Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Mangel Györgyi szerint a kormányhivatalok irányítása alá került hatósági munka során számos esetben utasították el a hatásvizsgálatokat, más esetekben a „jelentős környezeti kár feltételezhetően nem várható”, vagy hasonló egyenmondatokkal nyitottak ajtót egy-egy, akár előre tudhatóan környezetterhelő beruházásnak. A zöldbiztos hatásköreit már korábban csorbították. A harmadik Orbán kormány idején „bürokráciacsökkentés” ürügyével a környezetügy és más területek tudományos háttérintézményeit összevonták, beolvasztották, vagy teljesen megszüntették, így a vízügyi szaktudást képviselő VITUKI-t, a környezetegészségügyi és földtani intézményeket. A koronavírus világjárvány idején fájóan mutatkozott meg a korábban átgondoltan felépített járványügyi intézményrendszer hiánya.

Reményt adhat az Együttműködés Magyarország pártjainak közös zöld programja, az együttműködésben szereplő pártok eddigi környezetügyi tevékenysége. Március 29-én jelent meg az Európa Tanács 8. környezetvédelmi akcióprogramja, ami segíthet a fontossági sorrend megállapításában, a cselekvési programok kidolgozásában. Így várható, hogy az orosz beruházásban történő paksi atomerőmű bővítés szerződését visszamondják, hogy megállítják a Fertő-tavi természetpusztító beruházást, a Balaton további kisajátítását, nem engednek újabb akkumulátorgyártó üzemek az országba telepíteni, nem lesz bányanyitás védett területen, helyreállítják a környezetügyi intézményrendszert, a civil szervezetekkel való kapcsolatot. (greenfo.hu)

Tóka Gábor, a Vox Populi blog szerzője, a CEU oktatója szerint kutatásokból kiderült, miért tagadják az emberek a klímaváltozást vagy az ember szerepét a klímaváltozásban. „Az él a fejükben, hogy ha azt mondom, hogy ember okozta klímaváltozás van, akkor azt is kell mondanom, hogy korlátozni kell a fogyasztást, oda kell vágni az olajfúrásnak, be kell vezetni a kommunizmust – hogy az amerikai konzervatívokat parodizáljam.” Túlságosan szoros kapcsolat alakult ki a fejükben egy tényállítás elfogadása vagy elutasítása és bizonyos vitatható közpolitikai következtetések levonása között. „Mert abból, hogy van ember okozta klímaváltozás, logikailag nem következik, hogy korlátozzuk a fogyasztást. Millió más dolog következhetne.”

Ezt a kapcsolatot kell meglazítani a fejükben a politikai következtetések és a tényállítás között, mert nem fogadnak el egy olyan véleményt, amiről úgy gondolják, hogy automatikusan támogatja egy számukra elfogadhatatlan közpolitikai javaslat táborát. Márpedig gyakori, hogy maguk a környezetvédők ragaszkodnak ahhoz, hogy abból, hogy elfogadtuk, hogy van ember okozta klímaváltozás, egyenesen következik az, hogy csukjunk be mindent.” (szabadeuropa.hu)

Udo Baron, a politikai extremizmusok kutatója szerint jelenleg egy mérsékelt tábor verseng egy szélsőséges antikapitalista szekcióval a németországi Fridays for Future szervezetét, az utóbbi pedig átfedésben van a szélsőbaloldali politikai erőkkel. A Fridays for Future eleinte megpróbálta elkerülni, hogy összemossák a szélsőbaloldali mozgalmakkal, és például Hamburgban 2019-ben megtiltották a szélsőségeseknek, hogy menetoszlopot alakítsanak a tüntetésen. Az utóbbi időben mégis megnövekedett a szélsőbal befolyása a Fridays for Future-ben. Ezt mutatja az is, hogy a kezdeti klímavédelmi és környezetvédelmi szlogenek helyett mára egyre többször olyan követelések jelentek meg a demonstrációkon, amelyeknek semmi közük a klímavédelemhez.

Ma már olyanok is a szervezet tagjai között vannak, mint az antikapitalista Change for Future (CFF), a trockista–kommunista Gruppe ArbeiterInnenmacht, illetve az erőszakos és szélsőséges ifjúsági szervezet, a Revolution (Revo). 2021 óta ezért a német Alkotmányvédelmi Hivatal is folyamatosan figyeli az ultrabaloldali csoportosulásokat a szervezeten belül. A magyarországi Fridays for Future VII. klímasztrájkjához írt felhívásában egyértelművé a politikai motiváció, és már az első mondatban visszaköszönnek az ellenzéki tüntetésekről ismerős kormányellenes szólamok. A magyar kormány „nemhogy nem tesz érdemi lépéseket a klímakatasztrófa megállítására, hanem a koronavírus-járványt arra használta fel, hogy tovább pusztítsa természeti értékeinket!”

„»Fejlesztés« címén rohamléptékben építik be Magyarország megmaradt zöldterületeit, természetes élőhelyeit, akár nemzeti parkokban és Natura 2000-es területeken. Sorra nőnek ki a földből a gyárak és a luxusszállodák az erdők és a nádas helyén, minden esetben a helyi lakosok megkérdezése nélkül és akarata ellenére. A jelenlegi kormányzat számára a környezetvédelem nem más, mint egy felszámolandó akadály a szabad rombolás, a még nagyobb beruházások és a még nagyobb profit előtt.” „Itt az ideje, hogy a politikusok döntései az embereket és a természetet szolgálják, nem pedig egy szűk elit haszonszerzését!”

Litkei Máté szerint a valódi változáshoz tudományosan megalapozott és társadalmilag széles körben elfogadható alternatívákra van szükség. Naivitás lenne azt feltételezni, hogy a magyarországi VII. globális klímasztrájk résztvevőinek a konszenzuskeresés és alternatívák felkínálása lett volna a céljuk. (MN 4)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Az European Public Health Alliance (EPHA) tanulmánya megállapította, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó kültéri légszennyezés évente több mint 27 milliárd euró egészségügyi költséget okoz az EU-ban és az Egyesült Királyságban. Ebből a legnagyobb, 17 milliárd eurónyi költség a fatüzelésű kályhákhoz kapcsolódik, a második legrosszabb megoldás a szén alapú fűtés, 5 milliárd euróval. 18 európai országban a lakossági fűtésből és főzésből eredő egészségügyi költségek magasabbak, mint amik a közlekedésből erednek.

Magyarországon a harmadik legmagasabbak e költségek, forintra átszámolva évente 117 ezer forintba kerül egy magyar háztartásnak a fosszilis tüzelésből származó egészségügyi gondok kezelése. Ebben beleszámolták a jóléti veszteségek pénzben kifejezett becslését is, beleértve a betegség miatt kieső munkavégzést, az életminőség romlását és a korai halálozást. A jelentés szerint a szabályozó hatóságok nagyrészt elhanyagolják a fűtést és a főzést, mint a légszennyezés forrásait. Ugyanakkor az EU idén szigorítani fogja a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvet, és kényszeríteni fogja a tagállamok kormányait, hogy csökkentsék a légszennyezést.

Az Európai Bizottság a tervek szerint szigorítja az ökodizájn-előírásokat, amelyek tiltják a nem hatékony fűtőberendezések és más készülékek értékesítését. A hőszivattyúk nem okoznak közvetlen légszennyezést, így biomassza nélkül, teljesen megújuló energiával kombinálva, a hőszivattyús fűtés a légszennyezésből eredő egészségügyi költségeket nullára csökkentené.

Milka Sokolović, az EPHA főigazgatója szerint a megoldás az, hogy az otthonokat tiszta, megújuló energiaforrásokkal lássák el. Ezért felszólítják a politikai vezetőket, hogy felügyeljék a „tiszta átállást”, és segítsék a háztartásokat a tiszta otthoni főzésre és fűtésre való átállásban. Miközben az emberek a magas energiaárakkal küzdenek, el kell kerülnünk a gyors és piszkos megoldásokat, amelyek hosszú távon a környezetszennyezéshez, az egészség és az éghajlat károsításához láncolnak minket. (portfolio.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2010-2019 között az emberiség történetének legmagasabb szintjén volt, de a növekedés üteme lelassult. Azonnali és mélyreható kibocsátáscsökkentés nélkül elérhetetlen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása - derül ki az IPCC III. munkacsoportjának összefoglaló jelentéséből (Climate Change 2022: Mitigation of climate change.) A jelentés az IPCC idén elkészülő hatodik értékelő jelentésének (AR6) harmadik része, hangsúlya az azonnali cselekvésen van. Még ha 2°C-os csökkenést célzunk meg, akkor is legkésőbb 2025-ig el kell érni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csúcspontját, és 2030-ig 25, az 1,5 fokos csökkentéshez 43%-os csökkentést kell elérni.

Jim Skea, az IPCC III. munkacsoportjának társelnöke szerint minden ágazatban lehetőségünk van arra, hogy 2030-ra legalább a felére csökkentsük a kibocsátást. Ürge-Vorsatz Diána szerint ez magában foglalja a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának jelentős csökkentését, a széles körű villamosítást, az energiahatékonyság javítását és az alternatív tüzelőanyagok (például a hidrogén) használatát. Hoesung Lee, az IPCC elnöke szerint most meghozott döntéseinkkel biztosíthatjuk az élhető jövőt. Rendelkezünk a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközökkel és know-how-val. Számos országban vannak olyan szakpolitikák, szabályozások és piaci eszközök, amelyek hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket szélesebb körben és méltányosabban alkalmazzák, akkor támogathatják a kibocsátás mélyreható csökkentését és ösztönözhetik az innovációt.

Ürge-Vorsatz Diána szerint az iparban a kibocsátáscsökkentéshez elengedhetetlen az anyagok hatékonyabb felhasználása, a termékek újrafelhasználása és újrahasznosítása, valamint a hulladék minimalizálása. Az acél, az építőanyagok és a vegyipari termékek esetében az alacsony vagy nulla ÜHG-kibocsátású gyártási folyamatok már kísérleti vagy közel kereskedelmi szakaszban vannak. A megújuló energiaforrásokkal történő villamosítás, vagy a tömegközlekedés átalakítása egyaránt lehet egészségjavító, és foglalkoztatást növelő lehetőség.

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás nemcsak a kibocsátások nagymértékű csökkentését tudja biztosítani, hanem a szén-dioxidot is képes nagymértékben eltávolítani és tárolni. Fontos azonban azt is belátni, hogy a földterületek nem tudják ellensúlyozni a más ágazatokban késedelmesen megvalósuló kibocsátáscsökkentést. A városokban például a parkok és szabad területek hálózatai, a vizes élőhelyek és a városi mezőgazdaság csökkenthetik az árvízveszélyt és mérsékelhetik a hőszigethatásokat. A felmelegedés 2°C alatt tartásához a pénzügyi források jelenleg három-hatszor alacsonyabbak a 2030-ig szükséges szintnél, de elegendő globális tőke és likviditás áll rendelkezésre a beruházási hiányosságok megszüntetéséhez. (portfolio.hu)

Mangel Györgyi szerint az elmúlt évek során a „klímabajnok” kormány csak látszattevékenységet végzett a klímavédelem területén, az uniós terveket rendre megvétózták, nem jeleskedtek az energiatakarékosság és az energiahatékonyság területén sem, nem fordítottak elegendő támogatást a lakóházak energetikai korszerűsítésére, szigetelésére. (greenfo.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Vitéz F. Ibolya úgy tudja, hogy a Roszatom az orosz-ukrán háború kezdete után levélben jelezte a magyar kormánynak, hogy elállna a paksi atomerőmű bővítésétől. Az orosz-ukrán háború árnyékában Oroszország nem szorgalmaz az Európai Unió területén befektetést, mert az ugyanúgy szankciók áldozata lehet, befagyhat, mint a bankszámlákon pihenő orosz pénzek vagy éppen az orosz jegybanki tartalék egy része.

A cég mindezt cáfolja, és azt hangsúlyozza, hogy az elvégzett munkáért a kifizetés Oroszország területén történik meg a 10 milliárd eurós hitel terhére, a Vnyesekonombank és a Roszatom között rendezik az ügyet, ezért a szankciók nem befolyásolják a projektet. Valójában a szerződés felmondás nélkül is elhalhat, ha a felek nem állapodnak meg a következő időszak hitelkeretéről. (24.hu)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőket küld a csernobili atomerőműhöz. Az orosz csapatok távozása után maga Rafael Grossi főigazgató maga fogja vezetni a delegációt, amelynek célja, hogy biztonsági berendezésekkel, ellenőrzési és vészhelyzeti felszerelésekkel lássák el az Ukrajnában működő nukleáris létesítményeket. Az orosz támadások több esetben is érintettek atomerőműveket, illetve nukleáris anyag tárolókat. Radioaktív szivárgást azonban sehol nem észleltek. (hirtv.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Mangel Györgyi szerint nemzeti parkjainkban az utóbbi években elsősorban a bevételt is hozó látogatóközpontok, bemutatóhelyek számát növelték. Kérdés, hogy a szükségesnél kevesebb természetvédelmi munkatársnak elég ideje és lehetősége van-e a turisztikai munkák mellett a védelemre, az élőhelyek monitorozásra és egyéb tudományos munkákra, az oktatásra? (greenfo.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Lakosné Horváth Alojzia a Ramsari Egyezmény részes országainak döntéshozó konferenciáját képviselő Állandó Bizottság egykori elnöke emlékeztet, hogy a Ramsari Egyezmény részes országai kötelezettséget vállaltak az emberi tevékenység miatt veszélyeztetett, egyre fogyó, vagy degradálódó vizes területek megóvására és bölcs használatára. A Feleknek jelentést kell tenniük, ha a Listára vett vizes területük ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg megváltozik a technológiai fejlődés, a szennyeződés vagy más emberi beavatkozás eredményeként. Ilyen esetben értelemszerűen lépéseket kell tenni az ökológiai jelleg változása ellen.

Nehéz helyes döntést hozni, amikor egyszerre kell szem előtt tartani a gazdasági és társadalmi haladás igényét és a természetes ökoszisztémák egészségének megőrzését, de utóbbi az átgondolt, fenntartható fejlődés alapja. Vannak területek, ahol szó sem lehet fejlesztésről, de most nem ilyenekről van szó. Tehát a kérdés az, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt. Ennek pedig csak a széleskörű, valamennyi érintett bevonásával zajló együttműködés lehet az alapja. A Fertő tónál elképzelt fejlesztés, de a többi, napirenden lévő vízparti beruházás kigondolóinak szótárából is teljességgel hiányzik a kooperáció kifejezés.

Örvendetesen erősödik a tervekkel szemben fellépő hazai civil szerveződések, egyesületek, szakmai szervezetek összefogása, együttműködése. Fontos állomása az ügynek, hogy az MTA Biológiai Tudományok Osztálya már két ízben is állást foglalt egy jóval mérsékeltebb, „szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztés” mellett és több akadémikus személyesen is többször fejtette ki véleményét a nagyberuházás természetkárosító hatásairól. Fontos rámutatni, hogy sem a civilek, sem az akadémikusok nem eleve a fejlesztést utasították el.

A Montreux-i Jegyzék azokat a ramsari területeket sorolja fel, ahol megváltozott, változóban van, vagy valószínűleg megváltozik az ökológiai jelleg. Jelenleg nincs magyar terület ezen a Jegyzéken. A Jegyzékre az Egyezmény végrehajtásáért felelős minisztérium egyetértése nélkül nem kerülhet terület. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a felkerülést mások komolyan szorgalmazzák. A sorozatos, ökológiailag megkérdőjelezhető vízparti beruházások miatt időszerű egy társadalmi „árnyéklista” létrehozása. 

Ha egy ramsari terület ökológiai jellegének megváltozása fenyeget, kezdeményezni lehet egy független, nemzetközi szakértői csapat felállítását, amely széleskörű helyszíni vizsgálatot, elemzést követően megoldási javaslatokat tesz. Alapkérdés, hogy döntéshozói szinten elismerik-e a Fertőnél jelenleg napirenden lévő fejlesztések – legalábbis valószínűsíthető – természetkárosító hatásait. Ugyanis a RAM-nál az illetékes minisztériumnak szintén hozzájárulását kell adnia a független testület munkájához, annak munkáját támogatnia kell. A Ramsari Egyezmény Titkársága már tett javaslatot egy fertői RAM-ra, ami ráadásul a Fertő tó osztrák oldali részét is vizsgálná. Sajnos az agrártárca úgy vélte, nincs olyan probléma, ami ezt indokolttá tenné. (greenfo.hu)

Elkészült a dunaszekcsői Telelő Duna élőhely-rekonstrukciója. A fejlesztés elsődleges célja a gazdag élővilág fennmaradásának biztosítása, de járulékos hatásként a holtág hosszabb távú fennmaradásával a rekreációs célú horgászat is nyertese a beruházásnak. A beavatkozás eredményeként a holtágban nagyobb állandó vízmélység, magasabb vízszint tartható, melynek következtében megállhat a hínárnövényzet túlburjánzása, továbbá javul a holtág halmegtartó képessége. A Felső-zátonyi mellékág pedig olyan átfolyó rendszerű víztestté vált, amelyen alacsonyabb dunai vízállás esetén is átáramlik a folyó vize. (greenfo.hu)

A STOP Avalon tatai civilszervezet kétezer ember által aláírt petíciójában azt kérik Michl József polgármestertől, Németh József Vízügyi Igazgatósági vezetőtől és Bencsik Jánostól a térség parlamenti képviselőjétől, hogy mielőtt „ivóvíz minőségű forrásainkat a komáromi akkumulátorgyárba viszik”, a környék karsztvizeinek védelmében haladéktalanul készüljön vízmérleg a tatai Öreg tavat a Dunával összekötő Által-ér vízgyűjtő területéről, „ha már hatástanulmányok készítése nélkül adták ki a vízjogi engedélyt”. A vízmérleg elengedhetetlen a tatai források fennmaradását még biztosító vízkiemelési mennyiség meghatározásához. (merce.hu)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Mangel Györgyi szerint a legnagyobb károkat a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról” szóló jogszabály okozta, ennek esett áldozatul a Budai Vár, a Városliget, az akkumulátorgyártás különböző helyszínei, és sok más terület is. Az indokolatlan vagy káros beruházásokat segítette a baráti cégek felé lejtő közbeszerzési gyakorlat, az építéshatósági jogszabályok gyengítése. A favágások, a zöld területek eltűnése legjobban a fővárost érintette, folytatódott a Városliget kálváriája, nagy része még ma is építési terület, de számtalan példát sorolhatnánk még a fővárosból vagy a nagyobb településekről. Ide számíthatjuk számos kisebb-nagyobb városunk főterét is, amit árnyas fák helyett térkövek borítanak. (greenfo.hu)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Mangel Györgyi szerint német autómárkák összeszerelő üzemévé váltunk, miközben az élelmiszerfeldolgozó ipar már a rendszerváltás után elkezdett leépülni. Az autóalkatrészek gyártása és a gépkocsik összeszerelése mellett az elektromos autókhoz való akkumulátorok gyártását az utóbbi évek sikerágazatának tünteti fel a külügyminiszter, aki szerint akkumulátorgyártó nagyhatalommá kell válnunk. Egyre több olyan rendkívül veszélyes üzem létesült Magyarországon, amit szennyező volta és veszélyessége miatt szívesen telepítenek más országba a délkelet ázsiai cégek. Van már akkugyár Komáromban, Sóskúton, Jászberényben, készül az inárcsi beruházás. Ezek a „zöldmezős” beruházások újabb termőföldek elvételét jelentik, és a Tata környéki ivóvíz minőségű karsztvíz megcsapolásával akarják kielégíteni a Komárom környéki ipari vízigényt. (greenfo.hu)