Blogunkban (általában) hetente kétszer olvashatják a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság témakörével kapcsolatos hírek, elemzések rövid, lényegre törő tartalmi összefoglalóját. Főbb forrásaink az országos napilapok: a Népszava (Nv), a Magyar Nemzet (MN), a Magyar Hírlap (MH) és a Világgazdaság (VG), illetve ezek online változata, valamint számos internetes portál, köztük a greenfo.hu, valamint az index.hu és a hvg.hu zöldrovata.
ÖKOPOLITIKA
Bogár László szerint nem a Föld van bajban, hanem az az emberiség. Ugyanis egy olyan létmód csapdájában vergődik, amelynek lényege, hogy profitként, nyereségként, haszonként van kimutatva az a „valami”, ami az ember külső és belső természetének gátlástalan kifosztásából eredő látszólagos „haszon”, mert miközben roppant méretű tőkefelhalmozást visz végbe a rendszer valójában feléli a külső természeti vagyonunkat. Nem véletlen, hogy valamennyi ősi kultúra legfőbb szellemi üzenete az élet tisztelete és védelme volt, így ha az emberiség nem a Földet, hanem végre önmagát akarná megmenteni, akkor vissza kell fordulnia erről az önfelszámoló lejtőről. Ám ez csak akkor és úgy mehet végbe, ha előbb kíméletlen őszinteséggel feltárjuk az ide vezető utakat. Azért történhetett meg mindez, mert a lelki, erkölcsi, szellemi világunk romokban hever, méghozzá anélkül, hogy mindehhez bármilyen reflexív viszonyunk volna. (MH 27)
Virág Barnabás alelnök szerint az MNB mint a progresszív jegybankok egyike azt vallja, hogy a környezeti problémákkal az országoknak minél előbb foglalkozniuk kell. Nem kis változásokról van szó, egyes becslések szerint 2050-ig a gazdaság zölddé alakításához évente a magyar GDP legkevesebb 2,5 százalékát, az egyes országok fejlettségétől függően pedig az adott állam GDP-jének 2-4 százalékát kellene fenntarthatósági célokra fordítani. Ez óriási üzleti potenciált jelent a pénzpiaci szereplőknek, a magánvállalkozásoknak, hiszen a zöldgazdaságra való átállást az állam egyedül nem tudja megvalósítani. A zöldátmenet megvalósítása során jelentős forrásokra lesz szükség, mert a zöldprojektek a legtöbb esetben 20-30 éves beruházásokat jelentenek. (Figyelő)
KLÍMAVÁLTOZÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG
A szibériai erdőtüzek ellenőrizetlenül égnek, mert az orosz katonai egységek, amelyek a tűzoltáson dolgoznának, most háborúban állnak. Mivel a legnagyobb tüzek esetében gyakran katonai repülőgépekre van szükség a műholdas vagy közösségi jelentések észleléséhez és ellenőrzéséhez, kérdéses, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e majd a nyár folyamán a tűzoltáshoz elég kapacitás, ha a háború folytatódik. Az erdőtüzek egy veszélyes visszacsatolási kör részét képezik az Északi-sarkkörön belül fekvő Szibériában. A tüzek felolvasztják a permafrosztot, ami szén-dioxidot és metánt bocsát ki a légkörbe. (index.hu)
Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatalának jelentése szerint a világ tévesen ítéli meg a természeti katasztrófák kockázatát, alábecsüli azokat, és túlzott optimizmussal közelít a problémákhoz. A növekedő méretű és intenzitású katasztrófák aránytalanul sújtják a fejlődő országokat, amelyek átlagosan bruttó hazai össztermékük egy százalékát veszítik el évente a természeti csapások miatt. A legmagasabb költségeket az ázsiai–csendes-óceáni térség viseli. (index.hu)
MEGÚJULÓ ENERGIA
Hárfás Zsolt szerint a naperőművek által termelt villamos energia kötelező átvétele bizonyos naposabb időszakokban (alacsonyabb rendszerterhelés és az export lehetőségének hiánya miatt) a MAVIR-t arra kényszeríti, hogy csökkentse a Paksi Atomerőmű teljesítményét, ami azt eredményezi, hogy jelentős veszteséget kénytelen elkönyvelni az ország legolcsóbb áramát adó atomerőmű. A helyzet paradoxona, hogy egy sokkal olcsóbban termelő erőművet kell visszaszabályozni azért, hogy a támogatott naperőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. Ez nonszensz!
A Paksi Atomerőmű visszaterhelése a növekvő naperőművi kapacitások miatt egyre többször fordul elő. 2022. április 10-én a paksi 1-3. blokkot összesen 150 MW-tal, április 17-én 220 MW-tal és április 18-án 100 MW-tal csak azért kellett visszaterhelni több órán keresztül, mert éppen jobban sütött a nap, és a naperőművek által termelt áramot kötelezően át kellett venni. Bizonyos esetekben a szélerőművek nagyobb áramtermelésének a kötelező átvétele is a paksi blokkok teljesítményének a csökkentését eredményezi. Gazdasági szempontból teljesen abszurd, hogy az olcsón termelő Paksi Atomerőművet csak azért terhelik vissza, hogy közel háromszoros áron kötelezően átvegyék a nap- és szélerőművek által megtermelt áramot. A műszaki és a klímavédelmi aspektusokról nem is beszélve.
Megfelelő jogi szabályozással, műszaki megoldásokkal mihamarabb el kellene érni, hogy a klímabarát és olcsó villamos energiát biztosító Paksi Atomerőmű folyamatosan, a lehető legnagyobb teljesítményszinten üzemelhessen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is, a legtöbb áramot termeljék. Ez azt jelenti, hogyha bármilyen okból a rendszerben lévő erőművek leszabályozására van szükség, akkor ne a Paksi Atomerőművet szabályozzák le, hanem (tovább) csökkentsék más erőművek (pl. gáz, szén) termelését, akár a nap- és szélerőművekét is! Magától értetődő, hogy ezt az elvet a fenti okok miatt a Paks II. Atomerőmű esetében is érvényesíteni kell majd.
A szinte „ingyenes” megújulók valójában sokkal többe kerülnek a fogyasztóknak, mint a teljes élettartamra vetített kibocsátási érteket tekintve leginkább klímabarát atomenergia! Arról nem is beszélve, hogy az egyre magasabb időjárásfüggő beépített kapacitás következményeként folyamatosan növekednek a kiszabályozáshoz szükséges pluszkapacitások és -költségek. Az új szabályozás szerint az átviteli rendszerirányító a jövőben félévente „meghatározza a villamosenergia-rendszer üzembiztonsága – így különösen a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának és a kiegyenlítő szabályozási kapacitásoknak a biztosíthatósága – szempontjából a villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképesség korlátját.” A szabályozás a háztartási méretű naperőműveket nem érinti.
A módosítás nagyon fontos eleme az is, hogy a nap- és szélerőművekre vonatkozó csatlakozási igény elutasítható, ha a beruházók a rendszer stabilitását garantáló műszaki követelménynek nem tesznek eleget. Az új naperőművek üzemeltetői vállalják, hogy szükség esetén a rendszerirányító lekapcsolja őket a hálózatról. A hazai naperőművi kapacitások növekedése már most is jelentős megoldandó feladatok elé állítja a rendszerirányítót, ami a következő években és évtizedekben még inkább így lesz, hiszen a jelenlegi tendencia szerint a naperőművek beépített kapacitása a mai háromezerről néhány éven belül már elérheti a hatezer MW-ot. Az új jogszabályi változások azt szolgálják, hogy az egyre több naperőművi kapacitás ne folyamatosan növekvő kihívást okozzon a villamosenergia-rendszerben, hanem képes legyen a rendszer stabilitását elősegíteni és a költségeket csökkenteni. (origo.hu)
TERMÉSZETVÉDELEM
Világszerte minden ötödik hüllőfajt a kihalás veszélye fenyegeti - derül ki a Nature-ben közzétett, több ezer fajra vonatkozó átfogó, új értékelésből. A hüllők életét világszerte leginkább az élőhelyek pusztulása fenyegeti. A vadászat, az invazív fajok és az éghajlatváltozás szintén veszélyt jelentenek (444.hu)
Megkezdte az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az idén befejeződik az a hároméves program, melynek keretében a csípőszúnyogok legfontosabb élőhelyeit térképezik fel, aminek ismeretében pontosan és hatékonyan alkalmazható a biológiai szúnyoggyérítés. Egy baktériumfehérjét tartalmazó készítmény a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is ártalmatlan. Elsőként 2020-ban alkalmaztak Magyarországon olyan granulált biológiai készítményt a lárvák gyérítésére, amely a fák lombozatán is képes áthatolni. Ezzel pedig az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony biológiai szúnyoggyérítés a levegőből. Az elmúlt évben csaknem négyezer hektáron alkalmazták ezt a technológiát, további tizenhatezer hektárnyi vízfelületen hagyományos, folyékony biológiai készítményt használtak a szúnyoglárvák ellen. (index.hu) Légi kémiai szúnyoggyérítést kizárólag extrém szúnyogártalom esetén, kizárólag az országos tiszti főorvos egyedi engedélyével lehet végezni. (MH 26)
Az ENSZ előrejelzése szerint a világ anyagfelhasználása a 2010-es 41,1 milliárd tonnáról 2050-re 89 milliárd tonnára növekszik majd. Az anyagfelhasználás a világ különböző régióit tekintve rendkívül egyenlőtlen. A világ leggazdagabb országai tízszer annyit fogyasztanak, mint a legszegényebbek, és kétszer annyit, mint a globális átlag. Az ENSZ jövőre vonatkozó előrejelzései szerint a városok terjeszkedése főként a déli féltekén várható, különösen Kínában, Indiában és Nigériában. Az ázsiai fogyasztás szintén bővülni fog, tekintve, hogy jelenleg is ez a kontinens ad otthont a megavárosok nagy többségének. A következő évtizedek legnagyobb ugrása azonban Afrikában fog megtörténni. A kontinens lakossága 2050-re várhatóan megkétszereződik, az anyagfelhasználás pedig az évi 2 milliárd tonnáról a becslések szerint 17,7 milliárd tonnára emelkedik majd. (origo.hu)
VÍZÜGYEK, SZENNYVÍZ
A Kisalföld és Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által tíz éve indított országos népi kezdeményezés és a régióban élők összefogása sikerre vezetett: elkészült, a tervek szerint májusban-júniusban átadásra kerülő Mosoni-Duna torkolati műtárgy segítségével újra az évtizedekkel ezelőttiek a vízszintek. A bősi vízlépcső, a Duna elterelése miatt kiszáradtak a mellékágrendszerek, a lesüllyedt talajvízszint következtében a mentesített oldali holtágak, csatornák is víz nélkül maradtak.
A kisvízszintsüllyedés mértéke a múlt század közepi időszakhoz képest a Mosoni-Duna torkolatánál elérte a két métert, aminek leszívó hatása a mellékfolyó alsó szakaszán, így Győrött is extrém alacsony vízszinteket okozott. Vízszintemelésről és az árvizeket részben kizáró, szabályozható, komplex műtárgy kialakításáról született döntés. A most befejezés előtt álló torkolati műtárgy megfelelő üzemeléssel a Mosoni-Duna torkolati szakaszának problémáját kezelni tudja. Konszenzusos megoldásként az 1950-es és az 1960-as évek vízjárását igyekeznek helyreállítani, a szélsőségek kizárásával. (Kisalföld)
Elsüllyedt egy 47 gázolajos hordót szállító hajó a Galápagos-szigetek partjainál. (index.hu)
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, MŰEMLÉKEK
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága citromdíjat ítélt a budapesti MOL-torony építéséért, illetve a várbeli diplomataház bontásért. A Mol-torony felépítése a testület szerint számos nézőpontból helyrehozhatatlanul megsérti és rontja Budapest egységes városképi látványának integritását, veszélyeztetve a főváros világörökségi státuszát. (Nv 26)
VITATOTT BERUHÁZÁSOK, HULLADÉK
Kun Zoltán, a Fertő tó Barátai Egyesület titkára Áder Jánosnak írt nyílt levelében azt állítja, hogy a munkálatok a Fertő tó medrében zajlanak, amivel az építkezés hazai jogszabályokat is sért, így a környezetvédelmi és építési engedélyek jogszerűtlenül lettek kiadva (ezügyben per is zajlik). Erős a gyanú, hogy nem készült a beruházásról Örökségvédelmi Hatásvizsgálat, és hogy emiatt a projekttel kapcsolatban az UNESCO-nak (amely tavaly az építkezés leállítására szólított fel) leadott jelentés valótlan információt tartalmazhatott.
Nemcsak civil szervezeteknek voltak fenntatásaik a beruházással szemben, hanem a zöldombudsman is figyelemfelhívást tett közzé, és az MTA Biológiai Tudományok Osztálya is a beruházás megállítására szólított fel. „A Fertő tó, mint világörökségi terület, az emberiség közös kincse, ezért megérdemel annyi figyelmet, hogy a jelenlegi túlzó beruházás kritikusainak (pl. Egyesületünk) a véleményét is meghallgassák. Amennyiben a Kék Bolygó Alapítvány egy podcast keretében újra szeretne foglalkozni a Fertő tavi beruházás kérdésével, egyesületünk szakértői szívesen állnak rendelkezésére. Szakértőink szívesen vesznek részt egy a beruházó képviselőjével közös vitán is”. (hvg.hu)
A Balkan Green Energy News elemzése szerint világszerte évente 2,1 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, de ennek a mennyiségnek csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra. Hivatalos becslések szerint 2050-re a szilárd hulladék mennyisége eléri az évi 3,4 milliárd tonnát, amivel aligha tudunk lépést tartani, ha nem növekszik az újrahasznosítás mértéke. Világszinten évente több mint 380 millió tonnányi műanyagot állítunk elő, ennek azonban 91 százalékát egyáltalán nem hasznosítjuk újra. Szinte minden műanyaghulladék szeméttelepen vagy az óceánban végzi, holott újrahasznosításuk 88 százalékkal kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyag előállítása. (index.hu)
A Jobbik három politikusa Románia budapesti nagykövetsége előtt tiltakozott a folyókon Romániából Magyarországra úszó hulladék miatt. Csoma Botond, a RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter már hivatalba lépése óta megoldásokat keres, és ültet gyakorlatba a probléma megoldására. Összesen 12 úszóhulladék-gyűjtő és -lerakó lesz, ebből kettő már működik Tulkán és Nagyváradon. (maszol.ro)
VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS, FOGYASZTÓVÉDELEM
A Mol zöldhidrogén-üzemet épít Százhalombattán, a Plug Power kulcsrakész megoldását építik be a Dunai Finomító rendszerébe, megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével vizet bontanak hidrogénre és oxigénre. A Mol-csoport Shape Tomorrow 2030+ stratégiájának keretében a vállalat egymilliárd dollárt fektet be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaságba 2025-ig. A stratégia részeként a Mol 2030-ra 30 százalékkal csökkenti a működése karbonlábnyomát, és a beruházási ráfordítások 50 százalékát fenntartható projektekre fordítja. A Mol célja, hogy tevékenysége 2050-re karbonsemleges legyen. (index.hu)
Szerkesztette: Krómer István, TÜPOSZ Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság
