Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Ötven éve jelent meg „A növekedés határai”, a Római Klub jelentése. Marosán György szerint alapvetően fontos, hogy lett egy olyan számítógépes modell, amely képes leírni a sok összetevőből álló bonyolult rendszer viselkedését. A modell lehetővé teszi, hogy különböző feltételezésekkel újra-számoljuk, majd ismételten „lefuttassuk” a programot. Ezzel feltárhatók lettek a lehetséges beavatkozások következményei, így a valóságos helyzetekben végzetessé váló, véletlenül vagy óvatlanságból elkövetett hibák, késlekedések, mulasztások elkerülhetővé válnak. Az újrafuttatás megmutatta, hogy a krízisek ma már belátható közelségbe kerültek. A határokba ütközés következménye nem koccanás, hanem súlyos katasztrófa lesz. Ezt a megállapítást azóta minden újabb vizsgálat megerősítette.

Az alapkérdés: kínálkozik-e kivezető út a válságokból? A jó hír az, hogy van olyan fejlődési változat, amely a világrendszer számára fenntartható pályát kínál. Vagyis, az emberiség rendelkezik mindazokkal az eszközökkel és forrásokkal és ismerettel, amivel helyzete stabilizálható. A G. Herrington által 2020-ben felvázolt négy forgatókönyv közül (Update to Limits to Growth) azonban csak egy fenntartható. A „business as usual” modell esetén a nyersanyagforrások kimerülése miatt a világrendszer összeomlása elkerülhetetlen. Az összeomlás újabb nyersanyagforrások felfedezése és kiaknázása esetén sem kerülhető el, legfeljebb azt a környezetszennyezés idézi elő.

A technológiai fejlődésre épített harmadik forgatókönyv sem kínált „puha landolást”, a világ a költségek kezelhetetlenné válása miatt hanyatlani kezdene. A stabilizálódást csak az a forgatókönyv tette lehetővé, amely az emberek fogyasztói viselkedésének és életmódjának alapvető átalakulását, a térségeken belüli és azok közötti különbségek csökkenését tételezte fel. Ilyen feltételek mellett hosszú távon biztosítható a globális rendszer fenntarthatósága. (Nv 9)

Csáki György szerint a nulla növekedés, mint javasolt megoldás, nem valósult, nem valósulhatott meg. Ehhez ugyanis az elmaradott országokban elengedhetetlen fejlődés miatt a fejlett országokban negatív növekedésre lenne szükség, ami politikai szempontok miatt elképzelhetetlen. A növekedés árát azonban folyamatosan fizeti a világ. Az elfogadható dinamikájú gazdasági növekedés az elmúlt fél évszázadban a természeti környezet erőteljes és egyre veszélyesebb romlása árán valósult meg, s ez a probléma nem látszik enyhülni.

1990 és 2020 között a világ erdőségeinek kiterjedése 4,19 százalékkal (India területének felével!) csökkent, folyamatos a globális felmelegedés. A természetes vizek és a talaj szennyeződése, a hatalmas tömegű hulladék felhalmozódása a szárazföldön és tengerekben, a különböző ökoszisztémák állapotának romlása, pusztulása és a vadon élő állatok kihalása egyaránt hozzájárul a természeti környezet káros, nemkívánatos megváltoztatásához. A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága a legfontosabb világgazdasági probléma marad még jó ideig. (Nv 9)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

A levegő szennyezettsége évente több mint hétmillió ember halálát okozza. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint sürgősen szembe kell nézni a légszennyezés és az éghajlatváltozás okozta kettős egészségügyi kihívással, és ehhez minél gyorsabban el kell indulnunk egy olyan világ felé, amely kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A világszervezet olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások átállását a tiszta energiára. (VG 11)

Major Tamás, a Leier Hungária Kft. mélyépítés- környezettechnika-Durisol üzletágvezetője szerint a ajvédelem, zajárnyékoló fal építése bizonyos esetekben családi házak, társasházak környezetében sem luxus, míg nem lakó célú beruházás esetén a zajterhelés csökkentésével foglalkozni előírás. Sokszor egyszerűen kezelhető akár lokálisan is a probléma, a zajforrás köré kell építeni zajárnyékoló falat, ami akusztikai tervezést igényel. A Durisol mineralizált faforgács alapanyagú, újrahasznosított gyártási melléktermék, kiváló hő- és páraszabályzó képességgel. (greenfo.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Szabó Amanda Imola éghajlatkutató szerint a klímaváltozással járó szélsőséges időjárási események már az elmúlt két évtizedben is félmillió halálesetet okoztak, de a század végére az emberiség 50-75 százaléka életét is veszélyeztethetik majd a változó éghajlati viszonyok. Az IPCC jelentésben figyelmeztetnek, hogy már jelenleg is 3,3-3,6 milliárd ember él olyan térségekben, amelyek nagyon kitettek éghajlatváltozás hatásainak, és komoly veszélyt jelent életükre, legyen szó akár fizikai, akár mentális egészségükről. Újabb területen jelennek meg a fertőzéseket hordozó élőlények, növekedhet az alultáplált gyermekek száma, elhúzódó pollenszezon miatt fokozódnak az allergiás tünetek. (hvg.hu)

