Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.

ÖKOPOLITIKA

Az ellenzék programbemutatóján Márki-Zay Péter kilátásba helyezte, hogy az új kormány csökkentené az ország oroszországi kitettségét az energiapiacon, újratárgyalnák Paks II-t, és évente 100 ezer lakás energetikai felújítását támogatnák. Schmuck Erzsébet azt ígérte, hogy a zöldenergia-felhasználás éllovasává teszik Magyarországot. A fenntartható energiafogyasztás feltételeinek kiépítésével nemcsak a természeti szempontok, hanem Magyarország energiafüggési helyzete is javítható. Az LMP-s politikus ígéretet tett a Paks II beruházás leállítására, valamint a megújuló energiaforrásokra való érdemi átállásra, így a klímacélok elérhetők. A közös ellenzéki program a lakosság klímatudatosságát, szemléletformálást, víztakarékos és vízminőség javító intézkedéseket is vállal. (telex.hu)

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek a védelmét ellátó ombudsmanhelyettes szerint gyermekeink és az unokáink jövőjének az oltalma abban áll, hogy felismerjük a saját korlátainkat s a környezet megóvásával kapcsolatos felelősségünket. A legtöbb panaszos zaj- és légszennyezés miatt fordul a hivatalhoz. (Figyelő)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Elektromos buszt adtak át Komáromban és Tatán. A tervek szerint az elkövetkező öt–tíz évben több ezer elektromos autóbusz beszerzésére pályázhatnak a városok a közösségi közlekedésük fejlesztése, korszerűsítése, valamint a környezetszennyezés mérséklése érdekében. (24 óra)

Csak egy zöldprogram megvalósulására tett vállalás esetén támogatja a fővárosi vezetés a taxisok tarifaemelési törekvését. A plug-in hybrid és a tisztán elektromos meghajtás kizárólagossága is felmerült, de első körben a dízelüzemű taxikról rendelkeznének. A városháza tervei szerint 2025-től nem lehetne dízeles járművel szolgáltatni a fővárosban. A taxisközösség értetlenséggel fogadták a kikötést. A jóval nagyobb környezetterhelést okozó, a fővárosi tömegközlekedésben jellemzően használt dízelmeghajtású autóbuszokra semmiféle korlátozás nincs naprenden. „Mit segít, ha néhány száz taxival zöldül a szegmens?” (VG 11)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agronómiai Tanszékének docense szerint a négy fő növénykultúra - a kukorica, az őszi búza, az őszi káposztarepce és a napraforgó - esetében a klímaváltozás már most is befolyásolja a termesztés sikerességét: a tavaszi, vetési időszakban a talajnedvesség sok esetben csak a csírázáshoz elégséges, a növény további fejlődéséhez már nincs elegendő nedvesség. Bár a kedvezőtlen hatást nem lehet száz százalékig kivédeni, az agrárszakma arra törekszik, hogy az agrotechnikai fogások használatával csökkentse a klímaváltozás káros hatásait. A fenntartható mezőgazdasági termelés része a precíziós gazdálkodás elemeinek bevezetése, az öntözés alkalmazása, a megfelelő termőhely- és fajtaválasztás.

Szépkuthy Katalin, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója szerint modern mezőgazdasági rendszer középpontjában a talaj termékenységének és szerkezetének megőrzése áll: ha a talajt megfelelően művelik, és a szervesanyagtartalmát megőrzik vagy akár növelik, akkor a talaj szerkezete, vízbefogadó képessége és termőképessége megőrizhető. Talajépítő növényeket illesztenek a vetésforgóba, ezáltal a talaj vízbefogadó képessége és a hőmérsékleti szélsőségességeknek való ellenállóképessége megmarad. Tudatos szervesanyag gazdálkodással, zöldtrágyázással, takarónövények használatával és kímélő talajműveléssel, a forgatás csökkentésével vagy elhagyásával a talaj szervesanyagtartalma növelhető.

A nitrogén-utánpótlást pillangós növények termelésével, szerves anyagok visszapótlásával is meg lehet megoldani, ezzel hatékonyan lehet csökkenteni a nitrát-kimosódást és megelőzni az élővizek, talajvizek elszennyeződését. Ráadásul az ökológiai termelő a biodiverzitást is támogatja, ami azért létfontosságú, mert az élőhelyek csökkenése miatt egyébként folyamatosan csökken az élőlények száma: a rovarok, madarak, virágok és növények világszerte eltűnnek. (hvg.hu)

Húsz évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan, csapadékos területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya, s ahol nem lenne szükség öntözésre. A legalkalmasabb az észak-amerikai kukoricaövnek is nevezett középnyugati államok, Afrika Szaharától délre eső területei, illetve a Fekete-tengertől északkeletre eső (részben Ukrajna, részben Oroszország területén fekvő) térség lehetne.

Robert Beyer, a potsdami Institute for Climate Impact Research munkatársa szerint Európa és India mezőgazdasági területeinek nagy részét viszont vissza kellene adni a természetnek, a szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni. A kutatók elismerik, hogy eredményeik gyakorlati alkalmazásának kevés valószínűsége van, de azt mondják, azzal, hogy feltárták a legkevésbé termelékeny helyeket, megmutatták, hol kellene hagyni visszatérni a természetet. Alternatívaként azt is megvizsgálták, mi lenne, ha az egyes országok határain belül optimalizálnák hasonlóan a termelést, és úgy találták, így is számottevően, 59 százalékkal csökkenne az ágazat szén-dioxid-kibocsátása, és 77 százalékkal a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatás. (hvg.hu)

Több mint nyolcvanezer növényfajta vizsgálata után arra jutott egy kutatócsoport, hogy kihalás fenyegeti azokat a növényeket, melyekre az emberiségnek nincs szüksége. A kutatást vezető John Kress, a Smithsonian Intézet munkatársa szerint most kezdik számszerűsíteni, hány növény fogja túlélni az antropocén kor okozta populáció-leszűkülést. (hvg.hu)

Az energiadó-irányelv módosítása és az ETS kiterjesztése megnövelné a háztartások üzemanyag- és energiaköltségeit, azonban a klímasemlegesség eléréséhez drasztikus fellépés és jelentős beruházások szükségesek. Az új ETD minimumadók bevezetése Magyarországon a benzin árában 4%, a dízelében 12%, a földgázéban pedig 9%-os növekedést jelentene. Az adószintek emelkedéséből egyes tagállamoknak, köztük Magyarországnak, új adóbevételeik származnának, melyekből a kormányok akár közvetlen pénzügyi támogatások formájában kompenzálhatják a háztartásokat.

Az ETS rendszer kiterjesztése sokkal jelentősebb árváltozásokat vonna maga után, de egyúttal a kompenzálásra fordítható bevételek is több mint duplájukra emelkednének. Emellett valamennyi tagállam adómentességet biztosíthat az alacsony jövedelmű háztartások számára. Az Energiaklub szerint elengedhetetlen, hogy a zöld átállás igazságosan történjen, az alacsony jövedelmű csoportokat kompenzálják.

Az Energiaklub elemzése alapján az energiaadó irányelv módosítása enyhén kedvezően hatna a magyar társadalom jóllétére, miközben ösztönözné a szennyező tüzelőanyagok használatának visszaszorítását – feltéve, hogy a bevételek újraelosztása megtörténik. Emiatt Magyarországnak érdeke a javaslat támogatása. A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése a közlekedési és épületenergetikai szektorra még a Szociális Klímaalap létrehozása mellett is kockázatot rejt: a karbon kvóta árak folyamatos változása az energiahordozó-árak változása mellett újabb mozgó elemet hoz be a végfogyasztói energiaárba, ami növelheti az árak változékonyságát. Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője szerint ne fordítsunk pénzt és erőforrásokat „az olcsó energia mindenkinek jár” mítoszának fenntartására, helyette használjuk az állam szabályozó szerepét arra, hogy a társadalmi károkat és a környezetszennyezést kiküszöböljük. (greenfo.hu)

Florin Citu volt kormányfő szerint Romániának alternatív energiaforrásokra van szüksége, hiszen nem tudni meddig húzódik el az orosz-ukrán konfliktus okozta energiakrízis. A szénbányászat részleges újraindítása mellett felmerült a szénimport lehetősége is. Az Európai Bizottságnak tett vállalása értelmében Románia 2032-re teljesen lemond a szénalapú energiafelhasználásról. Lacrimioara Diaconu-Pintea, az Oltenia Energetikai Komplexum igazgatótanácsának a tagja szerint nem beszélhetnek a szén kivezetéséről, amíg nem fejezték be az eltervezett gázprojekteket. (MN 14)

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói az éghajlatváltozás madarakra gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy szinte minden madár korábban rakta le a tojásait. (M1 Hírek)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A Real-PR 93 kutatása szerint a biztos szavazók 57 százaléka folytatná, a Paks II. atomerőmű projektjét, 32 százalékuk állítaná le. A politikai kérdések mentén gyakran kirajzolódó Budapest-vidék véleménykülönbség ebben a témában is megmutatkozik. Ugyanakkor még a fővárosiak 51 százaléka is ellenzi a baloldal javaslatát, vidéken az emberek 58 százaléka folytatná, míg 27 százaléka leállítaná a Paks II beruházását. (MN 10)

Finnország Olkiluoto 3 atomreaktora megkezdte próbatermelést. Több mint négy évtizede ez Finnország első új atomerőműve, és közel 15 éve az első üzembe helyezés Európában. Az 1,6 gigawattos reaktort eredetileg 2009-ben kellett volna hálózatra kapcsolni, de technológiai problémák miatt peres ügyek tárgyává vált. A teljes kapacitásra való felfuttatást július végére tervezik. (Nv 14)

Nicolae Ciuca román kormányfő a kis méretű, 20 MW kapacitású moduláris atomreaktorokat fejlesztő amerikai vállalat, a Last Energy képviselővel tárgyalt. Ciuca szerint esély van rá, hogy az amerikai vállalat két éven belül üzembe helyezze az első reaktort. A cél Románia energiafüggetlenségének elérése. (MN 14)

Petro Kotyin, az Energoatom ukrán atomvállalat vezetője szerint az ukrajnai atomerőművek oroszról a Westinghouse fűtőelemeire váltanának. Gyorsított ütemben dolgoznak azon, hogy Westinghouse technológiája alapján az üzemanyag-kazettákat maguk is elő tudják állítani. Ez lehetővé teszi, hogy teljes mértékben pótolják a kieső orosz üzemanyagot. (VG 16)

Almási Miklós szerint a csernobili és fukusimai katasztrófa után az elátkozott atomenergia ma már kvázi megmentőangyalként szerepel az országok agendájában. Ezért aztán a németek meg fogják gondolni, hogy néhány atomerőművet esetleg visszakapcsoljanak, mert nem jön ki a matek atom nélkül. (A lakosság fele pártolná ezt az ötletet.) Amikor az infláció elszabadult, az olaj hordónkénti világpiaci ára 100 dollár fölött, nem csoda, hogy a benzin egy év alatt harmadával, negyedével lett drágább. Emellett az erőművek újabb függőséget teremtenek: uránérc nincs mindenütt, ma az erőművesek Kazahsztántól, Ausztráliától vagy az afrikai Namíbiától veszik az alapanyagot. A berobbanó internethasználat és a techcégek teljesítménye exponenciálisan növekszik. Minden falja az áramot. Már volt egy-két rendszerleállás és az energiahiány miatt jöhet még ilyen black-out. Azért van a zöld atom, hogy ilyen ne következzék be. (Nv 12)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Lehangoló képet rajzol Európáról az első olyan nagyszabású jelentés, amelyben a megújuló energiaforrások elterjedését akadályozó tényezőket vizsgálták meg az uniós tagállamokban. Hiába áll az EU a megújulók mellett, ha a tagállamok szabályozása számos területen akadályt jelent a gyors terjedés előtt. A berlini központú Eclareon megújuló energiás tanácsadó cég jelentése szerint egyetlen olyan európai ország sincs, ahol megfelelő politikát alakítottak volna ki a megújuló energiaforrások – a nap- és szélenergia – minél gyorsabb elterjedése érdekében.

A legfőbb akadályt az adminisztrációs eljárások képezik, amelyek az országok nagy többségében átláthatatlanok, bonyolultak és rendre sokáig elhúzódnak. Komoly kihívást jelent a megújulók integrációja a terület- és környezeti fejlesztések tervezésébe, de az elektromos átviteli- és elosztóhálózathoz való csatlakozás költségei, illetve a csatlakozási folyamat átláthatósága is hátrány sok helyütt. A legjobb eredményt elérő Dánia, Szlovákia, Németország, Finnország, Hollandia és Luxemburg esetében meghatározott 0,80 alatti érték is csupán azt jelenti, hogy a megújulók elterjedése mérsékelten akadályoztatott náluk.

Magyarország összességében és egyes kulcsterületeken is a legrosszabb helyen áll. Nincs megbízható és hosszú távú stratégiája a megújuló energiaforrásokra, nincsenek egyértelmű ágazati céljai és következetes szabályozási keretei. Magyarország nem csak az összesítésben, de az öt kulcsterület közül háromban, így a politikai és gazdasági keretrendszert, az adminisztratív folyamatokat, a hálózati szabályozást és infrastruktúrát tekintve is a legrosszabb értékelést kapta.

A politikai és gazdasági keretrendszer esetében az erős atomenergia-fókusz miatt értékelték le. A jelentésben konkrétan megnevezték Paks II.-t, mint amivel szemben alávetett helyzetbe került a megújulók fejlesztése. Azt elismerik a készítők, hogy a napenergiás fejlesztések „robusztus” módon terjednek, de ha nem kapna ilyen magas prioritást az atomenergia, akkor még nagyobb lehetne a terjedés üteme. Az adminisztratív eljárások esetében kritikus a helyzet, elsősorban a szélenergia alkalmazását gyakorlatilag ellehetetlenítő szabályozás miatt.

Az egyéb kategóriában a szakemberhiányt találták problémának, mivel a szakemberek közül sokan nyugat-európai országokba költöztek, ami főként a kisebb méretű fejlesztéseket hátráltatja. Keveslik a képzési lehetőségeket is. (hvg.hu)

Jelentősen megnöveli a Magyarországon előállított bioüzemanyagok mennyiségét a Rossi Biofuel komáromi üzeme, amely Európában elsőként az osztrák BDI-BioEnergy International GmbH RepCat technológiáját alkalmazza. Ez rendkívül rugalmas a téren, hogy milyen nyersanyagokat hasznosíthat, különböző típusú és eredetű zsíros hulladékok, például a használt étolajok, az (olaj- és) zsírfogók anyagainak, az állati zsiradékok vagy a növényi olajgyártásból származó maradékok feldolgozását is lehetővé teszi. A Rossi Biofuel termékét a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójában használják fel biokomponensként a gázolaj gyártásához. A beruházásnál használt technológiával 85 százalékos üvegházhatású gázmegtakarítás érhető el. (magyarnemzet.hu)

TERMÉSZETVÉDELEM

Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitási témavezetője szerint a Fertőnél legjobb az lett volna – ha mindenáron építkezni akar a környéken az állam –, ha a sportkomplexumot, a szállodát és apartmanházakat a parttól két-három kilométerrel távolabb építik fel, ahol már nem sérti a beruházás a terület védelmét. A beruházó más veszélyes megoldásokat is tervez, hiszen tudják, hogy ez nem egy mély tó, ugyanis helyenként elkezdték mesterségesen mélyíteni a medret. Az építkezés során konkrétan feltöltöttek részeket a tóban, azaz nemcsak mélyítik a medret, hanem el is vesznek belőle.

Nagy István agrárminiszter igyekezett megnyugtatni a Greenpeace-t: a területen semmiféle természetkárosítás nem zajlik, a beruházást az első lépéstől természetvédelmi monitoring kíséri, s eddig nem jelzett negatív hatást. Az építkezés kizárólag olyan területen zajlik, amelyet korábban is turizmusra használtak, és ahol lehet turisztikai létesítményeket építeni. A Greenpeace azt követelte a minisztertől, hogy hozza nyilvánosságra a területen végzett természetvédelmi monitoring protokollját és annak eredményeit, például azt, hogy hány füsti fecske fészkelt a cölöpházakon, amelyeket a beruházás érdekében lebontottak, és hány fészkel a beruházó által a forgalmas út mellé kihelyezett „fecskehotelekben”.

Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke szerint a fertőrákosiak egyharmada támogatja, egyharmada ellenzi, egyharmada pedig egyszerűen fél véleményt nyilvánítani a projekttel kapcsolatban. 2017-ben a beruházó leadta a Natura 2000-es hatásbecslést, amelyben az szerepelt, hogy a beruházáshoz nem fűződik közérdek. Kun Zoltán, a Fertő Tó Barátai Egyesület természetvédelmi szakértője szerint ennek alapján nem is kaphatott volna természetvédelmi engedélyt a projekt. Erről az élőhelyvédelmi direktíva rendelkezik.

A másik súlyos hatósági mulasztás a vízkeretirányelvben foglalt szabályok be nem tartatása. Az állami kezelésű és tulajdonú vizek körül van egy parti sáv – ez a Fertő tó esetében 6 méter –, amelyen csak bizonyos létesítményeket lehet állandó jelleggel létrehozni, például kikötőt, révet, a vízrendészeti, illetve a vízügyi hatóság munkájához kapcsolódó objektumokat. A tervezett százszobás szálloda és a huszonhat apartmanház nem tartozik ebbe a kategóriába. Arra, hogy közvetlenül a partra építsenek üdülőket, sehol az országban nincsen példa, még a Balatonon sem.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint valóban érvényben van ez a kormányrendelet, de a helyben illetékes Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság eltekintett e rendelettől, mivel a beruházás nem zavarja a mederfenntartást. Kun szerint ilyen egyszerűen nincsen. A jogalkotó nem teremt lehetőséget arra, hogy a hatóság eltekintsen ettől a szabálytól. Az építmények a mederben épülnek. Ha elkészülnek, onnantól megszűnik a meder azon a részen. A Fertő Tó Barátai birtokában van egy levél, amelyben az igazgatóság nem tekint el a 2014-es kormányrendelettől, mert felszólítja a beruházót a betartására.

A huszonhat apartmanház nem szerepel a környezetvédelmi engedélyben, sem a környezetvédelmi hatásdokumentációban, így a beruházónak nincs is erre engedélye. A Fertő Tó Barátai Egyesület bejelentést tett az illetékes kormányhivatalnál a parti sávra vonatkozó 2014-es szabályok megsértése miatt. Kun attól is tart, hogy precedens értékű beruházás lesz a mostani, és hasonló szabálytalan partbeépítésekre lehet számítani ezek után a Balatonnál is.

A Greenpeace csak a második engedélyezési eljárásba tudott becsatlakozni, és bíróságon támadta meg a kormányhivatal által kiadott építési hatósági engedélyt. Az első kiadott engedélyről ugyanis mind ők, mind a helyiek későn – a jogorvoslati határidőn túl – értesültek, miután már a beruházó elkerítette a területet, és lezárta a helyiek elől a strandot. Ez az engedély csak március 30-ig engedélyezte a munkálatokat, hogy tavasszal már ne zavarják az ott élő fajokat. Ezt módosították a második engedélyben arra, hogy egész évben lehessen a kotrást, építkezést folytatni. Ezt tudta a Greenpeace a bírságon megtámadni.

Burgenland vezetése szerint ők kifogytak a jogi és politikai lehetőségekből, Erwin Preiner, az Osztrák Szociáldemokrata Párt környezetvédelmi szóvivője pedig azt állította, hogy Burgenland többször is kezdeményezte szövetségi szintű hatásvizsgálat megkezdését, de ezt a bécsi kormány nem találta szükségesnek.

Ha folytatódik az építkezés, akkor Rodics Katalin szerint a Fertő meg fog szűnni mint különleges természeti vizes terület; lekerülhet a világörökségi listáról, s ha az Európai Unió elindítja a kötelezettségszegési eljárást, akkor a magyar állam komoly pénzbírsággal nézhet szembe. Ha a bíróság a perben elfogadja a Greenpeace érvelését, akkor le kell állítani a beruházást, és helyrehozni az egész területet. Ami nagy munka lesz – de ha időben sikerül leállítani az építkezést, akkor még elvégezhető. (Magyar Narancs)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Orosz Örs Nyitra megyei képviselő figyelmeztetett, hogy a szlovákiai alsósajói vasércbánya altárójából két hete vörös színű szennyezett víz folyik a Sajóba az egykori Siderit üzem telephelyénél. A folyó vizének vastartalma a megengedett érték 2000-szerese, és jelentős mennyiségű kén is kerül a vízbe. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot hivatalosan semmiféle szennyezésről nem értesítették, ezért felvették a kapcsolatot a szlovák kollégákkal. A vízkárelhárítási szakemberek megkezdték a méréseket a folyó hazai szakaszán, és egy csapat elindult Szlovákiába az eset felderítése céljából. (greenfo.hu) A Sajó szennyeződéséért az alsósajói (Nižná Slaná) érclelőhely kezelője, az Ércbányák állami vállalat felel. (ujszo.com)

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint a szlovákiai Rozsnyón semmilyen szennyeződés jelét nem látták, sem szaghatást, sem halpusztulást, sem más, szemmel láthatót nem tapasztaltak, ami szennyezésre utalhatna. Magyarországra a Sajó vize hígítva érkezik, és jó jel, hogy a víz Ph- és oldott oxigén mérései határértéken belül vannak. A folyó magyarországi szakaszán határérték alatti a toxikus fémek mennyisége. A vastartalom némileg magasabb, de a magyar Sajó-szakasz esetében ez nem kirívó érték.

A bányaüzemből továbbra is szennyezett víz folyik. A Sajó elszíneződése a szlovák részen szerda reggel már Csoltó település alatt is látható volt, halpusztulást, szaghatást azonban ezen a szakaszon sem észleltek a vízügyi szakemberek. A Magyarországra érkező vízhozam a szennyezéstől 65 kilométerre, a határszelvénynél (Sajópüspökinél) másodpercenként 6,1 köbméter volt, és ez 400-600-szoros hígítást jelent. Így az a magyarországi szakaszon egyelőre nem okoz kezelhetetlen terhelést. (mandiner.hu)

A legújabb nádfelmérés szerint 5 év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével. Pomogyi Piroska hidrobiológus, a balatoni nádasok feltérképezését több évtizede végző szakember elmondta, míg 2015-ben 4 hektárnyi területről pusztították ki a nádast 72 helyszínen, öt évvel később már újabb 28,2 hektárnyi területről tűnt el a növény újabb 826 helyszínt érintve a nádasövben. Az összesen 3400 helyszínen beazonosított nádkárosítások háromnegyedét a szárazföldről induló stégbejárók adják. Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa. 2021-ben maximum 2915 balatoni stég rendelkezhetett engedéllyel, amelyek harmada-negyede stégbejáró. A nádtérképezésekhez készített 2020-as légifotókon jóval több mint kétszer ennyi stégbejárót számláltak. (greenfo.hu)

Megkezdődött a vízszintszabályozást biztosító, árvízkapu funkciót is biztosító vízszintszabályozó műből, hajózsilipből és a Mosoni-Duna hosszirányú ökológiai átjárhatóságát biztosító halátjáróból álló műtárgy tesztüzeme a Mosoni-Duna torkolati szakaszán. Mindemellett a projekt egyik legjelentősebb mérföldköve, a Mosoni-Duna torkolatának áthelyezése, amellyel a folyó vízhozama teljes egészében a műtárgyon keresztül kerül átvezetésre. (origo.hu)

Lezárultak az Ős-Dráva Program vízgazdálkodási munkálatai a Baranyai Ormánságban és Somogy délkeleti részén. A beruházás célja az egykor vizekben bővelkedő térségben a területen a keletkező vizek visszatartásának és pótlásának elősegítése volt. A múlt században kiépített árokhálózat segítségével és átalakításával olyan vízkormányzási rendszert hoztak létre, amely biztosítja a Drávából Drávagárdonynál kiszivattyúzott víz területarányos szétosztását. A folyóból másodpercenként öt köbméter vizet az árokrendszer mentén megépült duzzasztók, zsilipek segítségével juttatják el az egykor a Dráva árterületéhez tartozó vízjárta területekre, természetes vizes élőhelyekre, holtágakba, azok életre keltése és az élővilág gazdagítása érdekében. (mti.hu)

 VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért nevű minisztériumi dokumentum stratégiai jövőképet jelöl ki 2027-ig. A terv megvalósítása egyszerre szolgálja a magyar emberek egészségét, a vidéki térségeink élhetőségét, a természeti értékeink oltalmazását, és a magyar gazdák versenyképességét. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője szerint az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása kulcsfontosságú, és szükség van szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko-tangazdaságok, és a megfelelő egyetemi oktatás.

Az új cselekvési terv előirányozza a hazai bioélelmiszerek részarányának emelkedését a teljes élelmiszerpiaci forgalomban, és az ökotermék-fogyasztás egy főre eső hazai átlagértékének növekedését. A tervek szerint 2027-ig megduplázódik az ökotermékek feldolgozását végző hazai üzemek száma és a helyben előállított öko-alapanyagok mértéke, az ökoterméket előállító fiatal gazdák száma pedig 2000-re emelkedik. (hirado.hu)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság