Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Jason Hickel, a Barcelonai Autonóm Egyetem gazdasági antropológusa szerint az adatok tükrében a gazdag nemzeteknek hatalmas felelősségük van a globális ökológiai összeomlásban, és emiatt ökológiai adóssággal tartoznak a többi országnak. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió országai jelentősen hozzájárulnak a nyersanyagok túlzott kitermeléséhez. A túlhasználat 74 százaléka a magas jövedelmű országokhoz köthető, pedig csak a világ népességének 16 százalékát adják. A kutatók szerint átlagosan legalább 70 százalékkal kell csökkenteni a nyersanyag-felhasználást, hogy elérjük a fenntarthatósági tartományt. A gazdag államoknak vezető szerepet kell vállalniuk az erőforrás-felhasználás radikális mérséklésében. (24.hu)
A Green Future Index 2022 76 gazdaságot rangsorol az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőre való felkészültségük alapján. A lista első 20 helyezettje között 16 európai ország van, az élen Izland, Dánia és Hollandia áll, Magyarország éppen csak egy hellyel maradt le Ausztriától, a korábbi 39. helyről a 2022-es indexben már a 24. helyre küzdötte fel magát, megelőzve Csehországot és Luxemburgot. Az index azt méri, hogy az országok milyen ütemben csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, milyen a környezetvédelmük és a kormányzati klímapolitikájuk, hogyan fejlődnek a tiszta energia átvételében, és mennyire innovatívak a zöld ágazatokban. (portfolio.hu)
Egy Weston Anderson (Columbia Egyetem) által vezetett kutatás szerint nem a klímaváltozás, hanem a háborús konfliktusok miatt tombol éhínség Afrikában. Bár a Szaharától délre fekvő területeken az aszályok rendszeresen élelmezési bizonytalanságot okoznak, az éhezéshez való hozzájárulásuk akár csökkent is az elmúlt években. Ezzel szemben a növekvő, széles körben elterjedt, hosszan tartó erőszak miatt több millió ember kényszerült költözésre. A válság az élelmiszerárak növekedéséhez és a külső élelmiszersegélyek blokkolásához vezetett. (24.hu)
2022 februárig 536 milliárd forint értékben bocsátottak ki Magyarországon zöldkötvényt, ez a teljes vállalati kötvénypiac 10 százalékát tette ki, ami messze az Európai Unió 3,5 százalék körüli átlaga felett van. A magyar vállalati kötvénypiaci forgalom felívelése csak nemrégiben kezdődött. Az EU zöldkötvénypiacán a legjelentősebb kibocsátó szektor, 38 százalékos részesedéssel, a pénzügyi és biztosítási tevékenység 30 százalékkal, az áram- és gáz-, gőz-, és légkondicionálás-szolgáltatók követnek. Az utóbbiban Magyarországon nem volt kibocsátás, az előbbi részesedése nálunk is erős, 30 százalék. Itthon a legnagyobb kibocsátók az ingatlantevékenységgel foglakozó cégek, 35 százalékos részesedéssel, ami az EU egészét tekintve csak 15 százalékos súlyú. (VG 11)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Kiválasztották a V0-s teherforgalmi vasútvonal nyomvonalsávját, az új teherforgalmi folyosó Budapestet délről elkerülve kelet–nyugati irányban biztosít majd összeköttetést meghatározó ipari és gazdasági központok között – jelentette be Palkovics László. A Dunán új vasúti híd építésére van szükség, ennek pontos helyszínével, illetve megoldásával kapcsolatban több alternatíva van, amelyeket még vizsgálnak. A kijelölésnél figyelni kell a Natura 2000 és egyéb természetvédelmi területek elkerülésére. A nyomvonal kiválasztása után megkezdődhet a környezetvédelmi engedély beadásához szükséges környezeti felmérés.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a teherszállítás nem versenyképes, mivel a szerelvények óránként 20 kilométeres átlagsebességgel haladhatnak, elsősorban a pályakapacitások korlátai miatt. Márpedig a vállalt klímacélok teljesítése érdekében a napi 400 tehervonat helyett belátható időn belül 800-1000-nek kell közlekednie. Mivel ezt a terhet a meglévő hálózat nem bírja el, kiépítenék a kelet-nyugati vasúti összeköttetést a V0-lal. Ennek nyomvonalsávja összeköti az ország fontos ipari központjait, és lehetővé teszi az intemodális csomópontok kialakítását. (VG 13)
A bioüzemanyagok ügyében az Európai Bizottság támogatja a tagállamokat a bekeverési arány csökkentésében. Csehország már fel is függesztette a biokomponensek fosszilis üzemanyaghoz való keverését. Míg azonban Prága elsősorban az üzemanyagdrágulás megfékezésének célját tartotta szem előtt, a Bizottság az élelmiszer- és takarmánypiacokra nehezedő árnyomás mérséklését reméli a lépéstől. Hasonló megfontolásból az elmúlt hetekben számos zöldszervezet, például a Greenpeace is sürgette az EU-tagokat, hogy függesszék fel az élelmiszer-alapanyagokból történő bioüzemanyag-gyártást. Az ukrajnai háború felerősítette a bioüzemanyagok körüli vitát, ami inkább az ’üzemanyag vagy étel’ dilemmával kapcsolatos. (portfolio.hu)
Autómentes lesz a Pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső, az Erzsébet hídig tartó szakasza. Karácsony Gergely ennek bejelentésével tudatosan időztette az országgyűlési választások utánra, mivel „lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá”. A részletek meghatározására az önkormányzat civil munkacsoportjába a zöld és civil szervezetek mellett az Autóklub szakembereit is meghívták, és az érintett kerületi önkormányzatok is beleszólhatnak a döntésbe. (napi.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az IPCC által definiált klímaérzékenység azt fejezi ki, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációjának megkétszereződésére a globális felszíni középhőmérséklet hány Celsius-fokkal emelkedik. Szarka László Csaba szerint a klímamodellekben az egyensúlyi klímaérzékenység rendkívül széles tartományban: 1,83 és 5,67 fok között változik. Nicola Scafetta nápolyi fizikus a Geophysical Research Letters-ben kimutatta, hogy a legújabb klímamodellek 1980 és 2021 közötti előrejelzések többsége akkora felmelegedést mutat, amilyen a valóságban nincs. Egyedül csak a kicsi (1,80-3,00 Celsius-fok közötti) egyensúlyi klímaérzékenységű modellek mutatnak tűrhető egyezést a mért eredményekkel. Az e csoportból származó klímamodellek azonban a következő évtizedekre a legrosszabb emissziós forgatókönyv esetén is csupán mérsékelt felmelegedést jeleznek előre. A cikk végkövetkeztetése, hogy bőven elegendő, ha a klímapolitika kizárólag az alkalmazkodásra korlátozódik. (MH 11)
Riccardo Puliti, a Világbank infrastrukturális kérdésekért felelős alelnöke szerint a globális klímacélok teljesítése a zöld-infrastruktúrába történő beruházások korábban nem látott szintjét teszi szükségessé. Az energia- és közlekedési rendszerek együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás kétharmadát teszik ki, és az elkövetkező években az alacsony és közepes jövedelmű országok fogják lefedni az emisszió előre jelzett növekedésének nagy részét. A megújuló villamos energiába, az energiahatékonyságba, az elektromos járműveket kiszolgáló töltő-infrastruktúrába, a klímatudatos városi közlekedési rendszerekbe és az egyre jobban terjedő zöldhidrogén ellátási láncaiba történő beruházások olyan költséghatékony lehetőségek, amelyek egyszerre csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, és teremtenek munkahelyeket. Az új projekteket úgy kell megtervezni, hogy elősegítsék a szélsőséges időjárási és egyéb külső sokkhatásokkal szembeni gazdasági és társadalmi ellenálló képességet. (VG 13)
A kibocsátáskereskedelmi rendszer kritikusai főleg az európai gazdaság versenyképességét rontó hatására hivatkoztak, de az utóbbi időben már az energiabiztonságot veszélyeztető, az energiaszegénységet növelő tényezőként említik, míg a szisztéma védelmezői szerint sokkal inkább a klíma-, környezet és egészségpusztító fosszilis energiaipar átalakítását lassító politika tehet a mostani helyzet kialakulásáról. Így, míg a még radikálisabb klímaügyi fellépést sürgető zöldek az EU ETS további reformját tartják szükségesnek a szén-dioxid-kibocsátás árának magasan tartása érdekében, az energiaintenzív iparágak és a széntől leginkább függő államok részéről az árfolyam-emelkedés mérséklésére és a rendszer ideiglenes felfüggesztésének igénye is felmerült.
A lengyel kormány az EU ETS felfüggesztésének a leghangosabb szószolója, hiszen az EU-ban messze a legnagyobb, 70 százalék körüli szénfüggősége a lengyel villamosenergia-szektornak van. A sorban Csehország (39,9 százalék) és Németország (29 százalék) következik, míg a Magyarországon termelt elektromos áramnak az uniós átlagnál kisebb, 8,4 százaléka származik szénből.
Az EU liberalizált és egyre inkább integrált villamosenergia-piacainak árai szorosan kötődnek a földgáz árához, olyannyira, hogy noha a gázalapú termelés részaránya uniós átlagban mindössze 20 százalék körüli (Magyarországon több mint 33 százalék) az árammixben, mégis elsősorban ez befolyásolja a nagykereskedelmi áramárakat. Az alkalmazott piaci modell szerint ugyanis az áramárakat a legdrágább forrás ára határozza meg, amelyek a kereslet kiegyenlítésében kulcsszerepet betöltő, rugalmasan szabályozható gázerőművek, akkor is, ha az ezeknél jóval olcsóbban termelő megújulós és nukleáris kapacitások nagysága meghaladja a gázerőművekét.
Németország határozottan ellenzi a piaci árazási modell reformját, ehelyett inkább a magas árak lakossági fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásainak enyhítésére fókuszálnának. Nagyjából ezt az álláspontot képviseli az Európai Bizottság is, amely szerint a mostani modell, mert reálisan feltárja a valódi költségeket, és az energiahatékonyság növelésére, illetve arra ösztönzi az egyéneket, hogy maguk is váljanak termelővé. A Bizottság ezért a lehetőségek között egyelőre nem számol az áram- és földgázpiac szétválasztásával. Az elképzelést támogató országok azonban valószínűleg nagy erőkkel próbálnak más tagállamokat is az ügy mellé állítani, ahogyan azt Mario Draghi olasz miniszterelnök korábban jelezte is. (portfolio.hu)
Balogh József energiapiaci szakértő szerint a piacra áramlott nagy mennyiségű pénz elhelyezésére sok befektető széndioxid-kvóta-vásárlást tartotta a legalkalmasabbnak, mert ezzel olyan, tőzsdén forgó virtuális terméket vásároltak, amelynél egyben minimális az ügyfél kockázata. A lehetőséget felismerő hedge fundok őrült hozamokat értek el, így ma már több széndioxid-tanúsítvány van a pénzügyi befektetőknél, mint az általuk a piacukról lényegében kiszorított kvótakibocsátókéban. E folyamat már megállíthatatlannak tűnik, mert a széndioxid ügye beépült egy ultra-zöld propagandaszövegbe, márpedig ki merne most a természetvédők és a zöldek ellen lépni
A kvótaárak emelkedésével a több kvóta vásárlására kötelezett szenes erőművek kezdtek kiszorulni a kereskedelemből, a gázos erőművek pedig helyettük elkezdtek zsinórban termelni annak ellenére, hogy a gázosokat eredetileg flexibilis működésre tervezték. A többet termelő gázos erőművek elvonták a földgázt a betárolás elől, Balogh József szerint ez az európai tárolók mostani, siralmasan alacsony töltöttségének az egyik oka. Amikor a tőzsde úgy tesz, mintha csak gázüzemű erőművek működnének, árképzésével a szenes és atomerőműveket (más vélemény szerint a megújulókat is) extraprofithoz juttatja. Ennek az árát az európai fogyasztók fizetik meg. (VG 12)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Markus Söder bajor miniszterelnök súlyos hibának, téves elgondolásnak nevezte, hogy az év végéig a maradék három atomerőmű üzemeltetését be akarják fejezni. Ezek ugyanis több tízmillió háztartást látnak el árammal. Az öt atomerőműnek további öt évig meg kell hosszabbítani a működését azért, hogy legyen elég idő elérni a zöldenergiával kapcsolatos célokat.” (MH 11)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Az Erdővédő Szövetség 2022-es jelentése az Európai Unió biomassza-politikájának veszélyeire hívja fel a figyelmet. A jelentésben vizsgált 43 európai, biomasszát használó létesítmény negyede félrevezeti az embereket a weboldalán található információkkal. Az EU biomassza- és pelletipara – beleértve a legújabb üzemeket is – messze nem elsősorban maradványfákat vagy a fakitermelésből visszamaradt apró ágakat hasznosítja, hanem egyértelműen használja fel a törzsfákat is. Az Európai Unió REDII megújuló energiával foglalkozó irányelve elfogadja a biomasszát, mint kibocsátásmentes energiaforrást, és mint olyan megújulót, amivel hatékonyan ki lehet váltani a szenet. Ráadásul folytatja azt a sokat vitatott gyakorlatot, hogy nem számolja az ebből a légkörbe jutó széndioxid-kibocsátást.
Nem mindegy, hogy az elégetett biomassza után milyen és mennyire gyorsan fejlődő erdőt telepítenek annak érdekében, hogy az égetés által levegőbe eresztett szén-dioxidot ellensúlyozzák. A kutatók szerint a fapellet egy egységnyi villamos energiára vetítve több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a szén. A biomassza felhasználói azzal érvelnek, hogy az erdőknek is jót tesz, ha időnként megújítják őket, az öreg fák szénelnyelő képessége ugyanis csökken. Ez valóban így van, csakhogy ez többtényezős probléma: az ültetett erdők általában nem nőnek elég gyorsan ahhoz, hogy a légkörben megnövekedett szén-dioxidot ellensúlyozni tudják, és az ökoszisztéma sem fejlődik bennük úgy, ahogyan kellene. (24. hu)
Elon Musk indokolatlanul magasnak találja a lítium árát, ezért a Tesla belefog a kitermelésbe és a feldolgozásba. 2012-ben 4450 dollár volt a tonnánkénti ár, az idén már 78 ezer dollár. Musk hangsúlyozza, hogy van bőven kibányászható lítium, csak a kitermelés és a finomítás nem elég gördülékeny, így nagyobb kereslet idején könnyen felszalad az ár. (MN 12)
TERMÉSZETVÉDELEM
A magyarországi az erdőterület mindössze fele áll őshonos fafajokból, a hegy- és dombvidékekről ismert „természetközeli” tölgyesekből, bükkösökből, szurdokerdőkből vagy a folyókat kísérő ártéri erdőkből. A fatakaró másik felét az elmúlt száz évben ültették az erdészek felhagyott mezőgazdasági területekre és legelőkre – ezek a főleg síkvidékekre jellemző nyárültetvények, telepített fenyvesek és az akácosok. A kétmillió hektárnyi erdőnek (és faültetvénynyek) csak 7 százaléka természetes erdő. Kun Zoltán szerint az akácosokban csak három-négy egyén növényfaj él csak meg, kizsákmányolja a földet, és a talajéletet is tönkreteszi. „Ez egy teljes zsákutca, és mi ezeket is erdőnek hívjuk.” (24.hu)
Bár a szárazföld területének csak 3 százalékát teszik ki a tőzeglápok, a talajban megkötött szén 25 százalékát tartalmazzák a nedves, rothadó növényi maradványokkal teli területek, ami kétszer annyi, mint amennyit az erdők tárolnak. Mind a mai napig nincs pontos felmérés kiterjedésükről, működésük módjáról. Az viszont tudható, hogy legnagyobb fenyegetést létükre a kiszárítás jelenti: az így felszabaduló területüket mezőgazdasági célból hasznosítják. A száraz szénben gazdag földeken nagy probléma a tűz. (Nv 11)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Áder János szerint az új kormánynak első döntései egyikeként kell gondoskodnia a Velencei-tó vízpótlásának megoldásáról. Reich Gyula, a Vízügyi Tudományos Tanács titkára szerint új üzemrendet kell kialakítani a Velencei-tó két víztározójánál, lehetővé kell tenni a vízpótlást a rákhegyi és csákvári karsztvizekből, valamint az agárdi szennyvíz tisztításából. Reich Gyula szerint ezekkel a lépésekkel összesen akár 80-85 centiméterrel is emelhető a tó vízállása. (index.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
Toldy Andrea, a Magyar Műanyagipari Szövetség elnökségi tagja, a BME Polimertechnika Tanszék egyetemi docense szerint az energia- és alapanyagárak növekedése rávilágít, milyen mértéktelen pazarlás, hogy Magyarországon ma még a kommunális hulladék 60 százaléka lerakókba kerül, ahelyett, hogy legalább az energiát visszanyernénk belőlük hulladékégető művekben, nem beszélve az anyagában történő újrahasznosításról. A magyar műanyag-feldolgozók Nyugat-Európából importálnak jó minőségű reciklált alapanyagot, mert a hazai szelektív hulladékgyűjtés még nem kellően hatékony. Ezen sokat segíthet a házhoz menő hulladékgyűjtés mellett a betétdíjas rendszer bevezetése és annak tudatosítása, hogy a jól kezelt műanyaghulladék érték. (VG 13)
A Terra-Log Mélyépítő Kft. végezheti az MH újpesti hadikikötőjének kármentesítését. (napi.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