Egy független kutatáson alapuló új tanulmány (Six key lifestyle changes can help avert the climate crisis, study finds) egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazza a globális károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. Emellett ne vegyenek évente háromnál több új ruhadarabot; minimalizálják a repülővel megtett utazásaikat; szabaduljanak meg gépjárműveiktől, ha tudnak, ha pedig nem, akkor csak hosszabb utazásokra használják azokat; forduljanak a megújuló energiaforrásokat hasznosító megoldások felé otthonukban. A fenti hat lépés 25-27 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.

A tanulmány megjelenésével Az ugrás (The Jump) névvel egy új klímamozgalom is elindult, amely arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy hosszabb-rövidebb ideig próbálják ki és vállalják a hat változtatást. Tom Bailey, a kampány társalapítója szerint az egyéni változtatások közösségi szintű változtatásokat indulkálhatnak, melyek rendszerszintű változást eredményezhetnek. De már az is nagy hatásfokú lenne, ha sokan csak néhány változtatást vezetnének be az életükbe. (Észak-Magyarország)

A Nemzetközi Energiaügynökség kiadott egy vészforgatókönyvet: mi az a tíz lépés, amivel egy év alatt a harmadára lehetne csökkenteni az oroszgáz-kitettséget. A listán azonban vannak olyan tételek is, mint a szénerőművek és atomerőművek intenzívebb használata. Perger András (Greenpeace) szerint ha nem kezdjük el leromlott állapotú lakossági ingatlanállományt erőltetett ütemű energetikai modernizálásának, akkor nagyon gyorsan óriási bajban találjuk magunkat. (napi.hu)

Orbán Viktor a közelgő európai uniós csúcson három javaslatot készül tenni. Ezek a szén-dioxid-kvóta rendszerének (ETS) ideiglenes felfüggesztése, a nagykereskedelmi földgáz és villamos energia árának szétválasztása, valamint az üzemanyagokba keverendő biokomponens kötelezettségének szüneteltetése. Ezen pontok életbe léptetése energiapiaci szakértők szerint gyors és hatékony eredményt hozna. Jelenleg az áram árának 20-25 százalékát a karbonkvóta-költség teszi ki. Magyarországon évente nyolcszázmilliárd forint karbonköltséget hárítanak át a fogyasztókra. Mára olyannyira magasak lettek az energiaárak, hogy a kvótarendszernek semmilyen ösztönző ereje nem maradt, több vállalat és erőmű a túlélésért küzd, tehát a pluszteher kiszabása felesleges, nincs szükség az árak további, mesterséges emelésére.

Az utóbbi félévben a tőzsdei gázárak magukkal rántották az áramárakat is Európában. Ugyanakkor vannak jóval olcsóbban termelő egységek is: az atomerőművek vagy a megújulóalapúak. A tőzsdén viszont nincs különbség, mindegyik ugyanannyiért adhatja el az áramot. Az atomerőművek és megújulók termelési költségei nem emelkedett meg, viszont a szokásosnál nagyobb bevételt realizálhatnak. Az olcsón előállított áram tehát indokolatlanul drágán kel el, vagyis a gázerőművek költségemelkedésének hatását fontos volna leválasztani az összes többi termelő áralakításáról. A környezet piaci spekulációnak is megágyaz. A biodízel és bioetanol időleges mellőzésük literenként húsz-harminc forinttal csökkenthetné az üzemanyagárakat, ezért mindenképpen megfontolandó a korlátozásuk. (MN 9)

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője egyetért Orbán Viktor javaslatával, hogy meg kellene szüntetni az üzemanyagokba kötelezően belekeverendő, például kukoricából vagy búzából előállított bioetanol arányát. A gabonát most élelmiszerellátásra, nem pedig üzemanyag-előállításra kell használni. Az ETS-rendszer felfüggesztésével átmenetileg eltörölnék az erőművek karbonadó fizetési kötelezettségét, és indokolt lenne a villamos energia és gáz árának összekapcsolását is feloldani, így csökkenthetnék az energiaárakat. Azért kell elszakítani a földgáz és a villamosenergia árát, hogy az olcsóbb technológiák, például az atomenergia ne lássa ennek a kárát, hogy az olcsóbb atomenergia által termelt villamosenergiával le lehessen törni az áram árát. A villamosenergia piacon földgázos termelésre szükség van rá, hiszen Európában a megújuló energiaforrások termelésingadozását is leginkább földgáztüzelésű erőművekkel lehet kiegyenlíteni. (Kossuth Rádió Krónika)

Az Európai Bizottság 1,1 milliárd euró összegű támogatási megállapodást írt alá hét olyan uniós kezdeményezéssel, amelyek élvonalbeli technológiák (például a zöldhidrogén előállítása és felhasználása a vas- és acélipar területén karbonsemleges cementgyártás) kifejlesztésével foglalkoznak, és előmozdítják az éghajlatvédelmi átállást az adott ágazatban. Céljuk a gazdaság dekarbonizációja és ellenállóbbá tétele, az Európai Unió tiszta technológiák terén betöltött globális vezető szerepének megerősítése. (VG 11)

Aszódi Attila szerint fennáll a veszélye annak, hogy a kormányok már a közeljövőben puhítani fogják a klímavédelmi céljaikat. Ebben a pillanatban nem lehet ugyanis csökkenteni az orosz gázimporttól való kitettséget és egyúttal megtartani a klímacélokat. A német, cseh, lengyel és a balkáni országok kormányai eredetileg is 2030-as évek elejére akarták kivezetni a szénalapú energiatermelést. Lehetséges, hogy ezt kénytelenek lesznek még távolabbra kitolni. (penzcentrum.hu)

Tóth András, az E.ON megoldásértékesítési igazgatója szerint nem kizárólag a megújuló energia terjedésének köszönhető a kereslet-kínálat oldali egyensúly felbomlása, ez több tényező eredménye, és itt nem szabad megfeledkezni a spekulációs tényezőkről sem. Vannak olyan instrumentumok – ilyen például a szén-dioxod-kvóta – amelyekkel a spekulatív kereskedés nagyon tudja „rángatni” az árakat. Ha egy amerikai vagy kínai, esetleg orosz cég szeretné az európai versenytársának az életét megnehezíteni, költségeit megnövelni, akkor a szén-dioxid-kvóta erre a legalkalmasabb termék, hiszen ennek ára azonnal beépül az energiaköltségekbe. Tóth szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az európai energetikai piac egyre kiszámíthatatlanabb.

Aki az elmúlt másfél hónap után azt gondolja, hogy a gázról való átállás nem fog felgyorsulni, az nem érzékeli jól, hogy miről szól a jelenlegi geopolitikai helyzet. Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy az E.ON a közelmúltban több távhőcégnél is elkezdett villanykazánokat telepíteni. (portfolio.hu)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Miután a földgázimport nagyon bizonytalanná vált, Aszódi Attila szerint nem engedhetjük meg magunknak, hogy Paks II. ne épüljön meg. Az energiatermelésre sehol sem létezik egyetlen megoldás, csakis többféle rendszer egymás mellett élése biztosít stabil villamosenergia-rendszert. Logikus, hogy a kormány egyelőre kivár, hiszen nagyon sokat számít, hogy mennyi ideig tart a háború. A végső döntést a kormány a következő hetek, hónapok eseményei, a háború alakulása, a háború lezárásának módja, valamint a közös európai szankciós politika alapján tudja majd meghozni.

Mindig kell, hogy legyen két évnyi tartalékunk, de a jövőbeli ellátásbiztonságunk miatt szükség van egy alternatív üzemanyag-szállítóra. E téren nem szabad késlekednünk, mert normál esetben a tárgyalások, a tervezés, az engedélyezés, a szerződéskötés, a gyártás és a szállítás nem feltétlenül valósítható meg két év alatt. (penzcentrum.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A napokban mutatták be az első száz százalékban újrahasznosítható szélturbinalapát prototípusát a ZEBRA (Zero Wast BladeArch) elnevezésű nemzetközi projekt keretében. Az együttműködés a szélenergia-szektor legnagyobb ipari vállalatait tudja egyesíteni. A projekt célja a hőre lágyuló szélturbinalapátok újrahasznosításának elérése volt, amelynek óriási műszaki, gazdasági és környezetvédelmi jelentősége lehet. Az újfajta szélturbinalapátnak az újrahasznosíthatósága a folyékony, hőre lágyuló gyantának köszönhető, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy összetartsa a turbina lapátjának vázát adó speciális anyagokat. (MN 8)

Tóth András szerint 100 tonna hidrogén nagyjából 300-400 ezer köbméter gáznak felel meg fűtőértékre vetítve és ebből a hidrogénből még valószínűleg szintetikus metánt kell csinálni, amit be lehet táplálni egy földgáz tározóba. Ehhez szükség van egy 1 megawattos elektrolizálóra, amihez – hogy zöld árammal működjön – kell 10 megawatt napelem, amihez kell 20 hektár föld, amit, ha mind egybevesszük, akkor ott tartunk, hogy az infrastruktúra felépítése az 2 és félmilliárd forint. Ettől függetlenül a hidrogénnek meg lesz a maga szerepe a piacon, lesz rá igény, például a közlekedésben, de felhasználási lehetőségének stratégiai fontosságát sokan túlbecsülik. (portfolio.hu)

David Pimentel, az amerikai Cornell Egyetem professzora már 2005-ös, minden szóba jöhető ráfordítást bekalkuláló számításokon alapuló tanulmányában rámutatott: egy liter etanolt 6 597 kilokalória energia befektetése árán lehet előállítani, míg az energiatartalma csupán 5130 kilokalória. Vagyis 22,3 százalékkal kevesebb energiát nyertünk, mint amennyit beleadtunk. Vagyis nemhogy csökken, hanem nő a szén-dioxid-kibocsátás, ha etanolt használunk.

John DeCicco, a Michigani Egyetem energiakutató intézetének professzora arra is jutott, hogy az energiamérleg nemhogy egyensúlyban nincs, hanem egyenesen negatív irányba billen. Etanol használatával szerinte 2005 és 2013 között csak az Egyesült Államokban összességében 83 millió tonnával több szén-dioxid jutott a levegőbe, mintha tisztán benzint égettek volna az autók. A növények a napenergia körülbelül egy százalékát képesek magukba beépíteni, a kukorica viszont ennek is csak negyedét. A napelemek a napfény körülbelül 12-20 százalékát alakítják közvetlenül elektromos árammá, így észszerűbbnek tűnik kukorica helyett napelemekkel teletelepíteni egy adott földterületet. (totalcar.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

DNS-vizsgálatok alapján kiderült, hogy a 2021-ben Erdőkövesden, Mátranovákon, Kácson és Miskolcon történt, haszon- és vadállatok elleni, farkasoknak tulajdonított támadások mindegyikét kóbor kutyák hajtották végre. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a farkasoknak tulajdonított esetek csupán a töredéke igazolható. (index.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Szabó Krisztián, a dinnyési halgazdaság ügyvezetője szerint az aszályt nagyon megsínylették a vállalkozás halastavai, annak ellenére, hogy keményen takarékoskodnak a vízzel, s visszaforgatnak, újra felhasználnak minden cseppet. Miután minimális mennyiségű vízutánpótlást kapnak csak, a tavakat nem tudták teljesen feltölteni, „fél üzemben” kénytelenek működni. A százhektárnyi tóterület felét használják csak ki, és a szokásosnál kevesebb halat telepítettek. Lévai Ferenc, a rétimajori Aranyponty vezetője szerint annyira alacsony a tavak vízszintje, hogy a legtöbbnél még a minimális szintet sem éri el. A szűkebb élettér miatt kevesebb a hal.

Sem az aszályra, sem egy esetleges árvízre vagy más természeti csapásra nem köthető biztosítás. Egy kedvezőtlen besorolás miatt pedig még az európai uniós támogatásokból is kimaradnak a tógazdaságok. Pedig ez indokolt volna azért is, mert a gazdaságok nem csak haltermelést folytatnak, vizes élőhelyként a tavak több tízezer védett madárnak és állatnak adnak táplálékot, nyújtanak menedéket, fészkelőhelyet, s pozitívan befolyásolják környezetük mikroklímáját. A kedvezőtlen uniós megkülönböztetés ellen tíz éve küzd a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal). Jó hír, hogy az EU halászati alapjából Magyarországnak járó pénz 15 százalékát – több más cél mellett – a természeti értékek megőrzésére lehet felhasználni. (Fejér megyei Hírlap)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa szerint az elmúlt években semmiféle megállapodás sem született a Liget-projekt főváros által blokkolni kívánt három elemének – Új Nemzeti Galéria, Magyar Innováció Háza, Városligeti Színház – kérdésében a két fél között. A kormányoldal többször is kezdeményezett érdemi szakmai párbeszédet az erre illetékes egyeztető fórumon a projektnek az önkormányzat által kifogásolt elemeiről, de a főváros ettől mindvégig elzárkózott. Nyilvánvaló, hogy az az indok, amire hivatkozva a főváros akadályozni próbálja a Liget-projekt megvalósulást – vagyis a „zöldfelületek csökkenésének a megakadályozása” – kizárólag a városvezetés zöldügyi elkötelezettségének bizonyítására szolgáló, minimális munkát igénylő, olcsó politikai marketingtermék.

Baán szerint az eddig elkészült fejlesztések alapján már minden ligetlátogatónak nyilvánvaló, amit a valamennyire is komoly szakemberek eddig is tudtak, hogy a Liget-projekt megvalósítása a korábbi állapotokhoz képest nem csökkenti, hanem növelni fogja a Városliget zöldfelületét és javítja annak minőségét. A kormány 2019-ben a helyi választási eredményekre figyelemmel tudomásul vette a főváros új vezetésének az építkezések meg nem kezdésére vonatkozó döntését, noha ebben a fővárosnak nem volt döntési hatásköre, hiszen nem helyi, hanem országos szintű ügyről van szó, ezt a Kúria egy 2015-ös döntése is megerősíti.

Vagyis a kormány hajlandó volt egy, a főváros hatásköri kompetenciáján messze túlmutató ügyben a helyi választások eredményére figyelemmel a fővárosi vezetés álláspontját tudomásul venni – egészen addig, míg a soron következő, s immár az ügy szintjének megfelelő, azaz országos választásokon a választók el nem döntik, melyik politikai erőt bízzák meg a kormányzás feladatával és hatásköreivel. Ez elég egyértelműen megtörtént.

A kormányzat folyamatosan hangsúlyozta, hogy kiemelkedő nemzeti érdeknek tekinti a Városliget eredeti tervek szerinti, teljes körű megújítását, ezért nem mond le annak hosszabb távú megvalósításáról. A fővárosi vezetés belenyúlt a Városligeti építési szabályzatba már 2020 őszén, miközben pontosan tudta, hogy ezt egy vonatkozó kormányrendelettel ellentétesen teszi, így ennek a Liget-projekt teljes körű megvalósítását megakadályozni kívánó módosításoknak semmiféle joghatálya nem lesz.

Az aktuális jogi helyzet szerint az Új Nemzeti Galériának érvényes és végrehajtható építési engedélye van, s a fővárosnak nincs semmiféle hatásköre ezt felülírni. Az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett, azaz zöldfelületet igénybe nem vevő Új Nemzeti Galéria a Liget-projekt kulcseleme: minden releváns szempontból nemzeti érdek a megvalósítása. (magyarnemzet.hu, index.hu) - Karácsony Gergely szerint őrültség a Városligetben építkezni, ezért ha a kormány mégis folytatja a beruházást, minden lehetséges politikai és jogi eszközt megragadnak, hogy a budapestiek akaratának érvényt szerezzenek. (MN 9)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Eddig 8 milliárd forintot fordítottak illegális lerakók felszámolására a Tisztítsuk meg az országot! Programban, és 300 ezer tonna hulladékot szállítottak el. Tamásiban, ahol egy magántulajdonban lévő telephelyen lerakott hulladékhalom felszámolása kezdődött meg, Steiner Attila államtitkár elmondta: a közbeszerzési eljáráson kiválasztott cég 150-160 millió forintért szállítja el a hulladékot, ám ebben az összegben a hulladékkezelés nincs benne.

Porga Ferenc polgármester elmondta: egy vállalat műanyag hulladék tárolására és feldolgozására kapott engedélyt, fél év után azonban azt tapasztalták, hogy nagyrészt Olaszországból folyamatosan jöttek a kamionok, a hulladékhalmok nőttek, de a feldolgozásuk nem indult el. Később felszólították, majd megbírságolták a céget, ám az a büntetést nem fizette be és a hulladékot sem szállította el. Jelenleg jogi eljárás folyik a társaság ellen. (Szabad Föld)

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

Az allergén butilfenil-metilpropionált tartalmazó termékeket március 1-től tilos értékesíteni Európában és az Egyesült Királyságban, miután a Fogyasztók Biztonságával Foglalkozó Tudományos Bizottság (SCCS) 2019 májusában arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető biztonságosnak a kozmetikumokban való felhasználás szempontjából. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ezért a molekulát rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagnak minősítette. Az illatanyag – amely a gyöngyvirág és a liliom illatához hasonlítható – számos parfümben, kozmetikai- és higiéniai termékben is megtalálható, mint például dezodorok, hajlakk, vagy öblítő. (greenfo.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság