Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
A Budapest Centre for Long-term Sustainability (BC4LS) intézetet a PADME Alapítvány és a kecskeméti Neumann János Egyetem hívta életre. Modensieder Adél ügyvezető igazgató szerint az intézet feladata, hogy összefogja a különböző tudományterületeket, nemzetközi színvonalú és beágyazottságú kutatásokat ösztönözzön és támogasson, szakmai eseményeket szervezzen, kutatásokat publikáljon, valamint nemzetközi párbeszédet kezdeményezzen a hosszú távú fenntarthatóság kérdéseiben.
A BC4LS tevékenységének hat meghatározó pillére: fenntartható gazdaság és fejlődés, fenntartható geopolitika és geoökonómia, digitális átalakulás és innováció, fenntartható társadalom és oktatás, a természeti erőforrások megőrzése, valamint ezen szakterületek fúziója, találkozása, amellyel egy új terület születik meg. Ahhoz, hogy a világ egy ökológiai, társadalmi és pénzügyi szempontból is fenntartható pályán fejlődjön, alapvetően másként kell gondolkodnunk, mint azt az elmúlt évszázadokban tettük. Ehhez nyújt támpontot és indult el a »Hosszú távú Fenntarthatóság 95 pontja«, a Globális vitairat azzal a céllal, hogy a BC4LS teret adjon a fenntarthatósággal foglalkozó közös gondolkodásnak. (MH 8)
Ukrajna gyenge és elmaradott környezetvédelme miatt számos régióban súlyos és tartós környezeti károsodás várható a katonai szennyezések után, amelyek súlyosbítják az egyébként is meglévő problémákat, és hatással lesznek a bioszféra egészére. Leila Urekenova, az ENSZ Környezetvédelmi programjának elemzője figyelmeztetett, hogy a Donbasz ökológiai katasztrófa elé néz, amit a levegő, a talaj és a víz szennyezése okoz a nagy mennyiségű lőszer elégetésével az ipari üzemekben zajló harcok során. Súlyos szennyezéseket okozhat az is, ha energetikai létesítményeket megrongálnak vagy megzavarnak. Számos szénbánya, kohó, vegyi üzem esetében megnőtt annak a kockázata, hogy karbantartás híján az itt felhalmozott szennyező anyagok a talajba szivárognak. A szállító járművekből kifolyó üzemanyag akár évtizedekre is terméketlenné tudja tenni a mezőgazdasági területeket. A robbanások során nehézfémek és mérgező anyagok juthattak a levegőbe és a talajba Lviv épületeinek 47 százalékában van azbeszt, de Kijevben is eléri a 35 százalékot ez az arány. (Demokrata)
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás. Burger Csaba, közgazdász szerint az elmúlt években a piac elkezdte „büntetni” a magas üvegházhatású gáz-intenzitással működő hitelfelvevőket, például magasabb kamatokkal és rosszabb hitelminősítésekkel, vagy a befektetési portfóliókból való kizárással. A szennyező vállalatok drágábban jutottak hitelhez, a pénzügyi piacok azonban továbbra is alulbecslik a klímaválság valós kockázatait.
A zöldpolitika jól felvetett témáival a szavazásban bizonytalanok jelentős részét tudnák mozgósítani a pártok, és még a párt nélküli biztos szavazók csoportjából is nagyot meríthet az, aki hiteles üzeneteket tud megfogalmazni – derül ki a Závecz Research felméréséből. A bizonytalan szavazók fele, 150 ezer fő menne el biztosan szavazni egy pártra, ha az hitelesen képviselné a zöld ügyeket, további 110 ezren pedig valószínűnek mondták a szavazáson részvételüket.
Huszár András, a Green Policy Center alapítója szerint alapjaiban kell újragondolni a jelenlegi hazai energiapolitikát, amiben például nincs szó a gáz esetleges kivezetésének majdani időpontjáról, elő kell venni az energiaigény csökkentésének kérdését, valamit felülvizsgálni a megújulókkal kapcsolatos hozzáállást, és nyitni a jelenleg kizárólag a napenergiát középpontba állító fókuszon. A zöld témában a legnépszerűbb intézkedések a bizonytalanok körében a lakóépületek energiahatékonyságának kormányzati támogatása, a klímavédelmi szempont meghatározó megjelenése a költségvetési kiadásokban és a közúti forgalom korlátozása a CO2-kibocsátás és a légszennyezettség csökkentése érdekében. (hvg.hu)
A karbonadó jó megoldásnak tűnhet, de nem ér semmit, ha ezzel csak az EU-n kívülre telepítjük a kibocsátásokat. A világon bárhol bevezetett széndioxid-kvótarendszer vagy adó a belföldi fosszilis iparágaknak nyújtott hitelezést csökkentette, de a határon átívelőket megnövelte. Emiatt a közvetett kibocsátásokat is be kell vonni a vizsgálatokba. A szabályozási lépéseket most meg lehetne tenni, s az is előrelépés lenne, ha ugyanannyi pénzt fektetnénk a megújuló energiákba, mint 2015-2020 között a fosszilis iparágba. (hvg.hu)
KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM
Átadták a Kaposvári Közlekedési Zrt. számára az Ikarus legújabb fejlesztésű 120e elektromos buszait. A székesfehérvári gyárban készült tisztán elektromos autóbuszok gyártása során a magyar hozzáadott érték meghaladja az ötven százalékot. (MH 7)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
Az Északi-tenger partvidékén tavasszal korábban kezdődik az olvadás, ezért Héjjas István szerint egyre inkább átterelődhet a hajóforgalom az északkeleti átjáróra a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. Ennek nyertesei Oroszországés Kína lehetnek, amelyek szorosabb szövetséget alakíthat ki egymással. A melegedés további hatására az örökké fagyott szibériai tundra mezőgazdasági területté alakulhat át. Hozzáférhetővé válhatnak a sarkkörön túli ásványi kincsek, köztük jelentős kőolaj és földgáz készletek. Ha emelkedik a hőmérséklet, és közben még a levegő szén-dioxid-tartalma is növekszik, a vegetáció határa feljebb tolódik, jelentős területek válhatnak alkalmassá mezőgazdasági termelésre ott, ahol ez korábban nem volt lehetséges.
Az EU felmérése szerint hazánkban a Duna–Tisza közi Homokhátság lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. Ha nem történik semmi az elsivatagosodás ellen, 30–40 éven belül vízhiány miatt lakhatatlanná válhatnak Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza. A megoldáshoz ki kellene építeni egy nyugat–kelet irányú csatornát a Duna és a Tisza között, és ebből lehetne leágaztatni a Homokhátság gerincvonalán egy észak–dél irányú öntöző főcsatornát. Készültek tervek ezeket azonban a radikális zöldmozgalmak igyekeznek megakadályozni. (MH 8)
2022 végéig kétharmadával akarja csökkenteni az Európai Unióba érkező orosz földgázimportot az Európai Bizottság. A Frans Timmermans által kidolgozott javaslat legalább 155 milliárd köbméter oroszországi földgázt akar kiváltani más energiákkal, köztük a környezetkárosító szénkitermelés átmeneti fokozásával. Javasolja azt is, hogy a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított földgáz importját növeljék. (Hír TV)
Steiner Attila klímaügyi államtitkár szerint a jelentősen megváltozott geopolitikai környezetben a kormány elsődlegesnek tekinti az ország és a lakosság áramellátásának biztonságát. A bükkábrányi lignitbánya és a Mátrai Erőmű az ország energiaellátásának kulcsfontosságú elemei. Mind a bánya, mind az erőmű biztonságos üzemelését kiemelten fontos nemzetgazdasági érdekként kezeli a kormány. Biztató, hogy Bükkábrányban még 300 millió tonna lignit van, amire számíthat az ország. A terv az, hogy az erőmű a 2030-ig tervezett erőművi lignitkivezetést követően is sokáig üzemelhessen. Ezért a kormány korábban döntött az egész létesítmény korszerűsítéséről. (Észak-Magyarország)
ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK
Süli János szerint tárca nélküli miniszter közvetlenül nem érinti a Paks II beruházást a közreműködő orosz bank SWIFT-tiltása, és zavartalan a nukleáris üzemanyag szállítása az orosz féltől. Amikor kiállítunk egy teljesítési igazolást, a számlát az orosz bank közvetlenül fizet Oroszországban a fővállalkozó Roszatomnak. Az is a nemzetközi nukleáris együttműködés eredménye, hogy Szlovákia a napokban – az Ukrajnát sújtó háború és a légtérzár ellenére – Oroszországból légi úton kapott nukleáris üzemanyag-utánpótlást az atomerőműveihez. (MN 8)
MEGÚJULÓ ENERGIA
A British Petroleum és a Shell felhagyott fő fosszilis energiaforrás-projektjeivel, amely felgyorsítja a megújulók felé való fordulást vagy a nukleáris energia felélesztését, akár egy kicsit mindkettőt egyszerre. (Nv 8)
TERMÉSZETVÉDELEM
A Magyarország tíz nemzeti parkját egyenként bemutató filmeket, a parkokról készült imázsfilmet, valamint a reprezentatív albumot adott át Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás kormánybiztosa a nemzetipark-igazgatóságok vezetőinek. Az igényes dokumentumfilmek és az album felhasználásával a nemzeti parkok a továbbiakban is hatékonyan tudják népszerűsíteni természetvédelmi és oktatási munkájukat. (hirado.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
Elkezdődött szegedi Holt-Tisza rehabilitációja. Első körben a nádast és a partot takarítják ki, majd 2 hónapon belül megkezdődik a kármentesítés is. Ha elkészül a munka, megépül az átemelő, ez lesz az ország leghosszabb, 18,5 kilométeres egybefüggő holtága. Alkalmas lesz arra is, hogy árvíz esetén vizet tároljon, valamint megoldást nyújt a Homokhátság vízvisszapótlására egy csatornarendszeren keresztül. (Délmagyarország)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
A Tokajba tervezett zártkabinos libegő nyomvonala világörökségi, részben Natura 2000 erdős területen valósulna meg. Egy szakértő szerint „szinte 100 százalékig biztos, hogy a nyomvonalon végig kivágják a fákat”. A növényzet eltávolítása egy nagyjából két kilométer hosszú, húsz méter szélességű nyomvonalat érinthet. A kormányhivatal döntése értelmében környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni. A Tokaji Természetvédelmi Egyesület erősen kritizálta az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmaiságát, ők is azt hiányolták legjobban, hogy nem derül ki, a libegő alatt hol lesznek kiirtva a fák, illetve nem esik szó a nyiladék élőhely-fragmentáló hatásáról. A közelben Lillafüreden és Sátoraljaújhelyen épült libegő, mindkét esetben végig kivágták a fákat, a vagyon- és életbiztonság védelmére hivatkozva 20–30 méter nyiladékot alakítottak ki.
A TOTEM tesz egy alternatív javaslatot: a már meglévő, TV adó felé haladó középfeszültségű vezeték nyiladékában történő kivitelezést tartják elfogadhatóbbnak. Posta György polgármester szerint környezeti hatásvizsgálat keretében elkészülnek a pontos környezeti felmérések. Ezek együttes ismeretében, a szükséges szakmai, társadalmi egyeztetések lefolytatása után kerülhetnek meghatározásra a beruházás pontosabb műszaki paraméterei, így ekkor lesz ismert a környezet, így a fás területek igénybevétele. A tervek műszaki tartalmának meghatározásánál a világörökségi szempontokat is kiemelten figyelembe kell venni. (atlatszo.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
