Kevés szó esik a zöld- és klímapolitikáról a kampányban az országgyűlési választások előtt, és az is leginkább a rezsicsökkentés és hatósági árak görbe tükrén keresztül. Pedig, mint arra szakértők figyelmeztetnek a következő négyéves ciklus kulcsfontosságú lesz abban, hogy miként tudjuk megalapozni a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében vállalt kibocsátás-csökkentési célokat. Sokkal többe fog kerülni később, ha most nem cselekszünk, mint amennyit arra kellene költenünk minél gyorsabban, hogy mérsékeljük a klímaváltozás ütemét, és alkalmazkodjunk az így is elkerülhetetlen változásokhoz. A kormányzat még 2030 előtt le fogja állítani a Mátrai Erőművet, amely önmagában a kibocsátás 6,5 százalékát adja, vagyis szinte csak ezzel teljesülhet a kitűzött cél. Az ellenzék ugyan sokat ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik. (hvg.hu)

A fegyveres konfliktusok megakasztják a fenntarthatósági célok megvalósítását, nemcsak az érintett országokban, hanem azok közvetlen és közvetett környezetében is – áll a Klímapolitikai Intézet tanulmányában. A környezeti hatás már jóval a konfliktus kirobbanása előtt jelentkezik. A katonai infrastruktúra kiépítése és fenntartása hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, ami közvetve fokozva a klímaváltozás szélsőségeit. A háborúk nagy mennyiségű üzemanyagot igényelnek, ami jelentős károsanyag-kibocsátáshoz vezet. Súlyos környezetszennyezést okozhat az is, ha ipari létesítményeket szándékosan megtámadnak, megrongálnak vagy megzavarnak. (magyarhirlap.hu)

Paulik Éva és Tapaszti Attila szerint a zöldkötvény-portfólióval az MNB aktív szereplője a fenntartható növekedést támogató piaci szegmensnek, miközben a tartalékkezelés elsődleges feladatait is szem előtt tartja. A célok közül a vásárolt zöldkötvények elsősorban az éghajlatváltozáshoz, az energiahatékonysághoz és a tiszta energiához kapcsolódó célokat segítik elő. Az általános nemzetközi sztendereknek megfelelően a kibocsátók által riportált környezeti hatások szakértői becsléseken alapulnak. Egyelőre hiányzik a piaci infrastruktúra, amely biztosítaná az adatok hitelességét, olcsó és könnyű hozzáférhetőségét. (VG 24)

KÖZLEKEDÉS-ÖKOLÓGIA, LEVEGŐTISZTASÁG, ZAJVÉDELEM

Ahogy a hazai benzinkutaknál a PB-gázpalackot, úgy lehet a villanyautók lemerült akkumulátorait cserélni Kínában. Egy körvonalazódó gigantikus projekt szerint 24 ezer csereállomás létesül a kínai utak mentén 2025-ig. 1400 ilyen egység már most is szolgálja az autósokat a nagyvárosokban. A siker egyik kulcsa, hogy az iparági szabvány alapján gyártott univerzális akkumulátorok tömegével álljanak rendelkezésre, és a kompatibilis telepek cseréje rutinfeladattá és villámgyorssá váljon.

A program Peking támogatását is élvezi. A hatóságok most az autógyártókat igyekeznek rávenni az egységesítésre. Kína a villamos átállást nagyon komolyan veszi, 2025-ben a tisztán elektromos hajtású gépkocsik részarányát 25 százalékon szeretné látni az újautó-értékesítéseknél. A kínai tapasztalatokat a tengerentúlon is szeretnék hasznosítani. Norvégiában a vásárlók eleve akku nélkül, tehát jóval olcsóbban vehetik meg a járművüket, az akkuhasználatért pedig havidíjat fizetnek. A csere elvileg másfél percet vesz igénybe. (VG 28)

Az IQAir a svájci levegőminőség vizsgáló vállalat jelentésében a vizsgált városok 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége az előírt kívánatos határértéknek, miközben 93 helyen a PM2,5-részecskék koncentrációja a megengedett mennyiség tízszeresét is elérte. A WHO ajánlása szerint a légköbméterenként 5 mikrogrammnál több szálló részecske már káros az egészségre. A szervezet korábban 10 mikrogrammban szabta meg az egészségügyi határértéket, ezt módosította 2021-ben. Christi Schroeder, az IQAir levegőminőség-tudományi igazgatója szerint sok országban, így Kínában is jelentős lépéseket tettek a csökkentés érdekében, de még mindig sok város van, ahol a helyzet rosszabbodik. Ilyen Új Delhi is, az egyébként is szennyezett levegőjű India fővárosa, és a legrosszabb helyzetű település a világon.

India lakosságának 76 százaléka él nem megfelelő levegőminőségi körülmények között. A legszennyezettebb ország Banglades, a második helyezett Csád. Magyarország a középmezőnyben, a 65. helyen szerepel. Az országban mért átlagos érték a WHO ajánlásának háromszorosa, 15,5 mikrogramm, ami még a korábbi ajánlásnak is a másfélszerese. A kijevi levegő PM2,5-koncentrációja jelenleg 37,7μg, ami 7,5-szerese a WHO éves levegőminőségi irányadó értékének. (Nv 25)

KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint az IPCC friss jelentésében négy fő rizikótényezőt emeltek ki Európára vonatkozóan: a hőség, a csökkenő mezőgazdasági termelés, a vízhiány és az áradások. A 1,5 fokos globális melegedés okozta extrém hőség évi 30 ezer halálos áldozatot követelhet Európában, és ez a szám 3 fokos hőmérséklet-emelkedés esetén megháromszorozódhat. A kockázatok következményei súlyosabbak lesznek Dél-, Nyugat és Közép-Európában. A melegedés csökkenti a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára alkalmas élőhelyek nagyságát.

A klímaváltozás következtében invazív fajok is megjelenhetnek Európában, a kullancsok tovább terjeszkedhetnek észak, valamint tengerszint feletti, magasabb térszínek felé. A nyugat-nílusi láz kockázata is növekedni fog. Megnő a vegetációtüzeknek kitett területek kiterjedése Európában, ami a biodiverzitásra és a természetes szénnyelőkre nézve jelent fenyegetést. A hőség és az aszály kombinációja jelentős mezőgazdasági veszteséget fog okozni. Komoly gazdasági veszteségek merülhetnek fel a víz- és energiafüggő szektorokban. A talajvíztartalékok is kimerülhetnek Dél-, Nyugat- és Közép-Európa egyes részein.

A hőség kezelésére megoldás lehet, ha visszaengedjük a természetet a városba, az átszellőzés segítése megfelelő városi tervezéssel, az épületek jobb szigetelése, árnyékolása, valamint a hűtési szokásaink módosítása. A mezőgazdasági termelésben az öntözés és a különböző gyakorlatok megváltoztatása (például vetési, aratási idő eltolása) lehet célravezető. A vízhiány kezelésére a víztárolás és -újrafelhasználás, valamint a felszínhasználat-változtatás nyújthat segítséget. Árvizek esetén fontos szerepük van a korai figyelmeztető rendszereknek. (VG 28)

Úgy tűnik, az ipari forradalom előttihez képest 1,5 fokos felmelegedést már nem kerülhetjük el – állította Ürge-Vorsatz Diána a Portfolio Biztosítás 2022 konferenciáján tartott online előadásában. A tömeges erdőpusztulást Magyarországon már most látjuk, bizonyos fajok már nem élnek meg nálunk. Most még nagyon sok folyamat lassítható, és sok minden leállítható. (portfolio.hu)

Laura Revell, az Új-Zélandi Canterbury Egyetem docense szerint az ózonkárosító vegyületek kivonását célzó Montreali Protokol sikeresebb, mint bármilyen más klímavédelmi megállapodás. Ez az egyetlen klímadokumentum, amelyet minden ország elfogadott és aláírt. A 2016-os Kigali Kiegészítés, amely a HFC-k korlátozást célozta, 2100-ig 0,5 fokkal mérsékelheti a globális felmelegedést, összességében 2 millióval kevesebb bőrrákos megbetegedés és milliókkal kevesebb szürkehályog előfordulását jelenti évente a világon. Ugyanakkor 2050-ig bárhol a Földön előfordulhat az ózonlyuk létrejöttéhez hasonló esemény, mint ahogy az ma még minden tavasszal kialakul az Antarktisz felett. (Nv 28)

ATOMENERGIA, ATOMHULLADÉK

A finn kisváros, Eurajoki alatt épül és a tervek szerint 2024-től üzembe is helyezik a világ első olyan atomtemetőjét, amely akár százezer évig képes tárolni a kiégett fűtőelemeket. A fűtőelemeket robotok zárják majd öntöttvas tartályokba, melyeket rézhordókba helyeznek. A tartályok közé argongázt töltenek, hogy azok inert atmoszférát teremtsenek a hordókban, amiket ezt követően lehegesztenek. A hordókat 430 méter mélyre engedik le a föld alá, ahol bentonittal fedik le, majd bebetonozzák, így meggátolva, hogy azokból bármilyen radioaktív anyag a környezetbe szivároghasson. Eurajoki a két geológiai törésvonal között helyezkedik el, így kevésbé van kitéve – az arra egyébként sem gyakori – földrengéseknek. Ezen a területen az alapkőzet gneiszből áll, amely nem ereszti át a vizet. (index.hu)

A. J. Guus Berkhout szerint az energetikai átalakulás során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a meglévő energetikai infrastruktúra leállításának sürgetése jelentős társadalmi–gazdasági visszaesést fog okozni. Az atomenergia a jövő kiemelkedő jelentőségű energiaforrása. A nagy kihívás itt egy észszerű átmenet. „Nem a technikailag tudatlan politikusoknak, hanem a tapasztalt mérnököknek kell kulcsszerepet játszaniuk ezen az átmeneti úton”. (MH 29)

MEGÚJULÓ ENERGIA

Elfogadhatatlannak ítéli az Energiaklub legújabb, Csak Nappal! Csak nappal? elnevezésű tanulmánya azt a gyakorlatot, hogy a hazai napelemek döntő többségét termőföldekre telepítik – közölte Munkácsy Béla kutatásvezető. A tanulmány elengedhetetlennek nevezi az energetikai fejlesztések területhasználatával kapcsolatos, a környezeti szempontokat figyelembe vevő, legalább megyei szintű tervezést. A tanulmány talán egyik legsarkosabb megállapítása, hogy a Metár-rendszerben a „barnamezős” beruházások – széles körben hangoztatott - többletpontozása a pénzek odaítélésén már nem tükröződik. Míg az első kiírás során 17, a másodikon 4, a harmadikon már csak 2 barnamezős beruházás nyert, a több mint 50 – illetve a második esetében több mint 30 – zöldmezőssel szemben. „A barnamezős területek kedvezőbb szabályozása mindeddig egyetlen esetben sem jelentett versenyelőnyt a pályázók számára”.

A napelemes termelés műszaki szempontból is túl egyoldalú, ami növeli az áramszünetek kockázatát. A szélerőművek termelése a nemzetközi tapasztalatok, illetve saját méréseik szerint, úgy a nap, mint az év távlatában is, jórészt kiegészíti a napelemek termelési hullámzását. Munkácsy emellett a kiegyensúlyozott, biztonságos áramtermeléshez a vízenergiás, szivattyús-tározós, biogázas, bioüzemanyagos, energiaültetvényes és fenntartható biomasszás fejlesztéseket is szükségesnek nevezte. A biztonság egyik további feltétele az egyedileg minél kisebb méret és elszórtabb telepítés is. (Nv 30)

Bokros Lajos szerint ha komolyan vesszük a megújuló energia használatát, akkor érdemes megemlíteni, hogy a gáz- és olajtüzelésnél ezek drágábbak. Ez azt jelenti, hogy semmifajta rezsicsökkentésnek nem nyílik tere. Álom azt hinni, hogy az elkövetkező 15–20 évben olcsó lesz az energia. (Nv 28)

Ifj. Chikán Attila szerint a megújulóenergia-termelés a jelenleginél jóval nagyobb szerepet játszhat a jövőben, mert a jelenlegi helyzet minden olyan energiaforrásnak javítja az esélyeit, amellyel Európa közelebb juthat ahhoz, hogy önellátó legyen. Az Alteo létrehozta a mesterséges intelligencián alapuló, önálló termelési és kereskedelmi döntéseket meghozni képes, „okos” erőművi villamosenergia-termelést irányító és optimalizáló rendszerét. A hidrogén 2030-ig jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, az ellátásbiztonság erősítésében és a dekarbonizációs célok elérésében. (VG 30)

Németh Imre volt mezőgazdasági miniszter figyelmeztet, hogy a 2010 előtt megépült, közel félszáz bioüzemnek mára már a fele sem működik. A létesítéskor a KÁT rendszerben garantált zöldáram-átvételi ár nominálisan is csökkent (csak barna prémium van), reálértéknek pedig az akkori érték felének felel meg! Az ühg-kibocsátás-megtakarítás a kiotói rendszer kifutásával nem érvényesíthető, pedig a trágyából a légkörbe kerülő metán 21-szer károsabb a szén-dioxidnál. A környezeti-fenntarthatósági előnyök elismerésének hiányában, a mai áramátvétel mellett a biogázüzemek újratermelési feltételei nem biztosítottak. A szigetüzembe való működésükhöz szükséges tárolókapacitás kiépítésének bekerülési költsége ma még irreálisan magas. A meglévő üzemek rekonstrukciójára érdemi pályázati támogatási programot kellene hirdetni, ezek zöldáramátvételi rendszerét pedig le kell választani a Metár rendszerről, és a jelenlegi tőzsdei áramárak tükrében újragondolni. Ezt az állattartó telepek jövőbeli fenntarthatósága is megköveteli. (Nv 28)

TERMÉSZETVÉDELEM

A Robinson Környezet- és Természetvédelmi Egyesület szeretné elérni, hogy a Kiskunlacháza XXVI. bányatelek kitermeléséhez idén kiadott környezetvédelmi engedélyről szóló határozatot a bíróság függessze fel a közigazgatási per végéig. A kitermelés ugyanis az eljárás végére olyan méreteket ölthet, hogy az eredeti állapot helyreállítása már nem lenne lehetséges. A civilek szerint a kérelmező a bányászati tevékenység területi és időbeli ütemezése kapcsán úgy bontotta részekre a teljes bányatelket, hogy ezzel eltérő, számára kisebb és ezzel kedvezőbb hatások vizsgálatára kerüljön csak sor”.

Holott a jogszabály szerint minden környezeti elemet a többivel egységben, az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell vizsgálni. A későbbi hasznosításként megjelölt horgásztó nyitást is erősen kérdésesnek tartják, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza körül már működik négy, de azokon felül is van még 20 másik tó. Riebl Antal délegyházi polgármester az eljáráshoz benyújtott beadványában kifejezetten ellenezte a bányanyitást, az ellenérvek között a talajvízcsökkenés is szerepelt. (Nv 30)

VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ

Országos átlagban legalább 100-150 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, sok helyen a csapadékhiány miatt nem indult el a fejlődés az őszi vetésű növényeknél, búzából például jelentősebb terméskiesés is lehet. Több mint egyhetes áztató esőre lenne szükség, hogy komoly károk nélkül megússza a mezőgazdaság az aszályt. (M1)

ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK

Fürjes Balázs államtitkár a Budapesti Fejlesztési Központtal közösen 2022 januárjában nyílt tájépítészeti tervpályázatot írt ki a Városmajor zöldítő fejlesztésére. A tervpályázat alapvetése volt, hogy a Főváros fenntartásában lévő Városmajori Színház nem maradhat a helyén. Honlapján Fürjes ugyan megkérdezte az embereket, mint szólnának ahhoz, ha a színházat elvinnék, de nem tette nyilvánossá az eredményeket. A BFK az OpenSpace Kft. tájépítész iroda és a Deichler Jakab Stúdió tervét valósítaná meg, amely 15 ezer négyzetméter zöldfelülettel növelné a Városmajort, és amennyiben megegyezés születik a szabadtéri színpad elköltöztetéséről, a színház helyén egy mesterséges tavacskát létesítenének.

Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármestere fenntarthatatlan, balkáni állapotokat bemutató ponyvavárosként jellemezte a Városmajori Színházat, amit szerinte nem megszüntetni akar a tervpályázat – Budapesten bárhova költözhetne. Hajnal Miklós (Momentum), az ellenzék helyi országgyűlési képviselőjelöltje szerint a Városmajor további zöldítése jó cél, ebben szakmai konszenzus van, de a színház eltávolítását ellenzi.. A Városmajori Színház tulajdonos-fenntartóját, a Fővárosi Önkormányzatot a BFK és Fürjes államtitkársága nem kereste meg. A főváros álláspontja pedig az, hogy a Városmajorban kell lennie szabadtéri színpadnak, ilyen típusú nyári szabadtéri kulturális létesítmény nincs még egy Budán. Egy városi parkban tökéletesen elfér a kultúra. (Nv 30)

Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság