Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

Pukler Gábor, a magán és állami cégek által alapított Jövő Mobilitása Szövetség elnöke szerint az elektromos autózáshoz egyelőre kellenek a támogatások, mert e nélkül még nehezen lehet bevonzani azokat, akik hajlandóak magasabb összeget adni egy autóért, csak azért, mert elektromos. Az a piac, ami állami támogatással működik, az nem piac, néhány év múlva tehát a villanyautó értékesítésnek is a saját lábára kellene állnia. Az alanyi jogon járó kedvezményről elmondta, üdvözöl minden támogatást, de félő, hogy az beépülne az árakba, hasonló árfelhajtó hatást generálva, mint a CSOK a lakások esetében.

Pukler attól is óva int, hogy csodaszerként tekintsünk a villanyautókra. A városi levegőszennyezés legnagyobb része a felvert por, aminek jelentős része az autók gumijának és fékbetéteinek kopásából származik – ezen a villanyautó sem segít. Ahogy a zsúfoltságot sem csökkentik ezek a járművek, illetve az üzemanyaguk is csak látszólag tiszta. Pukler szerint a villanyautó csak egy elem abból a komplex szemléletből, amelynek lényege, hogy nem kell mindenhová autóval menni, még ha elektromos is. (Nv 2)

Nem váltak be az akkumulátoros autóbuszok Wiesbaden közösségi közlekedésében, a technológia még nem érte el azt a fejlettséget, hogy megfeleljen a mindennapi üzemelés követelményeinek. Az elektromos energetikai fejlesztéseket tűzveszély miatt leállították, és dízelmotoros autóbuszokat vásárolnak. Németországban eddig három városban égett le a buszgarázs, Düsseldorfban, Hannoverben és Stuttgartban, mindhárom esetben elektromos tűz miatt. Párizsban nemrégiben függesztették fel az villanybuszok engedélyét ismételt tűzesetek után. (magyarnemzet.hu)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Leszavazta az Európai Parlament az Európai Néppárt és szövetségesei által legyengített klímavédelmi javaslatot. (napi.hu) A szöveget, valamint a szén-dioxid-határadóval és a szociális klímavédelmi alappal foglalkozó, egymással összefüggő jelentéseket visszautalják átdolgozásra a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsághoz. (magyarnemzet.hu) Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója szerint a kvótakereskedelmi rendszerrel járó többletteher a háztartások szintjén csapódna le, megemelve az egyébként is magas energiaárakat. Brüsszel központilag kívánja meghatározni, hogy a tagállamok milyen forrásokból elégíthetik ki a saját energiaszükségletüket. Az ezt elérendő folyamatokhoz a tagállami vétó intézményét is fel kívánják számolni. (hirado.hu)

A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének energiapolitikai elemzése szerint Európai partnereivel összhangban Magyarország dolgozik a kibocsátáscsökkentésen. E cél érdekében továbbra is hosszú távon épít az atomenergiára, amely zöldenergia-forrásként központi szerepet játszik majd. A megújuló energiaforrások közül Magyarországon különösen a nap-, illetve a geotermikus energiában rejlik még nagy lehetőség. Mindamellett a belátható jövőben alig képzelhető el, hogy az ország teljes mértékben lemondjon a fosszilis energiáról, különösen a földgázról. (MN 2)

Az Európai Bizottság 2,4 milliárd eurós befektetési támogatást jelentett be a Modernizációs Alapból, hogy segítse a zöld gazdaságra való mielőbbi átállást hét országban, köztük Magyarországon. Az összeg az energiarendszerek korszerűsítéséhez, valamint az energetika, az ipar és a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez nyújt támogatást, továbbá segíti a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok teljesítését. (mti.hu)

MEGÚJULÓ ENERGIA

A Leibniz-IZW tudósai szerint a szélturbinák nemcsak a madarakra, hanem a denevérekre is veszélyesek lehetnek. Az erőművek csökkenthetik a denevérpopulációt, s emiatt megszakadhatnak a természetes táplálékláncok, aminek negatív következményei lehetnek a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra, mivel elszaporodhatnak a kártevők. A tanulmány bemutatja, hogy eddig mekkora mértékben becsülték alá a denevérek funkcionális jelentőségét az élőhelyek szempontjából. (index.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Betongyár költözött az újbudai Duna-partra. Az UNI-City Betongyártó Kft. néhány éve még Zuglóban készítette nagy tételben az építkezési alapanyagot, ám onnan lakossági nyomásra menni kényszerült. Új telephelyét az újbudai Duna-parton, a Galvani utca vízparti torkolatánál építette ki, egy természetvédelem szempontjából érzékeny területen. Nem tudni, milyen engedély alapján működik a gyár. Újbuda önkormányzata illetékesség hiányára hivatkozva csak annyit jelzett, alapesetben a Natura 2000-es kijelöléskori tényleges földhasználatnak megfelelően hasznosítható a terület. Ettől eltérő tevékenységet engedélyeztetni kell a természetvédelmi hatósággal. A Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számít. Az ingatlan területét a Budapest Főváros Településszerkezeti terve folyóvizek medre és partja megnevezésű területfelhasználási egységbe sorolta, területére építési szabályzat nincs hatályban.

Újbuda önkormányzata az Uni-City Kft. részére nem adott ki engedélyt, a kft. a kerületi önkormányzat telephely-nyilvántartásában nem szerepel. A fővárosi kormányhivatalszerint még a Natura 2000-besorolás előtt (2001-ben) az érintett területre a XI. kerületi önkormányzat jegyzője adott szakhatósági állásfoglalást, amelyben a tervezett tevékenységhez építésügyi szempontból kikötéssel hozzájárult. A kormányhivatal csak 2020. március 1-jétől rendelkezik építésügyi hatáskörrel, azóta az érintett ingatlanra vonatkozóan a kormányhivatal előtt nem volt és jelenleg sincs folyamatban építésügyi hatósági eljárás.

Az érintett területen már a kétezres évek elején is a jelenlegihez hasonló jelleggel zajlott és jelenleg is zajlik ipari területhasználat. A kormányrendelet szerint a Natura 2000-terület jelölésekor jogszerűen, végleges engedély birtokában folytatott tevékenység nem korlátozható. Orosz Anna, Újbuda országgyűlési képviselője levélben kereste meg az illetékes hatóságokat, kérve, hogy vizsgálják meg, történt-e törvény- vagy szabálysértés. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport környezetkutatója elmondta: bár ezzel környezetvédő civil szervezetként nem értenek egyet, bizonyos gazdasági érdekek is közérdeknek számíthatnak, ami miatt akkor is engedélyezhető egy beruházás, ha a hatásbecslés alapján kedvezőtlen hatással jár. Az UNI-City betongyártó új telephelyének néhány kilométeres közelségében egymást érik a kormányzat által rozsdaövezeti kiemeléssel támogatott hatalmas lakóparképítések. (index.hu)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Pike Zsolt, az ELTE tudományos főmunkatársa szerint térségünk rendkívül kitett a nyári aszályoknak. Ez lényegesen behatárolja a búza és a kukorica elérhető maximumát. Erre a kihívásra az öntözés fejlesztése nem nyújt reális alternatívát. Igazi megoldás a vízvisszatartás. Az egykori ártereken létesült szántóföldek védelme érdekében éves átlagban a Balatonban tárolt vízmennyiségnél több vizet terelünk a folyókba a belvizes területekről és vezetünk le az árvízi hullámok idején. Az időleges víztöbblet (árvíz és belvíz) döntően a téli és kora tavaszi hónapokban alakul ki, amikor a párolgás alacsony intenzitású.

Ha nem vezetnénk el ezt a vizet, annak nagy része idővel a talajba szivárogna, enyhítve a környező mezőgazdasági területek és a természetközeli növényzet nyári vízhiányát. A gyenge agráralkalmasságú egykori árterek restaurációjával, azok víztározóként való használatával ár- és belvízvédelmi kiadások százmilliárdjait takaríthatnánk meg. Javaslatot is készítettek egy vízvisszatartó zónarendszer kialakítására a Tiszántúlon elterülő csaknem tízezer négyzetkilométernyi területen. (MN 2)

VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK

Átszervezi hulladékgyűjtési rendszerét és új biohulladékkezelési technológiákat fejleszt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). A körforgásos gazdaságra fókuszáló, egymilliárd forintos támogatással induló projekt során megvalósuló biohulladék-gyűjtési és -kezelési rendszer példát mutathat a jövőben hasonló, decentralizált rendszerek kiépítéséhez, az ezt létrehozó MATE Tudásközpont pedig a hazai agrárinnováció egyik tudományos fellegvára lehet. Jelentős figyelmet kap a talajerő-gazdálkodás szempontjából stratégiai fontosságú aerob kezelés és a megújuló energiát biztosító anaerob fermentációt. Kutatási projektek indulnak olyan technológiák fejlesztésére is, mint a biohidrogén-előállítás, a hidrotermális karbonizáció vagy a plazmatechnika. (VG 9)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
A Környezetvédelmi hírösszefoglaló az ITM támogatásával jelenik meg.