Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Az Alkotmánybíróság az alsóbb fokú bíróságok és a Kúria ítéleteivel szemben megállapította az állam kártérítési felelősségét a Soroksár Grassalkovich út 3. számon szennyezett talajra épített társasház lakói által indított perben. A ház alatt 2010-ben felrobbant egy évtizedekkel korábbi vegyipari tevékenységből megmaradt vegyszereket, köztük rákeltő anyagokat tartalmazó pince, lakhatatlanná téve kilenc lakást. Az AB rámutatott: A megelőzés elve „a potenciális szennyezés forrásánál, de még a szennyezés bekövetkezését megelőzően történő fellépés kötelezettségét jelenti: annak biztosítását, hogy a környezetet esetlegesen károsító folyamatok ne következzenek be”.
Az Ab szerint a környezetszennyezés nem csupán aktív, tevőleges magatartás, hanem mulasztás következtében is bekövetkezhet. Kiemelten kell értékelni azt az esetet, amikor valamely jogszabályi rendelkezés (jelen esetben a környezetvédelmi törvény) kifejezetten megteremtették a környezetet szennyező magatartással szembeni fellépés kötelezettségét. (napi.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Kiss Károly szerint az autópályákon a sebességkorlátozás tíz kilométer/órás csökkentése a nyugati világ üzemanyag-felhasználását 15 százalékkal mérsékelné. A tömegközlekedés támogatásával, heti egy nap otthoni munkával (ahol az lehetséges) és a vasárnapi városi autóközlekedés tilalmával Európa megtakaríthatná az orosz olajimport egyötödét. De az európaiak elkényelmesedtek, egyelőre nem hajlandók még ily csekély áldozatokra sem. Ám feltételezhető, hogy idővel majd a kormányok szintjén is elindulnak az energiamegtakarítási programok, hiszen a kiugróan magas energiaárak önmagukban is a megtakarításra és az energiaintenzitás csökkentésére ösztönöznek. (magyarnemzet.hu)
A közeljövőben 70 helyszínen a meglévő harminc mellé 220 töltőoszloppal bővül a magyarországi nagyteljesítményű (legalább 150 kW-os) villanyautó-töltőhálózat. (greenfo.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az IPCC jelentlse szerint az üvegházgáz-emisszió csaknem minden régióban emelkedett 1990 óta, de a kibocsátás aktuális és kumulatív, 1850-től számított szintjét tekintve egyaránt egyenlőtlenül oszlik meg. Az összesített kibocsátás szempontjából még mindig Észak-Amerika és Európa vezet, de Kelet-Ázsia, azon belül elsősorban Kína gazdasági növekedése miatt az aktuális kibocsátás már jó ideje itt a legmagasabb. Az egy főre eső kibocsátás Észak-Amerikában messze a legnagyobb, több mint kétszerese Európáénak, amely már alacsonyabb, mint a dél-amerikai és karibi régió vonatkozó adata, a nagyobb gazdasági fejlettség mellett is.
A jelentés elkészítésének idején, 2020 végén ismert klímapolitikai intézkedések alapján a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig összességében 3,2 fokkal emelkedik a bázishoz képest. A jelentés készítői még nem számoltak az ENSZ 2021 novemberi klímacsúcsán tett vállalásokkal, amelyek – teljesülésük esetén – érdemben javíthatják a kibocsátáscsökkentés kilátásait. A 1,5 fokos cél teljesítéséhez 2050-re el kellene érni a klímasemlegesség vagy karbonsemlegesség állapotát, amihez mélyreható, gyors és tartós emissziócsökkentésre volna szükség kell járnia a szállítás-közlekedési, ingatlan-, agrár-, ipari, illetve energiaszektorban.
A mostani évtizedet tekintve a legnagyobb kibocsátáscsökkentési potenciál a napenergia alkalmazásában rejlik, de a szélenergia, az erdőirtások megállítása, az erdősítések, az agrárium szénmegkötő képességének növelése és az elektrifikáció is több milliárd tonnával mérsékelhetné az üvegházhatású gázok emisszióját. A jelentés szerint a napjainkban éles vitákkal övezett nukleáris energia, valamint a bioüzemanyagok felhasználásának növelése is nagymértékben hozzá tud járulni a kibocsátás csökkentéséhez.
A jelentés vizsgálja a klímavédelmi lehetőségek más fenntarthatósági célokra való várható hatását is. Az összefüggés a jelentés szerint többnyire pozitív: például a napenergia terjedése hozzájárul a szegénység csökkentéséhez, az egészség, jólét és gazdaság növekedéséhez, az ipar, innováció és infrastruktúra fejlődéséhez, vagy éppen a fenntartható városok és közösségek kialakulásához is. Akad néhány olyan összefüggés is, amelyek nagy eséllyel csak kompromisszumok árán hangolhatók össze más fenntarthatósági célokkal. Ilyen például a nukleáris energia és a vízvédelem vagy az ökoszisztéma helyreállítása/erdősítés és gazdasági növekedés kapcsolata. (portfolio.hu)
Emmanuel Macron megígérte, hogy Franciaország lesz az „első nagy nemzet”, amely felhagy az olaj, a szén és a gáz energiaforrásként való felhasználásával. A fosszilis energiahordozókkal szemben a nukleáris energiát választja, hat új atomreaktort építene, és további nyolccal kapcsolatban indítana vizsgálatokat. Az ország napenergia-kapacitását megtízszerezné, és ötven tengeri szélerőművet építene a század közepéig. Emellett évente 700 ezer otthon energiatakarékos szigetelését végeztetné el.
Miközben a klímaváltozás elleni küzdelem az első fordulót megelőző kampány témái között egyáltalán nem szerepelt, újraválasztása esetére az elnök most az ígérte, hogy a miniszterelnök lesz közvetlenül felelős az „ökológiai tervezésért”, és a kormányfő munkáját két „erős miniszter” fogja segíteni. Az egyik az energetikai tervezését lesz felelős, másik a területi ökológiai tervezésért. Ő fogja megtervezni a közlekedési eszközök lecserélését, a beruházásokat a vasúti és folyami teherszállításba, felgyorsítani a lakóházfelújítási programokat, valamint a víz, a levegő és az élelmiszerellátás minőségének javításáért dolgozni. (greenfo.hu)
Lemondani készül posztjáról Gina McCarthy, a Fehér Ház klímatanácsadója, mivel elégedetlen az amerikai klímaeredményekkel. McCarthy korábban nyilvánosan is kifejezte elégedetlenségét a kormány klímaügyi intézkedéseinek sebessége miatt. Joe Biden megválasztása után egy rendkívül ambiciózus klímaprogramot jelentett be, 555 milliárd dollárt költöttek volna tiszta, zöld energiaforrásokra való áttérésre, ugyanakkor a kapcsolódó törvények kidolgozása nagyon lassan haladt. Az orosz háború kezdete óta, a még tovább emelkedő energiaárak hatására pedig az amerikai kormány már a globális olajkitermelés növelését szeretné. (greenfo.hu)
Kiss Károly szerint az orosz-ukrán háború nyomán az európai országok energiatermelésének diverzifikálása váratlan és nagyarányú, pozitív hozzájárulás lesz a globális klímapolitikához. Az orosz energiahordozóktól való függetlenedésre irányuló európai törekvések a megújuló energiák termelésének és részarányának növekedésével fognak járni. De újból divatba jön majd az atomenergia is. Feltűnő, hogy a fajlagos energiaszükséglet csökkentésének eddig ennek nem sok jelét látjuk: Európa és a nyugati világ arra törekszik, hogy a kieső orosz energiaimportot maradéktalanul pótolja. A fogyasztói magatartás megváltozása szinte szóba sem kerül. Úgy élünk, úgy akarunk élni, mintha mi sem történt volna. A legtöbb ország csökkentette az energiaadókat. Pedig lennének megtakarítási lehetőségek. (magyarnemzet.hu)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Kiss Károly szerint technikailag most a kis moduláris atomreaktorok építése várható. Világszerte ötven ilyen atomerőmű tervezése van folyamatban, és az ukrán háború következtében előálló energiakrízis felgyorsítja majd építésüket. James Lovelock, a klímavédelem 102 éves prófétája már évtizedek óta abban látja a Föld megmentésének egyetlen esélyét, ha a fosszilis energiákról áttérünk a tiszta atomenergiára; a megújuló energiákkal ugyanis nem lehet azt az energiamennyiséget elérni, amennyit a fosszilis energiahordozókkal megtermelünk. (magyarnemzet.hu)
A Roszatom változatlanul a paksi nukleáris fejlesztés teljes körű megvalósítását ígéri. Süli János miniszternek a Roszatom azt is megerősítette, hogy a Paks 2 kapcsán elvégzett munkákért Oroszországban fizetnek, mégpedig a Magyarországnak adott orosz állami hitelből. Ezért az Oroszország elleni pénzügyi szigorítások erre a rendszerre nem hatnak. (greenfo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
Évszázadok helyett akár két évtized is elegendő, hogy egy kipusztított őserdő magától helyreálljon. Erre a meglepő felfedezésre jutottak francia és elefántcsontparti kutatók, amikor az afrikai ország középső részén egy kisebb, ma már védett területet vizsgáltak. A kakaótermesztés megszűnését követően két évtized alatt, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, 80 százalékosan helyre tud állni egy őserdő struktúrája, életközösségének szaporodóképessége és növényeinek sokszínűsége.
A nem várt gyorsaságban nagy szerepet játszanak a korábban a területen élt növények földben megbúvó magvai, amelyeket nem tudott elpusztítani a mezőgazdasági termelés, és sokat számít az állatok közreműködése is. A legnagyobb fák termeszvárakon vagy azok mellett nőnek, mivel ezek a rovarok alaposan átforgatják a talajt, és segítik az ásványi anyagok felszínre kerülését. A denevérek és a madarak pedig sokat tesznek a magvak szétterítéséért. (greenfo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A hódok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, ami csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget jelent. A 2021-es téli árvíz idején a Zagyván több tucat helyszínen rongálódott meg a töltés vagy annak előtere a hódok miatt. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet gyérítés vagy „no hód-zónák” kialakítása is.
Czabán Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa 10-11 ezer magyarországi hódnak csak pár százaléka okoz problémát. Sokuk ellenben jó hatással van a környezetére: a dombvidékeken, középhegységekben, az alföldeken általuk épített gátak néhol kifejezetten hasznosak, hiszen azzal, hogy felduzzasztanak egy-egy kisvízfolyást, a csapadékszegény időszakokban is biztosítják a növényzet és az állatvilág számára szükséges vizet, a gátak környezetében a talajvízszint is növekszik. Tevékenységük így a klímaváltozással járó negatív hatásokat is képes némileg kompenzálni, és számottevően hozzájárul a biodiverzitás, a fajgazdagság növekedéséhez.
Bár ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel el tudnánk kerülni a konfliktusos helyzeteket, ezek alkalmazása és finanszírozása nem megoldott. Sem a vízügy, sem a természetvédelem nem akarja viselni a költségeket. Ha valamelyik szervezet el is vállalná a hódokkal kapcsolatban felmerülő várható konfliktusok kezelését, az erre betervezett pénzt a központi költségvetésből kellene megigényelnie, amit egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapnak. Hódgátak elbontására, az állatok befogására, esetleg kilövésére külön engedélyt kell kérni. Ezt csak akkor kaphatják meg, ha a védett faj jelenléte közérdeket sért, azaz ha árvízveszélyt okoz, vagy emberi életeket veszélyeztet.
Ezeket az engedélyeket a helyileg illetékes természetvédelmi hatóságok ugyan egyre nagyobb hajlandósággal adják meg, de a beavatkozáshoz szükséges pénzt annak kell előteremtenie, aki megkapja az engedélyt. Egy hódgát elbontásának költségei 100-500 ezer forint közötti összegre becsülhetők, az állatok azonban elbontott gátjaikat pár nap alatt képesek újraépíteni, és ezt évente akár 50-60 alkalommal is megteszik, ha szükséges.
A vízügyi illetékesek szerint a hódügyet teljes egészében a természetvédelemnek kellene kezelnie, amelyek ne csak a védelem tekintetében járjanak el, hanem legyen az ő feladatuk a védett állat kártételeinek a megelőzése, megakadályozása, illetve a kialakult károk felszámolása is. Az agrártárca szerint nem fogják felülvizsgálni az állatok védettségét, mivel ezt az európai uniós szabályozás nem teszi lehetővé. Az állomány lokális szabályozására lehet csak szükség. (hvg.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Nemrégiben publikálta a magyar bankrendszer hosszú távú klímastresszteléséről szóló eredményeit az MNB. Eszerint a bankok klímakockázatai messze az ingatlan szektorban a legmagasabbak. Az ingatlanhoz kapcsolódó hitelek nemteljesítése a legrosszabb klíma forgatókönyvek teljesülése esetén 2050-ig mai áron számolva is majdnem 500 milliárd forint addicionális kockázatot jelentenek a pénzügyi közvetítő rendszerben, ami több, mint az összes többi ágazat – beleértve a kiskereskedelemtől az autógyártáson át az energiaszektorig – együttes kockázata.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ebben a szektorban van a legjobb lehetőség és szükség arra, hogy a hitelfelvevők a klíma szempontokat is figyelembe vevő tervezéssel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel csökkentsék a bankok kockázatait, ezzel javítva saját hitelfelvételi és más forrásbevonási lehetőségeiket. Ez az, ami miatt az ESG (természeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok figyelembevétele máris rendkívül nagy szerepet játszik az ingatlan szektor finanszírozásában, és az MNB első zöld hitelezési akciói is ezt a területet célozzák. (napi.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
Egy kisebb árhullám miatt ismét nagy mennyiségű, 750 köbméter szemetet kellett kiemelni a Tiszából, ezúttal Románia felől, a Szamoson jön a hulladék Magyarországra. A Vásárosnamény közelében összeállított uszadékcsapdával sikerült a szemét jó részét megállítani. (greenfo.hu)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
Az ukrán háború miatt a világ számos szegényebb régiójában, például a Közel-Kelet egy részén éhínség fenyeget. Ennek fényében viszont egy jómódban élő nyugat-európai vásárlónak azt a kérdést is meg kell magában válaszolnia a kérdést: ragaszkodik-e most is az olyan bioélelmiszerek vásárlásához, amelyeket csak a konvencionális művelésnél kisebb hozamokkal lehet előállítani? A bioélelmiszerekhez való ragaszkodás a következő időszakban várhatóan az igazán jól keresők kiváltsága lesz, a termékek a luxus státusz közelébe kerülnek. (greenfo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
