Teremtésvédelem

Teremtésvédelemmel kapcsolatos hírek, információk

Környezetvédelmi hírösszefoglaló

2022. április 22. 08:55 - Pulai Zsolt

2022. április 22.

Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Dimitrij Scsepascsenko, a globális erdőségekkel foglalkozó környezetvédelmi tudós szerint az olyan világproblémák, mint a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése aligha megoldhatók az orosz terület, az orosz tudósok szakértelme nélkül. A német atmoszférakutatók, akik 2019-2020-ban az északi sarkkörön túl dolgoztak azt mondják, munkájuk a következő években reménytelen lesz az erős orosz jégtörő hajók nélkül. Az ukrán invázió megállítja ezt a nagyon szoros együttműködést, és kétségessé teszi az éghajlatváltozás hatásainak tanulmányozására irányuló jövőbeli közös erőfeszítéseket. Rendkívül nehéz értelmes kutatást vezetni az Északi-sarkvidéken, ha figyelmen kívül hagyjuk Oroszországot.

Egy másik fontos projekt a 2000 óta a szibériai Kolima folyó mellett végzett klímaváltozás-kutatás ez évben a háború miatt már el sem indult, miután a német Max Planck Biogeokémiai Intézet befagyasztotta az ottani tevékenységek finanszírozását. Az állomásra évente tudósok tucatjai érkeztek, hogy tanulmányozzák a permafroszt gyors olvadását, és ennek eredményeként a metán kiszabadulását a talajból. A mérések nyilvántartása 2013 óta folyik. (Nv 20)

Virág Barnabás, a MNB alelnöke a pénzügyi rendszernek kiemelt szerepe van a zöld átállásban, amihez rengeteg hosszú távú beruházásra van szükség, évtizedes kifutású projektekre, amelyeket a jelenlegi tradicionális pénzügyi rendszerbe nehezen lehet beilleszteni. Ebben van hatalmas szerepe a jegybankoknak. A pénzügyi rendszert át kell alakítani, ez ugyanis a jelenlegi keretek között rövid távú szemléletet követ, és nem veszi figyelembe a hosszú távú hatásokat, akár a bolygót érintőeket. Teljesen újra kell rajzolni a közgazdaságtant. Aszódi Attila szerint Európának olyan energiapiaci stratégiára van szüksége, ami választ jelent az orosz függőségre, valamint kezeli annak kockázatait. Ebben a megújuló energia, az atomenergia és az ellátásbiztonság hármasára érdemes koncentrálni.

Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője szerint a pénzügyi szektor zöldítésében igazi kihívás, hogy áttereljük a döntések során a pénzállományokat a fenntarthatónak értékelt megoldásokhoz. Vannak olyan tevékenységek, ahová nem lenne szabad, hogy források jussanak - például a szénerőművek, vagy az olajmezők további működésére, - de mégis ezek azok a beruházások, amelyek a legnagyobb hozammal kecsegtetnek. Ez egy nagyon nehéz gazdasági helyzetet teremt és várhatóan csak a szigorú tételes tiltások fogják csak elhozni a radikális változást ezen a téren. Böcskei Elvira, a BME-MNB Zöld Gazdaság Műhely vezetője szerint 2032-re már nem díjazni fogja a piac a fenntartható vállalatokat, hanem büntetni fogja azokat, akik nem foglalkoznak ezzel. Kaderják Péter szerint ha túléljük a háborút, akkor a zöld átállás folyamata felerősödhet, csakúgy mint az energiafüggőség megszüntetése. (portfolio.hu)

Az Európai Bizottságnak a fenntartható termékek normává tételére és Európa erőforrás-függetlenségének növelésére irányuló javaslatcsomagja 2030-ra 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami körülbelül 150 milliárd köbméter földgáznak felel meg, vagyis majdnem azonos értékű az oroszországi földgáz éves uniós importjával. (MH 21)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Idén februárban a feljegyzések kezdete, vagyis 1979 óta a legkisebbre zsugorodott az Antarktiszt körülvevő tengeri jég. Először fordult elő, hogy a kiterjedése 2 millió négyzetkilométer alá csökkent. Ez 30 százalékkal kevesebb, mint az 1981. és 2010. közötti évek átlaga. (hvg.hu)

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint egy dolog, hogy egyes kormányok és üzletemberek mit mondanak, de mást tesznek. Egyszerűen fogalmazva, hazudnak. A következmények katasztrofálisak lesznek. A Nature-ben megjelent a glasgow-i ígéretekről szóló első átfogó szakmai elemzés, amely szerint az új vállalások is csak arra elegendőek, hogy a felmelegedés valahol 1,9 Celsius-foknál álljon meg. Malte Meinshausen, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója, a tanulmány fő szerzője közölte, igen jelentős a különbség a másfél, illetve a kétfoknyi felmelegedés okozta károk között. A tudósok szerint ez az évtized, illetve azon belül is a következő három év létfontosságú. (HVG)

A hazai zöldgazdaságról készült KSH-jelentés javuló energiatermelékenységről és az európai uniós átlagnál kisebb magyar karbonlábnyomról számolt be. Továbbra is nagy viszont hazánk energiaimport-függősége. 2019-ben a magyar lakosság az általa felhasznált energia hattizedét fűtési és hűtési célokra fordította, 32 százalékot vett igénybe a terén is. Ezzel összefüggésben a tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire lényeges környezeti célkitűzés az épületek energetikai korszerűsítése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztésének a támogatása, részarányának növelése. (Figyelő)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint az atomenergia csökkenti Európa orosz és amerikai gáztól való függőségét, és növeli a kontinens stratégiai önállóságát. Be kell fektetnünk az atomenergiába. A villamos energia iránti kereslet növekszik, nemcsak azért, mert az energiafogyasztás mértéke évről évre emelkedik, hanem azért is, mert a fűtéstől a közlekedésig egyre több berendezést villamosítunk. A szén kiváltására, szén-dioxid-semleges energia előállítására valójában csak az atomenergia és a megújuló energiaforrások állnak rendelkezésünkre. A nap- és szélenergia függ az időjárási viszonyoktól - és az áttörése az energiatárolás területén sajnos még várat magára.

Magyarország tapasztalatai egyértelműen az atomenergia, mint alapvető energiaforrás mellett szólnak. Tavaly Németország három nukleáris blokkot zárt be, aminek következtében a szén részaránya az energiamixben 13%-kal nőtt, a CO2-kibocsátás pedig 5%-kal emelkedett. Ez egy visszás helyzet. Az atomenergia megbízható, és nagy mennyiségű tiszta energiát képes folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítani. Energiaválság idején a stabilitás megfizethetetlen. Az energetikai szuverenitás és stratégiai önállóság megőrzése érdekében Franciaországnak és Magyarországnak túl kell lépniük nézeteltéréseiken, és közös álláspontot kell kialakítaniuk a nukleáris beruházásokkal kapcsolatban. (mandiner.hu)

A World Nuclear Association szerint számos közép- és kelet-európai ország függ az orosz nukleáris technológiától, és a dúsítotturán-beszerzési források diverzifikálása érdekében eddig nagyon kevés intézkedés történt. Az orosz eredetű nukleáris üzemanyagról az alternatív forrásokra való átállás jelentős kihívást jelent, tekintettel a létesítmények egyedi sajátosságaira és a vonatkozó biztonsági előírásokra. Aszódi Attila szerint a VVER-440 típusú reaktorok számára jelenleg nincs alternatív üzemanyaggyártó. Ahhoz, hogy Paks számára rendelkezésre álljon nyugati nukleáris üzemanyag, négy-öt év fejlesztésre, engedélyezésre és tesztelésre van szükség. (index.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A Deloitte szerint a háború egyrészt nehezíti Európa 2050-re kitűzött klímasemlegességének az elérését, másrészt viszont minden olyan erőforrásnak javítja az esélyeit, amely hozzájárul a kontinens minél nagyobb fokú önellátásához. Így kerülhet még inkább reflektorfénybe a hidrogén, amely az energiaszektor szén-dioxid-mentesítésének egyik meghatározó részesévé válhat. Mező Csaba, a Deloitte Magyarország energia-tanácsadási üzletágának a partnere szerint az akár atomerőművel, akár szénnel, akár metánnal előállítható hidrogén használatával középtávon jelentősen csökkenthető a kőolaj szerepe, ez pedig a gyors önellátásra váltás felé segítheti az Európai Uniót. (Figyelő)

A megugrott piaci áramár miatt a hazai naperőművek üzemeltetői sorra kilépnek a számukra eddigi garantált árat (és profitot) biztosító támogatási rendszerekből, miután a piacon extraprofittal tudják értékesíteni az áramot. Vagyis Hárfás Zsolt szerint az európai szinten erős megújulóenergiás-lobbi cseppet sem érdekelt az alacsony árakban. Ezért az áramárak csökkentése érdekében európai szinten adminisztratív és jogi eszközökkel is fel kellene lépni, és el kellene érni, hogy a legkisebb költség elve érvényesüljön. (MN 16)

A biogáz projektek száma uniós szinten évről évre növekszik, amelyre most további ösztönzőként hat az ambiciózus klímacélok teljesítése és az energiaválságból történő kilábalás is. Pomozi Tünde (PRM-CEE) szerint a helyben előállítható biogáz nagy potenciállal rendelkezik az önellátás biztosítására, amely egyben munkahelyeket és hozzáadott értéket is teremt a vidéki térségekben a körforgásos gazdaság céljával összhangban. A biogáz olyan környezet- és klímabarát energiatermelési forma, amely a végfelhasználók szempontjából nem igényli a meglévő infrastruktúra módosítását vagy egyéb speciális berendezéseket, mivel közvetlenül a földgázhálózatba táplálható. A biometán a földgázzal működő háttérkapacitásokon keresztül hatékonyan közreműködhet az időjárásfüggő energiatermelő technológiák (például nap és szélerőművek) változó teljesítményének kiegyenlítésében. (portfolio.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Műholdfelvételek és gépi tanulás segítségével készítettek világtérképet a fák lombkoronájának magasságáról a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem kutatói. A térképről kiderül, hogy 30 méternél magasabb fák a bolygó szárazföldi területeinek mindössze öt százalékán nőnek. A világtérkép nyújtotta ismeretek az éghajlat- és természetvédelem szempontjából is értékesek, mivel a fák magassága a biomassza és a tárolt szén mennyiségének fontos mutatója. A Sentinel-2 műholdaknak köszönhetően ötnaponta újraszámíthatjuk a növényzet magasságát, így Nico Lang szerint egy olyan megfigyelőrendszerrel rendelkezhetünk, amely az esőerdők pusztulását is figyeli. (index.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója szerint azzal, hogy 1995-ben Dunakilitinél megépítettük a fenékküszöböt és a duzzasztóművet, meg tudtuk emelni négy méterrel a Duna szintjét a küszöb fölötti szakaszon, ezzel vizet tudunk juttatni a mellékágakba, így stabilizálni tudtuk azok helyzetét. A mellékágak ökológiai rendszereit meg tudtuk menteni, de a főmederben keletkezett problémák további aggodalmakra adnak okot. Itt bevágódás történt, ma mélyebben folyik a víz, mint harminc évvel ezelőtt. Aszályos időben a Duna szintje akár négy méterrel is lejjebb van, mint a tőle sok helyütt csak egy töltéssel elválasztott mellékágaké, ezért a talajban is kedvezőtlen vízáramlás figyelhető meg: a Duna szó szerint megcsapolja a Szigetközt és a Csallóközt.

A folyó elterelésének másik következménye, hogy a szárazra került kavicszátonyok elkezdtek befásulni. Az invazív akác terjedése különösen aggasztó jelenség, mert amikor jön az ár, és a szlovákok kinyitják a dunacsúni zsilipeket, az áradatnak már nincs hol levonulnia. A meder egykori kétezer-kétezerötszáz köbméteres másodpercenkénti kapacitása a befásult meder miatt mára a töredékére csökkent. Ez komoly árvízveszélyt okoz. Kertész József az Éduvizig projektmenedzser szerint a holtágak már jól vannak, már csak a Dunával kell kezdenünk valamit, hogy egybenyithassuk a szigetközi és csallóközi mellékágak rendszerével, de ehhez a vízgörbéknek egyezni kell.

Az Insula Magna (Nagy Sziget) projekt célja, hogy lehetővé váljon a mellékágrendszerek és a bevágódott medrű „öreg” Duna összenyitása, egységes szabályozása. A vízszintemeléshez négy kőből épített fenékküszöbre lesz szükség, amelyből kettőt építünk mi, kettőt a szlovák fél. Ezzel az uniós finanszírozású projekttel helyre tudjuk majd állítani a halvándorlási funkciókat, javíthatjuk a természetes ökoszisztéma teljes visszaalakulásának esélyét, kezeljük a hullámterek árvízlevezetését. (MN 16)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Korábban a civilek és az önkormányzat is próbálkozott különböző tanulmányok bemutatásával, amelyek arra mutattak rá, hogy milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat a beruházás. Az utolsó reményük az volt, hogy a kormányhivatal által tavaly ősszel elrendelt környezetvédelmi hatásvizsgálat meggátolhatja a beruházást, az engedélyt azonban végül megadták. (24.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

komment
Címkék: szemle
süti beállítások módosítása