Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Klímapolitikai szakértők szerint ez eddig sem volt nagyon másképp. Dedák Dalma (WWF) szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen. A természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás hosszú távú nemzeti érdek, és minden kormánynak az Alkotmányból fakadóan kötelessége is. „Mi semmi mást nem szeretnénk, csak hogy az Alaptörvényben lefektetett kötelezettségek és vállalások megfelelően érvényesüljenek.”
Huszár András, a Green Policy Center vezetője szerint nem feltétlenül szükséges a jó klímapolitikához az önálló tárca, ha van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordinációt végző vezető, aki az egymással gyakran küzdelembe bonyolódó szakminisztériumok tevékenységét hangolja össze. Államtitkár is tudna koordinálni, csak nem valamelyik szaktárca alá beosztva, hanem felsőbb szinten, például a Miniszterelnökségen. Ha ez nem így lesz, akkor a klíma témája szakpolitikai kérdésként tűnhet föl, jóllehet ez témákon átívelő terület, és a cél, hogy magukban a szakpolitikákban jelenjenek meg központi koordinációval a zöld szempontok. (hvg.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Ürge-Vorsatz Diána szerint a hetvenes évek óta több téren történt előrelépés a légszennyezés visszaszorításában. Az ózonréteg csökkenéséért felelős anyagok, valamint az üzemanyagokban az ólom betiltásával, a kénszennyezés lecsökkentésével jelentős javulás történt. Az ózonlyuk növekedése 1989 óta megállt. Az egyezményt 197 országban fogadták el, többek között az Európai Unióban. Azonban a klímakatasztrófa megelőzéséhez még mindig nem tettünk eleget, aminek már napjainkban mutatkoznak negatív előjelei. (index.hu)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Egy műholdfelvételek alapján készült tanulmány szerint 1984 óta 77%-kal nőtt a növényzettel borított terület az Alpokban. A visszahúzódó gleccserek a globális felmelegedés egyre gyorsuló sebességére utalnak, a növényi biomassza növekedését pedig „abszolút hatalmas” változásnak minősítették a kutatók. A hegyvidéki területek körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszenek fel, mint a globális átlag. Kevesebb hó veri vissza a napfényt, így gyorsulhat a felmelegedés, ráadásul bizonyos fajok természetes élőhelye is csökken. (szeretlekmagyarorszag.hu)
Ürge-Vorsatz Diána szerint az IPPC legutóbbi jelentése arra mutatott rá, hogy van olyan változás, ami ugyan visszafordíthatatlan, de a hatások legnagyobb részét még le lehet állítani, vagy jelentősen mérsékelni lehet. Ezért fontos lenne, hogy azonnal és nagyot lépjünk. Ha ezeket a folyamatokat meg akarjuk fékezni, globális szinten el kell érnünk már 2025-re a karbonkibocsátás tetőzését, amit onnantól 2030-ig 40 százalékkal kell csökkenteni. A megoldást az jelentené, ha 2050-re 0 százalék lenne a kibocsátás. (index.hu)
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja elhivatott a zöld átállás, mint közös cél mellett, de nemet mondanak a brüsszeli klímaadóra, mert az átállás költségét nem a magyar és európai polgárokkal, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni. „Brüsszel újabb átgondolatlan és felelőtlen, a józan észnek ellentmondó klímapolitikai javaslatai a polgárokra, a családokra terhelnék a zöldítés árát, ezért jelen formájukban elfogadhatatlanok. A klíma- és energiacsomag többek között a klímaadó bevezetését javasolja, valamint drasztikusan csökkentené a közép-, és kelet-európai országok számára kiemelten fontos autógyártást. Ennek egyenes következménye, hogy a terheket az embereknek, a magyar és európai családoknak kellene megfizetni”. (hirado.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
A környezetvédelmi világnap alkalmából ismét törvényjavaslatot nyújt be az LMP a szélenergia hazai engedélyezésére, mivel ez szerintük mérsékelné a klímaváltozás hatásait, és növelné a magyar energiafüggetlenséget. (index.hu)
A szélenergia-ipar újrahasznosítási rátája már jelenleg is megközelíti a 90 százalékot; az üvegszálas, különböző műgyantás anyagokból épített turbinalapátok kifejezetten jó segédanyagnak bizonyulnak a cementgyártásban, a műanyagiparban újrafelhasználható granulátum-készítésben, valamint a vegyipari bontás eredményeként különböző alapanyagok visszanyerésében is. A dán Vestas már dolgozik a hulladék nélküli turbinák kifejlesztésén, melyre az évtized végére teljes egészében átállítják a termelésüket is.
Márciusban pedig Franciaországban kiadták az első olyan tanúsítványt, amely az első, 100 százalékban újrahasznosított blade-ek gyártását teszi lehetővé. A Siemens Gamesa 2040-es fenntarthatósági víziója szerint a szélturbinákat 2040-re, a szélturbinák lapátjait pedig 2030-ra teljes egészében újrahasznosíthatóvá teszik. (greenfo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
Lányi András Karátson Gábor című könyvét mutatta be a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Kortárs Kiadó és a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely az Írók Boltjában, ahol a szerzővel Sári László író, tibetológus és Horváth György, a Karátson Archívum főmunkatársa beszélgetett. Lányi szerint az a szerep, amit Karátson a hazai zöldmozgalmak történetében betöltött, alkotói pályafutásának ugyanolyan jelentős része, mint a festmények, a könyvek, a kínai fordítások. (greenfo.hu)
Az Erdők Nemzetközi Napja és a Föld Napja alkalmából erdészeti és természetvédelmi szakembereknek adták át a Pro Natura díjakat. Elismerésben részesült Ambrus András, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ökológusa, Fitala Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott természetvédelmi területfelügyelője, Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke és Riskó Andrea, az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának osztályvezetője. (greenfo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A Greenpeace szerint meghaladta a talajra vonatkozó határértéket a Sajó magyar szakaszán vett üledékminták arzéntartalma. A hazai határérték 15 mg/kg, a Greenpeace négyből két minta esetében magasabb, 19 illetve 20 mg/kg-os értékeket mért. A mérés során vizsgált többi elem koncentrációja határértékeken belül volt az üledékben, valamint a kontrollként vett vízminta toxikus fémtartalma is megfelelő volt. A Greenpeace részletes üledékvizsgálatokat követel a szlovák és a magyar hatóságoktól mind a Sajó felső és hazai szakaszán is. A szlovák hatóság feladata biztosítani, hogy a toxikus anyagokat tartalmazó üledék ne terjedjen tovább a szennyezett területről, mert az még inkább veszélyeztetné a folyó élővilágát. (hvg.hu)
Az LMP szerint a mindenkori magyar kormánynak a legszigorúbb szabályokat kell alkotnia folyóink védelmében, nem nézheti tétlenül folyóink pusztítását. Mindent meg kell tennie azért, hogy természeti katasztrófákat okozó felelőtlenség a környező országokban se fordulhasson elő. Készen kell állnunk a gyors és hatékony fellépésre, segítve és bevonva a külhoni magyar közösségek képviselőit, szorosan együttműködve a szomszédos országok kormányzati szerveivel, de keményen fellépve a felelőtlen és tétovázó magatartás ellen. A magyarság érdekeinek képviselete, a Kárpát-medence ökológiai egységének, páratlan értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek jogainak biztosítása közös felelősségünk. Ebben a küzdelemben egymásra vagyunk utalva. (os.mti.hu)
A WWF Magyarország öt kistelepülésen, Bátyán, Püspökszilágyon, Rákócziújfaluban, Ruzsán és Tiszatarjánban a lakosok partnerségében valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A LIFE MICACC 2021-es zárásával az Európai Unió projektre nyújtott pénzügyi támogatása elapadt, az öt település azonban továbbra is üzemelteti, fenntartja és használja a vízvisszatartó megoldásokat.
A bevezetésre kerülő monitoringrendszer segítségével egyre több adat gyűjthető a visszaállított vizes élőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint további településeket ösztönözhetnek a természetre alapozó vízvisszatartó megoldások használatára. Környezeti és társadalmi szempontból egyaránt fontos, hogy a jövőben a természetre alapozó vízvisszatartó megoldások meghonosodjanak Magyarországon, és szórványos kísérleti alkalmazásuk helyett a klímaalkalmazkodás széles körben használt elemeivé váljanak a vízgazdálkodás, mezőgazdaság és településfejlesztés területein egyaránt. (greenfo.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
A STOP Avalon Tata civilszervezet kezdeményezésére július 31-én helyi népszavazást tartanak Tatán az Öreg-tó partjára tervezett Avalon-szállodáról. népszavazás időpontját. (greenfo.hu)
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szerint Bécs az elmúlt néhány évben elszenvedett két kiugróan meleg nyarat és egy olyan váratlan felhőszakadást is, amikor nem tudta a csatornahálózat a városban elvezetni a lehulló esőt, s a víz polgárokat sodort le a lábukról. Azóta komolyan veszik a várospolitikában a klímaügyet, s az egyik megoldási javaslatuk erre a szivacsváros, ahol a lezúduló hirtelen vizeket esőkertek, a Stockholm Faültetési Rendszernél is alkalmazott szerkezeti talajok, drénezett burkolat alatti sávok, szikkasztósávok, és kifejezetten a hirtelen csapadékot az erre a célra kialakított nagy, időszakosan elárasztható, mélyvonalakban megtervezett, vésztározóként működő közparki zónák jelentik.
Kiemelt célterülete Seestadt Aspern Bécs 22. kerületében, ahol nagy zöld kazettákat alakítottak ki, s a térkő is átengedi a vizet. A medenceszerű esőkertek a felszín alatt dréncsövekkel vannak összekötve, s a víz zöme helyben hasznosul, a növények párologtatják el. Egy-egy zöldsávba telepített szikkasztó egység 27 m2, és nagyjából 30 millió Ft-ba kerül a kialakítása. Lehet benne évelőágy, fasor, cserjesáv is. (greenfo.hu)
2019 novemberében Velence a város történetének egyik legsúlyosabb áradását vészelte át. A víz 187 centiméterrel emelkedett a tengerszint fölé, ez a valaha mért második legmagasabb szintnek számít. Az áradás több százmillió eurós kárt okozott. Azóta megépítették, és működésbe is hozták a lagúna bejáratainál mobil gátakból álló árvízvédelmi rendszert. A rendszer meg tud gátolni egy hasonló tragédiát, de az éghajlati tényezőket és előrejelzéseket figyelembe véve csak rövid távon jelent segítséget. Velencének radikális és azonnali intézkedésekre van szüksége, amivel felkészülhet a tengerszint emelkedésére.
Az éghajlatváltozással foglalkozó olasz kormányzati testület 2021-es jelentése a legrosszabb forgatókönyv szerint 63 cm és 101 cm közötti tengerszint-emelkedést jósol Velencében. Ahhoz, hogy a várost ne árassza el a víz, a lagúnában lévő gátakat olyan gyakran kellene működésbe hozni, hogy az katasztrofális következményekkel járna az ökoszisztémára és a kikötő iparára nézve. A lagúna és a tenger közötti ár-apály a város szennyvízét is elvezeti, mivel Velencének a mai napig nincs átfogó csatornarendszere. Ha a mobil gátakat túl gyakran zárnák le, a lagúna hamar bűzlő mocsárrá válna. Az árvízvédelmi gátak egyre gyakoribb lezárása megakadályozza, hogy az iszap bejusson, és feltöltse a sós mocsárral teli részeket. (greenfo.hu)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
A Mol végleges ajánlatot nyújtott be a magyarországi települési szilárdhulladék-kezelési szolgáltatások koncessziójára. A cég az első évtizedre legalább 50 milliárd forintos beruházást vállal. A koncessziós szerződés első öt évében új, évi legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladékot hasznosító energetikai létesítményt épít. Emellett felvásárolja a települési hulladékszállítást jelenleg koordináló holdingot, valamint az ország számos térségében tényleges hulladékszállítást végző, az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. nagy részét.
Mivel a „rezsicsökkentett” díjak emelése tabu, a kormány a hulladékkezelés csúcsára egyetlen (magán)-céget állít, amely az előkezelésen keresztül részesül a leválogatott, továbbhasznosítható hulladékok hasznából. Bár a kiírás alapján az várható, hogy a Mol a jelenlegi hulladékszállítókat alvállalkozóként vonja be, az eszközök sorsa még kérdéses. A kiírás a Molnak szabad kezet ad abban, hogy kit és milyen díj ellenében bíz meg a tevékenységgel. A kormány a kiszivárgott elképzelések szerint azt várja az új rendszertől, hogy a hasznos hulladékok bevételei díjemelés nélkül fedezik a lakossági szolgáltatás veszteségeit. Emellett elvárják, hogy tevékenységük nyomán fokozottan javuljon a hulladékfeldolgozás minősége, csökkenjen a szemét mennyisége és a környezetszennyezés. A kiírás szerint az állam a majdani koncesszor esetleges veszteségeit fedezi, esetleges „extraprofitját” viszont csak több éves átfutás után metszené le.
Szilágyi László, a Zöld Műhely Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint nem látni, miért működne egy érdemi szakmai tapasztalattal nem rendelkező cég alatt hatékonyabban az ágazat. Ilyen körülmények között a betétdíjas rendszer szintén 2023-ra tervezett indulása is kudarcra ítélt, hisz Németországban is tíz évig tartott a tőkeigényes és számos szereplő olajozott együttműködését igénylő visszaváltás. Arra, hogy az üzleti bevételek majd fedezik a települési tevékenység költségeit, Szilágyi László a hulladékpiaci árak nagyarányú hullámzása miatt nem alapozná a rendszer működőképességét. (Nv 4)
Palkovics László szerint a hulladékkoncesszió fő célja az, hogy a hulladékra másodlagos nyersanyagként tekintsünk. A magánszereplő – a modell kulcseleme, hogy nem az állam a főszereplő – nem pusztán egy uniós előírás teljesítése miatt fontos, hanem azért is, hogy megjelenjen a magánpiaci gondolkodás, a profitelvárás. A hulladék üzlet lesz. A miniszter biztos benne, hogy lesznek viták, de szerinte az állam nem kíván mindent előre leszabályozni, hanem ha a fenti kérdésekben konfliktus alakul ki, akkor vannak szabályozási lehetőségek, például a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) beavatkozhat. Az új rendszer átláthatóbb lesz, nem fognak ellenőrizhetetlen csatornákon keresztül bekerülni a hulladékok a rendszerbe, nem akarnak erdőszéli lerakókat, zsebbe kifizetett lopott fémhulladékokat.
A miniszter szerint a pályázó tudta, hogy a kormány politikájának kulcseleme a rezsiár, így e feltételek figyelembevételével pályázott, ez alapfeltétel volt, de ha a megfelelő mutatók szerint, a saját professzionális üzleti szempontjait érvényesítheti, akkor az egész rendszer jövedelmezősége javulhat. Nőhet például a hulladék szelekciója és újrahasznosítási aránya, a cél az, hogy a háztartási hulladékból (tavaly 3,8 millió tonna) csak 10 százalék kerüljön lerakóba és 65 százalék hasznosuljon újra. A 9 millió tonna építési törmelék, az 5-6 millió tonna ipari hulladék, illetve a megközelítőleg 700 ezer tonna mezőgazdasági (zöld) és veszélyes hulladék kezelése egyelőre nem része a koncessziónak.
Az akkumulátor-értékláncban Magyarország Európa egyik vezető állama lehet. Ugyanakkor ez nem környezetbarát technológia, mert kiemelkedő a víz- és az energiaigénye. Így nagy hangsúly lesz a következő időszakban azon is, hogy az itt gyártott akkumulátorok később újrahasznosíthatók legyenek, illetve fontos lesz az ágazat megújuló energiával való ellátása, a villamos energia tárolása. Élettartamtól függően, 5-10 év múlva fontossá válik a napelemek újrahasznosítása is, így az üveg, a szilícium, a palládium, a nemesfémek visszanyerése. (greenfo.hu)
2023-tól több lépcsőben megszüntetik a fénycsövek, kompakt fénycsövek és egyéb kisülőlámpák gyártását és forgalmazását az EU területén. Az elsődleges ok a higany felhasználásának megszüntetése a fényforrásokban. A korszerűsítéseknek köszönhetően a még működő kisülőlámpás lámpatestekből egyre többet cserélnek LED-esre, ezért a fényforrás-utánpótlásra is egyre kisebb az igény. (greenfo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.
