnnek a befutónak), az sem, hogy a jelenlegi vagy az újonnan megjelenő európai vagy távol-keleti vállalatok, mekkora piaci részesedésre tehetnek szert.

Lengyelországnak az akkumulátorgyártásban játszott vezető szerepe azt is jelentette, hogy 2020-ra már az Európai Unió elektromos buszgyártásának majdnem fele innen származott – dacára a jellemzően kevésbé ambiciózus lengyel klímapolitikának. Magyarország számára az egyik lehetőség a kormányzati támogatásokat az elektromos járművekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés területére koncentrálni. Az elektromobilitásra történő átmenetet ki lehet használni az itt folyó K+F+I tevékenységek bővítésére. Az akkumulátor-gyártás foglalkoztathatja az elektromos hajtásláncok alacsonyabb munkaerőigényei miatt feleslegessé vált munkaerőt. Ez a tevékenység ugyanakkor, a jelenleginél erőteljesebb környezetvédelmi és munkajogi szabályozást igényelne. (porfolio.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

A ClientEarth, egy Shell-részvényekkel is rendelkező, környezetvédelemre specializálódott ügyvédi iroda keresetet nyújtott be a Shell igazgatótanácsának 13 tagja ellen. A vád szerint a tanács nem tudott vagy nem akart olyan stratégiát kialakítani, amellyel tartani lehetne a Párizsi Megállapodásban kijelölt célkitűzéseket, a cég képtelen eleget tenni a szennyezőanyag-kibocsátási célok betartásának. Korábban még soha nem volt arra példa, hogy egy cég igazgatótanácsát személyesen vonják felelősségre, amiért képtelenek voltak „megfelelően felkészülni” egy nulla nettó energiafelhasználású váltásra. Az iroda szerint ezzel a Shell hosszú távú érdekeit is képviselik, ugyanis kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása a jövőben komoly problémákat okozhat a cégóriásnak.

Paul Benson, a ClientEarth ügyvédje szerint minél tovább késlekedik az igazgatóság, annál valószínűbb, hogy a vállalatnak hirtelen kell „behúznia a kéziféket”, hogy megőrizhesse kereskedelmi versenyképességét, és meg tudjon felelni a szabályozási elvárásoknak. A Shell szóvivője szerint az éghajlatváltozás problémája jóval nagyobb annál, hogy egyes szektorokat tegyenek felelőssé érte. A világ kormányainak és szakembereinek együtt kell dolgozniuk, ha megfelelő választ akarnak adni az energiabiztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kérdésére. Ezeket a kihívásokat nem lehet peres úton megoldani.

A ClientEarth szerint kénytelenek voltak perbe fogni az igazgatótanácsot. A Shell vezetőségének törvényi kötelessége lenne, hogy elősegítsék a cég sikerét, és azt észszerűen, szakértelemmel és körültekintéssel irányítsák, ez pedig nem teljesül, ha nem tudnak eleget tenni a klímaügyi elvárásoknak. Arra kérik a Shell többi részvényesét is, hogy támogassák a jogi lépéseket, hiszen közülük is többen aggodalmaikat fejezték ki a megkérdőjelezhető klímastratégiával kapcsolatban. A cég tavalyi éves közgyűlésén a részvényesek 30 százaléka szavazott az igazgatótanács tervei ellen, ami az Egyesült Királyság vonatkozó törvényei szerint kötelezi a tanácsot, hogy foglalkozzon a befektetői aggályokkal.

Egy holland bíróság 2021 májusában kötelezte a Shellt arra, hogy 2030 végéig 45 százalékkal csökkentse globális szén-dioxid-kibocsátását a 2019-es szinthez képest. A bíróság azt is egyértelműsítette, hogy a Shell felelős saját és beszállítói szennyezéséért is, de a cég fellebbezett a döntés ellen, és a per még most is tart. (index.hu)

A Világbank és az IMF szerint az üzemanyag-támogatások a gazdagoknak kedveznek, miközben megfosztanak a fejlődéshez nagyon szükséges finanszírozástól kritikus ágazatokat, az egészségügyet, az oktatást és az infrastruktúrát. Marcelo Giugale, a Világbank egyik igazgatója szerint egy tipikus olajimportőr ország könnyen megduplázhatná a közegészségügyi költségvetését, ha eltörölné az üzemanyag-támogatásokat. Ahogy Giugale fogalmazott: „Nem mintha a gazdagok autózása, világítása vagy fűtése sokat változna, ha az általuk fogyasztott energia teljes költségét nekik kellene megfizetniük – most ők egyszerűen csak örülnek, hogy kevesebbet fizetnek, és a különbözetet zsebre vágják”.

A Világbank szerint az üzemanyagok mesterségesen olcsóvá tétele biztos – és szégyenletes – módja annak, hogy felgyorsítsuk természeti környezetünk romlását. A fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetése a gazdaság és a bolygó javát szolgálja, de reformok gondos tervezést és körültekintő végrehajtást igényelnek, gondoskodni kell a kiszolgáltatottakról, és a polgárokat is be kell vonni a tervezésbe. Elhamarkodottan cselekvéssel a támogatások megszüntetése széles körű politikai zavargásokhoz vezethet. A fosszilis üzemanyagok támogatásának felszámolását támogató közvélemény megteremtéséhez elengedhetetlen a hatékony és célzott kommunikáció. Világossá kell tenni, hogy a támogatások megszüntetése lehetővé teszi a szociális kiadások növelését, ami kompenzálni képes az alacsony jövedelmű csoportokat. (portfolio.hu)

Az OECD azt javasolja, az olaj- és földgázóriások az óriási áremelkedésből származó profitját egyszeri rendkívüli adóztatással meg lehetne csapolni, az államok pedig ebből fizethetnék a támogatást a szegényebbek életszínvonalának megvédésére. (greenfo.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa szerint biztos, hogy a nyugati beszállítók nélkül a Paks II.-projektnek befellegzett. A Roszatomnak nagyon sok elemre nincs az uniós szabványoknak megfelelő megoldása. A vezérlés kiépítését a Siemens nyerte, a turbinákat pedig a General Electric szállítaná. Ezek a cégek nem maradhatnak, és nem is maradnak bent egy, a Roszatom fővállalkozósága mellett zajló projektben. Erre az a magyarországi válasz, hogy mindenre van megoldás, „de én nem szeretném, ha valami orosz kazánkovács gyártaná a turbinákat”. (greenfo.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Mokry Tamás, a Tiszta Energiák Kft. ügyvezető-tulajdonosa szerint a szaldóelszámolás jövő év végi kivezetése miatt intenzív lehet a következő egy-másfél év a napelempiacon, egyre több vállalati és lakossági felhasználó ismeri ugyanis fel, hogy saját napelemes rendszerrel stabilitást és biztonságot érhet el az áramárak terén. A hatalmas nemzetközi kereslet és a szűkülő kínálat miatt azonban áremelkedés és ellátási nehézségek várhatók. Hiány léphet fel a szilícium alapanyagnál, a napelem hátlapját adó EVA fóliánál, és ezt az üzletágat is sújtja a csiphiány: (VG 21)

TERMÉSZETVÉDELEM

A Politico bizottsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az ukrajnai háború okozta élelmiszerválságtól való félelem felülírhatja az EU ambiciózus klímacéljait. A tagállamok a brüsszeli lap szerint már jelezték, a 2030-ig szóló tervek közt szereplő, a biológiai sokféleség érdekében célzott termőterület-csökkentés nem valósulhat meg. A gazdálkodók már a háború kitörése előtt is súlyos nehézségekkel néztek szembe. (MN 19)

Lezárult a 2017 végén indult, ember-vadvilág konfliktusokkal foglalkozó EuroLargeCarnivores LIFE projekt, melynek elsődleges célja a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti párbeszéd elősegítése volt. Magyarországon is számos szakmai műhelybeszélgetést, terepi látogatásokat és szakmai konferenciát is szerveztek. Több kiadvány, kézikönyv is készült, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodóknak, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembereknek a nagyragadozók megismerésében és a megfelelő kármegelőzési megoldások kiválasztásában. Patkó László, a WWF Nagyragadozók programvezetője elmondta: jelenleg egy együttműködési megállapodáson dolgoznak, ami biztosíthatja a további részvételi munkát azok számára, akik szívesen dolgoznak velük. (greenfo.hu)

Bodor Panna (TASZ) szerint abszurd alapfelvetés, ellentmond minden logikának egy nemzeti park területére – amely Natura 2000 terület és Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület is egyben – squash pályát, műfüves focipályát és négycsillagos szállodát építeni. Egy nemzeti parknak az a feladata, hogy fenntartsa, ha szükséges javítsa az adott élőhely állapotát és védje az élővilágot. Tehát amikor 60 hektárnyi plusz funkciót visznek be a nemzeti park területére, súlyos élőhelyvesztés történik, nehezen visszafordítható károkat okozva a természetnek. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatója is elismerte, hogy a beruházással természetkárosítást hajtottak végre, amely közvetlen károkozásnak minősül.

A tervekben szereplő 26 darab apartmanház, valamint egy négycsillagos szálloda, ezek mind közvetlenül a vízpartra kerülnének. Ez azonban jogszabályellenes, hiszen sérülne a vízi és vízparti ökoszisztéma. A vonatkozó 83/2014.-es kormányrendeletet még a második Orbán-kormány alkotta meg. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a saját jogszabályát, nem pusztán egy olyan veszélyes precedenst teremt, amelyre ezután bármilyen új vízparti beruházás esetén lehet hivatkozni. Amikor a saját maga által hozott jogszabályhoz sem tartja magát, nem marad semmilyen biztos pont az állampolgárok számára.

Kun Zoltán szerint az egész természetvédelem elaludt ezzel a beruházással kapcsolatban. Senki nem csinált semmit, pedig hatalmas probléma olyan infrastruktúrákat bevinni egy védett területre, amelyeknek ott semmi keresnivalója nem lehet. A beruházás az Élőhely Direktívát is súlyosan sérti. Kun Zoltán a Client Earth jogvédő szervezet segítségével hivatalos panaszlevéllel fordult az Európai Bizottsághoz. Informális csatornákon keresztül azt a visszajelzést kapta, hogy a magyar állam több válaszával félretájékoztatta az EU-t. Azt állították, hogy a beruházás 17 hektárt érint, noha közel 60 hektárról van szó, ahogy az a környezeti hatásvizsgálatban is szerepel. A Bizottság vizsgálódik az ügyben. A TASZ szerint fontos lenne, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak, hiszen jelenleg az EU is közvetve finanszírozza a környezetromboló beruházást, amely ráadásul még uniós jogot is sért. (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Nagy István agrárminiszter a Rába és Marcal folyó halállományának növelése és védelme érdekében végzett beruházás átadási ünnepségén Koroncón arra emlékeztetett, hogy a kormány stratégiai partnerével, a Magyar Országos Horgász Szövetséggel közösen azért dolgozik, hogy hazai vizeink élővilágát minden körülmények között megóvhassa. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program a természetes vizek halállományának növelésére törekszik, miközben a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása érdekében továbbfejleszti az adatgyűjtési és ellenőrzési rendszert. (kormany.hu)

Az egyik legaszályosabb év az idei, nincs hóborítás, kellő mennyiségű őszi csapadék. Végveszélybe kerülhetnek az alföldi szikes tavak. Teljesen kiszáradt a szikes Péteri-tó Kistelek és Kiskunfélegyháza között. A kardoskúti Fehér-tó és a pusztaszeri szikes tavak láncolata is kiszáradáshoz közeli állapotban vannak, már négy éve minden tavasszal kiszáradnak. Nincs csapadék, lesüllyedt a talajvízszint is. Védett madarak kerültek veszélybe. Ha nem próbáljuk megtartani a vizeket, európai szinten egyedülálló ökoszisztémáktól kell búcsút vennünk.

A nagy goda eltűnőben van, a kétszázat sem éri már el a fészkelő párok száma, holott az 1990-es években még több ezer volt belőlük. Omlik össze a piroslábú cankó állománya is. Megroppant a bíbicállomány, eltűnőfélben a szintén szikes tavakhoz és mocsarakhoz kötődő sárszalonka. A tájban lévő vizet először is nem elvezetni kell, hanem megtartani. A halódó vagy meglévő szikes tavak vízgyűjtő területéről a vizeket a tómedrekbe kellene terelni – a vizek megtartása az EU 2020– 2030-as biodiverzitási irányelveiben is szerepel. (Délmagyarország) 

Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője, a Magyar Haltani Társaság alelnöke szerint a klímaváltozás miatt egyre kevesebb a csapadék, egyre fogynak a vizes élőhelyek, és ezáltal a halak is. Hajdú-Bihar megyében gyakorlatilag lassan már csak a nagyobb csatornákba, néhány horgászati kezelésű víztérbe, és a megyét alig néhány kilométer hosszan határoló Tiszába szorultak vissza. A Hortobágyi Halgazdaság halastavaiban nemcsak termelőtevékenységet, hanem fajvédelmet is végeznek. Sok olyan faj található ezekben a vizekben, amelyek másutt, élőhely híján gyakorlatilag már nem lennének a száraz pusztai környezetben. Az utóbbi 12 évben a jóléti tavak vizének nagy része eltűnt. Néhány fennmaradt mocsár, lápterület jelenti egyes halfajok utolsó mentsvárát. (Hajdú-Bihari Napló)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Bojár Iván András szerint a Szent György-hegy „elesett” 2020-ban. A csendes, nyugodt, családias hegy kirakatba került, és megjelentek azok az üzleti vagy hatalmi körök, amik egy addig nem ismert, új minőséget hoztak a hegyre. Ez a régió változatlanul az építészeti innovációk terepe. Időnként egészen tehetős megbízó jó ízléssel, háttérrel hagy kitűnő építészeket megnyilvánulni. Azonban ez a kulturálatlan, arrogáns vonal mélygarázst épít a Szent György-hegy oldalába. Gyakorlatilag rózsadombosítanak szőlőterületeket, aminek ez a varázsa. „Nem tudom, mi értelme sok millió forintot költeni teremgarázsra ahelyett, hogy csinálna egy szép szőlőlugast az autója fölé”.

Füred környéke gyakorlatilag megtelt, egy meghatározott körhöz pedig olyan túlzott mennyiségű pénz került, amivel nem tudnak mit kezdeni, muszáj, hogy elköltsék. Szöllősi-Nagy András nemzetközi szinten is kiemelkedő tudású hidrológus megmondta: már most túl van terhelve a Balaton vize. Ennek a nyakló nélküli nyomulásnak az a következménye, hogy eltűnik a part és a parton élők kapcsolata a vízhez. Botrányos, ami Badacsonyörsön történt (a volt kemping területén lakóparkot építenek). (24.hu)

A Magyar Zene Háza Cannes-ban a világ legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán egyhangú szavazással elnyerte a zsűri fődíját, amivel Magyarország egyik legtöbb elismeréssel rendelkező épületévé vált. A zsűri az idén fenntarthatósági, esztétikai és a könnyen hozzáférhető, különleges látogatói élmény szempontjai alapján osztotta ki fődíját, több száz, a világ legkiemelkedőbb fejlesztéseit felvonultató versenyző közül – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. (index.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform alakult Veszprémben. A gazdasági, akadémiai, civil és közigazgatási szereplők között született együttműködés célja, hogy a magyar és európai stratégiákkal összhangban a csatlakozók felgyorsítsák a körforgásos gazdaságra történő átállást, az üzemi technológiák minél szélesebb körű alkalmazását. (vehir.hu)

David Boyd, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának emberi jogi és környezetvédelmi speciális referensének jelentése szerint a világ minden részén megtalálható „áldozati zónákban” (sacrifice zone) olyan súlyos környezeti ártalmaknak vannak kitéve az emberek, hogy egészségkárosodások miatt tízmilliók idő előtti halálát okozza. Rák, szívbetegségek, légzőszervi problémák, az utódnemzésben szerepet játszó szervek károsodásai sújtják őket – figyelmeztet Boyd. Ezek a területek folyamatosan ki vannak téve környezeti károknak, de ezek megszüntetésére, az eredeti állapotok visszaállítására nem történnek beruházások.

A környezetszennyezés az oka minden hatodik halálozásnak, áldozatai háromszor többen vannak, mint a maláriának, az AIDS-nek és a tuberkulózisnak együttvéve, és tizenötször többen, mint az erőszak összes formájának, beleértve a gyilkosságokat, a háborúkat. A szennyezés fő bűnöse az ipar, amely figyelmen kívül hagyja a társadalmi, környezeti veszélyeket. Ilyen zónák nem csak a fejlődő országokban, hanem az USA-ban is vannak: például a louisianai ,,rákvölgy”, ahol több mint száz olajfinomító, petrolkémiai üzem található. Ez az egyik legveszélyeztetettebb hely a világ egyik leggazdagabb országában, ahol jellemzően afroamerikai laknak. Boyd szerint optimizmusra ad okot, hogy az Emberi Jogi Tanács fél évvel ezelőtt először elismerte, hogy mindenkinek joga van az egészséges és élhető környezethez. (greenfo.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság